a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Denevérkiállítás és titkos kamra a lovagoknak
Mint a legtöbb várat és kastélyt az egykori Vas vármegyében, a
borostyánkői és a lékai várat is alagút kötötte össze a legendák
szerint. Mivel Borostyánkő várában már jártunk, menjünk hát el Lékára
is, amit a kapzsi osztrák hercegek megfékezésére építettek a magyar
királyok, és ahol most denevérkiállítás mellett egy komplett kínzókamrát
is berendeztek turistacsalogatónak. És még ott van a templomosok vagy
johanniták kultikus kamrája is.A magyar várakból az ismert okok (a török pusztítása, majd Lipót császár várrobbantó rendelete) miatt csak nagyon kevés maradhatott meg teljes épségben. Ezek közé tartozik a Kőszegtől 12 kilométerre, a Gyöngyös patak mellett, a tenger szintje felett 405 méterre épült Léka. Amelyet egy 1242-es oklevél említ először. Pedig már a 13. század elején felépült a már emlegetett osztrák hercegek ellen, akik keletre terjesztették volna ki birtokaikat a magyar király rovására. Közülük III. Frigyes volt a legádázabb, aki még IV. Béla királyunkat is korlátozni merte szabad mozgásában. Szóval kellettek ezek a várak a magyar királynak, aztán amikor a kiskirályok megerősödtek, és az uralkodó katonáinak már nem volt helyük bennük, akkor csak problémát jelentettek.
Léka, Esterházy várkastély. A felvétel 1895-1899 között készült (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.12.010)
Így Lékán a Csákok után a Kőszegiek lettek az urak, akiket erővel bírt Károly Róbert az innen való távozásra. De 1390-ben már a Kanizsaiaké volt az erősség, majd a 15. század elején néhány évig Bécs parancsolt a helyőrségnek. 1533-ban a nagy Kanizsai család fiúsított utolsó sarja, Orsolya vitte a közösbe Nádasdy Tamással kötött házassága révén. Előtte egy esztendővel a Kőszeget ostromló török csak a falut tudta felégetni, a vár szilárdan állt a patak által megkerült sziklán.
Skoflek István diaképe (forrás: Kuny Domokos Múzeum/MaNDA adatbázis)
Hogy aztán a jó új gazda, Nádasdy Tamás (aki 1532-től Kanizsán lakott, 1537-től horvát és szlavón bán volt és vasi főispán, 1542-től országos főkapitány, majd 1554-től haláláig nádor) kutat, új konyhát és börtönt építtessen bele, fia Nádasdy Ferenc pedig a külső várat hozza létre. Az ő lefejezése (1671) után mint sógora, Esterházy Pál kerül Léván birtokba, aki gyakorlatias ember révén posztóüzemet telepít a török pusztítása után horvátok által is lakott faluba. A vár pedig a török kitakarodása után raktározási funkciókat kap. Ide gyűjtik be az Esterházyak a környező birtokaik terményeit. Birtokukban is marad a hely egészen 1945-ig, mikor is a felszabadítók alaposan kifosztják. 1968-ban pedig egy íróember, Paul Anton Keller tulajdonába kerül szőröstül-bőröstül, aki minden pénzét a helyrehozatalára költi. Halála után a munkálatokat az alapítványa folytatja, így mára a denevérkiállítás és a rettenetes kínzókamra mellett egy múzeum, egy természettudományi gyűjtemény, koncertterem (híres orgona és kamarazenei fesztiválokkal), vendéglő és szálloda is működik a várban.
Skoflek István diaképe (forrás: Kuny Domokos Múzeum/MaNDA adatbázis)
Aminek mindezeken túl van egy titkos terme is, a felsővár lekövezett udvarán lévő csatornanyíláson át egy négyzet alakú, boltozott terembe kukkanthatunk be, ahol a tetőnyílás alatt pontosan egy kis medence van. A hagyomány szerint itt rendezték a templomosok, vagy a johanniták titkos szeánszaikat, csak hát annyi baj van ezzel, hogy sehol nincs annak semmilyen nyoma, hogy eme jeles lovagok valaha is a vár birtokában lettek volna.
Pálffy Lajos