a rovat írásai

Sok pénzt adtak Einstein leveleiért

190 ezer euróért (58,7 millió forintért) keltek el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein levelei, melyekben a fizikáról, Istenről és Izrael államról is írt.

Főbejárata az athéni Erekhteion mintáját követi

Száznyolcvan éve, 1837. június 22-én helyezték el Pesten a Magyar Nemzeti Múzeum épületének alapkövét.

A fejedelmi aranykortól a kisemmizésig

Tiltott kastélyok – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében címmel nyílt nemzetközi vándorkiállítás a Pesti Vigadóban.

Kalapács alatt David Rockefeller gyűjteménye

A márciusban elhunyt David Rockefeller mesés műkincsgyűjteményéből, bútoraiból és egyéb berendezési tárgyaiból rendeznek árverést jövő tavasszal, jelentette be a Christie's árverési ház.

Az első versenyt természetesen a gróf lovai nyerték meg

Hogy 190 évvel ezelőtt is ekkora lett volna a meleg, az nem nagyon hiszem. Először is akkoriban még nem is álmodtak az üvegházhatásról, aztán meg éppen ezen a napon rendezték meg az első hazai lóversenyt az Üllői és a Soroksári utak között, a Széchenyi István gróf által kijelölt pályán.

Az angol királyfi és a szász erődtemplomok

Az erdélyi szász erődtemplomok restaurálását, környezetük felélesztését, turisztikai és gazdasági hálózatokba való bevonását tűzi ki célul Károly herceg Romániában bejegyzett civil szervezete, a Walesi Herceg Románia Alapítvány – közölte a Mediafax hírügynökség.

Robotok, mesterséges intelligenciák és mellékhatásaik

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) aktívan dolgozik azért, hogy a robotika fejlődésének minél több haszonélvezője legyen, de a „kockázatokra és mellékhatásokra” is felhívjuk a figyelmet. Az NJSZT ennek szellemében most robotika kiállítást rendez a Társaság Informatika Történeti Kiállításában.

Előkerült az elveszettnek hitt fontos oklevél

Előkerült Szombathely 1607-es kiváltságlevele, amelyet évszázadok óta elveszettnek hittek. A dokumentumot hétfőn mutatták be Szombathelyen, a Vas Megyei Levéltárban, és egy hétig a nagyközönség is megtekintheti az épület földszintjén nyílt kiállításon.

Tudós hegymászó és a Vatikán első uralkodója

Százhatvan éve, 1857. május 31-én született XI. Piusz pápa, a független Vatikánvárosi Állam első uralkodója.

JFK 100

Vannak érdekes dolgok, ilyen például a 100 éve született John Fitzgerald Kennedy népszerűségének folyamatos növekedése. Másokat inkább el szoktak idővel felejteni az emberek, míg ő jó húsz évvel ezelőtt nem tartozott az Államok tíz legismertebb, legnagyobbra értékelt elnökei közé, most stabilan a negyedik helyet foglalja el a listán, ha időközben nem lett már bronzérmes.

Az idő és Rust repülése

Az idő repül, már harminc éve annak is, hogy Matthias Rust leszállt Cessnájával a Vörös Téren, hogy Gorbacsovval beszélgethessen a világbékéről. A szovjet pártfőtitkárral végül később sem sikerült találkoznia (Gorbi valamiért sosem volt kíváncsi rá), de tettével tovább repesztette a diktatúra ledönthetetlennek tartott falát.

Művelődés összes cikke »

Csörötnek: a falu, ahol lebombázták a temetőbe igyekvőket

elsullyedt_vilagok_lead1944. november elsején, Mindenszentek napján a csörötnekiek is elindultak temetőjük felé, hogy gyertyát gyújtsanak halottaik sírjaira. Háborús idők jártak, megszokták már, hogy az ország fővárosa felé tartva bombázókötelékek húznak át a Vas megyei falu felett. Most azonban egy ilyen Olaszországból induló csapatból kivált egy kisebb raj, és egy kört írva le, ledobta bombáit. Tizenhárman haltak meg.

Mi pedig a MaNDA adatbázisának segítségével megtehetjük azt, hogy elutazunk az egy évvel fiatalabb Csörötnekre, és megnézhetjük, mit is találtak lebombázandónak távcsöveikkel a magasból az amerikaiak, vagy az angolok. Csörötneknek amúgy korábban is kijutott már a háborúból, 1664-ben a Bécs felé tartó, és a Rábán átkelni próbáló török sereg égette porig a falut, miután 1622-ben már egyszer hódoltatta. Az átkelés nem sikerült, az üres falu (az emberek a környező erdőkbe menekültek) leégett, a török pedig nagy vereséget szenvedett Szentgotthárdnál. Ez utóbbi a városkának amúgy meghatározó szerepe volt Csörötnek alapításban is. Pontosabban nem is a városnak, hanem az 1183-ban itt letelepedő cisztercita rendnek, mert a fehér ruhás barátok hozták létre birtokaik keleti határánál azt a majort, amiből kialakult a későbbi Csörötnek. Amelynek jobbágyai aztán már 1350-ben perre mentek a kolostor apátjával jogaikért, ez volt a település első említése, akkor még Chyrenuknak írva le a nevét.

csorotnek
Bödő János italmérés – képeslap, Csörötnek, 1943 (forrás: MVKM/MaNDA adatbázis)

A ciszterciek jó gazdálkodók voltak, virágzott is a major, vízimalmok működtek a Rábán, amit talán még egy híd is átívelt itt, a Grácból az akkori vasi megyeszékhelyre, Vasvárra tartó országút rábai átkelőjénél. És ha híd nem is volt, csak egy alkalmas gázló, akkor is öt út találkozott itt, és volt a falunak jól termő szőlőhegye is a fölé magasodó domb déli oldalán. A szőlőhöz pedig borkimérési jogosítványokat is adtak a ciszterciták, nem is értem, miért kellett úgy haragudni rájuk. A falu a török idők után, az Őrségben megszokott elnevezéseket használva, három szerből állt. Az Alsó- és Felső-szerek a Rába jobb partján voltak, a túlpartot pedig nem véletlenül Túlsó-szernek hívták a csörötnekiek. Akik szépen gyarapodtak, fejlődött a falu egészen a második világháború végéig. Mivel a gyakran és minden előjel nélkül megáradó Rába folyamatosan megrongálta a vízimalmokat, ezért egy 2,7 kilométeres csatornát ástak, és az ebbe vezetett vízzel hajtották meg a malomkerekeket. És később, a 20. század fordulóján az áramot termelő turbinát is, a környéken elsőként lehetővé téve a villanyvilágítást. Aztán lezajlott a két világháború, eltemették a halottaikat, jött az új világ. Az államosítások után még működött egy darabig a turbina, majd évtizedeken át üresen pusztult az épület. Hogy aztán egy élelmes osztrák ismét beüzemelje a törpeerőművet. De 1990 után „beüzemelték” a 900 lelkes falut is, erről sokat lehet olvasni a település honlapján.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.10.27. 12:53 • Címke: elsüllyedt világok, manda adatbázis