a rovat írásai

Inhalo szárazsópipák és Paprikum fűszerőrlők Varsóban

Magyar dizájn a 21. században címmel nyílik csütörtök este kiállítás a varsói szépművészeti akadémián, a lengyelországi magyar évad keretében rendezett tárlat a nemzetközi színtéren sikeresen szereplő magyar dizájnalkotásokat mutatja be.

Egy magára valamit adó férfinak kutyakötelesség volt a beszerzése

Nyolcvan éves lett a nejlon, avagy nemzetköziül írva nylon, a szintetikus polimer, ami egyesek szerint áldás, mások szerint meg átok, civilizációnk egyik rákfenéje. Mi magyarok az elvesztett második világháború után találkoztunk vele harisnya formájában talán először, és a visszaemlékezések szerint a szebbik nem majd megbolondult érte. Aztán a hatvanas években jött az igazi csapás is a nejloningek formájában.

Kiállítják Hitler műkereskedőjének gyűjteményét

Kettős kiállítást rendeznek novemberben Bonnban és Bernben Cornelius Gurlitt müncheni műgyűjtő sokat vitatott gyűjteményéből.

Nem kell fizetni, hogy a Hölgy hermelinnel elé járulhass

Új helyszínen állítják ki és ingyenesen megtekinthetővé teszik Krakkóban Leonardo da Vinci Hölgy hermelinnel című festményét, amelyet december végén vásárolt meg a lengyel állam 100 millió euróért 86 ezer más műtárggyal együtt a Czartoryski Alapítványtól.

Bécsből Prágába tart a híres műgyűjtemény

Öt éven át Prágában állítja ki 100 legjelentősebb darabját 2018 júniusától a Thyssen-Bornemisza Art Contemporary (TAB21) osztrák kortárs műgyűjtemény egy hétvégén aláírt megállapodás értelmében.

Hófehér nyakat szelt a bárd, királyi fő hullott a porba

430 éve ezen a napon hullott, ha nem is a porba, hanem a korabeli grafika szerint valamilyen szőnyegre Stuart Mária volt skót királynő és francia királyné feje. Mert azért egy ex-uralkodó kivégzésének meg szokták adni a módját, és így történt ez most is, a Fotheringhay-i kastély lovagtermében háromszáz angol előkelő nézte végig a véres jelenetet.

Smiley-ban is az elsők voltunk

Alighanem az eddig ismert legrégebbi smiley jelre bukkantak egy 17. századi dokumentumon a trencséni levéltárban. A mosolygó arcot a város akkori jegyzője kanyarította egy elszámolás alá – erősítette meg az MTI-nek Peter Brindza, a szlovákiai intézmény igazgatója kedden.

Soha el nem küldött lemondás - olvasgassa III. György leveleit!

Digitalizálták és elérhetővé tették az interneten a mai napig vitatott megítélésű III. György brit király személyes dokumentumait, köztük kéziratát, melyben részletezte, miért mondott le a trónról, valamint a feleségével, Zsófia Sarolta brit királynéval váltott személyes hangvételű leveleit.

Tegyen egy rövid sétát Freudéknál!

Sigmund Freudnak, a pszichoanalízis megalapítójának és családjának életébe enged betekintést a bécsi Freud Múzeum új kiállítása. „Többet szeretnénk bemutatni a múzeumban a Freudok életéből″ – mondta el Monika Pessler, a család egykori lakásából kialakított múzeum igazgatója.

300 éve pihen a tengerfenéken

Háromszáz éve eltűnt hadihajót fedezett fel Svédország déli partjainál egy víz alatti kutatóexpedíció. A régészeti felfedezésről beszámoló svéd televízió szerint a Blekinge hadihajó volt az első, amely 1682-ben kihajózott a Svédország déli részén fekvő Karlskrona haditengerészeti támaszpontról, így kezdődött a kikötő híres hajóépítő műhelyének története. 

Ferenc Ferdinánd Főherceg és a vidéki kofák

Néhány napja már látogatható a Közlekedési Múzeum A századforduló gőzhajói című, megújult állandó kiállítása a Vigadó téren állomásozó Kossuth Múzeumhajón.

Művelődés összes cikke »

Az utolsó magyar királyt 100 éve koronázták meg

karolylead

Száz éve, 1916. december 30-án koronáztak utoljára magyar királyt: a Habsburg-Lotaringiai házból származó IV. Károly fejére Budapesten, hatalmas pompa közepette illesztették a Szent Koronát.

Magyarország és I. Károlyként az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodója 1887. augusztus 17-én született Károly Ferenc József Lajos Hubert György Mária néven. Apja Ottó Ferenc főherceg, I. Ferenc József unokaöccse, anyja Mária Jozefa szász királyi hercegnő volt. Katolikus neveltetésben részesült, Bécsben a bencések középiskolájában tanult, majd Prágában folytatott jogi-közgazdasági tanulmányokat. Katonai pályafutását 1903-ban kezdte meg, a soknemzetiségű Monarchia szinte minden nyelvén részesült oktatásban. 1911-ben vette feleségül Bourbon-Pármai Zitát, a Habsburg-házban ritka szerelmi házasságból nyolc gyerek született. Károlyt nem nevelték uralkodónak, és ő sem számított arra, hogy az válik belőle. Apja 1906-ban bekövetkezett halála után azonban egyre előrébb került a trónöröklési sorban: két nagybátyja közül az egyiket rangon aluli házassága miatt a családból is kitagadták, a másik, az immár trónörökös Ferenc Ferdinánd főherceg szintén rangon alul házasodott, s ezért kénytelen volt lemondani gyermekei trónigényéről. Ferenc Ferdinándot 1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolták (a Monarchia egy hónappal később hadat üzent Szerbiának, amivel megkezdődött az első világháború), s Ferenc József 1916. november 21-i halála után a 29 éves Károly ült a recsegő-ropogó birodalom trónjára.

I károly
I. Károly fiatalkori képe
(Ez a kép az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtárának Nyomdai és Fotográfiai Osztályától származik. Forrás: Wikimedia Commons)

Magyarország apostoli királyává 1916. december 30-án koronázták meg. Az ország és egész Budapest ünnepelt, a háború közepette is fényűző rendezvényekre került sor. A nap az Országgyűlés két házának ülésével kezdődött, majd a képviselők átvonultak a budai Várba, a ceremónia színhelyéül szolgáló Mátyás-templomba, amely előtt már összegyűltek a megyék és városok küldöttségei. Ezután érkezett meg a koronázási menet, élén egy huszárszázaddal, majd a főváros küldöttségével, mögöttük lovagolt Tisza István miniszterelnök. A királyi pár és és a négyéves Ottó trónörökös nyolclovas hintón érkezett, Károly díszmagyart viselt, Zita királyné arannyal és gyönggyel hímzett bársonyruhában, hajában gyémántos diadémmal lépett alattvalói elé, a négyéves Ottót bársonymentébe öltöztették, fejébe magyaros csákót nyomtak. A menet ágyúdörgés és harangzúgás közepette, a koronázások történetében először (és utoljára) nem az osztrák, hanem a magyar Himnusz hangjaira vonult be a templomba, ahol az oltárra helyezték a koronázási jelvényeket.

Iv károly koronázás
IV. Károly teljes uralkodói díszben magyar királlyá koronázása után 1916-ban (forrás: Wikimedia Commons)

A szertartás az évszázados hagyományok szerint zajlott le: Csernoch János esztergomi érsek, hercegprímás a király jobb karját szentelt olajjal felkente. Ezután Károly vállára borították Szent István palástját, és elkezdődött a szentmise. Az esztergomi érsek kivonta Szent István kardját, amellyel felövezte a királyt, aki megtette a szokásos négy vágást, majd hüvelyébe rejtette a fegyvert. Ezt követően az esztergomi érsek és az ez alkalommal „királyhelyettesi”, azaz nádori tisztséget ellátó Tisza István kormányfő a király fejére tették a Szent Koronát, miközben a főpapok kinyújtott kézzel áldást mondtak. (A korona túl nagy volt Károly fejére, ezért ki kellett bélelni, de erre már korábban is volt példa.) Az új uralkodó megkapta a jogart és az országalmát is, majd elfoglalta a trónt, és felzúgott az „Éljen a király!” kiáltás. Ezután került sor Zita királyné megkoronázására, majd a szertartás végeztével a király a koronával a fején a Szentháromság téren felállított emelvényen nyilvánosan letette a koronázási esküt, majd ismét elénekelték a Himnuszt. A király lóra szállt, és a menettel a Szent György térre vonult, ahol fellovagolt a 63 vármegye földjéből emelt koronázási dombra, megtette a négy kardcsapást a négy világtáj felé, jelképezve, hogy bárhonnan jöjjön is támadás, megvédi az országot. Ezt követte a hagyományos ebéd, amellyel a koronázás véget ért, a király este családjával visszautazott Bécsbe. A Szent Koronát még három napig közszemlére tették, de a háború miatt a szokásos népünnepély elmaradt, inkább a szegényeknek főztek az ingyenkonyhákon.

Iv károly és családja
IV. Károly és családja, Madeirán (forrás: Wikimedia Commons)

Károly mindössze két évig uralkodott. Békeidőben valószínűleg kiváló király lett volna, de a háború viszontagságai közepette nem tudta egyben tartani birodalmát. Az első világháborúban katonai vereséget szenvedő Osztrák-Magyar Monarchia 1918 novemberében szétesett. Károly belátva helyzetének tarthatatlanságát november 11-én lemondott az osztrák, majd két nappal később a magyar államügyekben való részvételéről, de trónigényét fenntartotta. Svájci emigrációjából két alkalommal – először 1921. március 27. és április 5. között, majd október 20-23-án  tett sikertelen kísérletet a magyar trón visszaszerzésére. A második királypuccs bukása után, mivel továbbra sem volt hajlandó lemondani a trónról, az antanthatalmak családjával a távoli Madeira szigetére vitték. Itt szerény körülmények között élt 1922. április 1-jén spanyolnátha miatt bekövetkezett haláláig, nyolcadik gyermekének születését már nem érte meg. Magyarországon a nemzetgyűlés 1921. november 6-án mondta ki a Habsburg-Lotaringiai-ház trónfosztását. Károly elsőszülöttje, az európai politikai életben tevékenyen részt vevő Habsburg Ottó személyes trónigényéről 1961-ben mondott le. A „békecsászár” méltósággal és panasz nélkül viselte hányattatásait, ezért halála után nem sokkal kezdeményezték boldoggá avatását, amelyre 2004. október 3-án került sor. A koronázás 100. évfordulója alkalmából idén decemberben kiállítás nyílt a Mátyás-templomban és a Magyar Nemzeti Múzeumban.

MTI

• Publikálva: 2016.12.28. 12:43 • Címke: évforduló