a rovat írásai

Gurulóeszköz, amivel átformálták az országot

Elnézem ezt a képen szunyókáló embert, aki talán már az újságpapírból megevett ebéd után dőlt le egy kicsit el nem kelt árucikkei mellett. Egy pótkocsi kereke is látszik, biztos a traktorra vár, hogy felrakják a portékát és hazainduljanak a szanki piacról. A kiskunhalasi múzeumban őrzött képen a két disznóvágásokon használt, fatörzsből vájt teknő, az öt deszkákból passzentosan összeállított mosóteknő és a sok szerszámnyél mellett ott van 11 kubikostalicska is.

Kodály nem szerette a dohányfüstöt

Galyatető római katolikus templomát 1942-ben szentelték fel. Természetesen a Nagyszálló átadásával összefüggött ez a jeles esemény, hiszen a Mátrában üdülők nagy része vallását gyakorló katolikus volt. A Nagyszálló legnevezetesebb lakója, évről évre visszatérő vendége volt Kodály Zoltán, aki itt komponálta 1942-ben a Csendes mise című művét.

Mi fán terem az a japonizmus?

Mivel a kis rákóczifalvi múzeum által őrzött fa ládikáról a keleti mintákon és a lakkozásán kívül szinte semmit sem tudunk, szárnyalhat hát a képzelet, hogy milyen kalandos úton, hogyan is került Magyarországra.

Galyatető, a Mátra királynője

Ha Magyarország legmagasabb hegységének Kékestető a királya, akkor Galyatető a királynője. A 900 méteresnél magasabb üdülőtelepet festői szerpentin utakon lehet megközelíteni. Ebben a magasságban egész évben harsány színű örökzöldek hirdetik: tessék jönni, itt tiszta a levegő. Galyatető  a trianoni országcsonkításnak köszönheti kiépültét. Szomorú, hogy elveszítettük több ezer méter magas erdélyi és felvidéki hegyeinket, ám örömre ad okot, hogy a magyarság hihetetlenül gyorsan megtalálta és felépítette magának a megmaradt országrész igen gyorsan világhírűvé vált üdülőtelepeit.

Mire jó egy szekéremelő?

Hát itt van ez a szekéremelő, ilyent felénk még nem láttam. Gondoltam, rákeresek, de a Google ezúttal néma maradt. Csak a MaNDA adatbázisában is szereplő, a nagy uniós adatbázisba, az Europeanába is feltöltött, 1954 márciusában Kiskunhalason, vagy a környékén lefényképezett szerkezetet találtam meg, ahogy ott áll egy szecskavágó és egy rozzant kutyaól előtt a kora tavaszi, vagy éppen késő őszi napsütésben.

Erre kössenek gombot!

A tárgyak többségét elsöpri a történelem, pontosabban annak technikatörténeti része. Ami tegnap fontos volt, ma még van ugyan, de csak dísz, holnapra pedig eltűnik.


Estére oda várnak

A főváros legmagasabb pontjáról, ötszázhuszonhét méter magasról, a régi korokban is messzire lehetett ellátni. Némely elbeszélés szerint tiszta időben egészen a Magas-Tátráig. A hegy a nevét egy rege szerint Mátyás királyunk apjáról, Hunyadi Jánosról kapta. Igazán híressé azonban egy másik uralkodó, pontosabban császár- és királyfeleség, Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach, azaz Erzsébet királyné, a magyaroknak annyira kedves Sisi, Ferenc József felesége tette.

A varázsló-pap ötezer éves maszkja

Az első álarcokat minden bizonnyal még az ősember készítette, hogy a megélhetésért (jobb vadászterületért, termékeny asszonyokért, tűzért vagy vízért) folytatott soha véget nem érő küzdelem során előnyhöz jusson az ellenfél megrémítésével. Mert ami eltér a megszokottól, az bizonytalanságot, félelmet kelthet az emberben, és így nem is tud megfelelő hatékonysággal védekezni a maszkos támadókkal szemben. De a most 3D-ben vizsgálható maszk jóval későbbi, a rézkor végének egy varázsló-papja viselhette a Balatonőszöd-Temetődűlőnél elterülő 20 hektáros földművelő településen.

A céhládák titkai

A céhláda az iparos testületek iratainak, értékeinek és pénzének őrzésén túl egy mindezeknél átfogóbb, nagyobb jelentőségre tett szert története folyamán, a céhláda a céh jelképe volt.

Egerzug, Egerszeg, Zalaegerszeg

Erdők, rétek, dombok, völgyek követik egymást festői változatossággal, majd felbukkan Zala megye székhelye, a barátságos kisváros, Zalaegerszeg.

Borissza barbár pohara?

Valahogy úgy képzelem, egy a borocskát minden időben és körülmények között kedvelő atyafi sírjába tették bele barátai (gyászló felesége? – ez kevésbé valószínű..) ezt a kis 3D-ben digitalizált kantharoszt, fülekkel ellátott boros pohárkát. Talán a sok vígan töltött estét vitte magával így az Alsópáhok-Hévizdomb temetőjébe megtérő római, vagy romanizált barbár.

MaNDA összes cikke »

Nagy érték a kis pléhdobozban

JO_manda_adatbazis

Hogy a vanília valamikor a sáfrány után a legdrágább fűszernek számított, nem sokan tudják. Az aztékok használták fel először a kosborfélékhez tartozó futónövény termését kakaójuk ízesítésére. II. Montezuma király állítólag ötven ilyen „koktélt” is megivott naponta, aztán megérkeztek a spanyolok, és örökre elment a kedve a kakaózástól. A vanília tehát a spanyolok révén került az öreg kontinensre, mi pedig most a rákóczifalvi múzeum jóvoltából tanulmányozhatunk egy régi vaníliás dobozt 3D-ben.

Szóval nem véletlenül itta a vaníliás kakaót az aztékok utolsó uralkodója, hiszen a növény éppen a birodalmában, Mexikó déli részén, aztán Hondurasban és Costa Ricában volt őshonos. A spanyolok révén már 1510-ben megjelenik Európában, de csak ők teríthették, és szigorúan vették ezt a monopóliumot. Amit nem is volt olyan nehéz betartatni, mert hiába is próbálták volna ellopni a 15-20 centiméteres, háromszög alakú hüvelyben rejlő magvakat, azok elültetésük után megfelelő körülmények között ugyan eljutottak a virágzásig, de termést már nem hoztak. Még pedig azért nem, mert a beporzásukra csak egy bizonyos kolibri faj, és a Melipora-méhek voltak képesek. Később aztán rájöttek a próbálkozók a kézi beporzás lehetőségére, de ezzel is vigyázni kellett, hiszen a vagy 50 fajta vanília csak egy napig virágzik évente, és a beporzásnak is egy bizonyos napszakban kell megtörténnie.

vanilia_3d
A 3D-kép eléréséhez kattintson a képre, majd a Dokumentum fül alatti ikonra

Nem volt egyszerű hát megtörni a spanyol monopóliumot, ami állítólag egészen 1810-ig, Mexikó függetlenedéséig tartott. Így kezdhetik el termelni az élelmes hollandusok a vaníliát 1819-ben, Jáván, majd beszállnak a franciák is a bizniszbe. Ők 1822-ben indulnak a termesztéssel Réunion, majd Madagaszkár szigetén. Réunión 1638-tól van francia kézen, 1974-től pedig a gallok tengeren túli megyéjének számít. A szigetet a régi, forradalom előtti időkben Ile Bourbonnak, Bourbonok földjének nevezték. Ezért is terjedt el a „Bourbon Vanille” elnevezés, és azt sem árt tudnunk, hogy a sziget talaja és klímája nagyon jó minőségű vaníliát eredményezett, tehát a mennyiségi mellett a minőségi követelmények is adottak voltak. A most vizsgált, 50 hüvelyt, vagy rudat tartalmazó terméket a német Dreiben cég állította elő, a doboz tetején ott is van három lábat is megjelenítő bikafejes emblémájuk. A pléhdobozon ármegjelölést természetesen nem találunk, de „bourbon vaníliát” most is árulnak a boltok, a világhálón két szál majd ezer forintba kerül a fűszerből.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.11.28. 09:41 • Címke: manda adatbázis, 3D

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

jános hegy
Estére oda várnak – Sisi 1882-ben volt először a János-hegyen. Körülnézett és egykori feljegyzések szerint a következőket mondta: „Csodálom az embereket, miért mennek oly messze vidékre nyaralni, mikor e hegyek s az itteni kilátás kiállja a versenyt a legszebb világrészletekkel.”