a rovat írásai

Igaza lett Kossuth Cassandrának?

150 évvel ezelőtt, május 22-i keltezéssel született meg Kossuth Lajos híres Cassandra-levele, mellyel a Deák Ferenc által tető alá hozott kiegyezést bírálja, és egyben ennek következményeképp a magyar nemzet halált jósolja. Az írás címezettje Deák, akit egyszerűen csak „barátomként” szólít meg. A terjedelmes értekezés sajtó- és politikai vitákat gerjesztett, de a kiegyezés folyamatát nem szakította meg.

Sírjaik Kárpátalján domborulnak

A magyarországi Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület több mint 10 évet felölelő kárpátaljai hadisírgondozói tevékenységét bemutató fotókiállítás nyílt Beregszászon.

Kezdődik a Magyarpolányi Passió

A Magyarpolányi Passió a hagyományokhoz híven a falu lakóinak előadásában látható majd június első három hétvégéjén. A Krisztus szenvedéstörténetét bemutató színdarab a település Kálváriadombján várja az érdeklődőket, tájékoztatta az MTI-t a darab rendezője.

Szent László és a kun új színben Sepsikilyénben

Teljes pompájában látható ismét a sepsikilyéni középkori unitárius templom Szent László-legendát ábrázoló freskója, miután a Rómer Flóris Terv keretében, a Teleki László Alapítvány irányításával befejeződtek a restaurálási munkálatok, mondta az MTI-nek Diószegi László, az alapítvány igazgatója.

Sátoraljaújhelyen Az év múzeuma

A Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályaként működő sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeuma nyerte el Az év múzeuma 2016 pályázat fődíját; Az év kiállítása pedig az OSZMI Bajor Gizi Színészmúzeumának Háromszázezer magas Cé - Simándy 100 című tárlata lett.

A kolhozból Manchesterbe indul Engels

A nagy-britanniai Manchesterbe szállítják egy kelet-ukrajnai faluból Friedrich Engels (1820-1895) német társadalomtudós, Karl Marx mellett a Kommunista kiáltvány társszerzőjének és a marxizmus tudományos elmélete megalapozójának szobrát, adta hírül a TSZN ukrán hírtelevízió.

Utolsó győzelmünk hordágyról megszerezve

Éppen 100 esztendeje ezen a napon történt kevés 20. századi katonai sikereink egyike, az otrantói tengeri áttörés. Ami talán a csatát vezető Horthy Miklós személye miatt is felejtésre volt ítélve egészen a rendszerváltásig, vagy még tovább is. Pedig már csak a számok alapján is egyértelmű a siker. Most, az események után 100 évvel talán már le lehet írni azt is, hogy a győzelem Horthy Miklósnak a vezényletével valósult meg, aki öt sebből vérezve, egy becsapódástól a hallását is elvesztve vezényelte le a csata végét, és vitte győzelemre a többszörös túlerő ellen hajóinkat.

Elgurították a 1100 tonnás síremléket

Látványos művelettel egészben áthelyeztek egy középkori mauzóleumot Törökországban, mert a műemléket elönthette volna a Tigris folyón épülő óriásgát vize.

P.S. (Utóirat): Szeretlek

Jóval könnyebb lett volna Mária Terézia helyzete, ha messengeren vagy emailben tudott volna üzeneteket küldeni a gyerekeinek. A német-római császárné naponta küldött leveleket fiainak és lányainak, amelyekben az uralkodói kötelességeikre és házastársi kötelezettségeikre hívta fel a figyelmet.

Nadrágot hordó uralkodó szoknyában

„Mindenkitől elhagyatva, egyedül a magyarok hűségéhez és régóta ismert áldozatkészségéhez folyamodunk. Személyünk, gyermekeink, koronánk és a birodalom végső veszedelmében kérjük a rendek haladéktalan segítségét” – mondta a 300 éve született Mária Terézia 1741-ben, mikor már csak ránk számíthatott trónjának megőrzésében. Hiába, mindig is lovagias nemzet voltunk, de cserében nem mindig azt kaptuk, amit elvárhattunk volna. Mária Teréziától sem, aki ugyan adott sok jót is a magyarságnak, de még többet a dinasztiának és hű osztrákjainak.

Hogyan is költöztessék Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát?

Régészek és restaurátorok tanácskoztak vasárnap Kairóban arról, hogyan lehet biztonságosan új kiállítási helyükre, a város egy másik részében épülő új múzeumba szállítani az egyiptomi főváros központjában lévő Egyiptomi Múzeumból Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát.

Művelődés összes cikke »

​Kiváló fotós betlehemezői 1971-ből

elsullyedt_vilagok_lead

Hogy mi is az a betlehemes játék, arról a mandarchiv.hu-n is láthattak egy kis összegzést, most az adatbázis segítségével menjünk vissza az időben vagy ötven évet, látogassunk el a somogyi Vörsre, ahol mostanában évről-évre az ország egyik leghíresebb betlehemét építik fel.

1971-ben viszont még meglett korú emberek járták jelmezben a falut, és Korniss Péter is éppen ott volt a fotóapparátjával. Így igazi professzionális fényképek készültek Vörsön, a világtól (Kis-Balatontól) elzárt zsákfaluban, ahol ma úgy 480 ember lakik. Vörsöt 1293-ban említik először az oklevelek, az idők folyamán sok birtokosa volt, majd a török után, 1703-ban a Festetich família ragadt meg itt, de ekkor még egy kézen is meg lehetett számolni az adót fizető portákat.

betlehem
Vörsi bábtáncoltató betlehem (forrás: Balatoni Múzeum/MaNDA adatbázis)

Nem sok minden történt Vörsön ezután, éltek és boldogultak békében, dolgoztak reggeltől estig a betevőért, és lelkük üdvözüléséért. Merthogy túlnyomó többségben katolikusok voltak, az ezerkilencszázas évek elején viszont már ezren éltek itt, így bőven akadhatott szereplője azoknak a színdaraboknak, vagy éppen betlehemes játékoknak, melyeknek a 19. század végétől, vagy a 20. század elejétől nagy divatjuk volt országszerte. És amikben sok helyen a gyerekek mellett felnőttek is szerepeltek, sőt, volt, hogy csak meglett férfiak adták elő beöltözve az énekeket, mondókákat, táncokat.

betlehem
Vörsi bábtáncoltató betlehem (forrás: Balatoni Múzeum/MaNDA adatbázis)

Aztán ha már itt tartunk, nem árt tudni, hogy Korniss nagyszerű fotóin úgynevezett bábtáncoltató betlehemezést láthatunk. Sőt, kicsit továbblapozva az archívumban, Zeittler Mihály révén megismerhetjük a Vörsön használt bábokat is. A meglehetősen leegyszerűsített ördögöket, pásztorokat, embert és asszonyt, no meg a kispásztort, Lackót is. A Kárpát-medence más vidékein a születés helyszínén, az istállót, vagy éppen templomot formázó színpadon alulról mozgatott figurák között találjuk még az angyalokat, Heródest, a kéményseprőt, a halált és az adománygyűjtő bábját is. Az élő szereplők között Vörsön az 1961-ben Novák Ferenc (Tata) hatására a népi kultúra felé forduló Korniss a három pásztor mellett három katonát, vagy inkább önkéntes tűzoltó egyenruhába öltözött férfit is lefényképezett.

betlehem
Vörsi bábtáncoltató betlehem (forrás: Balatoni Múzeum/MaNDA adatbázis)

Ők hatan járták hát a házakat 1971 karácsonyán, Vörsön, hogy megvigyék a születés hírét, és elmondják a jókívánságokat. Cserében a szokások szerint általában szerény vendéglátásban részesültek. Egy pohár bort, vagy kupica pálinkát kaptak némi harapnivalóval. 2006-ban egyébként a fotográfus albumban is kiadta a hatvanas és a hetvenes években e témában készített felvételeit. Amik mellett ott van egy 2005-ös sorozat is a betlehemezés jelenéről. Ami a mai napig élő hagyomány a Kárpát-medencében, sőt, megjelent már a városokban is. Csak hát itt elveszik a tömegben az a néhány beöltözött figura.

betlehem
Vörsi bábtáncoltató betlehem (forrás: Balatoni Múzeum/MaNDA adatbázis)

(Vörs végül nem a fentebb taglalt szokásról lett híres, hanem a templomában, az egyik mellékoltár helyére felépített betleheméről. Az 1948-as első alkalom után jelenleg már ötven négyzetméteren készül természetes anyagokból az ismert gipszfigurák környezete. A november végétől február első napjaiig látogatható attrakcióra évente 40 ezren kíváncsiak.)

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.12.23. 13:35 • Címke: manda adatbázis, elsüllyedt világok