a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Meghalt Adolf Burger, a „pénzhamisító”
99 évesen elhunyt Adolf Burger holokauszttúlélő, a sachsenhauseni koncentrációs táborban folytatott pénzhamisítás résztvevője, akinek visszaemlékezései alapján Oscar-díjas film is készült a gigantikus náci pénzhamisítási akcióról. Az 1945-től Prágában élő férfi halálát szerda este jelentették be hozzátartozói.
A kakaslomnici születésű pozsonyi nyomdászt 1942-ben tartóztatták le a nácik. A férfi az ellenállásnak dolgozott, hamis keresztleveleket készített szlovákiai zsidóknak. Feleségével együtt vitték az Auschwitz-Birkenau-i koncentrációs táborba, ahol az asszonyt pár hét után elgázosították. A munkabíró Burger két évig raboskodott Auschwitzban, amikor is sorsa váratlanul jobbra fordult. A nácik még egy utolsó próbálkozással destabilizálni akarták a szövetségesek gazdaságát azzal, hogy hamis font- és dollármilliókkal árasztják el Európát és Amerikát. 142 zsidót, köztük nyomdászokat, festőket, grafikusokat, banktisztviselőket szedtek össze titokban a különböző táborokból és a Berlin mellett lévő Sachsenhausen egy elkülönített részébe szállították őket.
Fiatalkori kép (forrás: Alchetron)
A minden szükségessel felszerelt műhelyben ők készítették a hamis pénzeket, gyökeresen megváltozott körülmények között. „Igazi, lepedős ágyban aludtunk. Hetente egyszer tusoltunk, még pingpongasztalt is felállítottak nekünk az udvarban. Hathetenként ünnepséget rendezhettünk. Összeállt egy kis nemzetközi színházi csoportunk, mi voltunk a színészek, az SS a közönség. A legnagyszerűbb három francia volt, akik a saját nyelvükön adtak elő, a németeket szapulták, de ők nem értették és megtapsolták őket” – mesélte Burger egy interjúban, amelyet 2007-ben adott a Corriere della Sera című olasz lapnak. Mindez azonban nem zárta ki, hogy a csoport vezetője ne lője agyon saját kezűleg azt, akinek a munkájával nem volt megelégedve.
A visszaemlékezés, melynek alapján a nagy sikerű film készült, magyarul is olvasható
A munka jól haladt, már ami a fontot illeti, a dollárral azonban problémák voltak annak ellenére, hogy a németek még egy Szolomon Szmoljanov nevű igazi orosz pénzhamisítót is előkerítettek. Vele kapcsolatban mondta el Burger, hogy a film eltért a valóságtól, amikor úgy állította be, mint akinek lelkifurdalása volt az akcióban való részvétel miatt. „Élni akart, akárcsak én” – tette hozzá. 1945 áprilisában, amikor a szovjetek már 150 kilométerre voltak Berlintől, leszerelték a műhelyt és a hamisítókat Mauthausenbe vitték. A biztos haláltól az amerikaiak megérkezése mentette meg őket. A hamis pénzeket a nácik a valódiakkal és az aranytömbökkel együtt a Toplitzi-tóba dobták, ahol 2000-ben találtak rájuk. „A hamis bankjegyek még akkor is épek voltak” – mondta némi szakmai büszkeséggel Burger.
A filmben Burgert August Diehl (balra) alakította (fotó: Sony Pictures Classics)
A „világtörténelem legnagyobb pénzhamisítási történetét” az egykori nyomdász 1983-ban publikálta cseh (Komando padelatelu) és szlovák (Komando falsovatelov) nyelven, a könyv 1986-ban magyarul is megjelent A hamisító csoport címmel a Népszerű történelem sorozatban. Burger a háború végétől Prágában élt, ahol különböző tisztségekben dolgozott. Adolf Burger igaz történetét filmben is feldolgozta Stefan Ruzowitzky osztrák rendező, aki Pénzhamisítók című produkciójával 2008-ban elnyerte az első osztrák Oscar-díjat a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában.
Adolf Burger 2008-ban a film párizsi bemutatóján (forrás: Wikipedia)
MTI