a rovat írásai

Szacsvay László Skype-on beszélget a váradi diákokkal

Idén is együtt ünnepli a magyar kultúra napját Nagyvárad, Berettyóújfalu, Debrecen és Margitta. Nagyvárad és Berettyóújfalu már 16. alkalommal ünnepli együtt a magyar kultúra napját, Debrecen és Margitta tavaly csatlakozott a programsorozathoz. Amiben most sort kerítenek arra is, hogy a váradi Szacsvay Imre iskola tanulói Skype-on beszélgethetnek a hasonló nevű budapesti színésszel.

A Kállay-kettős keresztapja

Ötven éve, 1967. január 14-én halt meg az amerikai emigrációban élő Kállay Miklós egykori miniszterelnök, aki a második világháború idején, 1942 és 1944 között állt a kormány élén. Kállay az addigi egyoldalú német orientáció mellett megpróbált nyitni az angolszászok felé, a köznyelvben Kállay-kettősnek nevezett hintapolitika kudarcát Magyarország német megszállása tetőzte be. A politikusról egészen különleges dokumentumok találhatók adatbázisunkban.

Természetbarát atomerőmű

Szekszárd fölött a rendszerváltozás után megállt a fejlődés. Ennek fő oka a Duna-holtág természetes víz-utánpótlásának csökkenése volt. Az ide vezető patakok kiszáradtak, megszűnt a dunaszentgyörgyi lápvilág, a Fadd-Dombori holtág vízminősége romlott. Márpedig miféle fürdőhely az, amelynek vizében nem lehet megfürödni?

Csodató, palota, barlang

Úgy tűnik, Miskolc fölött járván lépten-nyomon szépirodalmi emlékekkel találkozunk. Ha utunk befelé a Bükkbe, Lillafüredre vezet, ebbe a vadregényes turistacélpontba, odaérkezvén azonnal József Attila Óda című verse jut az eszünkbe, amelynek az 1933-as lillafüredi írótalálkozó, vagyis a találkozó gyönyörű színtere adott ihletet.

Bőrkabátban járt a diszeli bakter

„Nyolcat ütött már az óra, térjetek hát nyugovóra.” Minden bizonnyal ezt is kiabálta félig énekelve a Tapolca melletti Diszel baktere, aki – mint az már az öltözékéből is látszik – nem vasutas volt, hanem a falu éjjeliőre. Aki estétől hajnalig rótta a falucska utcáit, és vigyázott mindenre. A keszthelyi Balaton Múzeum által az adatbázisunkba is elérhetővé tett fényképen keresztül ismerkedjünk meg most ezzel a múlt század elején megszűnő foglalkozással.

Igazi és statiszta partizánok

Mint ahogyan korunkban is hallottunk már olyan háborús tudósítókról is, akik kényelmes szállodai szobákból adtak izgalmas jelentéseket és szereztek babérokat, ez a meglehetősen elítélendő hozzáállás nem volt ismeretlen korábbi korokban sem. A Magyar Világhíradó háborús tudósításaiban is keveredik a harctéri jelenet a hadgyakorlatokon felvett fikcióval. Az 1942 júniusában a filmek előtt vetített egyik háborús anyagban is van egy ilyen rész, de nem ezért érdekes elsősorban számunkra az összeállítás. Ami sajnos utolsó lesz a sorban, a Filmhíradók Online január elsejétől már nem hozzánk tartozik.

A Bakony egyben és folytatásokban

A Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Kft. által tovább működtetett  adatbázis eljutott arra a szintre, hogy néhány kattintás után segítségével bele lehet olvasni Eötvös Károly egyik örökbecsű művébe, a Bakonyba. Méghozzá két úton is eljuthatunk a röghegység 18 és 19. századi történetét olvasmányosan feldolgozó munkához. A második kötetet pdf-ben közvetlenül lapozgathatjuk a mandadb.hu-n, vagy a Keszthelyi Hírlap két 1901-es számában is rálelhetünk a Sobri Jóska kalandjait taglaló fejezetekre.

Aki egy kisbolygót kapott a szülinapjára

December 31-én volt nyolcvanéves Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas és Széchenyi-díjas orvos, agykutató, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. A tudósról többek között egy kisbolygót is elneveztek.

Az utolsó magyar királyt 100 éve koronázták meg

Száz éve, 1916. december 30-án koronáztak utoljára magyar királyt: a Habsburg-Lotaringiai házból származó IV. Károly fejére Budapesten, hatalmas pompa közepette illesztették a Szent Koronát.

​Átkok ás mágusok az ókori Óbudán

Az immár a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Kft. által kezelt honlapunk első, kiállítást bemutató cikke az átoktáblákról szól, az csak a véletlen műve lehet. Nem hagyhattuk ki az Aquincumi Múzeum eme igazán izgalmas időszaki tárlatát, amely a mágia, a varázslatok világába kalauzol bennünket. Teszi mindezt olyan formában, hogy a viszonylag kis térben a tudósember, de az általános iskolás is megtalálja azokat a dolgokat, amik őt érdekelhetik.

​Az első budapesti közlekedési lámpát 90 éve helyezték üzembe

Kilencven éve, 1926. december 23-án helyezték üzembe Budapesten Magyarország első közlekedési lámpáját, a villanyrendőr a Nagykörút és a Rákóczi út kereszteződésében „kezdte meg szolgálatát”.

Művelődés összes cikke »

​Az első budapesti közlekedési lámpát 90 éve helyezték üzembe

jelzolampa lead

Kilencven éve, 1926. december 23-án helyezték üzembe Budapesten Magyarország első közlekedési lámpáját, a villanyrendőr a Nagykörút és a Rákóczi út kereszteződésében „kezdte meg szolgálatát”.

A közlekedési lámpa története régebbi, mint az autóé. Az első forgalomirányító lámpát 1868. december 9-én helyezték forgalomba a londoni parlament előtti kereszteződésben. A kétállású, szemaforszerű jelző vízszintes állásban megállást, 45 fokos szögben lefelé hajtva áthaladást jelzett, éjszaka piros és zöld fényű gázlámpával világították meg. A szerkezet rövid ideig sikeresen működött, de egy hónap múlva felrobbant, és megölte a működtetéséért felelős rendőrt. A múlt század elején a nagyvárosokban ugrásszerűen megnőtt a járművek száma, elengedhetetlenné vált a közúti forgalom szabályozása. Erre a célra eleinte a londonihoz hasonló, szemaforszerű készülékeket használtak. A piros és zöld jelzést eleinte olajlámpa, később elektromos fény világította meg, és szintén rendőrök kezelték őket. 1914-ben az amerikai Clevelandben a piros és zöld színek váltását megelőzően – figyelemfelhívásként – hangos berregő jelzést alkalmaztak. Az első koordinált lámparendszert 1917-ben Salt Lake Cityben létesítették.

jelzomapa szereles wiki
Jelzőlámpát szerelnek 1940-ben San Diegóban (forrás: Wikimedia Commons)

Az első ma is használatos, háromszínű (piros-sárga-zöld) jelzést mutató készüléket 1920-ban Detroitban építették meg William Potts rendőrtiszt ötlete alapján. Az automatalámpák 1922-ben jelentek meg Houstonban, feleslegessé téve az irányítótoronyban szolgáló rendőrök munkáját. Európában 1920-ban a londoni Piccadillyn létesült az első forgalomirányító fényjelző készülék, Berlinben 1924-ben a Potsdamer Platzon építettek először jelzőlámát. Magyarország lépést tartott ezekkel a technikai fejlesztésekkel. Az ország első villanyrendőrét – kísérleti jelleggel – 1926. december 23-án helyezték üzembe Budapesten, a Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződésében. A Blaha Lujza tér már akkor is a főváros egyik legnyüzsgőbb csomópontja volt, ahol villamos is járt, itt állt a Nemzeti Színház, az EMKE kávéház és a néhány hónappal korábban megnyílt Corvin Áruház. A mind a négy iránynak jelzést adó villanyrendőr a kereszteződés közepén, dróton függött, az egyetlen lámpa által megvilágított piros, sárga és zöld jelzéseket az alatta, dobogón álló rendőr a szerkezetből lelógó hosszú rúd forgatásával váltogatta. Az éjszaka nem működő lámpa beüzemelése után megtiltották a kereszteződésben a kis- és nagyívben bekanyarodó forgalmat, mert a villamosvágányok akkoriban mindkét úttest szélén helyezkedtek el.

ulloi ut jozsef korut jelzolampa fortepan
Jelzőlámpa a körúton 1948-ban (forrás: Fortepan/Magyar Rendőr)

A közlekedési lámpák bővítése és fejlesztése folytatódott, hamarosan áttértek a távvezérlésű lámpákra, melyek jelzési sorrendje piros-sárga-zöld volt. 1938-ban elkészült az első oszlopra szerelt berendezés a Szent István körúton, a jelzőlámpás csomópontok száma 1940-ben már elérte a 40-et. A közlekedési lámpákat először 1943-ban, a Szent István körúton hangolták össze. Az első vidéki jelzőlámpát 1959-ben, Miskolcon helyezték üzembe. A forgalom irányítását azonban még a második világháború után is évtizedeken át kézzel, irányítótornyokból végezték. (Ebben az is szerepet játszott, hogy sokáig úgy gondolták, hogy a közlekedők jobban betartják a szabályokat, ha hús-vér rendőr felügyeli őket.) Az első magyar gyártású automatizált lámparendszert 1965-ben telepítették Budapesten, de végül 1969-től Ericsson rendszerű, Tesla gyártmányú berendezéseket állítottak forgalomba. A közlekedési lámpa három színe a piros, a zöld és a középen elhelyezett sárga. A legtöbb országban, így Magyarországon is a zöld jelentése a szabad, a sárgáé a „készülj fel”, a pirosé pedig az állj. Ma már a közlekedési lámpákat különböző segédlámpákkal egészítik ki, például a buszok forgalmának gyorsabb szabályozására, a gyalogos forgalomnál a látássérülteket hangjelzések segítik.

jelzolampa baross ter fortepan
Jelzőlámpa a Baross utca sarkán (forrás: Fortepan/Magyar Rendőr)

A közúti közlekedés ma már elképzelhetetlen forgalomirányító fényjelző készülékek nélkül. Ezek az eszközök a nagyvárosokban, valamint a nagyobb forgalmú utak kereszteződésében segítik a forgalom áramlását, biztonságot nyújtva a közlekedőknek. Bár egyre több helyen körforgalommal igyekeznek helyettesíteni a lámpákat, sok helyen – például a belvárosokban – ez nem lehet megoldás, a villanyrendőrök a kerékpárosok és gyalogosok miatt is nélkülözhetetlenek.

MTI

• Publikálva: 2016.12.23. 14:51 • Címke: fortepan, évforduló