a rovat írásai

Szacsvay László Skype-on beszélget a váradi diákokkal

Idén is együtt ünnepli a magyar kultúra napját Nagyvárad, Berettyóújfalu, Debrecen és Margitta. Nagyvárad és Berettyóújfalu már 16. alkalommal ünnepli együtt a magyar kultúra napját, Debrecen és Margitta tavaly csatlakozott a programsorozathoz. Amiben most sort kerítenek arra is, hogy a váradi Szacsvay Imre iskola tanulói Skype-on beszélgethetnek a hasonló nevű budapesti színésszel.

A Kállay-kettős keresztapja

Ötven éve, 1967. január 14-én halt meg az amerikai emigrációban élő Kállay Miklós egykori miniszterelnök, aki a második világháború idején, 1942 és 1944 között állt a kormány élén. Kállay az addigi egyoldalú német orientáció mellett megpróbált nyitni az angolszászok felé, a köznyelvben Kállay-kettősnek nevezett hintapolitika kudarcát Magyarország német megszállása tetőzte be. A politikusról egészen különleges dokumentumok találhatók adatbázisunkban.

Természetbarát atomerőmű

Szekszárd fölött a rendszerváltozás után megállt a fejlődés. Ennek fő oka a Duna-holtág természetes víz-utánpótlásának csökkenése volt. Az ide vezető patakok kiszáradtak, megszűnt a dunaszentgyörgyi lápvilág, a Fadd-Dombori holtág vízminősége romlott. Márpedig miféle fürdőhely az, amelynek vizében nem lehet megfürödni?

Csodató, palota, barlang

Úgy tűnik, Miskolc fölött járván lépten-nyomon szépirodalmi emlékekkel találkozunk. Ha utunk befelé a Bükkbe, Lillafüredre vezet, ebbe a vadregényes turistacélpontba, odaérkezvén azonnal József Attila Óda című verse jut az eszünkbe, amelynek az 1933-as lillafüredi írótalálkozó, vagyis a találkozó gyönyörű színtere adott ihletet.

Bőrkabátban járt a diszeli bakter

„Nyolcat ütött már az óra, térjetek hát nyugovóra.” Minden bizonnyal ezt is kiabálta félig énekelve a Tapolca melletti Diszel baktere, aki – mint az már az öltözékéből is látszik – nem vasutas volt, hanem a falu éjjeliőre. Aki estétől hajnalig rótta a falucska utcáit, és vigyázott mindenre. A keszthelyi Balaton Múzeum által az adatbázisunkba is elérhetővé tett fényképen keresztül ismerkedjünk meg most ezzel a múlt század elején megszűnő foglalkozással.

Igazi és statiszta partizánok

Mint ahogyan korunkban is hallottunk már olyan háborús tudósítókról is, akik kényelmes szállodai szobákból adtak izgalmas jelentéseket és szereztek babérokat, ez a meglehetősen elítélendő hozzáállás nem volt ismeretlen korábbi korokban sem. A Magyar Világhíradó háborús tudósításaiban is keveredik a harctéri jelenet a hadgyakorlatokon felvett fikcióval. Az 1942 júniusában a filmek előtt vetített egyik háborús anyagban is van egy ilyen rész, de nem ezért érdekes elsősorban számunkra az összeállítás. Ami sajnos utolsó lesz a sorban, a Filmhíradók Online január elsejétől már nem hozzánk tartozik.

A Bakony egyben és folytatásokban

A Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Kft. által tovább működtetett  adatbázis eljutott arra a szintre, hogy néhány kattintás után segítségével bele lehet olvasni Eötvös Károly egyik örökbecsű művébe, a Bakonyba. Méghozzá két úton is eljuthatunk a röghegység 18 és 19. századi történetét olvasmányosan feldolgozó munkához. A második kötetet pdf-ben közvetlenül lapozgathatjuk a mandadb.hu-n, vagy a Keszthelyi Hírlap két 1901-es számában is rálelhetünk a Sobri Jóska kalandjait taglaló fejezetekre.

Aki egy kisbolygót kapott a szülinapjára

December 31-én volt nyolcvanéves Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas és Széchenyi-díjas orvos, agykutató, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. A tudósról többek között egy kisbolygót is elneveztek.

Az utolsó magyar királyt 100 éve koronázták meg

Száz éve, 1916. december 30-án koronáztak utoljára magyar királyt: a Habsburg-Lotaringiai házból származó IV. Károly fejére Budapesten, hatalmas pompa közepette illesztették a Szent Koronát.

​Átkok ás mágusok az ókori Óbudán

Az immár a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Kft. által kezelt honlapunk első, kiállítást bemutató cikke az átoktáblákról szól, az csak a véletlen műve lehet. Nem hagyhattuk ki az Aquincumi Múzeum eme igazán izgalmas időszaki tárlatát, amely a mágia, a varázslatok világába kalauzol bennünket. Teszi mindezt olyan formában, hogy a viszonylag kis térben a tudósember, de az általános iskolás is megtalálja azokat a dolgokat, amik őt érdekelhetik.

​Az első budapesti közlekedési lámpát 90 éve helyezték üzembe

Kilencven éve, 1926. december 23-án helyezték üzembe Budapesten Magyarország első közlekedési lámpáját, a villanyrendőr a Nagykörút és a Rákóczi út kereszteződésében „kezdte meg szolgálatát”.

Művelődés összes cikke »

​Átkok ás mágusok az ókori Óbudán

acquincumAz immár a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Kft. által kezelt honlapunk első, kiállítást bemutató cikke az átoktáblákról szól, az csak a véletlen műve lehet. Nem hagyhattuk ki az Aquincumi Múzeum eme igazán izgalmas időszaki tárlatát, amely a mágia, a varázslatok világába kalauzol bennünket. Teszi mindezt olyan formában, hogy a viszonylag kis térben a tudósember, de az általános iskolás is megtalálja azokat a dolgokat, amik őt érdekelhetik.

A Krisztus előtti negyedik és ötödik századot teszik a kutatók az átoktáblák fénykorának, a „demokratikus” Görögországot pedig őshazájuknak. A jobbára görög nyelven íródott kis, általában 20x20 centiméteres ólomlemezek egy-egy bírósági eljárásban, vagy más konfliktusban a vesztésre álló fél utolsó lehetőségei voltak. A végső összecsapás sikerét segítették, vagy éppen a vesztes bosszúját szolgálták. Leginkább a tolvajok megbüntetésére, vagy a kereskedők konkurenciájának ellehetetlenítésére készültek, de szép számmal találunk közöttük szerelmi kötéseket, megcsalt, kikosarazott szerelmesek bosszúját („Amennyire halott az, aki itt van eltemetve, és ahogyan már nem tud beszélni, annyira legyen Rhodine is halott Marcus Licinius Faustus számára, és úgy ne tudjon beszélni...”) is. Átoktáblával próbálkoztak a sportolók, kocsihajtók is, ha nem voltak egészen biztosak győzelmükben. A törvény által amúgy általában halálra keresett mágusok karcolták ólomlemezekbe a feliratokat, amiket aztán olyan helyekre rejtettek el, ahol sötét, túlvilági erőket sejtettek. Így temetőkből, kutakból és szentélyek romjai alól került elő a legtöbb, az aquincumi polgárváros Duna-partján húzódó nagy kiterjedésű temetőjében 2007-ben találtak a régészek három ilyen darabot.

titkos_utakon

Mindhárom peres eljárás befolyásolására készült átok volt, az egyik, 17x23 centiméteres darab két család rabszolgáinak bíróság elé vitt veszekedésével lehet kapcsolatban. („Iulia Nissa és Gaius Mutilius ne tudjon ártani sem Oceanusnak, sem Amoenának! Gaius ne tudjon ártani Feliciónak. Respecta nyelve ne tudjon ártani a szolgatársainak. Eunicus Surus nyelve ne tudjon Oceanus ellen beszélni! Gaius, akárcsak Iulia, ne tudjon Annianusnak ártani, amellett Decebalusnak sem a nyelve, sem a neve ne tudjon ártani Oceanusnak! Ahogyan én ezt céljától eltántorított vesszővel, mindentől távol írom, úgy az ő nyelvük, céljától eltántorítva, mindentől távol, ne tudjon ártani azoknak, akiket … fent megneveztem! Sem Gaius, akárcsak Iulia, sem Eunicus Surus a nyelvét Oceanusszal szemben ne…” Valamint a betoldott sorokban: „... nyelve ne tudjon…; Asellio nyelve és neve ne tudjon Oceanusnak ártani; Annianus nyelve ne tudjon…”) Az úgynevezett megkötő átkot láthatóan egy profi írta (a fénykorban külön officina magicá-k álltak a kuncsaftok rendelkezésére a birodalomban), a latin szöveg 15 sorban helyezkedik el rajta. Arról is vannak elképzelések, hogy ezeket a sokszor összetekert és szöggel átszúrt (vudu!) táblákat valamiféle szertartások, kántálás, füstök mellett helyezték el a megfelelő helyekre.

Nos, a kiváló képregényrajzolótól, Cserkuti Dávidtól láthatunk is a kiállításon egy méretes festményt az elképzelt temetői szertartásról. A kiállítás bejáratánál pedig egy másik, szintén nagyon kifejező képe fogad bennünket a piaci veszekedéssel, aminek a fentebb idézett átoktábla lett a folyománya. Az iskolások ezek mellett minden bizonnyal nem kis kíváncsisággal pillantanak be a mágus kamrájának ablakain, ahol ott van a törvény által üldözött, éppen az ajtón távozó ember minden kelléke is. A falba süllyesztett vitrinekben meg ott sorakoznak mindazon leletek (bajelhárító amulettek, bullák, crepundia láncok és más varázstárgyak), amik ehhez a témakörhöz tartoznak. Közöttük jó néhány fallikus amulett is a férfierő szinten tartására.

Titkos utakon – Sötét varázslatok Aquincumban
Aquincumi Múzeum
2016.12.03. – 2017.11.05.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.12.26. 15:21 • Címke: kiállítás