a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Az első budapesti közlekedési lámpát 90 éve helyezték üzembe
Kilencven éve, 1926. december 23-án helyezték üzembe Budapesten Magyarország első közlekedési lámpáját, a villanyrendőr a Nagykörút és a Rákóczi út kereszteződésében „kezdte meg szolgálatát”.
A közlekedési lámpa története régebbi, mint az autóé. Az első forgalomirányító lámpát 1868. december 9-én helyezték forgalomba a londoni parlament előtti kereszteződésben. A kétállású, szemaforszerű jelző vízszintes állásban megállást, 45 fokos szögben lefelé hajtva áthaladást jelzett, éjszaka piros és zöld fényű gázlámpával világították meg. A szerkezet rövid ideig sikeresen működött, de egy hónap múlva felrobbant, és megölte a működtetéséért felelős rendőrt. A múlt század elején a nagyvárosokban ugrásszerűen megnőtt a járművek száma, elengedhetetlenné vált a közúti forgalom szabályozása. Erre a célra eleinte a londonihoz hasonló, szemaforszerű készülékeket használtak. A piros és zöld jelzést eleinte olajlámpa, később elektromos fény világította meg, és szintén rendőrök kezelték őket. 1914-ben az amerikai Clevelandben a piros és zöld színek váltását megelőzően – figyelemfelhívásként – hangos berregő jelzést alkalmaztak. Az első koordinált lámparendszert 1917-ben Salt Lake Cityben létesítették.
Jelzőlámpát szerelnek 1940-ben San Diegóban (forrás: Wikimedia Commons)
Az első ma is használatos, háromszínű (piros-sárga-zöld) jelzést mutató készüléket 1920-ban Detroitban építették meg William Potts rendőrtiszt ötlete alapján. Az automatalámpák 1922-ben jelentek meg Houstonban, feleslegessé téve az irányítótoronyban szolgáló rendőrök munkáját. Európában 1920-ban a londoni Piccadillyn létesült az első forgalomirányító fényjelző készülék, Berlinben 1924-ben a Potsdamer Platzon építettek először jelzőlámát. Magyarország lépést tartott ezekkel a technikai fejlesztésekkel. Az ország első villanyrendőrét – kísérleti jelleggel – 1926. december 23-án helyezték üzembe Budapesten, a Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződésében. A Blaha Lujza tér már akkor is a főváros egyik legnyüzsgőbb csomópontja volt, ahol villamos is járt, itt állt a Nemzeti Színház, az EMKE kávéház és a néhány hónappal korábban megnyílt Corvin Áruház. A mind a négy iránynak jelzést adó villanyrendőr a kereszteződés közepén, dróton függött, az egyetlen lámpa által megvilágított piros, sárga és zöld jelzéseket az alatta, dobogón álló rendőr a szerkezetből lelógó hosszú rúd forgatásával váltogatta. Az éjszaka nem működő lámpa beüzemelése után megtiltották a kereszteződésben a kis- és nagyívben bekanyarodó forgalmat, mert a villamosvágányok akkoriban mindkét úttest szélén helyezkedtek el.
Jelzőlámpa a körúton 1948-ban (forrás: Fortepan/Magyar Rendőr)
A közlekedési lámpák bővítése és fejlesztése folytatódott, hamarosan áttértek a távvezérlésű lámpákra, melyek jelzési sorrendje piros-sárga-zöld volt. 1938-ban elkészült az első oszlopra szerelt berendezés a Szent István körúton, a jelzőlámpás csomópontok száma 1940-ben már elérte a 40-et. A közlekedési lámpákat először 1943-ban, a Szent István körúton hangolták össze. Az első vidéki jelzőlámpát 1959-ben, Miskolcon helyezték üzembe. A forgalom irányítását azonban még a második világháború után is évtizedeken át kézzel, irányítótornyokból végezték. (Ebben az is szerepet játszott, hogy sokáig úgy gondolták, hogy a közlekedők jobban betartják a szabályokat, ha hús-vér rendőr felügyeli őket.) Az első magyar gyártású automatizált lámparendszert 1965-ben telepítették Budapesten, de végül 1969-től Ericsson rendszerű, Tesla gyártmányú berendezéseket állítottak forgalomba. A közlekedési lámpa három színe a piros, a zöld és a középen elhelyezett sárga. A legtöbb országban, így Magyarországon is a zöld jelentése a szabad, a sárgáé a „készülj fel”, a pirosé pedig az állj. Ma már a közlekedési lámpákat különböző segédlámpákkal egészítik ki, például a buszok forgalmának gyorsabb szabályozására, a gyalogos forgalomnál a látássérülteket hangjelzések segítik.
Jelzőlámpa a Baross utca sarkán (forrás: Fortepan/Magyar Rendőr)
A közúti közlekedés ma már elképzelhetetlen forgalomirányító fényjelző készülékek nélkül. Ezek az eszközök a nagyvárosokban, valamint a nagyobb forgalmú utak kereszteződésében segítik a forgalom áramlását, biztonságot nyújtva a közlekedőknek. Bár egyre több helyen körforgalommal igyekeznek helyettesíteni a lámpákat, sok helyen – például a belvárosokban – ez nem lehet megoldás, a villanyrendőrök a kerékpárosok és gyalogosok miatt is nélkülözhetetlenek.
MTI