a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Hol van már Sebő Antal tanító úr...
...akinek 1906. június 21-én állították ki az oklevelét a
máramarosszigeti tanítóképzőben. Aki nyilvánvalóan nem tudott énekelni,
de a német nyelv tanulásával is
meggyűlt a baja. Hol van már a tanító úr, aki nemzedékeket
tanított a betűvetésre, és a Nagy Háborúban megjárta a keleti frontot. A MaNDA adatbázis segítségével indulunk a nyomába.Arra nincs módunk, hogy a területileg illetékes levéltárakban kutassunk, hiszen születési helye, Szinérváralja, és a máramarosszigeti tanítóképző 1920 óta már nem tartozik Magyarországhoz. Mivel a dokumentum őrzője a Kecskeméti Corvin Mátyás Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája, az intézmény kiadványaiból derült ki, hogy két gyermek apjaként a méhesláposi külterületi községi népiskola első tanítójakét tevékenykedett errefelé 1926 és 1937 között. Előtte, közvetlenül a tanítóképző elvégzése után a mezőgazdasági felsőbb népiskolában is végbizonyítványt szerzett, majd tíz évet az erdélyi, Maros-parti Felvincen tanítóskodott. Eközben megjárta a keleti frontot, de betegség miatt leszerelték. Négy évet tanított Nagymaroson is, majd dolgozott Hont vármegye tanfelügyelőségén, ezután két évig az Abony környéki tanyák külterületi iskoláinak volt az igazgatója. Méhesláposra kerülve a tanítás mellett – mint ahogyan azt kollégái is tették mindenütt – Sebő Antal tanító úr ismeretterjesztő előadásokat tartott, írni és olvasni tanította az analfabéta felnőtteket, de rendezett műkedvelő előadásokat is. És megírta a szükséges kérvényeket, tanácsot adott, példát mutatott.
Sebő Antal és osztálya a Kertvárosi Általános Iskola (akkor még Méheslaposi) régi épülete előtt (forrás: Kecskeméti Corvin Mátyás Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája/MaNDA adatbázis)
De ahelyett, hogy működését tovább kutatnánk, nézzük meg, hogyan lehetett néptanító egy Szinérváralján született, vélhetően nem annyira előkelő származású fiatalemberből. A kisvárosban 1910-ben az 5056 lakosból 2542 volt magyar és 2451 a román. Utóbbiak 2655 a görög katolikus vallás parancsolatai szerint éltek, 812 református és 786 katolikus magyar volt még itt 790 zsidó mellett. Sebő Antal a város északi részén élő, az 1796-ban épült temploma köré szerveződő református közösségbe született bele. Ennek tagjai a hagyományos mesterségek, polgári foglalkozások gyakorlása mellett az akkori szokások szerint beleszólhattak a városka vezetésébe is.
Sebő Antal, az első kinevezett községi néptanító tanítói oklevele (forrás: Kecskeméti Corvin Mátyás Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája/MaNDA adatbázis)
Még az is lehet, hogy Sebő tanító úr elsőgenerációs értelmiségi volt, egy módosabb iparos (akkoriban vagy száz szabó és közel ugyanannyi csizmadia dolgozott Szinérváralján) gyermekeként került el az elemi iskola, és vélhetően a máramarosszigeti református kollégium/főgimnázium elvégzése után az állami tanítóképzőbe. Ahol ebben az időben még havi tandíjat kellett fizetni, amit természetesen a családnak kellett kigazdálkodnia. Hatással lehetett rá Máramarossziget pezsgő kulturális élete, ekkoriban tanított itt a piaristák gimnáziumában Juhász Gyula, de Hollósy Simon is állandó műtermet tartott fenn a városban. Ahol a magyar és román kulturális egyesületek és több könyvesbolt mellett hat nyomda működött és négy lap jelent meg folyamatosan. Volt tehát honnan töltekezni az ifjú Sebő Antalnak, aki a nem is annyira ragyogó bizonyítványa mellé itt a Kárpátok alatt egy olyan erőt, hitet és tartást is kaphatott, ami végigkísérte és segítette viszontagságos élete során.
Pálffy Lajos