a rovat írásai

Mindig komiszul bánt a nőkkel, azok annál jobban szerették

Hogy megy az idő, nyolcvan éves lett Jack Ninholson! És eme kerek számnál ismét végigtekintve pályafutását megállapíthatjuk, hogy 3 Oscar-díjával és kilenc jelölésével minden idők egyik legnagyobb filmszínészéről van szó. Szigorúan filmszínészről, mert a színpadon nem igen jeleskedett eme hosszú pályafutás alatt. És a dicsőséget talán az is árnyalja, hogy szinte kivétel nélkül jeles rendezőkkel dolgozott. Igaz, azok is nyilván csak azért forgattak vele, mert jó, nagyon jó a szakmájában.

Cannes 70: két magyar rendező is versenyben

Két magyar rendező filmje is meghívást kapott a május 17. és 28. között zajló 70. cannes-i filmfesztivál hivatalos programjába: Mundruczó Kornél legújabb filmje az Arany Pálmáért versenyezhet, Kristóf György szlovák-magyar-cseh-francia-lett koprodukcióban készült első játékfilmjét, az Out című alkotás pedig a második legjelentősebb szekcióba, az Un Certain regard (Egy bizonyos nézőpont) című válogatásba került be – jelentette be csütörtökön Thierry Frémaux, a világ legjelentősebb filmes szemléjének művészeti igazgatója párizsi sajtótájékoztatóján.

Stallone csalással vádolja a Warners Bros. filmstúdiót

Csalással, szerződésszegéssel és tisztességtelen üzleti praktikákkal vádolja a Warners Bros. filmstúdiót Sylvester Stallone.

Mel Gibson Passiója az Erkelben

Mel Gibson három Oscar-díjra jelölt A passió című filmjét vetíti nagypénteken, április 14-én az Erkel Színház.

Filmeket festett, minden kocka egy-egy önálló műalkotás

Az idő szalad, 75 éves lett Peter Greenaway, minden idők legfestőibb filmrendezője, aki négy vizuális gyönyörökben tobzódó opusz után kevésbé élvezhető alkotásokkal állt elő. Festőművésznek készült, úgy látszik, ez is kell ahhoz, hogy a történet ne nyomja agyon a látványt. mert mégis csak egy olyan médiumról van szó, ahol a képi világ a legfontosabb, talán. Greenaway persze 75 évesen is aktív, fest és multimédiás műfajokban utazik, de olyan szemet gyönyörködtető nagyjátékfilmet, mint A rajzoló szerződése, vagy a Z és két nulla, már valószínűleg nem fog készíteni.

Nolan új filmje nem lesz ott Cannes-ban

Christopher Nolan második világháborús új filmjét nem fogják vetíteni az idei cannes-i filmfesztiválon, mert a Dunkirk című alkotás egész egyszerűen nem fog elkészülni a mustráig – jelentette be az angol filmrendező, véget vetve a produkció esetleges cannes-i szereplésével kapcsolatos találgatásoknak.

Skandináv krimi jön a rókatündér után

Megkezdődött Ujj Mészáros Károly (Liza, a rókatündér) második mozifilmje, az X. című skandináv típusú krimi forgatása Budapesten. A mozifilm főbb szerepeiben Kulka János, Balsai Móni, Schmied Zoltán és Bede-Fazekas Szabolcs lesz látható – közölték a film alkotói az MTI-vel.

A fiatal Claudia Cardinale a 70. fesztivál plakátján

A római háztetőkön táncra perdülő fiatal Claudia Cardinale látható a 70. cannes-i fesztivál hivatalos plakátján. A sajtónak szerdán bemutatott vörös hátterű plakát az olasz filmsztár egy 1959-es fotója alapján készült.

Rendező a vóság és az álom határán

Március 31-én hatvanéves Janisch Attila Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész.

Hatvan éves a Hegylakó

Christopher Lambert francia filmszínész, a Hegylakó-filmek sztárja március 29-én lesz hatvanéves.

A Gucci-gyilkosságról forgat Vong Kar-vaj

Maurizio Gucci, a Gucci luxusmárka divatbirodalma örökösének megöléséről készít filmet Vong Kar-vaj világhírű hongkongi filmrendező.

Film összes cikke »

​130 éve született Kertész Mihály

kertesz_mihaly_leadSzázharminc éve, 1886. december 24-én született Budapesten Kertész Mihály (Michael Curtiz) Oscar-díjas filmrendező, a Casablanca rendezője.

Kaminer Manó néven anyakönyvezték 1886 karácsonyának szentestéjén. Pontos születési dátumát, miként életének korai időszakát is bizonytalanság övezi, ennek egyik oka, hogy számos legendát terjesztett önmagáról. Ezek közé tartozik, hogy tizennégy évesen egy vándorcirkusszal megszökött az otthoni szegénység elől vagy hogy tagja volt a magyar vívó válogatottnak az 1912-es olimpián. A valóságban viszonylag rendezett körülmények között nőtt fel, a színiakadémia elvégzése után Pécsre, majd Szegedre szerződött. 1911-ben bonvivánnak hívták a pesti Magyar Színházhoz, de ekkor már a színpadnál jobban vonzotta a film, minden vágya az volt, hogy rendező lehessen.

1920 körül

Első filmjét – egyben az első egész estét kitöltő magyar filmet – 1912-ben Siklósi Ivánnal közösen készítette, Ma és holnap címmel. A következő évben néhány hónapot töltött az európai filmgyártás akkor legjelentősebb központjai közé számító koppenhágai Nordisk stúdióban. Kipróbálta magát statisztaként, színészként és vágóként is, majd életében először a kamera másik oldalára állt, és megrendezte Az utolsó bohém című filmet. Önbizalommal telve tért haza, és hamarosan a vezető magyar rendezők egyike lett, Budapesten és Kolozsvárott kalandos némafilmek egész sorát készítette.

tolonc
   
Jóllehet 1919-ig negyvennél több filmet forgatott, mégis elégedetlen volt a hazai lehetőségekkel, és habozás nélkül igent mondott, amikor Bécsből kapott ajánlatot. Itt született monumentális, történelmi és bibliai tárgyú filmjeire (Szodoma és Gomorra, Rabszolgakirálynő) felfigyeltek Hollywoodban, és 1927-ben szerződtette a Warner Brothers filmstúdió. A tengerentúlon a Noé bárkája című szuperprodukcióval mutatkozott be, immár Michael Curtiz néven. A budapesti bemutató előtt a külön erre az alkalomra készült bevezetőben magyarul köszöntötte a közönséget – ez volt az első alkalom, amikor magyar szó hangzott el hangosfilmen. A rendező gond nélkül alkalmazkodott az amerikai filmipar követelményeihez (például ő volt az első, aki színes technikával dolgozott), és mivel tehetséges is volt, nagyon gyorsan érvényesült.

1944-ben az Átkelés Marseilles-be című film forgatásán

Termékeny alkotónak bizonyult: csak Hollywoodban több mint száz filmet készített, volt olyan év, amikor a neve négy film stáblistáján szerepelt. Elsősorban szórakoztatni akart, de selejtet sohasem adott ki a kezéből. Egész nap dolgozott, a legenda szerint estére néha annyira elfáradt, hogy a hideg zuhany alatt is elaludt. A színészekről nem volt túl jó véleménye, sokakat egyetlen mondattal sértett meg egy egész életre. Angolul soha nem tanult meg rendesen, anekdoták szerint a Casablanca forgatásán a díszlethez tócsa (puddle) helyett pudlit (poodle) kért, egy másik alkalommal a lovas nélküli lovak helyett „üres lovakat”.

 1950-ben Kirk Douglas-szel

Kalandfilmjei, westernjei, történelmi adaptációi máig nem veszítettek frissességükből (Kid Galahad, Hét tenger ördöge, Robin Hood kalandjai). Az Oscar-díjat 1943-ban – négy korábbi jelölést követően – kapta meg a Casablancáért, amelyet azóta is rendre beválasztanak a filmtörténet legjobb alkotásai közé. Az Ingrid Bergman és Humphrey Bogart főszereplésével készült fekete-fehér háborús melodráma az egyik legtöbbet idézett film, hat mondata is felkerült a filmtörténet legemlékezetesebb mondatainak listájára. Érdekesség, hogy az alkotásban két magyar színész is játszott (a hamis útlevelekkel üzletelő Peter Lorre, azaz Lőrincz Péter, és főpincérként Szőke Szakáll), továbbá az is, hogy Bergman és Bogart, akik a való életben ki nem állhatták egymást, sem azelőtt, sem azután nem szerepeltek együtt. A legendás film felújított változata idén ősszel visszatért a magyar mozikba.

tolonc_dvd
DVD-n is megjelent
   
Kertész utolsó filmjét Komancsok címmel, John Wayne főszereplésével 1962-ben fejezte be, s nem sokkal később, 1962. április 10-én halt meg. Noha sokan az egyik legamerikaibb művésznek tartják, magyarságát mindig büszkén vállalta, ám nem látogatott haza. 2006-ban került elő a New York-i Magyar Ház pincéjéből az 1914-ben Kolozsváron készült A tolonc című egész estés némafilmjének kópiája, melynek felújított és digitalizált változatát két éve mutatták be az I. Magyar Filmhét nyitóeseményeként. Az ártatlanul kitoloncolt magyar cselédlány története Tóth Ede nagy sikerű népszínművének adaptációja, forgatókönyvét Janovics Jenő, a kolozsvári színház igazgatója jegyezte, s a fő szerepeket Berky Lili, Várkonyi Mihály és Jászai Mari alakította. Ez az egyetlen mozgókép, amely megörökítette a magyar színház nagyasszonyát, aki az utolsó jeleneteket egy baleset miatt már sérülten játszotta. 2015-ben Kertész Mihályról nevezték el a debreceni Apolló mozi nagytermét, életéről a tervek szerint a közeljövőben tévéfilmet forgatnak.

MTI

• Publikálva: 2016.12.23. 15:50 • Címke: filmtörténet, évforduló

Magyar játékfilmek