a rovat írásai

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

A szabad pálinkafőzés jogát sem kellett volna bántani

Hát igen, lehet valaki a király első számú bizalmasa, az ország tényleges irányítója, a felvilágosodás rajongója és tudós orvos, ha nekimegy a kereskedők és a nemesek előjogainak, és korlátozza a pórnépet a pálinkafőzés szabadságában, vesznie kell. Még az 1700-as évek második felének Dániájában is vesznie kell, pedig az már a felvilágosult, polgárilag is fejlett Nyugat volt, legalább is innen úgy látjuk, láttuk sokáig.

Feltámad haló poraiból a Telekiek kastélya

Az erdélyi Beszterce-Naszód megye önkormányzata 4,8 millió eurós európai uniós finanszírozással felújítja a paszmosi (Posmus) Teleki-kastélyt, közölte a Mediafax hírügynökség.

42 ezer éves gyöngysor a barlangból

Mintegy 42 ezer éves, elefántcsontból készült gyöngyöket találtak a régészek a Sváb-Alb-hegységnek az UNESCO világörökségi listájára frissen felkerült barlangjaiban.

A Művészetek Völgyében is felbukkan a Néprajzi

Egyedüli múzeumként vesz részt idén a Művészetek Völgye fesztiválon a Néprajzi Múzeum, amely július 21. és 30. között Taliándörögdön, az Etno Ligetben minden nap állandó programokkal és koncertekkel, az Etno Portán pedig vetítésekkel várja a fesztiválozókat.

Egy kard különös kalandjai

Több mint 150 év után került elő az amerikai polgárháborúban megalakult első, feketékből álló katonai egység parancsnokának a kardja, amelyet az 1861 és 1865 között zajló konfliktus egyik legfontosabb fegyvereként tartanak számon.

Cenzúrázzák Micimackót?

Rászálltak a Micimackóval kapcsolatos kommentekre a kínai hatóságok; a mesebeli medve képeit még közzé lehet tenni, de hozzászólni már alig-alig lehetett hétfőn az ilyen képekhez, miután korábban többen Hszi Csin-ping kínai elnököt a csacsi öreg medvéhez hasonlították.

God save the Queen, aki most Windsor éppen

Anélkül, hogy csak kicsit is részleteznénk az elképesztően bonyolult családfákat, azért meg kell emlékeznünk a tényről: éppen 100 esztendeje létezik az ködös Albionban jelenleg is uralkodó Windsor-ház. Eme, az ilyen családoknál nem éppen hosszúnak számító uralkodásra (gondoljunk csak a Habsburgokra!) nagyon egyszerű a magyarázat: 1917. július 17-ig egészen máshogy nevezték magukat.

Újabb darabok értek haza a Seuso-kincsből

Magyarországnak sikerült visszaszereznie a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a kormányülés szünetében.

Gépkarabély százmillió példányban

Hetven éves minden idők legismertebb és legnagyobb számban legyártott gépkarabélya, az AK-47-es. Már milliókban mérhető talán áldozatainak száma, lepusztult darabjait büszkén markolják az afrikai gyermekkatonák, és ott van két, nem éppen demokratikus ország címerében is. Hát persze, hogy lopással indult ez a 100 millió legyártott darabot eredményező világkarrier.

Bajoroknak rettenet, magyaroknak világraszóló diadal

Aztán az utóbbi tíz esztendőben, 1100 év után lassan felfedeztük a Pozsonyi csatát is, ahol egy számarányát tekintve jóval kisebb magyar sereg gyakorlatilag megsemmisített három nehézfegyverzettel ellátott keleti frank hadoszlopot. Világraszóló diadal nekünk, végzetes vereség a bajoroknak, pontosabban a keleti frankoknak, akik vissza akarták venni az avaroktól karddal megszerzett Pannóniájukat az új hódítóktól.

Művelődés összes cikke »

Csörötnek: a falu, ahol lebombázták a temetőbe igyekvőket

elsullyedt_vilagok_lead1944. november elsején, Mindenszentek napján a csörötnekiek is elindultak temetőjük felé, hogy gyertyát gyújtsanak halottaik sírjaira. Háborús idők jártak, megszokták már, hogy az ország fővárosa felé tartva bombázókötelékek húznak át a Vas megyei falu felett. Most azonban egy ilyen Olaszországból induló csapatból kivált egy kisebb raj, és egy kört írva le, ledobta bombáit. Tizenhárman haltak meg.

Mi pedig a MaNDA adatbázisának segítségével megtehetjük azt, hogy elutazunk az egy évvel fiatalabb Csörötnekre, és megnézhetjük, mit is találtak lebombázandónak távcsöveikkel a magasból az amerikaiak, vagy az angolok. Csörötneknek amúgy korábban is kijutott már a háborúból, 1664-ben a Bécs felé tartó, és a Rábán átkelni próbáló török sereg égette porig a falut, miután 1622-ben már egyszer hódoltatta. Az átkelés nem sikerült, az üres falu (az emberek a környező erdőkbe menekültek) leégett, a török pedig nagy vereséget szenvedett Szentgotthárdnál. Ez utóbbi a városkának amúgy meghatározó szerepe volt Csörötnek alapításban is. Pontosabban nem is a városnak, hanem az 1183-ban itt letelepedő cisztercita rendnek, mert a fehér ruhás barátok hozták létre birtokaik keleti határánál azt a majort, amiből kialakult a későbbi Csörötnek. Amelynek jobbágyai aztán már 1350-ben perre mentek a kolostor apátjával jogaikért, ez volt a település első említése, akkor még Chyrenuknak írva le a nevét.

csorotnek
Bödő János italmérés – képeslap, Csörötnek, 1943 (forrás: MVKM/MaNDA adatbázis)

A ciszterciek jó gazdálkodók voltak, virágzott is a major, vízimalmok működtek a Rábán, amit talán még egy híd is átívelt itt, a Grácból az akkori vasi megyeszékhelyre, Vasvárra tartó országút rábai átkelőjénél. És ha híd nem is volt, csak egy alkalmas gázló, akkor is öt út találkozott itt, és volt a falunak jól termő szőlőhegye is a fölé magasodó domb déli oldalán. A szőlőhöz pedig borkimérési jogosítványokat is adtak a ciszterciták, nem is értem, miért kellett úgy haragudni rájuk. A falu a török idők után, az Őrségben megszokott elnevezéseket használva, három szerből állt. Az Alsó- és Felső-szerek a Rába jobb partján voltak, a túlpartot pedig nem véletlenül Túlsó-szernek hívták a csörötnekiek. Akik szépen gyarapodtak, fejlődött a falu egészen a második világháború végéig. Mivel a gyakran és minden előjel nélkül megáradó Rába folyamatosan megrongálta a vízimalmokat, ezért egy 2,7 kilométeres csatornát ástak, és az ebbe vezetett vízzel hajtották meg a malomkerekeket. És később, a 20. század fordulóján az áramot termelő turbinát is, a környéken elsőként lehetővé téve a villanyvilágítást. Aztán lezajlott a két világháború, eltemették a halottaikat, jött az új világ. Az államosítások után még működött egy darabig a turbina, majd évtizedeken át üresen pusztult az épület. Hogy aztán egy élelmes osztrák ismét beüzemelje a törpeerőművet. De 1990 után „beüzemelték” a 900 lelkes falut is, erről sokat lehet olvasni a település honlapján.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.10.27. 12:53 • Címke: elsüllyedt világok, manda adatbázis