a rovat írásai

Sok pénzt adtak Einstein leveleiért

190 ezer euróért (58,7 millió forintért) keltek el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein levelei, melyekben a fizikáról, Istenről és Izrael államról is írt.

Főbejárata az athéni Erekhteion mintáját követi

Száznyolcvan éve, 1837. június 22-én helyezték el Pesten a Magyar Nemzeti Múzeum épületének alapkövét.

A fejedelmi aranykortól a kisemmizésig

Tiltott kastélyok – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében címmel nyílt nemzetközi vándorkiállítás a Pesti Vigadóban.

Kalapács alatt David Rockefeller gyűjteménye

A márciusban elhunyt David Rockefeller mesés műkincsgyűjteményéből, bútoraiból és egyéb berendezési tárgyaiból rendeznek árverést jövő tavasszal, jelentette be a Christie's árverési ház.

Az első versenyt természetesen a gróf lovai nyerték meg

Hogy 190 évvel ezelőtt is ekkora lett volna a meleg, az nem nagyon hiszem. Először is akkoriban még nem is álmodtak az üvegházhatásról, aztán meg éppen ezen a napon rendezték meg az első hazai lóversenyt az Üllői és a Soroksári utak között, a Széchenyi István gróf által kijelölt pályán.

Az angol királyfi és a szász erődtemplomok

Az erdélyi szász erődtemplomok restaurálását, környezetük felélesztését, turisztikai és gazdasági hálózatokba való bevonását tűzi ki célul Károly herceg Romániában bejegyzett civil szervezete, a Walesi Herceg Románia Alapítvány – közölte a Mediafax hírügynökség.

Robotok, mesterséges intelligenciák és mellékhatásaik

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) aktívan dolgozik azért, hogy a robotika fejlődésének minél több haszonélvezője legyen, de a „kockázatokra és mellékhatásokra” is felhívjuk a figyelmet. Az NJSZT ennek szellemében most robotika kiállítást rendez a Társaság Informatika Történeti Kiállításában.

Előkerült az elveszettnek hitt fontos oklevél

Előkerült Szombathely 1607-es kiváltságlevele, amelyet évszázadok óta elveszettnek hittek. A dokumentumot hétfőn mutatták be Szombathelyen, a Vas Megyei Levéltárban, és egy hétig a nagyközönség is megtekintheti az épület földszintjén nyílt kiállításon.

Tudós hegymászó és a Vatikán első uralkodója

Százhatvan éve, 1857. május 31-én született XI. Piusz pápa, a független Vatikánvárosi Állam első uralkodója.

JFK 100

Vannak érdekes dolgok, ilyen például a 100 éve született John Fitzgerald Kennedy népszerűségének folyamatos növekedése. Másokat inkább el szoktak idővel felejteni az emberek, míg ő jó húsz évvel ezelőtt nem tartozott az Államok tíz legismertebb, legnagyobbra értékelt elnökei közé, most stabilan a negyedik helyet foglalja el a listán, ha időközben nem lett már bronzérmes.

Az idő és Rust repülése

Az idő repül, már harminc éve annak is, hogy Matthias Rust leszállt Cessnájával a Vörös Téren, hogy Gorbacsovval beszélgethessen a világbékéről. A szovjet pártfőtitkárral végül később sem sikerült találkoznia (Gorbi valamiért sosem volt kíváncsi rá), de tettével tovább repesztette a diktatúra ledönthetetlennek tartott falát.

Művelődés összes cikke »

​Az első budapesti közlekedési lámpát 90 éve helyezték üzembe

jelzolampa lead

Kilencven éve, 1926. december 23-án helyezték üzembe Budapesten Magyarország első közlekedési lámpáját, a villanyrendőr a Nagykörút és a Rákóczi út kereszteződésében „kezdte meg szolgálatát”.

A közlekedési lámpa története régebbi, mint az autóé. Az első forgalomirányító lámpát 1868. december 9-én helyezték forgalomba a londoni parlament előtti kereszteződésben. A kétállású, szemaforszerű jelző vízszintes állásban megállást, 45 fokos szögben lefelé hajtva áthaladást jelzett, éjszaka piros és zöld fényű gázlámpával világították meg. A szerkezet rövid ideig sikeresen működött, de egy hónap múlva felrobbant, és megölte a működtetéséért felelős rendőrt. A múlt század elején a nagyvárosokban ugrásszerűen megnőtt a járművek száma, elengedhetetlenné vált a közúti forgalom szabályozása. Erre a célra eleinte a londonihoz hasonló, szemaforszerű készülékeket használtak. A piros és zöld jelzést eleinte olajlámpa, később elektromos fény világította meg, és szintén rendőrök kezelték őket. 1914-ben az amerikai Clevelandben a piros és zöld színek váltását megelőzően – figyelemfelhívásként – hangos berregő jelzést alkalmaztak. Az első koordinált lámparendszert 1917-ben Salt Lake Cityben létesítették.

jelzomapa szereles wiki
Jelzőlámpát szerelnek 1940-ben San Diegóban (forrás: Wikimedia Commons)

Az első ma is használatos, háromszínű (piros-sárga-zöld) jelzést mutató készüléket 1920-ban Detroitban építették meg William Potts rendőrtiszt ötlete alapján. Az automatalámpák 1922-ben jelentek meg Houstonban, feleslegessé téve az irányítótoronyban szolgáló rendőrök munkáját. Európában 1920-ban a londoni Piccadillyn létesült az első forgalomirányító fényjelző készülék, Berlinben 1924-ben a Potsdamer Platzon építettek először jelzőlámát. Magyarország lépést tartott ezekkel a technikai fejlesztésekkel. Az ország első villanyrendőrét – kísérleti jelleggel – 1926. december 23-án helyezték üzembe Budapesten, a Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződésében. A Blaha Lujza tér már akkor is a főváros egyik legnyüzsgőbb csomópontja volt, ahol villamos is járt, itt állt a Nemzeti Színház, az EMKE kávéház és a néhány hónappal korábban megnyílt Corvin Áruház. A mind a négy iránynak jelzést adó villanyrendőr a kereszteződés közepén, dróton függött, az egyetlen lámpa által megvilágított piros, sárga és zöld jelzéseket az alatta, dobogón álló rendőr a szerkezetből lelógó hosszú rúd forgatásával váltogatta. Az éjszaka nem működő lámpa beüzemelése után megtiltották a kereszteződésben a kis- és nagyívben bekanyarodó forgalmat, mert a villamosvágányok akkoriban mindkét úttest szélén helyezkedtek el.

ulloi ut jozsef korut jelzolampa fortepan
Jelzőlámpa a körúton 1948-ban (forrás: Fortepan/Magyar Rendőr)

A közlekedési lámpák bővítése és fejlesztése folytatódott, hamarosan áttértek a távvezérlésű lámpákra, melyek jelzési sorrendje piros-sárga-zöld volt. 1938-ban elkészült az első oszlopra szerelt berendezés a Szent István körúton, a jelzőlámpás csomópontok száma 1940-ben már elérte a 40-et. A közlekedési lámpákat először 1943-ban, a Szent István körúton hangolták össze. Az első vidéki jelzőlámpát 1959-ben, Miskolcon helyezték üzembe. A forgalom irányítását azonban még a második világháború után is évtizedeken át kézzel, irányítótornyokból végezték. (Ebben az is szerepet játszott, hogy sokáig úgy gondolták, hogy a közlekedők jobban betartják a szabályokat, ha hús-vér rendőr felügyeli őket.) Az első magyar gyártású automatizált lámparendszert 1965-ben telepítették Budapesten, de végül 1969-től Ericsson rendszerű, Tesla gyártmányú berendezéseket állítottak forgalomba. A közlekedési lámpa három színe a piros, a zöld és a középen elhelyezett sárga. A legtöbb országban, így Magyarországon is a zöld jelentése a szabad, a sárgáé a „készülj fel”, a pirosé pedig az állj. Ma már a közlekedési lámpákat különböző segédlámpákkal egészítik ki, például a buszok forgalmának gyorsabb szabályozására, a gyalogos forgalomnál a látássérülteket hangjelzések segítik.

jelzolampa baross ter fortepan
Jelzőlámpa a Baross utca sarkán (forrás: Fortepan/Magyar Rendőr)

A közúti közlekedés ma már elképzelhetetlen forgalomirányító fényjelző készülékek nélkül. Ezek az eszközök a nagyvárosokban, valamint a nagyobb forgalmú utak kereszteződésében segítik a forgalom áramlását, biztonságot nyújtva a közlekedőknek. Bár egyre több helyen körforgalommal igyekeznek helyettesíteni a lámpákat, sok helyen – például a belvárosokban – ez nem lehet megoldás, a villanyrendőrök a kerékpárosok és gyalogosok miatt is nélkülözhetetlenek.

MTI

• Publikálva: 2016.12.23. 14:51 • Címke: fortepan, évforduló