a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Mire jó a kukoricaszár?
Ha már foglalkoztunk a kukoricatöréssel, a kukorica hasznosításával, nézzük meg, régen mit csináltak a növény nem elhanyagolható méretű szárával, amit már megfosztottak termésétől.
Jelenleg ezt miszlikbe vágja és „kiköpi” a kukoricakombájn, így legfeljebb zöldtrágyaként hasznosulhat. A régi falusi világban viszont, mint minden hasznosíthatót, ezt is felhasználták valamire, egészen pontosan az állatok táplálására. Ez a hagyomány még a termelőszövetkezetek korában is élt egy darabig, jó példa erre ez az 1950 szeptemberében a silózásról készült tudósítás.
A dolog menete a kisgazdaságokban úgy zajlott, hogy legelőször is egy éles kapával a tövénél elvágták a kukorica szárát, majd harmincasával, negyvenesével összekötötték és ezeket a „puslikat”, és a kötegeket szekérre rakva hazaszállították. Legtöbbször hátul a gyümölcsösben lettek lerakva, sátor alakban egymásnak támogatva, hogy az őszi esők vize lecsorogjon rajtuk. (Jó lehetőséget adtak ezek a sátrak a gyerekeknek a bújócskázásra, indiános játékra.) A kukoricaszár akkor került aztán bevetésre, mikor befejeződött a szarvasmarhák legeltetése, az állatok a következő tavaszig be lettek kötve az istállóba. A szecskavágóval (lásd a tudósítás végén látható, két ember által hajtott szerkezetet) 2-3 centis darabokra felszecskázott kukoricaszárat az összevágott, vagy éppen egy másik, kézzel hajtott szerkezettel, a répadarálóval felaprított takarmányrépával keverték össze, és így adták oda a teheneknek.
Ha pedig ezt a keveréket hosszabb ideig, a tél végéig el akarták tárolni, akkor silót készítettek. Ástak egy méretes gödröt, vastagon kibélelték szalmával, majd belehordták, vagy egyenesen belevágták a két összekevert alapanyagot, a répát és a kukoricaszárat. Végül ismét szalmát tettek rá, és földdel borították az egészet. Így tartósítunk oxigén-elvonással, így akadályozzuk meg a növények romlását okozó mikrobák szaporodását, fejlődését. A jól összetömörített takarmányban a növényeken mindig jelenlévő tejsavbaktériumok ezáltal elszaporodnak, ezek a takarmányok cukraiból tejsavat állítanak elő, mely a takarmányt tartósítja. A képződött tejsavat csak a levegőt igénylő baktériumok, penészek, gombák tudják elbontani, ezért ha a takarmányhoz levegő nem jut, igen hosszú ideig eltartható.
A történethez az is hozzátartozik, hogy csak tavaszig kellett romlatlanul maradni ezeknek a silóknak, mert addigra általában szépen el is fogytak. Csak arra ügyeltek a régiek, hogy a napi etetéshez szükséges adag kivétele után gyorsan visszalapátolták a szigetelő földet, hogy azok a tejsavra támadó baktériumok, penészek és gombák a jó levegőn el ne szaporodjanak.
PL