a rovat írásai

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Tízezerszeres áron ment el a váza

A becsült ár tízezerszereséért és ezzel rekordáron, ötmillió svájci frankért (1,3 milliárd forint) kelt el egy bizonytalan korú kínai váza egy genfi aukción.

Hétvégén bárki bemehet a Képzőre!

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai szeptember 16-17-i programjában, amelyet Aranykorok emlékezete címmel hirdetettek meg a szervezők. Ezen a hétvégén az egyetem mindkét campusa látogatható lesz, ahol az érdeklődők ingyenesen vezetéseken vehetnek részt. A főépületben a Közös történetünk ‒ Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről címmel a Barcsay Teremben és az Aulában megnyílt kiállítást is meg lehet majd tekinteni.

Kiállítást ajándékozott a Budavár testvérvárosának, Zentának

Megnyílt A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítás a Zentai Városi Múzeumban. Az emlékkiállítást a Budavári Önkormányzat ajándékozta testvérvárosának azért, hogy a 320 éves zentai csata nemzeti és világtörténelmi jelentőségét bemutassák és egy állandó tárlatot hozzanak létre a zentai Városháza toronyszobájában.

Körbeutazza az országot a Seuso-kincs

Döntött a kormány a Seuso-kincs magyarországi vándorkiállításáról. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányhatározat szerint az úgynevezett Seuso-kincs, amely az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek.

Művelődés összes cikke »

​Átkok ás mágusok az ókori Óbudán

acquincumAz immár a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Kft. által kezelt honlapunk első, kiállítást bemutató cikke az átoktáblákról szól, az csak a véletlen műve lehet. Nem hagyhattuk ki az Aquincumi Múzeum eme igazán izgalmas időszaki tárlatát, amely a mágia, a varázslatok világába kalauzol bennünket. Teszi mindezt olyan formában, hogy a viszonylag kis térben a tudósember, de az általános iskolás is megtalálja azokat a dolgokat, amik őt érdekelhetik.

A Krisztus előtti negyedik és ötödik századot teszik a kutatók az átoktáblák fénykorának, a „demokratikus” Görögországot pedig őshazájuknak. A jobbára görög nyelven íródott kis, általában 20x20 centiméteres ólomlemezek egy-egy bírósági eljárásban, vagy más konfliktusban a vesztésre álló fél utolsó lehetőségei voltak. A végső összecsapás sikerét segítették, vagy éppen a vesztes bosszúját szolgálták. Leginkább a tolvajok megbüntetésére, vagy a kereskedők konkurenciájának ellehetetlenítésére készültek, de szép számmal találunk közöttük szerelmi kötéseket, megcsalt, kikosarazott szerelmesek bosszúját („Amennyire halott az, aki itt van eltemetve, és ahogyan már nem tud beszélni, annyira legyen Rhodine is halott Marcus Licinius Faustus számára, és úgy ne tudjon beszélni...”) is. Átoktáblával próbálkoztak a sportolók, kocsihajtók is, ha nem voltak egészen biztosak győzelmükben. A törvény által amúgy általában halálra keresett mágusok karcolták ólomlemezekbe a feliratokat, amiket aztán olyan helyekre rejtettek el, ahol sötét, túlvilági erőket sejtettek. Így temetőkből, kutakból és szentélyek romjai alól került elő a legtöbb, az aquincumi polgárváros Duna-partján húzódó nagy kiterjedésű temetőjében 2007-ben találtak a régészek három ilyen darabot.

titkos_utakon

Mindhárom peres eljárás befolyásolására készült átok volt, az egyik, 17x23 centiméteres darab két család rabszolgáinak bíróság elé vitt veszekedésével lehet kapcsolatban. („Iulia Nissa és Gaius Mutilius ne tudjon ártani sem Oceanusnak, sem Amoenának! Gaius ne tudjon ártani Feliciónak. Respecta nyelve ne tudjon ártani a szolgatársainak. Eunicus Surus nyelve ne tudjon Oceanus ellen beszélni! Gaius, akárcsak Iulia, ne tudjon Annianusnak ártani, amellett Decebalusnak sem a nyelve, sem a neve ne tudjon ártani Oceanusnak! Ahogyan én ezt céljától eltántorított vesszővel, mindentől távol írom, úgy az ő nyelvük, céljától eltántorítva, mindentől távol, ne tudjon ártani azoknak, akiket … fent megneveztem! Sem Gaius, akárcsak Iulia, sem Eunicus Surus a nyelvét Oceanusszal szemben ne…” Valamint a betoldott sorokban: „... nyelve ne tudjon…; Asellio nyelve és neve ne tudjon Oceanusnak ártani; Annianus nyelve ne tudjon…”) Az úgynevezett megkötő átkot láthatóan egy profi írta (a fénykorban külön officina magicá-k álltak a kuncsaftok rendelkezésére a birodalomban), a latin szöveg 15 sorban helyezkedik el rajta. Arról is vannak elképzelések, hogy ezeket a sokszor összetekert és szöggel átszúrt (vudu!) táblákat valamiféle szertartások, kántálás, füstök mellett helyezték el a megfelelő helyekre.

Nos, a kiváló képregényrajzolótól, Cserkuti Dávidtól láthatunk is a kiállításon egy méretes festményt az elképzelt temetői szertartásról. A kiállítás bejáratánál pedig egy másik, szintén nagyon kifejező képe fogad bennünket a piaci veszekedéssel, aminek a fentebb idézett átoktábla lett a folyománya. Az iskolások ezek mellett minden bizonnyal nem kis kíváncsisággal pillantanak be a mágus kamrájának ablakain, ahol ott van a törvény által üldözött, éppen az ajtón távozó ember minden kelléke is. A falba süllyesztett vitrinekben meg ott sorakoznak mindazon leletek (bajelhárító amulettek, bullák, crepundia láncok és más varázstárgyak), amik ehhez a témakörhöz tartoznak. Közöttük jó néhány fallikus amulett is a férfierő szinten tartására.

Titkos utakon – Sötét varázslatok Aquincumban
Aquincumi Múzeum
2016.12.03. – 2017.11.05.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.12.26. 15:21 • Címke: kiállítás