a rovat írásai

A „Casanova háztól” a Ludwig Múzeumig

Idén sem maradunk le a nyitott házak ünnepéről, immár hetedik éve pincétől padlásig járhatjuk végig a megnyitott épületeket. Az idei téma a rakpart, így a Rákóczi hídtól egészen az Árpád hídig sétálhatják, hajózhatják végig mindkét partot az érdeklődők.

Szerelmes pap és jeles filozófus

Pierre Abélard francia teológus, filozófus, akinek nevét elsősorban a tanítványához, Héloise-hoz fűződő legendás szerelme miatt őrizte meg az utókor, nyolcszázhetvenöt éve, 1142. április 21-én halt meg.

A kétszer megtalált friesachi dénárok esete

Több mint 640 érméből álló leletre bukkantak az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum munkatársai márciusban Tótkomlós határában. Az érmék között vannak Árpád-kori fizetőeszközök, friesachi dénárok és egy angol penny is.

Balkan Fanatik, a Kiscsillag és Lajkó Félix a Várkert Bazárban

Hímestojás-kiállítás, festhető óriástojások, nagykoncertek és iparművészek bemutatója is várja az érdeklődőket szombattól hétfőig a Várkert Bazár húsvéti szabadtéri programsorozatán.

Palóc Húsvét Füleken

Húsvét hétfőjén 12. alkalommal rendezik meg a Palóc Húsvétot a Füleki Várban; a dél-szlovákiai városban népi hangszerek készítését és mézeskalácsok díszítését is megpróbálhatják a résztvevők – tájékoztatta az MTI-t a rendező Füleki Városi Művelődési Központ igazgatója.

226 millió forint egy képregényoldalért

Hétszázötvenháromezer euróért (226 millió forint) kelt el egy párizsi árverésen a Tintin Amerikában című képregény egy ritka illusztrációja.

Akit egyszerűen csak Nagyszerűnek neveztek

Ötszázhuszonöt éve, 1492. április 8-án halt meg Lorenzo Medici, az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb alakja, Firenze uralkodója, a művészetek bőkezű mecénása, akit az utókor az „Il Magnifico″, a nagyszerű melléknéven emleget.

Fejedelmi kincsek: erdélyi ezüsttalérok Fehérváron

A Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programja keretében visszavásárolt műkincseket minél több embernek látnia kell - hangsúlyozta Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke, egyben a program vezetője csütörtökön, Székesfehérváron, ahol megnyitotta a Fejedelmi kincsek – Erdélyi tallérok című, 16-17. századi erdélyi tallérokat és emlékérmeket bemutató kiállítást.

Egy hadüzenet és a Csonka-Magyarország

A történelmi Magyarország számára is végzetesnek bizonyuló dolgok történtek száz évvel ezelőtt, ezen a napon. Amikor is megérkezett az USA kongresszusa által 373 – 50 arányban megszavazott hadüzenet a központi hatalmak számára. Amerika tehát belépett a Nagy Háborúba, és iszonyú erejével egy év alatt eldöntötte azt. Pedig az Államokban is jelentős német ajkú népesség talált otthonra, és Berlin is sokat megtett, hogy elkerülje ezt a hadüzenetet.

Méltó helyen Micheangelo feszülete

Központi helyet kapott Michelangelo hosszú időre elveszett feszülete a firenzei Santo Spirito (Szentlélek) templomban. A Krisztust meztelenül ábrázoló 1,40 méteres faszobor eddig egy fal mellett lapult, ezután azonban az egykori sekrestye kellős közepén, a kupolából lóg alá egy kábelen, hogy körbejárható, minden szögből megtekinthető legyen a reneszánsz remekmű és teljes mértékben érvényesülhessen a chiaroscuro hatás.

Piramist találtak Egyiptomban

Mintegy 3700 éves, a 13. dinasztia idején épült piramis jó állapotban fennmaradt részeit tárták fel Kairótól délre, a dahsúri nekropoliszban - jelentette be hétfőn Mahmud Afifi, az egyiptomi műemlékvédelmi minisztérium régészeti osztályának vezetője.

Művelődés összes cikke »

​Az első budapesti közlekedési lámpát 90 éve helyezték üzembe

jelzolampa lead

Kilencven éve, 1926. december 23-án helyezték üzembe Budapesten Magyarország első közlekedési lámpáját, a villanyrendőr a Nagykörút és a Rákóczi út kereszteződésében „kezdte meg szolgálatát”.

A közlekedési lámpa története régebbi, mint az autóé. Az első forgalomirányító lámpát 1868. december 9-én helyezték forgalomba a londoni parlament előtti kereszteződésben. A kétállású, szemaforszerű jelző vízszintes állásban megállást, 45 fokos szögben lefelé hajtva áthaladást jelzett, éjszaka piros és zöld fényű gázlámpával világították meg. A szerkezet rövid ideig sikeresen működött, de egy hónap múlva felrobbant, és megölte a működtetéséért felelős rendőrt. A múlt század elején a nagyvárosokban ugrásszerűen megnőtt a járművek száma, elengedhetetlenné vált a közúti forgalom szabályozása. Erre a célra eleinte a londonihoz hasonló, szemaforszerű készülékeket használtak. A piros és zöld jelzést eleinte olajlámpa, később elektromos fény világította meg, és szintén rendőrök kezelték őket. 1914-ben az amerikai Clevelandben a piros és zöld színek váltását megelőzően – figyelemfelhívásként – hangos berregő jelzést alkalmaztak. Az első koordinált lámparendszert 1917-ben Salt Lake Cityben létesítették.

jelzomapa szereles wiki
Jelzőlámpát szerelnek 1940-ben San Diegóban (forrás: Wikimedia Commons)

Az első ma is használatos, háromszínű (piros-sárga-zöld) jelzést mutató készüléket 1920-ban Detroitban építették meg William Potts rendőrtiszt ötlete alapján. Az automatalámpák 1922-ben jelentek meg Houstonban, feleslegessé téve az irányítótoronyban szolgáló rendőrök munkáját. Európában 1920-ban a londoni Piccadillyn létesült az első forgalomirányító fényjelző készülék, Berlinben 1924-ben a Potsdamer Platzon építettek először jelzőlámát. Magyarország lépést tartott ezekkel a technikai fejlesztésekkel. Az ország első villanyrendőrét – kísérleti jelleggel – 1926. december 23-án helyezték üzembe Budapesten, a Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződésében. A Blaha Lujza tér már akkor is a főváros egyik legnyüzsgőbb csomópontja volt, ahol villamos is járt, itt állt a Nemzeti Színház, az EMKE kávéház és a néhány hónappal korábban megnyílt Corvin Áruház. A mind a négy iránynak jelzést adó villanyrendőr a kereszteződés közepén, dróton függött, az egyetlen lámpa által megvilágított piros, sárga és zöld jelzéseket az alatta, dobogón álló rendőr a szerkezetből lelógó hosszú rúd forgatásával váltogatta. Az éjszaka nem működő lámpa beüzemelése után megtiltották a kereszteződésben a kis- és nagyívben bekanyarodó forgalmat, mert a villamosvágányok akkoriban mindkét úttest szélén helyezkedtek el.

ulloi ut jozsef korut jelzolampa fortepan
Jelzőlámpa a körúton 1948-ban (forrás: Fortepan/Magyar Rendőr)

A közlekedési lámpák bővítése és fejlesztése folytatódott, hamarosan áttértek a távvezérlésű lámpákra, melyek jelzési sorrendje piros-sárga-zöld volt. 1938-ban elkészült az első oszlopra szerelt berendezés a Szent István körúton, a jelzőlámpás csomópontok száma 1940-ben már elérte a 40-et. A közlekedési lámpákat először 1943-ban, a Szent István körúton hangolták össze. Az első vidéki jelzőlámpát 1959-ben, Miskolcon helyezték üzembe. A forgalom irányítását azonban még a második világháború után is évtizedeken át kézzel, irányítótornyokból végezték. (Ebben az is szerepet játszott, hogy sokáig úgy gondolták, hogy a közlekedők jobban betartják a szabályokat, ha hús-vér rendőr felügyeli őket.) Az első magyar gyártású automatizált lámparendszert 1965-ben telepítették Budapesten, de végül 1969-től Ericsson rendszerű, Tesla gyártmányú berendezéseket állítottak forgalomba. A közlekedési lámpa három színe a piros, a zöld és a középen elhelyezett sárga. A legtöbb országban, így Magyarországon is a zöld jelentése a szabad, a sárgáé a „készülj fel”, a pirosé pedig az állj. Ma már a közlekedési lámpákat különböző segédlámpákkal egészítik ki, például a buszok forgalmának gyorsabb szabályozására, a gyalogos forgalomnál a látássérülteket hangjelzések segítik.

jelzolampa baross ter fortepan
Jelzőlámpa a Baross utca sarkán (forrás: Fortepan/Magyar Rendőr)

A közúti közlekedés ma már elképzelhetetlen forgalomirányító fényjelző készülékek nélkül. Ezek az eszközök a nagyvárosokban, valamint a nagyobb forgalmú utak kereszteződésében segítik a forgalom áramlását, biztonságot nyújtva a közlekedőknek. Bár egyre több helyen körforgalommal igyekeznek helyettesíteni a lámpákat, sok helyen – például a belvárosokban – ez nem lehet megoldás, a villanyrendőrök a kerékpárosok és gyalogosok miatt is nélkülözhetetlenek.

MTI

• Publikálva: 2016.12.23. 14:51 • Címke: fortepan, évforduló