a rovat írásai

Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából

Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen –  közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

MaNDA összes cikke »

​A haleszi felkelés

elsullyedt_vilagok_lead

Szerencsés helyzetben van az utazó, aki úgy tér vissza a múltba, hogy a jelenben is tanulmányozhatja utazása célját, vizsgálata tárgyát. Így van ez Székesfehérváron a Haleszi Felkelés Emlékoszlopával is, amit a Városi Képtár Deák Gyűjteményében található, 20-as, 30-as években készült fotókon láthatunk a MaNDA adatbázisában.

És amit rendre megkoszorúznak az erre hivatottak augusztus 10-én, a küzdelem napján. Mert 1849-ben a jó fehérváriak nem tudtak beletörődni, hogy a szabadságharc elbukott, a városukat megszállták a császáriak, összeszövetkeztek hát, hogy kiűzzék a fehérkabátosokat. Három nappal a világosi fegyverletétel előtt ragadtak fegyvert, mikor már erősen leáldozóban volt a magyar szabadság csillaga. De a szabadság ügye sohasem lehet veszett ügy, ezért kaptak kaszára, kapára vagy kétezren, és a megszálló csapatok csak úgy tudtak elmenekülni Pákozd felé, hogy felgyújtották a Halesz liget környékén lévő házakat.

haleszi
A haleszi felkelés emlékoszlopa a 20-as években (forrás: Városi Képtár – Deák Gyűjtemény – Székesfehérvár/MaNDA Adatbázis)

Később persze jóval többen visszatértek, és Haynau táborszernagy, a 18 éves uralkodó által teljhatalommal felruházott magyarországi katonai parancsnok kivégeztette azt a hat civilt, akiket az összecsapása közben a helyszínen fogtak el a császáriak. Gáncs Pál, Kutzka Mihály, Uitz Ignác, Varga Mihály és a felderítők, Hübner András, és a feleségének írt, mély hazaszeretetről tanúskodó búcsúleveléről is ismert Havelka Ferenc összesen húsz árvát hagyott maga után. A kivégzettek közül a legfiatalabb 20 éves volt, a legidősebb 68, ami akkoriban még egészen szép kornak számított a magas halandóság miatt.

haleszi2
A haleszi felkelés emlékoszlopa egy sztereoképen (forrás: Városi Képtár – Deák Gyűjtemény – Székesfehérvár/MaNDA Adatbázis)

Az összecsapás helyszíne, a Halesz jelenleg park, a 7-es úthoz közel, a Budai és a Seregélyes utak, és egy árok által határoltan. Az 1839-ig homokos haszontalan terület volt, amikor is a város facsemetékkel ültette be. Mondogatták is ezután a szkeptikus fehérváriak, hogy „Ha lesz, fa lesz” itt. És az egykori csemeték fákká terebélyesedtek, majd megöregedtek és újak kerültek a helyükre.

haleszi
Négy kisgyermek a Haleszban 1930 körül, Bory Jenő Turulmadár című 1848-es emlékműve előtt (forrás: Városi Képtár – Deák Gyűjtemény – Székesfehérvár/MaNDA Adatbázis)

És 1888. augusztus 15-én, majd’ negyven esztendővel a történtek után emlékoszlop is került a parkba, mégpedig a hajdani fehérvári Szent István Bazilika oszlopai közül egy. Erre ültetett bronz turulmadarat Bory Jenő 1909-ben a város megrendelésére. Az építész és szobrász feleségével, Kokocsin Ilona festőművésszel felépítette a Bory-várat, de erről majd talán máskor, ha még lesz módunk rá.

haleszi
Cigarettázó úr két hölgybe karol a Halesz parkban Bory Jenő Turulmadár című emlékműve előtt. A hátlapon felirat: Emlékül az én kis gyönyörűmnek: Pista. Székesfehérvár, 1931 (forrás: Városi Képtár – Deák Gyűjtemény – Székesfehérvár/MaNDA Adatbázis)

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.12.01. 12:37 • Címke: elsüllyedt világok, manda adatbázis

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.