a rovat írásai

Igaza lett Kossuth Cassandrának?

150 évvel ezelőtt, május 22-i keltezéssel született meg Kossuth Lajos híres Cassandra-levele, mellyel a Deák Ferenc által tető alá hozott kiegyezést bírálja, és egyben ennek következményeképp a magyar nemzet halált jósolja. Az írás címezettje Deák, akit egyszerűen csak „barátomként” szólít meg. A terjedelmes értekezés sajtó- és politikai vitákat gerjesztett, de a kiegyezés folyamatát nem szakította meg.

Sírjaik Kárpátalján domborulnak

A magyarországi Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület több mint 10 évet felölelő kárpátaljai hadisírgondozói tevékenységét bemutató fotókiállítás nyílt Beregszászon.

Kezdődik a Magyarpolányi Passió

A Magyarpolányi Passió a hagyományokhoz híven a falu lakóinak előadásában látható majd június első három hétvégéjén. A Krisztus szenvedéstörténetét bemutató színdarab a település Kálváriadombján várja az érdeklődőket, tájékoztatta az MTI-t a darab rendezője.

Szent László és a kun új színben Sepsikilyénben

Teljes pompájában látható ismét a sepsikilyéni középkori unitárius templom Szent László-legendát ábrázoló freskója, miután a Rómer Flóris Terv keretében, a Teleki László Alapítvány irányításával befejeződtek a restaurálási munkálatok, mondta az MTI-nek Diószegi László, az alapítvány igazgatója.

Sátoraljaújhelyen Az év múzeuma

A Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályaként működő sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeuma nyerte el Az év múzeuma 2016 pályázat fődíját; Az év kiállítása pedig az OSZMI Bajor Gizi Színészmúzeumának Háromszázezer magas Cé - Simándy 100 című tárlata lett.

A kolhozból Manchesterbe indul Engels

A nagy-britanniai Manchesterbe szállítják egy kelet-ukrajnai faluból Friedrich Engels (1820-1895) német társadalomtudós, Karl Marx mellett a Kommunista kiáltvány társszerzőjének és a marxizmus tudományos elmélete megalapozójának szobrát, adta hírül a TSZN ukrán hírtelevízió.

Utolsó győzelmünk hordágyról megszerezve

Éppen 100 esztendeje ezen a napon történt kevés 20. századi katonai sikereink egyike, az otrantói tengeri áttörés. Ami talán a csatát vezető Horthy Miklós személye miatt is felejtésre volt ítélve egészen a rendszerváltásig, vagy még tovább is. Pedig már csak a számok alapján is egyértelmű a siker. Most, az események után 100 évvel talán már le lehet írni azt is, hogy a győzelem Horthy Miklósnak a vezényletével valósult meg, aki öt sebből vérezve, egy becsapódástól a hallását is elvesztve vezényelte le a csata végét, és vitte győzelemre a többszörös túlerő ellen hajóinkat.

Elgurították a 1100 tonnás síremléket

Látványos művelettel egészben áthelyeztek egy középkori mauzóleumot Törökországban, mert a műemléket elönthette volna a Tigris folyón épülő óriásgát vize.

P.S. (Utóirat): Szeretlek

Jóval könnyebb lett volna Mária Terézia helyzete, ha messengeren vagy emailben tudott volna üzeneteket küldeni a gyerekeinek. A német-római császárné naponta küldött leveleket fiainak és lányainak, amelyekben az uralkodói kötelességeikre és házastársi kötelezettségeikre hívta fel a figyelmet.

Nadrágot hordó uralkodó szoknyában

„Mindenkitől elhagyatva, egyedül a magyarok hűségéhez és régóta ismert áldozatkészségéhez folyamodunk. Személyünk, gyermekeink, koronánk és a birodalom végső veszedelmében kérjük a rendek haladéktalan segítségét” – mondta a 300 éve született Mária Terézia 1741-ben, mikor már csak ránk számíthatott trónjának megőrzésében. Hiába, mindig is lovagias nemzet voltunk, de cserében nem mindig azt kaptuk, amit elvárhattunk volna. Mária Teréziától sem, aki ugyan adott sok jót is a magyarságnak, de még többet a dinasztiának és hű osztrákjainak.

Hogyan is költöztessék Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát?

Régészek és restaurátorok tanácskoztak vasárnap Kairóban arról, hogyan lehet biztonságosan új kiállítási helyükre, a város egy másik részében épülő új múzeumba szállítani az egyiptomi főváros központjában lévő Egyiptomi Múzeumból Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát.

Művelődés összes cikke »

​Jeruzsálemi utcák Óbudán

elsullyedt_vilagok_leadKét régi óbudai fotográfiát nézegetek a MaNDA archívumában. Mindkettő a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum rendkívül értékes és szerteágazó gyűjteményéből származik. Ők töltötték fel az adatbázisunkba az egykori óbudai kiskocsmákról készült fotósorozatot is. Mert Óbudán a kereskedelem mellett mindig fontos volt a vendéglátás is. Az előbbinek pedig a város/rész fénykorában a piacok és a kiskereskedések voltak a központjai.

Nem véletlen hát eme két fotográfia kiválasztása, a régi Óbudáról, annak fölszintes házairól, szűk utcácskáiról Krúdynál jobban nem írt senki: „Olyanformák voltak, mint a jeruzsálemi utcák Krisztus születése idejében. A házak összehajlottak vagy félig a földbe bújtak, mintha mindegyik egy nagy titkot rejtegetne. Ódonság bundaszaga és nőies fodormentaillat váltakozva szálldosott az udvarokból...” – írja az Etel király kincse című könyvében. Az író mindenekelőtt a kiskocsmákat, kávéházakat látogatta, a vegyeskereskedések kívül estek érdeklődési körén, és a piacokon is valószínűleg a lacipecsenyést célozta meg először. Óbudán mindig jó volt piacra járni, már a királynéi városi időkben is jelentős kereskedelmi, piaci élet zajlott a város központjában, a mai Lajos utca vonalán, ott, ahol most a zsinagóga és egy nagy hotel található. Itt állt Ferenc deák háza is, amely óbudai káptalantól 1500-ban került a tulajdonoshoz, aki átépíttette. A török idők után 1697-ben a romjain felépült az első óbudai sörház, ahol 1735-ig főzték a sört. Ezután homlokzatát többször átalakították, különféle üzleteket nyitva benne. Az 1976 és 1982 között végzett feltárás és helyreállítás után visszakapta gótikus, illetve barokk ablakkereteit és kapuboltozatot. Most a Budapest Galéria kiállítóházaként fogadja a modern művészeti alkotásokat.

kocsma_obuda
Piac a templom mögött (forrás: MKVM/MaNDA adatbázis)

Az első fényképen ennek a régi piactérnek az északi szélén, a Szent Péter és Pál templom mögötti részét lehet látni. Hogy aztán itt tényleges adásvételi tevékenység zajlik-e, azt nem lehet tudni. A rengeteg, jó ruhába öltözött ember (főleg férfiak) mellett csak egy sátrat lehet látni. Az biztos, hogy a most is működő óbudai piacot, a régi Piac, ma Kórház utcában 1929-ben kezdték használni. Itt 1788 és 1888 között egy temető volt kis kápolnával, ennek helyére, az akkor még jobbára földszintes házakkal övezett Vörösvári úttal párhuzamosan kezdtek építkezni. Ezt a piacot, központjában egy díszes kúttal, szétrombolták a harcok során 1945-ben. A mai, vasbeton építmény több részletben 1993-ra nyerte el a végső formáját. De ekkora már a múlt ködébe veszett Krúdy földszintes városkája is, az Óbudai Auchan helyén felépített házgyár ontotta magából a panelházak elemeit. Ezek pedig kiszorították az olyan kis szatócsboltokat, mit a másik képen lévő üzlet. Ami a Kiskorona út 11. szám alatt állt, papírt és írószert árultak benne, talán még Krúdy is betért ide vásárolni, végül is egészen közel lakott hozzá.

kocsma_obuda
Kiskorona 11. (forrás: MKVM/MaNDA adatbázis)

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.12.16. 16:20 • Címke: elsüllyedt világok