a rovat írásai

Gurulóeszköz, amivel átformálták az országot

Elnézem ezt a képen szunyókáló embert, aki talán már az újságpapírból megevett ebéd után dőlt le egy kicsit el nem kelt árucikkei mellett. Egy pótkocsi kereke is látszik, biztos a traktorra vár, hogy felrakják a portékát és hazainduljanak a szanki piacról. A kiskunhalasi múzeumban őrzött képen a két disznóvágásokon használt, fatörzsből vájt teknő, az öt deszkákból passzentosan összeállított mosóteknő és a sok szerszámnyél mellett ott van 11 kubikostalicska is.

Kodály nem szerette a dohányfüstöt

Galyatető római katolikus templomát 1942-ben szentelték fel. Természetesen a Nagyszálló átadásával összefüggött ez a jeles esemény, hiszen a Mátrában üdülők nagy része vallását gyakorló katolikus volt. A Nagyszálló legnevezetesebb lakója, évről évre visszatérő vendége volt Kodály Zoltán, aki itt komponálta 1942-ben a Csendes mise című művét.

Mi fán terem az a japonizmus?

Mivel a kis rákóczifalvi múzeum által őrzött fa ládikáról a keleti mintákon és a lakkozásán kívül szinte semmit sem tudunk, szárnyalhat hát a képzelet, hogy milyen kalandos úton, hogyan is került Magyarországra.

Galyatető, a Mátra királynője

Ha Magyarország legmagasabb hegységének Kékestető a királya, akkor Galyatető a királynője. A 900 méteresnél magasabb üdülőtelepet festői szerpentin utakon lehet megközelíteni. Ebben a magasságban egész évben harsány színű örökzöldek hirdetik: tessék jönni, itt tiszta a levegő. Galyatető  a trianoni országcsonkításnak köszönheti kiépültét. Szomorú, hogy elveszítettük több ezer méter magas erdélyi és felvidéki hegyeinket, ám örömre ad okot, hogy a magyarság hihetetlenül gyorsan megtalálta és felépítette magának a megmaradt országrész igen gyorsan világhírűvé vált üdülőtelepeit.

Mire jó egy szekéremelő?

Hát itt van ez a szekéremelő, ilyent felénk még nem láttam. Gondoltam, rákeresek, de a Google ezúttal néma maradt. Csak a MaNDA adatbázisában is szereplő, a nagy uniós adatbázisba, az Europeanába is feltöltött, 1954 márciusában Kiskunhalason, vagy a környékén lefényképezett szerkezetet találtam meg, ahogy ott áll egy szecskavágó és egy rozzant kutyaól előtt a kora tavaszi, vagy éppen késő őszi napsütésben.

Erre kössenek gombot!

A tárgyak többségét elsöpri a történelem, pontosabban annak technikatörténeti része. Ami tegnap fontos volt, ma még van ugyan, de csak dísz, holnapra pedig eltűnik.


Estére oda várnak

A főváros legmagasabb pontjáról, ötszázhuszonhét méter magasról, a régi korokban is messzire lehetett ellátni. Némely elbeszélés szerint tiszta időben egészen a Magas-Tátráig. A hegy a nevét egy rege szerint Mátyás királyunk apjáról, Hunyadi Jánosról kapta. Igazán híressé azonban egy másik uralkodó, pontosabban császár- és királyfeleség, Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach, azaz Erzsébet királyné, a magyaroknak annyira kedves Sisi, Ferenc József felesége tette.

A varázsló-pap ötezer éves maszkja

Az első álarcokat minden bizonnyal még az ősember készítette, hogy a megélhetésért (jobb vadászterületért, termékeny asszonyokért, tűzért vagy vízért) folytatott soha véget nem érő küzdelem során előnyhöz jusson az ellenfél megrémítésével. Mert ami eltér a megszokottól, az bizonytalanságot, félelmet kelthet az emberben, és így nem is tud megfelelő hatékonysággal védekezni a maszkos támadókkal szemben. De a most 3D-ben vizsgálható maszk jóval későbbi, a rézkor végének egy varázsló-papja viselhette a Balatonőszöd-Temetődűlőnél elterülő 20 hektáros földművelő településen.

A céhládák titkai

A céhláda az iparos testületek iratainak, értékeinek és pénzének őrzésén túl egy mindezeknél átfogóbb, nagyobb jelentőségre tett szert története folyamán, a céhláda a céh jelképe volt.

Egerzug, Egerszeg, Zalaegerszeg

Erdők, rétek, dombok, völgyek követik egymást festői változatossággal, majd felbukkan Zala megye székhelye, a barátságos kisváros, Zalaegerszeg.

Borissza barbár pohara?

Valahogy úgy képzelem, egy a borocskát minden időben és körülmények között kedvelő atyafi sírjába tették bele barátai (gyászló felesége? – ez kevésbé valószínű..) ezt a kis 3D-ben digitalizált kantharoszt, fülekkel ellátott boros pohárkát. Talán a sok vígan töltött estét vitte magával így az Alsópáhok-Hévizdomb temetőjébe megtérő római, vagy romanizált barbár.

MaNDA összes cikke »

​A haleszi felkelés

elsullyedt_vilagok_lead

Szerencsés helyzetben van az utazó, aki úgy tér vissza a múltba, hogy a jelenben is tanulmányozhatja utazása célját, vizsgálata tárgyát. Így van ez Székesfehérváron a Haleszi Felkelés Emlékoszlopával is, amit a Városi Képtár Deák Gyűjteményében található, 20-as, 30-as években készült fotókon láthatunk a MaNDA adatbázisában.

És amit rendre megkoszorúznak az erre hivatottak augusztus 10-én, a küzdelem napján. Mert 1849-ben a jó fehérváriak nem tudtak beletörődni, hogy a szabadságharc elbukott, a városukat megszállták a császáriak, összeszövetkeztek hát, hogy kiűzzék a fehérkabátosokat. Három nappal a világosi fegyverletétel előtt ragadtak fegyvert, mikor már erősen leáldozóban volt a magyar szabadság csillaga. De a szabadság ügye sohasem lehet veszett ügy, ezért kaptak kaszára, kapára vagy kétezren, és a megszálló csapatok csak úgy tudtak elmenekülni Pákozd felé, hogy felgyújtották a Halesz liget környékén lévő házakat.

haleszi
A haleszi felkelés emlékoszlopa a 20-as években (forrás: Városi Képtár – Deák Gyűjtemény – Székesfehérvár/MaNDA Adatbázis)

Később persze jóval többen visszatértek, és Haynau táborszernagy, a 18 éves uralkodó által teljhatalommal felruházott magyarországi katonai parancsnok kivégeztette azt a hat civilt, akiket az összecsapása közben a helyszínen fogtak el a császáriak. Gáncs Pál, Kutzka Mihály, Uitz Ignác, Varga Mihály és a felderítők, Hübner András, és a feleségének írt, mély hazaszeretetről tanúskodó búcsúleveléről is ismert Havelka Ferenc összesen húsz árvát hagyott maga után. A kivégzettek közül a legfiatalabb 20 éves volt, a legidősebb 68, ami akkoriban még egészen szép kornak számított a magas halandóság miatt.

haleszi2
A haleszi felkelés emlékoszlopa egy sztereoképen (forrás: Városi Képtár – Deák Gyűjtemény – Székesfehérvár/MaNDA Adatbázis)

Az összecsapás helyszíne, a Halesz jelenleg park, a 7-es úthoz közel, a Budai és a Seregélyes utak, és egy árok által határoltan. Az 1839-ig homokos haszontalan terület volt, amikor is a város facsemetékkel ültette be. Mondogatták is ezután a szkeptikus fehérváriak, hogy „Ha lesz, fa lesz” itt. És az egykori csemeték fákká terebélyesedtek, majd megöregedtek és újak kerültek a helyükre.

haleszi
Négy kisgyermek a Haleszban 1930 körül, Bory Jenő Turulmadár című 1848-es emlékműve előtt (forrás: Városi Képtár – Deák Gyűjtemény – Székesfehérvár/MaNDA Adatbázis)

És 1888. augusztus 15-én, majd’ negyven esztendővel a történtek után emlékoszlop is került a parkba, mégpedig a hajdani fehérvári Szent István Bazilika oszlopai közül egy. Erre ültetett bronz turulmadarat Bory Jenő 1909-ben a város megrendelésére. Az építész és szobrász feleségével, Kokocsin Ilona festőművésszel felépítette a Bory-várat, de erről majd talán máskor, ha még lesz módunk rá.

haleszi
Cigarettázó úr két hölgybe karol a Halesz parkban Bory Jenő Turulmadár című emlékműve előtt. A hátlapon felirat: Emlékül az én kis gyönyörűmnek: Pista. Székesfehérvár, 1931 (forrás: Városi Képtár – Deák Gyűjtemény – Székesfehérvár/MaNDA Adatbázis)

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.12.01. 12:37 • Címke: elsüllyedt világok, manda adatbázis

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

jános hegy
Estére oda várnak – Sisi 1882-ben volt először a János-hegyen. Körülnézett és egykori feljegyzések szerint a következőket mondta: „Csodálom az embereket, miért mennek oly messze vidékre nyaralni, mikor e hegyek s az itteni kilátás kiállja a versenyt a legszebb világrészletekkel.”