a rovat írásai

A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes

Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Művelődés összes cikke »

​A Végzet Köve avagy Skócia lelke

vegzet_kove_lead1996. november 30-án került vissza az edinburghi királyi palotába a skót királyok ősi koronázási ereklyéje, a Scone-i Kő, avagy a Végzet Köve, amelyet hét évszázadon át a londoni Westminster-apátságban őriztek.

A skótok egyik legféltettebb ereklyéje a szinte bizonyosan Skóciában fejtett homokkőből kivágott, 66x43x27 centiméter nagyságú, 152 kilogramm súlyú, latin kereszttel díszített kő, amelynek két oldalán a szállítását megkönnyítő vasgyűrű van. A legenda szerint egykor Jákob próféta párnája, majd Salamon templomában a frigyláda talapzata volt, és a Szentföldről került kalandos útja során Egyiptomba, majd Hispániába. Kr. e. 700 körül az ír királyok koronázási helyén, a Tara dombon helyezték el. A mai Skócia területére benyomuló kelták innen vitték magukkal, és I. Kenneth, Skócia első királya 840 körül a Perth közelében fekvő Scone faluban ezt használta beiktatásakor. Ettől kezdve itt zajlott le a skót királyok koronázása, pontosabban trónra lépése, mert a szertartás legfontosabb eleme a Végzet Kövének elfoglalása volt. A skót királyok fejére csak a 14. századtól került korona, amikor a Végzet Kövét már Londonban őrizték.

vegzet_kove
forrás: Education Scottland
   
1296-ban ugyanis az Arany János által is megénekelt I. Eduárd angol király lerohanta és meghódította Skóciát. A nagy becsben tartott követ a Westminster-apátságba szállíttatta, hogy a skót népet jelképesen is alattvalójává tegye. A skótok a következő évben fellázadtak, és végül Robert Bruce vezetésével kiharcolták szabadságukat. A koronázási követ azonban – hiába írta elő a Skócia függetlenségét elismerő 1328-ban megkötött szerződés – nem tudták visszaszerezni, mert a dühös londoni tömeg megakadályozta elszállítását. A győztes I. Eduárd új trónust ácsoltatott magának, és ebben helyeztette el a skótoktól szerzett követ. A következő évszázadokban valamennyi angol királyt ezen a széken, sőt magán a kövön ülve koronázták meg, a kényelmesebb faülés csak a 17. században került a kőre. Úgy tartották, hogy a Végzet Köve felnyög, ha a rajta ülő királyi vérből származik, de ha önjelölt trónkövetelő fejére helyezik a koronát, akkor csöndben marad. A skótok a kő mellé végül királyt is adtak Angliának: az 1603-ban gyermek nélkül meghalt I. Erzsébet az általa kivégeztetett Stuart Mária fiát, VI. Jakab skót királyt nevezte meg utódául, aki I. Jakab néven lépett az angol trónra. A királyságok egyesítésében a skótok a jóslat beteljesedését látták, de a kő most sem került vissza északra.

vegzet_kove
A kő a koronázószékben, a Westminster Apátságban (forrás: Wikipedia)
   
A relikvia angol földön vészelte át a második világháborút, az angliai csata idején, a német partraszállástól tartva el is rejtették. Újabb fordulatként 1950 karácsonyának éjjelén négy skót diáknak sikerült ellopnia, egyikük később így emlékezett a pillanatra: „amikor felemeltem a Követ, úgy éreztem, hogy Skócia lelkét tartom a kezemben.” A tolvajokat meglepte a kő súlya, amelyet le is ejtettek, és az két darabra tört. Másnap a brit történelem egyik legnagyobb hajtóvadászata kezdődött, többek között négy évszázad után először ismét lezárták az angol-skót határt. A követ mégis sikerült kalandos úton Skóciába csempészni, ahol egy titoktartást fogadott kőműves kijavította. A négy fiatal négy hónappal később úgy vélte, hogy elérték céljukat, mert felhívták a figyelmet Skócia Nagy-Britannián belüli – szerintük – alárendelt helyzetére. A követ 1951 áprilisában Arbroath város apátságának romjai között rejtették el, majd értesítették a rendőrséget. Az ereklye visszakerült a Westminster-apátságba, az elkövetők – politikai okokból – büntetlenül úszták meg tettüket. A Végzet Köve nem sokkal később, 1953. június 2-án, II. Erzsébet megkoronázásakor ismét teljesítette rendeltetését. (Azóta is tartja magát a legenda, hogy a kő ellopása és visszaszolgáltatása között eltelt időben másolatokat készítettek, és nem az eredetit vitték Angliába, amit sem cáfolni, sem bizonyítani nem lehet.)

vegzet-kove
A kő elrablásáról 2008-ban film is készült (forrás: Sky)
   
A skót nacionalisták egyre hangosabban követelték nemzeti kincsük visszaszolgáltatását, amelyre éppen 700 év után szánta rá magát a londoni kormány. 1996. július 5-én John Major konzervatív miniszterelnök személyesen jelentette be a skót szavazók megnyerését célzó, nem kis vitát kiváltó döntést. A kabinet egyetlen feltételt szabott: a követ a brit uralkodók koronázására mindig vissza kell szállítani Londonba, ugyanis jogértelmezése szerint a Végzet Köve továbbra is a mindenkori monarcha tulajdona, és nem visszaadták, hanem az uralkodó birtokainak egyik részéből a másikba szállították. A történelmi kőtömb 1996. november 17-én a Tweed folyó hídján áthaladva, Coldstream városánál érkezett meg a skótok földjére, ahol lelkes tömeg üdvözölte. A rendőrautók által kísért Land Roveren szállított relikvia az első "hazai" éjszakát egy laktanyában töltötte Newcastle-ben, majd 1996. november 30-án (Szent András, Skócia egyik védőszentjének napján) végleges elhelyezést nyert az edinburghi kastélyban, a skót koronázási ékszerek között.

MTI

• Publikálva: 2016.11.30. 13:40 • Címke: művelődéstörténet