a rovat írásai

Igaza lett Kossuth Cassandrának?

150 évvel ezelőtt, május 22-i keltezéssel született meg Kossuth Lajos híres Cassandra-levele, mellyel a Deák Ferenc által tető alá hozott kiegyezést bírálja, és egyben ennek következményeképp a magyar nemzet halált jósolja. Az írás címezettje Deák, akit egyszerűen csak „barátomként” szólít meg. A terjedelmes értekezés sajtó- és politikai vitákat gerjesztett, de a kiegyezés folyamatát nem szakította meg.

Sírjaik Kárpátalján domborulnak

A magyarországi Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület több mint 10 évet felölelő kárpátaljai hadisírgondozói tevékenységét bemutató fotókiállítás nyílt Beregszászon.

Kezdődik a Magyarpolányi Passió

A Magyarpolányi Passió a hagyományokhoz híven a falu lakóinak előadásában látható majd június első három hétvégéjén. A Krisztus szenvedéstörténetét bemutató színdarab a település Kálváriadombján várja az érdeklődőket, tájékoztatta az MTI-t a darab rendezője.

Szent László és a kun új színben Sepsikilyénben

Teljes pompájában látható ismét a sepsikilyéni középkori unitárius templom Szent László-legendát ábrázoló freskója, miután a Rómer Flóris Terv keretében, a Teleki László Alapítvány irányításával befejeződtek a restaurálási munkálatok, mondta az MTI-nek Diószegi László, az alapítvány igazgatója.

Sátoraljaújhelyen Az év múzeuma

A Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályaként működő sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeuma nyerte el Az év múzeuma 2016 pályázat fődíját; Az év kiállítása pedig az OSZMI Bajor Gizi Színészmúzeumának Háromszázezer magas Cé - Simándy 100 című tárlata lett.

A kolhozból Manchesterbe indul Engels

A nagy-britanniai Manchesterbe szállítják egy kelet-ukrajnai faluból Friedrich Engels (1820-1895) német társadalomtudós, Karl Marx mellett a Kommunista kiáltvány társszerzőjének és a marxizmus tudományos elmélete megalapozójának szobrát, adta hírül a TSZN ukrán hírtelevízió.

Utolsó győzelmünk hordágyról megszerezve

Éppen 100 esztendeje ezen a napon történt kevés 20. századi katonai sikereink egyike, az otrantói tengeri áttörés. Ami talán a csatát vezető Horthy Miklós személye miatt is felejtésre volt ítélve egészen a rendszerváltásig, vagy még tovább is. Pedig már csak a számok alapján is egyértelmű a siker. Most, az események után 100 évvel talán már le lehet írni azt is, hogy a győzelem Horthy Miklósnak a vezényletével valósult meg, aki öt sebből vérezve, egy becsapódástól a hallását is elvesztve vezényelte le a csata végét, és vitte győzelemre a többszörös túlerő ellen hajóinkat.

Elgurították a 1100 tonnás síremléket

Látványos művelettel egészben áthelyeztek egy középkori mauzóleumot Törökországban, mert a műemléket elönthette volna a Tigris folyón épülő óriásgát vize.

P.S. (Utóirat): Szeretlek

Jóval könnyebb lett volna Mária Terézia helyzete, ha messengeren vagy emailben tudott volna üzeneteket küldeni a gyerekeinek. A német-római császárné naponta küldött leveleket fiainak és lányainak, amelyekben az uralkodói kötelességeikre és házastársi kötelezettségeikre hívta fel a figyelmet.

Nadrágot hordó uralkodó szoknyában

„Mindenkitől elhagyatva, egyedül a magyarok hűségéhez és régóta ismert áldozatkészségéhez folyamodunk. Személyünk, gyermekeink, koronánk és a birodalom végső veszedelmében kérjük a rendek haladéktalan segítségét” – mondta a 300 éve született Mária Terézia 1741-ben, mikor már csak ránk számíthatott trónjának megőrzésében. Hiába, mindig is lovagias nemzet voltunk, de cserében nem mindig azt kaptuk, amit elvárhattunk volna. Mária Teréziától sem, aki ugyan adott sok jót is a magyarságnak, de még többet a dinasztiának és hű osztrákjainak.

Hogyan is költöztessék Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát?

Régészek és restaurátorok tanácskoztak vasárnap Kairóban arról, hogyan lehet biztonságosan új kiállítási helyükre, a város egy másik részében épülő új múzeumba szállítani az egyiptomi főváros központjában lévő Egyiptomi Múzeumból Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát.

Művelődés összes cikke »

Csörötnek: a falu, ahol lebombázták a temetőbe igyekvőket

elsullyedt_vilagok_lead1944. november elsején, Mindenszentek napján a csörötnekiek is elindultak temetőjük felé, hogy gyertyát gyújtsanak halottaik sírjaira. Háborús idők jártak, megszokták már, hogy az ország fővárosa felé tartva bombázókötelékek húznak át a Vas megyei falu felett. Most azonban egy ilyen Olaszországból induló csapatból kivált egy kisebb raj, és egy kört írva le, ledobta bombáit. Tizenhárman haltak meg.

Mi pedig a MaNDA adatbázisának segítségével megtehetjük azt, hogy elutazunk az egy évvel fiatalabb Csörötnekre, és megnézhetjük, mit is találtak lebombázandónak távcsöveikkel a magasból az amerikaiak, vagy az angolok. Csörötneknek amúgy korábban is kijutott már a háborúból, 1664-ben a Bécs felé tartó, és a Rábán átkelni próbáló török sereg égette porig a falut, miután 1622-ben már egyszer hódoltatta. Az átkelés nem sikerült, az üres falu (az emberek a környező erdőkbe menekültek) leégett, a török pedig nagy vereséget szenvedett Szentgotthárdnál. Ez utóbbi a városkának amúgy meghatározó szerepe volt Csörötnek alapításban is. Pontosabban nem is a városnak, hanem az 1183-ban itt letelepedő cisztercita rendnek, mert a fehér ruhás barátok hozták létre birtokaik keleti határánál azt a majort, amiből kialakult a későbbi Csörötnek. Amelynek jobbágyai aztán már 1350-ben perre mentek a kolostor apátjával jogaikért, ez volt a település első említése, akkor még Chyrenuknak írva le a nevét.

csorotnek
Bödő János italmérés – képeslap, Csörötnek, 1943 (forrás: MVKM/MaNDA adatbázis)

A ciszterciek jó gazdálkodók voltak, virágzott is a major, vízimalmok működtek a Rábán, amit talán még egy híd is átívelt itt, a Grácból az akkori vasi megyeszékhelyre, Vasvárra tartó országút rábai átkelőjénél. És ha híd nem is volt, csak egy alkalmas gázló, akkor is öt út találkozott itt, és volt a falunak jól termő szőlőhegye is a fölé magasodó domb déli oldalán. A szőlőhöz pedig borkimérési jogosítványokat is adtak a ciszterciták, nem is értem, miért kellett úgy haragudni rájuk. A falu a török idők után, az Őrségben megszokott elnevezéseket használva, három szerből állt. Az Alsó- és Felső-szerek a Rába jobb partján voltak, a túlpartot pedig nem véletlenül Túlsó-szernek hívták a csörötnekiek. Akik szépen gyarapodtak, fejlődött a falu egészen a második világháború végéig. Mivel a gyakran és minden előjel nélkül megáradó Rába folyamatosan megrongálta a vízimalmokat, ezért egy 2,7 kilométeres csatornát ástak, és az ebbe vezetett vízzel hajtották meg a malomkerekeket. És később, a 20. század fordulóján az áramot termelő turbinát is, a környéken elsőként lehetővé téve a villanyvilágítást. Aztán lezajlott a két világháború, eltemették a halottaikat, jött az új világ. Az államosítások után még működött egy darabig a turbina, majd évtizedeken át üresen pusztult az épület. Hogy aztán egy élelmes osztrák ismét beüzemelje a törpeerőművet. De 1990 után „beüzemelték” a 900 lelkes falut is, erről sokat lehet olvasni a település honlapján.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.10.27. 12:53 • Címke: elsüllyedt világok, manda adatbázis