a rovat írásai

Dubrovniki Robin Hood - indul a forgatás

A következő két hétben a dél-dalmáciai Dubrovnikban forgatják az új Robin Hood film egyes jeleneteit. Otto Bathurst filmrendező sajtótájékoztatóján elmondta: mielőtt felfedezte volna Dubrovnikot, három hónapig sikertelenül kutatott Angliában megfelelő helyszín után, amely hűen ábrázolta volna a középkori Nottinghamet.

NDK-s kémek a régi Balatonnál

Április végén tartja a bemutatóját a német közszolgálati ZDF televízió a Honigfrauen címmel tavaly nyáron Magyarországon forgatott filmsorozatnak, amely az egykori NDK titkosügynökeinek Balatonnál játszódó kémtörténeteként kerül a nézők elé.

Az Ezüst Medvés ​Aki Kaurismäki abbahagyja

Aki Kaurismäki bejelentette, hogy végleg búcsút int a filmezésnek. A finn rendező megkapta legjobb rendezésért járó Ezüst Medvét a Berlinalén.

Az első fekete színész Oscarral

Február 20-án, ma kilencvenéves Sidney Poitier, az első fekete színész, aki Oscar-díjat kapott a legjobb férfi főszereplő kategóriában.

A Testről és lélekről berlini diadala

A kevéssé „emberbarát″ mai társadalom bezárkózásra és védekezésre ösztönzi az embereket, de a zárt felszín alatt kincsek vannak, ezt mutatja fel a Testről és lélekről című alkotás – mondta Enyedi Ildikó, a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale) a legjobb filmek járó Arany Medve díjjal kitüntettet munka rendezője szombaton a német fővárosban a díjátadó után tartott sajtótájékoztatón.

Forman 85

Nyolcvanöt éves lett Milos Forman Oscar-díjas filmrendező, a csehszlovák új hullám egyik meghatározó képviselője, aki Amerikában olyan filmeket készített, mint a Száll a kakukk fészkére, a Hair és az Amadeus.

Szeretföld: mozifilm 4 millió forintból

Négymillió forintos költségvetéssel, közösségi finanszírozással készült el a Szeretföld című film, melynek díszbemutatóját február 14-én, kedden 18 órakor tartják Veszprémben – tájékoztatta a film rendezője az MTI-t.

Arany Medvéért indul a Testről és lélekről

A legszürkébb emberekben is csodálatos titkok rejtőznek és mély érzelmek munkálnak, ennek az ellentétnek a feszültségéről szól a Testről és lélekről című film – emelte ki a rendező, Enyedi Ildikó pénteken a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale) az alkotás világpremierje előtt tartott sajtótájékoztatón.

Palya Beával indul a Berlinale

A Palya Bea szereplésével készült Django című francia alkotás világpremierjével ma este kezdődik a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, a Berlinale, amelynek versenyprogramjában Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotása is szerepel.

Száz éve született, és kis híján megérte a százat

Száz éve született Gábor Zsazsa, aki kis hazánk szülöttei közül nőként talán a legnagyobb ismertségnek örvendett a történelemben. Ebben ugyan nem feltétlenül az érdemeinek, szilárd erkölcsi alapállásának, vagy éppen tudományos eredményeinek volt nagy szerepe, hanem a modern korunk sztárkultuszának és médiájának. Mindazonáltal volt valami benne, amit szülőföldjéről vihetett magával, mégpedig a hihetetlen temperamentuma és szókimondása. No meg a szépsége, mert a magyar nők – mint tudjuk – a világon a legszebbek.

 

Erős magyar jelenléttel indul a Berlinale

Enyedi Ildikó, Török Ferenc és Lovrity Anna Katalin új alkotásait, valamint számos hazai filmes közreműködésével készült produkciót is műsorra tűz a csütörtökön kezdődő 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál.

Film összes cikke »

​130 éve született Kertész Mihály

kertesz_mihaly_leadSzázharminc éve, 1886. december 24-én született Budapesten Kertész Mihály (Michael Curtiz) Oscar-díjas filmrendező, a Casablanca rendezője.

Kaminer Manó néven anyakönyvezték 1886 karácsonyának szentestéjén. Pontos születési dátumát, miként életének korai időszakát is bizonytalanság övezi, ennek egyik oka, hogy számos legendát terjesztett önmagáról. Ezek közé tartozik, hogy tizennégy évesen egy vándorcirkusszal megszökött az otthoni szegénység elől vagy hogy tagja volt a magyar vívó válogatottnak az 1912-es olimpián. A valóságban viszonylag rendezett körülmények között nőtt fel, a színiakadémia elvégzése után Pécsre, majd Szegedre szerződött. 1911-ben bonvivánnak hívták a pesti Magyar Színházhoz, de ekkor már a színpadnál jobban vonzotta a film, minden vágya az volt, hogy rendező lehessen.

1920 körül

Első filmjét – egyben az első egész estét kitöltő magyar filmet – 1912-ben Siklósi Ivánnal közösen készítette, Ma és holnap címmel. A következő évben néhány hónapot töltött az európai filmgyártás akkor legjelentősebb központjai közé számító koppenhágai Nordisk stúdióban. Kipróbálta magát statisztaként, színészként és vágóként is, majd életében először a kamera másik oldalára állt, és megrendezte Az utolsó bohém című filmet. Önbizalommal telve tért haza, és hamarosan a vezető magyar rendezők egyike lett, Budapesten és Kolozsvárott kalandos némafilmek egész sorát készítette.

tolonc
   
Jóllehet 1919-ig negyvennél több filmet forgatott, mégis elégedetlen volt a hazai lehetőségekkel, és habozás nélkül igent mondott, amikor Bécsből kapott ajánlatot. Itt született monumentális, történelmi és bibliai tárgyú filmjeire (Szodoma és Gomorra, Rabszolgakirálynő) felfigyeltek Hollywoodban, és 1927-ben szerződtette a Warner Brothers filmstúdió. A tengerentúlon a Noé bárkája című szuperprodukcióval mutatkozott be, immár Michael Curtiz néven. A budapesti bemutató előtt a külön erre az alkalomra készült bevezetőben magyarul köszöntötte a közönséget – ez volt az első alkalom, amikor magyar szó hangzott el hangosfilmen. A rendező gond nélkül alkalmazkodott az amerikai filmipar követelményeihez (például ő volt az első, aki színes technikával dolgozott), és mivel tehetséges is volt, nagyon gyorsan érvényesült.

1944-ben az Átkelés Marseilles-be című film forgatásán

Termékeny alkotónak bizonyult: csak Hollywoodban több mint száz filmet készített, volt olyan év, amikor a neve négy film stáblistáján szerepelt. Elsősorban szórakoztatni akart, de selejtet sohasem adott ki a kezéből. Egész nap dolgozott, a legenda szerint estére néha annyira elfáradt, hogy a hideg zuhany alatt is elaludt. A színészekről nem volt túl jó véleménye, sokakat egyetlen mondattal sértett meg egy egész életre. Angolul soha nem tanult meg rendesen, anekdoták szerint a Casablanca forgatásán a díszlethez tócsa (puddle) helyett pudlit (poodle) kért, egy másik alkalommal a lovas nélküli lovak helyett „üres lovakat”.

 1950-ben Kirk Douglas-szel

Kalandfilmjei, westernjei, történelmi adaptációi máig nem veszítettek frissességükből (Kid Galahad, Hét tenger ördöge, Robin Hood kalandjai). Az Oscar-díjat 1943-ban – négy korábbi jelölést követően – kapta meg a Casablancáért, amelyet azóta is rendre beválasztanak a filmtörténet legjobb alkotásai közé. Az Ingrid Bergman és Humphrey Bogart főszereplésével készült fekete-fehér háborús melodráma az egyik legtöbbet idézett film, hat mondata is felkerült a filmtörténet legemlékezetesebb mondatainak listájára. Érdekesség, hogy az alkotásban két magyar színész is játszott (a hamis útlevelekkel üzletelő Peter Lorre, azaz Lőrincz Péter, és főpincérként Szőke Szakáll), továbbá az is, hogy Bergman és Bogart, akik a való életben ki nem állhatták egymást, sem azelőtt, sem azután nem szerepeltek együtt. A legendás film felújított változata idén ősszel visszatért a magyar mozikba.

tolonc_dvd
DVD-n is megjelent
   
Kertész utolsó filmjét Komancsok címmel, John Wayne főszereplésével 1962-ben fejezte be, s nem sokkal később, 1962. április 10-én halt meg. Noha sokan az egyik legamerikaibb művésznek tartják, magyarságát mindig büszkén vállalta, ám nem látogatott haza. 2006-ban került elő a New York-i Magyar Ház pincéjéből az 1914-ben Kolozsváron készült A tolonc című egész estés némafilmjének kópiája, melynek felújított és digitalizált változatát két éve mutatták be az I. Magyar Filmhét nyitóeseményeként. Az ártatlanul kitoloncolt magyar cselédlány története Tóth Ede nagy sikerű népszínművének adaptációja, forgatókönyvét Janovics Jenő, a kolozsvári színház igazgatója jegyezte, s a fő szerepeket Berky Lili, Várkonyi Mihály és Jászai Mari alakította. Ez az egyetlen mozgókép, amely megörökítette a magyar színház nagyasszonyát, aki az utolsó jeleneteket egy baleset miatt már sérülten játszotta. 2015-ben Kertész Mihályról nevezték el a debreceni Apolló mozi nagytermét, életéről a tervek szerint a közeljövőben tévéfilmet forgatnak.

MTI

• Publikálva: 2016.12.23. 15:50 • Címke: filmtörténet, évforduló

Magyar játékfilmek