a rovat írásai

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

Hopp, ez itt egy stílustű!

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Borotva, olló, pióca

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Tudós után borbarát király jött

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Bélára Dömösön rászakadt a trón

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Isteni mesterség

Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Darabjaiból rakta össze férjeurát

Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Hamvaink hajléka

Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán.

Kunországi pihenőhely

Óriási meglepetés érheti azt, aki úgy gondolja, hogy az Alföld tengersík vidékén jóval kevesebb érdekesség van, mint az ország más részein. Kevéssé ismert például, hogy Kisújszálláson egyre híresebb gyógyhatású hévízforrást találtak, melyre a közelmúltban egy óriási gyógycentrumot építettek. Ennek része a  Kumánia szálloda, amely az organikus építészet mintapéldájaként áll előttünk.

Amit Szent István hagyott ránk

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Magyarnak lenni

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

MaNDA összes cikke »

​A haleszi felkelés

elsullyedt_vilagok_lead

Szerencsés helyzetben van az utazó, aki úgy tér vissza a múltba, hogy a jelenben is tanulmányozhatja utazása célját, vizsgálata tárgyát. Így van ez Székesfehérváron a Haleszi Felkelés Emlékoszlopával is, amit a Városi Képtár Deák Gyűjteményében található, 20-as, 30-as években készült fotókon láthatunk a MaNDA adatbázisában.

És amit rendre megkoszorúznak az erre hivatottak augusztus 10-én, a küzdelem napján. Mert 1849-ben a jó fehérváriak nem tudtak beletörődni, hogy a szabadságharc elbukott, a városukat megszállták a császáriak, összeszövetkeztek hát, hogy kiűzzék a fehérkabátosokat. Három nappal a világosi fegyverletétel előtt ragadtak fegyvert, mikor már erősen leáldozóban volt a magyar szabadság csillaga. De a szabadság ügye sohasem lehet veszett ügy, ezért kaptak kaszára, kapára vagy kétezren, és a megszálló csapatok csak úgy tudtak elmenekülni Pákozd felé, hogy felgyújtották a Halesz liget környékén lévő házakat.

haleszi
A haleszi felkelés emlékoszlopa a 20-as években (forrás: Városi Képtár – Deák Gyűjtemény – Székesfehérvár/MaNDA Adatbázis)

Később persze jóval többen visszatértek, és Haynau táborszernagy, a 18 éves uralkodó által teljhatalommal felruházott magyarországi katonai parancsnok kivégeztette azt a hat civilt, akiket az összecsapása közben a helyszínen fogtak el a császáriak. Gáncs Pál, Kutzka Mihály, Uitz Ignác, Varga Mihály és a felderítők, Hübner András, és a feleségének írt, mély hazaszeretetről tanúskodó búcsúleveléről is ismert Havelka Ferenc összesen húsz árvát hagyott maga után. A kivégzettek közül a legfiatalabb 20 éves volt, a legidősebb 68, ami akkoriban még egészen szép kornak számított a magas halandóság miatt.

haleszi2
A haleszi felkelés emlékoszlopa egy sztereoképen (forrás: Városi Képtár – Deák Gyűjtemény – Székesfehérvár/MaNDA Adatbázis)

Az összecsapás helyszíne, a Halesz jelenleg park, a 7-es úthoz közel, a Budai és a Seregélyes utak, és egy árok által határoltan. Az 1839-ig homokos haszontalan terület volt, amikor is a város facsemetékkel ültette be. Mondogatták is ezután a szkeptikus fehérváriak, hogy „Ha lesz, fa lesz” itt. És az egykori csemeték fákká terebélyesedtek, majd megöregedtek és újak kerültek a helyükre.

haleszi
Négy kisgyermek a Haleszban 1930 körül, Bory Jenő Turulmadár című 1848-es emlékműve előtt (forrás: Városi Képtár – Deák Gyűjtemény – Székesfehérvár/MaNDA Adatbázis)

És 1888. augusztus 15-én, majd’ negyven esztendővel a történtek után emlékoszlop is került a parkba, mégpedig a hajdani fehérvári Szent István Bazilika oszlopai közül egy. Erre ültetett bronz turulmadarat Bory Jenő 1909-ben a város megrendelésére. Az építész és szobrász feleségével, Kokocsin Ilona festőművésszel felépítette a Bory-várat, de erről majd talán máskor, ha még lesz módunk rá.

haleszi
Cigarettázó úr két hölgybe karol a Halesz parkban Bory Jenő Turulmadár című emlékműve előtt. A hátlapon felirat: Emlékül az én kis gyönyörűmnek: Pista. Székesfehérvár, 1931 (forrás: Városi Képtár – Deák Gyűjtemény – Székesfehérvár/MaNDA Adatbázis)

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.12.01. 12:37 • Címke: elsüllyedt világok, manda adatbázis

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

szent lászló
Szent László, a rendteremtő – László hatalmas egyházszervező tevékenységéhez sorolható a bihari püspökség áthelyezése Váradra, és a zágrábi püspökség megalapítása. Királysága alatt László Horvátországot Magyarországhoz csatolta – itt is maradt egészen 1918-ig. Összevonta a görög szertartású bácsi püspökséget a latin szertartású kalocsai érsekséggel.