a rovat írásai

Mátraháza impozáns gyógyszanatóriuma

A Sástótól néhány kilométerre fekvő Mátraháza bővelkedik a különlegesen szép látnivalókban. A mátrai turizmus fellendülése egy szomorú történelmi eseménynek köszönhető. A trianoni békeszerződés elvette tőlünk országunk területének kétharmadát, vele együtt értékes magashegyi üdülőinket is. A fájdalmas veszteség azonban nem állíthatta meg az anyaországi életet, megkerestük azokat a helyeket, ahol valamiféle módon pótolhatjuk veszteségeinket. Trianon bánat, a Mátra felfedezése öröm.

A bátor Mey, vagy May kapitány

Kevesen tudják, de nem sok híja volt, hogy New Yorkban ma hollandul beszéljenek. A Holland Nyugat-indiai Társaság felfedezői, jelesül Henry Hudson hajózott fel elsőként 1609-ben a Hudson folyón, majd néhány évvel később Cornelis Jacobson Mey derítette fel Delaware öböl és folyó mellett a gyarmatalapításhoz a terepet. Őt tisztelte meg Finta Sándor egy plakettel, melyet most a túrkevei Finta Múzeum jóvoltából tanulmányozhatunk a 3D-s technológia bevetésével.

A Krisztus-katonák

Az egyre inkább nemzetközivé váló világban nagy szerepük van azoknak a hagyományoknak, népszokásoknak, amelyek valamilyen módon a nemzeti vagy vallási összetartozást erősítik. A népszerű, és bátran hozzátehetjük, vagány hajdúdorogi görög katolikus püspök, Kocsis Fülöp, akit leginkább Duna-víz ivásairól és nagy motorozásairól ismerünk, azt mondta, hogy „amíg vannak Krisztus-katonák, addig van hit Hajdúdorogon, és fordítva, amíg van hit Hajdúdorogon, addig lesznek Krisztus-katonák is.”

Hová indulhatott a téli kirándulás?

Régi képeslapot nézegetek a MaNDA adatbázisában, havas faluközpontot mutat iskolával és községházával. Elemisták sorakoznak a télben, több a lány, hátul a tanító áll, az előtérben talán a postás, erre lehet következtetni címeres sapkájából. Óhután járunk valamikor a 19. század végén, vagy a véres 20. legelején. Ami ma Bükkszentlászló néven Miskolc része.

Vörösmarty, a turista

Az 1960-as évekre Magyarország magához tért az 1956-os forradalom eltiprása okozta sokkból. Mátraházán egymás után épültek a magánüdülők. 1958-ban készült el a vidék egyik legnagyobb turistaháza, a Vörösmarty fogadó. Kevéssé ismert, hogy Vörösmarty Mihály a magyar turisztika egyik kiemelkedő alakja is volt.

Éneklő doktor a Meseautóban

A magyar művészek, a férfiak legalábbis, igen erősen vonzódtak a motorkerékpárokhoz. Elég csak Illyés Gyulára gondolnunk, akinek tengerészsapkás Berva mopedes fényképe legalább annyira beleégett a közemlékezetbe, mint Horthy Miklós a fehér lován. Van a közelmúlt magyar művészeti-szórakoztatóipari történetének egy igen érdekes sorsú alakja. Beszédes az a fénykép, amit gyűjteményünkben találunk a sok többi mellett: dr. Ilosvay Gusztáv motoron ül a havas tájban. A róla szóló írások furcsa foglalkozáspárosítással jellemzik a művészt: orvos és bárénekes.


Amiben talán Brüsszelt is veri Kiskunhalas

Ha csipke, akkor mindenkinek Brüsszel jut eszébe, ahol még a főtér, a Gran Place is eme lehelletfinom kézimunkára hasonlít. Aztán valahogy kezd feledésbe merülni, hogy nekünk is van egy Brüsszelünk, a csipkészítés tekintetében. Ez pedig Kiskunhalas, a halasi csipke, ami felveszi a versenyt belga és velencei vetélytársaival. Történetének olvasgatása mellett most nézzünk meg néhány régi fényképet a MaNDA adatbázisában.

Kossuth poggyászában is lehetett belőle

Egy kovás pisztoly és egy balkáni öv kapcsán már esett szó itt a révfülöpi Bideskuthy-villáról, ahonnan sok szép holmit bemenekítettek 1953-ban a Balaton Múzeumba. Köztük van ez a szép kék mintás fajansz is, amit most 3D-s tanulmányozásra ajánlunk.

Háry János, Kodály, Liszt Ferenc és Babits városa

Tolna megye fővárosának, Szekszárdnak mindjárt a nevénél megállhatunk, és felidézhetjük annak egyik megfejtését, mi szerint az I. Béla királyunkra utal, aki barna (szög) bőrű és kopasz (szár) volt (szögszár). Az mindenesetre tény, hogy Szent László királyunk édesapja, I. Béla Szekszárdon van eltemetve.

Huszár, túl az Óperencián

Álljunk csak meg egy pillanatra Kováts Mihály ezredes kis, 21 centiméteres szobránál, amit a túrkevei Finta Múzeum munkatársai digitalizáltak be 3D-ben. Álljunk csak meg, mert maga az ezredes, no és a szobrocska alkotója is megér néhány perc figyelmet.

 

Amiről a nagy ház mesél

Nem is gondolná az ember, hogy egy régi képeslapot nézegetvén mennyi mindenfelé viszi el képzelete, és mennyi mindent megtudhat a kép megőrizte időkről.

MaNDA összes cikke »

Nagy érték a kis pléhdobozban

JO_manda_adatbazis

Hogy a vanília valamikor a sáfrány után a legdrágább fűszernek számított, nem sokan tudják. Az aztékok használták fel először a kosborfélékhez tartozó futónövény termését kakaójuk ízesítésére. II. Montezuma király állítólag ötven ilyen „koktélt” is megivott naponta, aztán megérkeztek a spanyolok, és örökre elment a kedve a kakaózástól. A vanília tehát a spanyolok révén került az öreg kontinensre, mi pedig most a rákóczifalvi múzeum jóvoltából tanulmányozhatunk egy régi vaníliás dobozt 3D-ben.

Szóval nem véletlenül itta a vaníliás kakaót az aztékok utolsó uralkodója, hiszen a növény éppen a birodalmában, Mexikó déli részén, aztán Hondurasban és Costa Ricában volt őshonos. A spanyolok révén már 1510-ben megjelenik Európában, de csak ők teríthették, és szigorúan vették ezt a monopóliumot. Amit nem is volt olyan nehéz betartatni, mert hiába is próbálták volna ellopni a 15-20 centiméteres, háromszög alakú hüvelyben rejlő magvakat, azok elültetésük után megfelelő körülmények között ugyan eljutottak a virágzásig, de termést már nem hoztak. Még pedig azért nem, mert a beporzásukra csak egy bizonyos kolibri faj, és a Melipora-méhek voltak képesek. Később aztán rájöttek a próbálkozók a kézi beporzás lehetőségére, de ezzel is vigyázni kellett, hiszen a vagy 50 fajta vanília csak egy napig virágzik évente, és a beporzásnak is egy bizonyos napszakban kell megtörténnie.

vanilia_3d
A 3D-kép eléréséhez kattintson a képre, majd a Dokumentum fül alatti ikonra

Nem volt egyszerű hát megtörni a spanyol monopóliumot, ami állítólag egészen 1810-ig, Mexikó függetlenedéséig tartott. Így kezdhetik el termelni az élelmes hollandusok a vaníliát 1819-ben, Jáván, majd beszállnak a franciák is a bizniszbe. Ők 1822-ben indulnak a termesztéssel Réunion, majd Madagaszkár szigetén. Réunión 1638-tól van francia kézen, 1974-től pedig a gallok tengeren túli megyéjének számít. A szigetet a régi, forradalom előtti időkben Ile Bourbonnak, Bourbonok földjének nevezték. Ezért is terjedt el a „Bourbon Vanille” elnevezés, és azt sem árt tudnunk, hogy a sziget talaja és klímája nagyon jó minőségű vaníliát eredményezett, tehát a mennyiségi mellett a minőségi követelmények is adottak voltak. A most vizsgált, 50 hüvelyt, vagy rudat tartalmazó terméket a német Dreiben cég állította elő, a doboz tetején ott is van három lábat is megjelenítő bikafejes emblémájuk. A pléhdobozon ármegjelölést természetesen nem találunk, de „bourbon vaníliát” most is árulnak a boltok, a világhálón két szál majd ezer forintba kerül a fűszerből.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.11.28. 09:41 • Címke: manda adatbázis, 3D

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

krisztuskatona
A Krisztus-katonák „Amíg vannak Krisztus-katonák, addig van hit Hajdúdorogon, és fordítva, amíg van hit Hajdúdorogon, addig lesznek Krisztus-katonák is.”