a rovat írásai

Olga Picasso, a legtöbbet megfestett múzsa

Száz éve, 1917 februárjában találkozott először Pablo Picasso és első felesége, Olga Koklova ukrán balett-táncos. A párizsi Pablo Picasso Múzeum az évforduló alkalmából 350 alkotáson keresztül mutatja be a kubizmus mestere és Olga szenvedélyes történetét az Olga Picasso című kiállításon.

Pompeji Tácra látogat

A táci Gorsium látogatóközpontjában Pompeji – Élet és halál a Vezúv árnyékában címmel szombaton nyílik meg az a nagyszabású kiállítás, amely az egykor virágzó város életét és katasztrófáját mutatja be.

De negyedszer is lesújtott a hóhér bárdja

Tudjuk, a „mi lett volna, ha” nem történelmi kategória, de most mégis játszunk el kicsit a gondolattal: hogyan változik meg a történelmünk, ha 560 évvel ezelőtt nem sújt le negyedszer is a hóhér, Hunyadi László pedig életben marad? Sőt, mivel pártjának volt a legjobb hadserege akkoriban, még a birtokait is megtarthatja. Tizenkét évvel később született öccséből, Mátyásból sosem lett volna magyar király, könyvek, tudományok iránti érdeklődése miatt talán éppen a papi pályára irányította volna a család, míg a hadviselésben és politikában jártas László megszerezhette volna a koronát, a Hunyadi-párttal a háta mögött.

Goya, Francis Bacon és Hitler együtt

Egy Hitler-festmény is látható egy művészetről és őrületről szóló olasz kiállításon – közölték a Garda-parti Salóban rendezett tárlat szervezői.

Hatméteres szobrot kap szülővárosától Marx Károly

Hatalmas szobrot emelnek Karl Marx német filozófusnak, a kommunizmus egyik szellemi atyjának 2018-ban szülővárosában, a németországi Trierben születése 200. évfordulója alkalmából.

Kossuth Lajossal négyszemközt

Első alkalommal mutatja be március 15. alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeum a Kossuth Lajosról 1852-ben készült dagerrotípiát. A szabadságharc vezetőjét közelről és csaknem teljesen szemből ábrázoló felvétel segítségével a látogatók szinte egyenesen Kossuth szemébe nézhetnek - mondta Varga Benedek főigazgató hétfőn Budapesten.

Előkerült Trenk báró száz éve eltűnt hüvelykujja

Több mint száz év után újra teljes Franz von der Trenck bárónak, Jókai Mór egyik közismert regényhősének a csehországi Brünnben őrzött múmiája. Bal kezének jó egy évszázada hiányzó, elveszettnek hitt hüvelykujját szerdán adta át a brünni kapucinus templom és kolostor elöljárójának Jirí Stivarnak Pavel Ciprian, a brünni városi múzeum igazgatója.

Zsidókat mentő antiszemita, aki a szlovák elnök szerint Hitler híve volt

Hatvan évvel ezelőtt adta fel a szervezete a küzdelmet gróf Esterházy Jánosnak, aki éppen a morvaországi Mírov várbörtönében töltötte ítéletét. Amit a halálról mérsékeltek előbb életfogytiglanra, majd pedig 25 évre. A család galántai ágából származó gróf addigra megjárta Csehszlovákia börtöneit, amikor pedig alkalma lett volna megszökni, nem tette azt, hangoztatva, hogy ezzel elismerné bűnösségét. A történethez az is hozzátartozik, hogy neveltetésénél fogva is antiszemita volt, de zsidókat mentett és a szlovák törvényhozásban egyedül ő nem szavazta meg a zsidóság kitelepítését.

 

Avarok a Nemzeti Múzeumban

A Kárpát-medencei avarok világába nyújt betekintést a legkorszerűbb technikai eszközök segítségével a Magyar Nemzeti Múzeum Életre kelt avarok című kiállítása.

Az elsőt ellopták, újra szobrot kap Schweidel vezérőrnagy

Emlékművet állítanak Schweidel József honvédtábornoknak szülővárosában, a vajdasági Zomborban – közölte értesülését csütörtökön a Magyar Szó című újvidéki napilap.

Ördögűző szerzetes az 1700-as évekből

Egy 18. századi zombori ördögűző ferences szerzetes mentalitását feltáró kötetet jelentetett meg a Balassi Kiadó. A könyv szerzője, Bárth Dániel az MTI-nek elmondta: mikrotörténeti munkájában nem végleges és megnyugtató válaszokat keresett, hanem sokkal inkább nyugtalanító kérdéseket igyekezett felvetni a bácskai városban történekkel kapcsolatban.

Művelődés összes cikke »

​Az első budapesti közlekedési lámpát 90 éve helyezték üzembe

jelzolampa lead

Kilencven éve, 1926. december 23-án helyezték üzembe Budapesten Magyarország első közlekedési lámpáját, a villanyrendőr a Nagykörút és a Rákóczi út kereszteződésében „kezdte meg szolgálatát”.

A közlekedési lámpa története régebbi, mint az autóé. Az első forgalomirányító lámpát 1868. december 9-én helyezték forgalomba a londoni parlament előtti kereszteződésben. A kétállású, szemaforszerű jelző vízszintes állásban megállást, 45 fokos szögben lefelé hajtva áthaladást jelzett, éjszaka piros és zöld fényű gázlámpával világították meg. A szerkezet rövid ideig sikeresen működött, de egy hónap múlva felrobbant, és megölte a működtetéséért felelős rendőrt. A múlt század elején a nagyvárosokban ugrásszerűen megnőtt a járművek száma, elengedhetetlenné vált a közúti forgalom szabályozása. Erre a célra eleinte a londonihoz hasonló, szemaforszerű készülékeket használtak. A piros és zöld jelzést eleinte olajlámpa, később elektromos fény világította meg, és szintén rendőrök kezelték őket. 1914-ben az amerikai Clevelandben a piros és zöld színek váltását megelőzően – figyelemfelhívásként – hangos berregő jelzést alkalmaztak. Az első koordinált lámparendszert 1917-ben Salt Lake Cityben létesítették.

jelzomapa szereles wiki
Jelzőlámpát szerelnek 1940-ben San Diegóban (forrás: Wikimedia Commons)

Az első ma is használatos, háromszínű (piros-sárga-zöld) jelzést mutató készüléket 1920-ban Detroitban építették meg William Potts rendőrtiszt ötlete alapján. Az automatalámpák 1922-ben jelentek meg Houstonban, feleslegessé téve az irányítótoronyban szolgáló rendőrök munkáját. Európában 1920-ban a londoni Piccadillyn létesült az első forgalomirányító fényjelző készülék, Berlinben 1924-ben a Potsdamer Platzon építettek először jelzőlámát. Magyarország lépést tartott ezekkel a technikai fejlesztésekkel. Az ország első villanyrendőrét – kísérleti jelleggel – 1926. december 23-án helyezték üzembe Budapesten, a Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződésében. A Blaha Lujza tér már akkor is a főváros egyik legnyüzsgőbb csomópontja volt, ahol villamos is járt, itt állt a Nemzeti Színház, az EMKE kávéház és a néhány hónappal korábban megnyílt Corvin Áruház. A mind a négy iránynak jelzést adó villanyrendőr a kereszteződés közepén, dróton függött, az egyetlen lámpa által megvilágított piros, sárga és zöld jelzéseket az alatta, dobogón álló rendőr a szerkezetből lelógó hosszú rúd forgatásával váltogatta. Az éjszaka nem működő lámpa beüzemelése után megtiltották a kereszteződésben a kis- és nagyívben bekanyarodó forgalmat, mert a villamosvágányok akkoriban mindkét úttest szélén helyezkedtek el.

ulloi ut jozsef korut jelzolampa fortepan
Jelzőlámpa a körúton 1948-ban (forrás: Fortepan/Magyar Rendőr)

A közlekedési lámpák bővítése és fejlesztése folytatódott, hamarosan áttértek a távvezérlésű lámpákra, melyek jelzési sorrendje piros-sárga-zöld volt. 1938-ban elkészült az első oszlopra szerelt berendezés a Szent István körúton, a jelzőlámpás csomópontok száma 1940-ben már elérte a 40-et. A közlekedési lámpákat először 1943-ban, a Szent István körúton hangolták össze. Az első vidéki jelzőlámpát 1959-ben, Miskolcon helyezték üzembe. A forgalom irányítását azonban még a második világháború után is évtizedeken át kézzel, irányítótornyokból végezték. (Ebben az is szerepet játszott, hogy sokáig úgy gondolták, hogy a közlekedők jobban betartják a szabályokat, ha hús-vér rendőr felügyeli őket.) Az első magyar gyártású automatizált lámparendszert 1965-ben telepítették Budapesten, de végül 1969-től Ericsson rendszerű, Tesla gyártmányú berendezéseket állítottak forgalomba. A közlekedési lámpa három színe a piros, a zöld és a középen elhelyezett sárga. A legtöbb országban, így Magyarországon is a zöld jelentése a szabad, a sárgáé a „készülj fel”, a pirosé pedig az állj. Ma már a közlekedési lámpákat különböző segédlámpákkal egészítik ki, például a buszok forgalmának gyorsabb szabályozására, a gyalogos forgalomnál a látássérülteket hangjelzések segítik.

jelzolampa baross ter fortepan
Jelzőlámpa a Baross utca sarkán (forrás: Fortepan/Magyar Rendőr)

A közúti közlekedés ma már elképzelhetetlen forgalomirányító fényjelző készülékek nélkül. Ezek az eszközök a nagyvárosokban, valamint a nagyobb forgalmú utak kereszteződésében segítik a forgalom áramlását, biztonságot nyújtva a közlekedőknek. Bár egyre több helyen körforgalommal igyekeznek helyettesíteni a lámpákat, sok helyen – például a belvárosokban – ez nem lehet megoldás, a villanyrendőrök a kerékpárosok és gyalogosok miatt is nélkülözhetetlenek.

MTI

• Publikálva: 2016.12.23. 14:51 • Címke: fortepan, évforduló