a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Kiváló fotós betlehemezői 1971-ből
Hogy mi is az a betlehemes játék, arról a mandarchiv.hu-n is láthattak egy kis összegzést, most az adatbázis segítségével menjünk vissza az időben vagy ötven évet, látogassunk el a somogyi Vörsre, ahol mostanában évről-évre az ország egyik leghíresebb betlehemét építik fel.
1971-ben viszont még meglett korú emberek járták jelmezben a falut, és Korniss Péter is éppen ott volt a fotóapparátjával. Így igazi professzionális fényképek készültek Vörsön, a világtól (Kis-Balatontól) elzárt zsákfaluban, ahol ma úgy 480 ember lakik. Vörsöt 1293-ban említik először az oklevelek, az idők folyamán sok birtokosa volt, majd a török után, 1703-ban a Festetich família ragadt meg itt, de ekkor még egy kézen is meg lehetett számolni az adót fizető portákat.
Vörsi bábtáncoltató betlehem (forrás: Balatoni Múzeum/MaNDA adatbázis)
Nem sok minden történt Vörsön ezután, éltek és boldogultak békében, dolgoztak reggeltől estig a betevőért, és lelkük üdvözüléséért. Merthogy túlnyomó többségben katolikusok voltak, az ezerkilencszázas évek elején viszont már ezren éltek itt, így bőven akadhatott szereplője azoknak a színdaraboknak, vagy éppen betlehemes játékoknak, melyeknek a 19. század végétől, vagy a 20. század elejétől nagy divatjuk volt országszerte. És amikben sok helyen a gyerekek mellett felnőttek is szerepeltek, sőt, volt, hogy csak meglett férfiak adták elő beöltözve az énekeket, mondókákat, táncokat.
Vörsi bábtáncoltató betlehem (forrás: Balatoni Múzeum/MaNDA adatbázis)
Aztán ha már itt tartunk, nem árt tudni, hogy Korniss nagyszerű fotóin úgynevezett bábtáncoltató betlehemezést láthatunk. Sőt, kicsit továbblapozva az archívumban, Zeittler Mihály révén megismerhetjük a Vörsön használt bábokat is. A meglehetősen leegyszerűsített ördögöket, pásztorokat, embert és asszonyt, no meg a kispásztort, Lackót is. A Kárpát-medence más vidékein a születés helyszínén, az istállót, vagy éppen templomot formázó színpadon alulról mozgatott figurák között találjuk még az angyalokat, Heródest, a kéményseprőt, a halált és az adománygyűjtő bábját is. Az élő szereplők között Vörsön az 1961-ben Novák Ferenc (Tata) hatására a népi kultúra felé forduló Korniss a három pásztor mellett három katonát, vagy inkább önkéntes tűzoltó egyenruhába öltözött férfit is lefényképezett.
Vörsi bábtáncoltató betlehem (forrás: Balatoni Múzeum/MaNDA adatbázis)
Ők hatan járták hát a házakat 1971 karácsonyán, Vörsön, hogy megvigyék a születés hírét, és elmondják a jókívánságokat. Cserében a szokások szerint általában szerény vendéglátásban részesültek. Egy pohár bort, vagy kupica pálinkát kaptak némi harapnivalóval. 2006-ban egyébként a fotográfus albumban is kiadta a hatvanas és a hetvenes években e témában készített felvételeit. Amik mellett ott van egy 2005-ös sorozat is a betlehemezés jelenéről. Ami a mai napig élő hagyomány a Kárpát-medencében, sőt, megjelent már a városokban is. Csak hát itt elveszik a tömegben az a néhány beöltözött figura.
Vörsi bábtáncoltató betlehem (forrás: Balatoni Múzeum/MaNDA adatbázis)
(Vörs végül nem a fentebb taglalt szokásról lett híres, hanem a templomában, az egyik mellékoltár helyére felépített betleheméről. Az 1948-as első alkalom után jelenleg már ötven négyzetméteren készül természetes anyagokból az ismert gipszfigurák környezete. A november végétől február első napjaiig látogatható attrakcióra évente 40 ezren kíváncsiak.)
Pálffy Lajos