a rovat írásai

Igaza lett Kossuth Cassandrának?

150 évvel ezelőtt, május 22-i keltezéssel született meg Kossuth Lajos híres Cassandra-levele, mellyel a Deák Ferenc által tető alá hozott kiegyezést bírálja, és egyben ennek következményeképp a magyar nemzet halált jósolja. Az írás címezettje Deák, akit egyszerűen csak „barátomként” szólít meg. A terjedelmes értekezés sajtó- és politikai vitákat gerjesztett, de a kiegyezés folyamatát nem szakította meg.

Sírjaik Kárpátalján domborulnak

A magyarországi Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület több mint 10 évet felölelő kárpátaljai hadisírgondozói tevékenységét bemutató fotókiállítás nyílt Beregszászon.

Kezdődik a Magyarpolányi Passió

A Magyarpolányi Passió a hagyományokhoz híven a falu lakóinak előadásában látható majd június első három hétvégéjén. A Krisztus szenvedéstörténetét bemutató színdarab a település Kálváriadombján várja az érdeklődőket, tájékoztatta az MTI-t a darab rendezője.

Szent László és a kun új színben Sepsikilyénben

Teljes pompájában látható ismét a sepsikilyéni középkori unitárius templom Szent László-legendát ábrázoló freskója, miután a Rómer Flóris Terv keretében, a Teleki László Alapítvány irányításával befejeződtek a restaurálási munkálatok, mondta az MTI-nek Diószegi László, az alapítvány igazgatója.

Sátoraljaújhelyen Az év múzeuma

A Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályaként működő sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeuma nyerte el Az év múzeuma 2016 pályázat fődíját; Az év kiállítása pedig az OSZMI Bajor Gizi Színészmúzeumának Háromszázezer magas Cé - Simándy 100 című tárlata lett.

A kolhozból Manchesterbe indul Engels

A nagy-britanniai Manchesterbe szállítják egy kelet-ukrajnai faluból Friedrich Engels (1820-1895) német társadalomtudós, Karl Marx mellett a Kommunista kiáltvány társszerzőjének és a marxizmus tudományos elmélete megalapozójának szobrát, adta hírül a TSZN ukrán hírtelevízió.

Utolsó győzelmünk hordágyról megszerezve

Éppen 100 esztendeje ezen a napon történt kevés 20. századi katonai sikereink egyike, az otrantói tengeri áttörés. Ami talán a csatát vezető Horthy Miklós személye miatt is felejtésre volt ítélve egészen a rendszerváltásig, vagy még tovább is. Pedig már csak a számok alapján is egyértelmű a siker. Most, az események után 100 évvel talán már le lehet írni azt is, hogy a győzelem Horthy Miklósnak a vezényletével valósult meg, aki öt sebből vérezve, egy becsapódástól a hallását is elvesztve vezényelte le a csata végét, és vitte győzelemre a többszörös túlerő ellen hajóinkat.

Elgurították a 1100 tonnás síremléket

Látványos művelettel egészben áthelyeztek egy középkori mauzóleumot Törökországban, mert a műemléket elönthette volna a Tigris folyón épülő óriásgát vize.

P.S. (Utóirat): Szeretlek

Jóval könnyebb lett volna Mária Terézia helyzete, ha messengeren vagy emailben tudott volna üzeneteket küldeni a gyerekeinek. A német-római császárné naponta küldött leveleket fiainak és lányainak, amelyekben az uralkodói kötelességeikre és házastársi kötelezettségeikre hívta fel a figyelmet.

Nadrágot hordó uralkodó szoknyában

„Mindenkitől elhagyatva, egyedül a magyarok hűségéhez és régóta ismert áldozatkészségéhez folyamodunk. Személyünk, gyermekeink, koronánk és a birodalom végső veszedelmében kérjük a rendek haladéktalan segítségét” – mondta a 300 éve született Mária Terézia 1741-ben, mikor már csak ránk számíthatott trónjának megőrzésében. Hiába, mindig is lovagias nemzet voltunk, de cserében nem mindig azt kaptuk, amit elvárhattunk volna. Mária Teréziától sem, aki ugyan adott sok jót is a magyarságnak, de még többet a dinasztiának és hű osztrákjainak.

Hogyan is költöztessék Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát?

Régészek és restaurátorok tanácskoztak vasárnap Kairóban arról, hogyan lehet biztonságosan új kiállítási helyükre, a város egy másik részében épülő új múzeumba szállítani az egyiptomi főváros központjában lévő Egyiptomi Múzeumból Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát.

Művelődés összes cikke »

Denevérkiállítás és titkos kamra a lovagoknak

elsullyedt_vilagok_leadMint a legtöbb várat és kastélyt az egykori Vas vármegyében, a borostyánkői és a lékai várat is alagút kötötte össze a legendák szerint. Mivel Borostyánkő várában már jártunk, menjünk hát el Lékára is, amit a kapzsi osztrák hercegek megfékezésére építettek a magyar királyok, és ahol most denevérkiállítás mellett egy komplett kínzókamrát is berendeztek turistacsalogatónak. És még ott van a templomosok vagy johanniták kultikus kamrája is.

A magyar várakból az ismert okok (a török pusztítása, majd Lipót császár várrobbantó rendelete) miatt csak nagyon kevés maradhatott meg teljes épségben. Ezek közé tartozik a Kőszegtől 12 kilométerre, a Gyöngyös patak mellett, a tenger szintje felett 405 méterre épült Léka. Amelyet egy 1242-es oklevél említ először. Pedig már a 13. század elején felépült a már emlegetett osztrák hercegek ellen, akik keletre terjesztették volna ki birtokaikat a magyar király rovására. Közülük III. Frigyes volt a legádázabb, aki még IV. Béla királyunkat is korlátozni merte szabad mozgásában. Szóval kellettek ezek a várak a magyar királynak, aztán amikor a kiskirályok megerősödtek, és az uralkodó katonáinak már nem volt helyük bennük, akkor csak problémát jelentettek.

leka
Léka, Esterházy várkastély. A felvétel 1895-1899 között készült (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.12.010)

Így Lékán a Csákok után a Kőszegiek lettek az urak, akiket erővel bírt Károly Róbert az innen való távozásra. De 1390-ben már a Kanizsaiaké volt az erősség, majd a 15. század elején néhány évig Bécs parancsolt a helyőrségnek. 1533-ban a nagy Kanizsai család fiúsított utolsó sarja, Orsolya vitte a közösbe Nádasdy Tamással kötött házassága révén. Előtte egy esztendővel a Kőszeget ostromló török csak a falut tudta felégetni, a vár szilárdan állt a patak által megkerült sziklán.

skoflek_istvan
Skoflek István diaképe (forrás: Kuny Domokos Múzeum/MaNDA adatbázis)

Hogy aztán a jó új gazda, Nádasdy Tamás (aki 1532-től Kanizsán lakott, 1537-től horvát és szlavón bán volt és vasi főispán, 1542-től országos főkapitány, majd 1554-től haláláig nádor) kutat, új konyhát és börtönt építtessen bele, fia Nádasdy Ferenc pedig a külső várat hozza létre. Az ő lefejezése (1671) után mint sógora, Esterházy Pál kerül Léván birtokba, aki gyakorlatias ember révén posztóüzemet telepít a török pusztítása után horvátok által is lakott faluba. A vár pedig a török kitakarodása után raktározási funkciókat kap. Ide gyűjtik be az Esterházyak a környező birtokaik terményeit. Birtokukban is marad a hely egészen 1945-ig, mikor is a felszabadítók alaposan kifosztják. 1968-ban pedig egy íróember, Paul Anton Keller tulajdonába kerül szőröstül-bőröstül, aki minden pénzét a helyrehozatalára költi. Halála után a munkálatokat az alapítványa folytatja, így mára a denevérkiállítás és a rettenetes kínzókamra mellett egy múzeum, egy természettudományi gyűjtemény, koncertterem (híres orgona és kamarazenei fesztiválokkal), vendéglő és szálloda is működik a várban.

skoflek2
Skoflek István diaképe (forrás: Kuny Domokos Múzeum/MaNDA adatbázis)

Aminek mindezeken túl van egy titkos terme is, a felsővár lekövezett udvarán lévő csatornanyíláson át egy négyzet alakú, boltozott terembe kukkanthatunk be, ahol a tetőnyílás alatt pontosan egy kis medence van. A hagyomány szerint itt rendezték a templomosok, vagy a johanniták titkos szeánszaikat, csak hát annyi baj van ezzel, hogy sehol nincs annak semmilyen nyoma, hogy eme jeles lovagok valaha is a vár birtokában lettek volna.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.12.08. 15:04 • Címke: fortepan, manda adatbázis, elsüllyedt világok