a rovat írásai

Igaza lett Kossuth Cassandrának?

150 évvel ezelőtt, május 22-i keltezéssel született meg Kossuth Lajos híres Cassandra-levele, mellyel a Deák Ferenc által tető alá hozott kiegyezést bírálja, és egyben ennek következményeképp a magyar nemzet halált jósolja. Az írás címezettje Deák, akit egyszerűen csak „barátomként” szólít meg. A terjedelmes értekezés sajtó- és politikai vitákat gerjesztett, de a kiegyezés folyamatát nem szakította meg.

Sírjaik Kárpátalján domborulnak

A magyarországi Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület több mint 10 évet felölelő kárpátaljai hadisírgondozói tevékenységét bemutató fotókiállítás nyílt Beregszászon.

Kezdődik a Magyarpolányi Passió

A Magyarpolányi Passió a hagyományokhoz híven a falu lakóinak előadásában látható majd június első három hétvégéjén. A Krisztus szenvedéstörténetét bemutató színdarab a település Kálváriadombján várja az érdeklődőket, tájékoztatta az MTI-t a darab rendezője.

Szent László és a kun új színben Sepsikilyénben

Teljes pompájában látható ismét a sepsikilyéni középkori unitárius templom Szent László-legendát ábrázoló freskója, miután a Rómer Flóris Terv keretében, a Teleki László Alapítvány irányításával befejeződtek a restaurálási munkálatok, mondta az MTI-nek Diószegi László, az alapítvány igazgatója.

Sátoraljaújhelyen Az év múzeuma

A Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályaként működő sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeuma nyerte el Az év múzeuma 2016 pályázat fődíját; Az év kiállítása pedig az OSZMI Bajor Gizi Színészmúzeumának Háromszázezer magas Cé - Simándy 100 című tárlata lett.

A kolhozból Manchesterbe indul Engels

A nagy-britanniai Manchesterbe szállítják egy kelet-ukrajnai faluból Friedrich Engels (1820-1895) német társadalomtudós, Karl Marx mellett a Kommunista kiáltvány társszerzőjének és a marxizmus tudományos elmélete megalapozójának szobrát, adta hírül a TSZN ukrán hírtelevízió.

Utolsó győzelmünk hordágyról megszerezve

Éppen 100 esztendeje ezen a napon történt kevés 20. századi katonai sikereink egyike, az otrantói tengeri áttörés. Ami talán a csatát vezető Horthy Miklós személye miatt is felejtésre volt ítélve egészen a rendszerváltásig, vagy még tovább is. Pedig már csak a számok alapján is egyértelmű a siker. Most, az események után 100 évvel talán már le lehet írni azt is, hogy a győzelem Horthy Miklósnak a vezényletével valósult meg, aki öt sebből vérezve, egy becsapódástól a hallását is elvesztve vezényelte le a csata végét, és vitte győzelemre a többszörös túlerő ellen hajóinkat.

Elgurították a 1100 tonnás síremléket

Látványos művelettel egészben áthelyeztek egy középkori mauzóleumot Törökországban, mert a műemléket elönthette volna a Tigris folyón épülő óriásgát vize.

P.S. (Utóirat): Szeretlek

Jóval könnyebb lett volna Mária Terézia helyzete, ha messengeren vagy emailben tudott volna üzeneteket küldeni a gyerekeinek. A német-római császárné naponta küldött leveleket fiainak és lányainak, amelyekben az uralkodói kötelességeikre és házastársi kötelezettségeikre hívta fel a figyelmet.

Nadrágot hordó uralkodó szoknyában

„Mindenkitől elhagyatva, egyedül a magyarok hűségéhez és régóta ismert áldozatkészségéhez folyamodunk. Személyünk, gyermekeink, koronánk és a birodalom végső veszedelmében kérjük a rendek haladéktalan segítségét” – mondta a 300 éve született Mária Terézia 1741-ben, mikor már csak ránk számíthatott trónjának megőrzésében. Hiába, mindig is lovagias nemzet voltunk, de cserében nem mindig azt kaptuk, amit elvárhattunk volna. Mária Teréziától sem, aki ugyan adott sok jót is a magyarságnak, de még többet a dinasztiának és hű osztrákjainak.

Hogyan is költöztessék Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát?

Régészek és restaurátorok tanácskoztak vasárnap Kairóban arról, hogyan lehet biztonságosan új kiállítási helyükre, a város egy másik részében épülő új múzeumba szállítani az egyiptomi főváros központjában lévő Egyiptomi Múzeumból Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát.

Művelődés összes cikke »

Az utolsó magyar királyt 100 éve koronázták meg

karolylead

Száz éve, 1916. december 30-án koronáztak utoljára magyar királyt: a Habsburg-Lotaringiai házból származó IV. Károly fejére Budapesten, hatalmas pompa közepette illesztették a Szent Koronát.

Magyarország és I. Károlyként az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodója 1887. augusztus 17-én született Károly Ferenc József Lajos Hubert György Mária néven. Apja Ottó Ferenc főherceg, I. Ferenc József unokaöccse, anyja Mária Jozefa szász királyi hercegnő volt. Katolikus neveltetésben részesült, Bécsben a bencések középiskolájában tanult, majd Prágában folytatott jogi-közgazdasági tanulmányokat. Katonai pályafutását 1903-ban kezdte meg, a soknemzetiségű Monarchia szinte minden nyelvén részesült oktatásban. 1911-ben vette feleségül Bourbon-Pármai Zitát, a Habsburg-házban ritka szerelmi házasságból nyolc gyerek született. Károlyt nem nevelték uralkodónak, és ő sem számított arra, hogy az válik belőle. Apja 1906-ban bekövetkezett halála után azonban egyre előrébb került a trónöröklési sorban: két nagybátyja közül az egyiket rangon aluli házassága miatt a családból is kitagadták, a másik, az immár trónörökös Ferenc Ferdinánd főherceg szintén rangon alul házasodott, s ezért kénytelen volt lemondani gyermekei trónigényéről. Ferenc Ferdinándot 1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolták (a Monarchia egy hónappal később hadat üzent Szerbiának, amivel megkezdődött az első világháború), s Ferenc József 1916. november 21-i halála után a 29 éves Károly ült a recsegő-ropogó birodalom trónjára.

I károly
I. Károly fiatalkori képe
(Ez a kép az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtárának Nyomdai és Fotográfiai Osztályától származik. Forrás: Wikimedia Commons)

Magyarország apostoli királyává 1916. december 30-án koronázták meg. Az ország és egész Budapest ünnepelt, a háború közepette is fényűző rendezvényekre került sor. A nap az Országgyűlés két házának ülésével kezdődött, majd a képviselők átvonultak a budai Várba, a ceremónia színhelyéül szolgáló Mátyás-templomba, amely előtt már összegyűltek a megyék és városok küldöttségei. Ezután érkezett meg a koronázási menet, élén egy huszárszázaddal, majd a főváros küldöttségével, mögöttük lovagolt Tisza István miniszterelnök. A királyi pár és és a négyéves Ottó trónörökös nyolclovas hintón érkezett, Károly díszmagyart viselt, Zita királyné arannyal és gyönggyel hímzett bársonyruhában, hajában gyémántos diadémmal lépett alattvalói elé, a négyéves Ottót bársonymentébe öltöztették, fejébe magyaros csákót nyomtak. A menet ágyúdörgés és harangzúgás közepette, a koronázások történetében először (és utoljára) nem az osztrák, hanem a magyar Himnusz hangjaira vonult be a templomba, ahol az oltárra helyezték a koronázási jelvényeket.

Iv károly koronázás
IV. Károly teljes uralkodói díszben magyar királlyá koronázása után 1916-ban (forrás: Wikimedia Commons)

A szertartás az évszázados hagyományok szerint zajlott le: Csernoch János esztergomi érsek, hercegprímás a király jobb karját szentelt olajjal felkente. Ezután Károly vállára borították Szent István palástját, és elkezdődött a szentmise. Az esztergomi érsek kivonta Szent István kardját, amellyel felövezte a királyt, aki megtette a szokásos négy vágást, majd hüvelyébe rejtette a fegyvert. Ezt követően az esztergomi érsek és az ez alkalommal „királyhelyettesi”, azaz nádori tisztséget ellátó Tisza István kormányfő a király fejére tették a Szent Koronát, miközben a főpapok kinyújtott kézzel áldást mondtak. (A korona túl nagy volt Károly fejére, ezért ki kellett bélelni, de erre már korábban is volt példa.) Az új uralkodó megkapta a jogart és az országalmát is, majd elfoglalta a trónt, és felzúgott az „Éljen a király!” kiáltás. Ezután került sor Zita királyné megkoronázására, majd a szertartás végeztével a király a koronával a fején a Szentháromság téren felállított emelvényen nyilvánosan letette a koronázási esküt, majd ismét elénekelték a Himnuszt. A király lóra szállt, és a menettel a Szent György térre vonult, ahol fellovagolt a 63 vármegye földjéből emelt koronázási dombra, megtette a négy kardcsapást a négy világtáj felé, jelképezve, hogy bárhonnan jöjjön is támadás, megvédi az országot. Ezt követte a hagyományos ebéd, amellyel a koronázás véget ért, a király este családjával visszautazott Bécsbe. A Szent Koronát még három napig közszemlére tették, de a háború miatt a szokásos népünnepély elmaradt, inkább a szegényeknek főztek az ingyenkonyhákon.

Iv károly és családja
IV. Károly és családja, Madeirán (forrás: Wikimedia Commons)

Károly mindössze két évig uralkodott. Békeidőben valószínűleg kiváló király lett volna, de a háború viszontagságai közepette nem tudta egyben tartani birodalmát. Az első világháborúban katonai vereséget szenvedő Osztrák-Magyar Monarchia 1918 novemberében szétesett. Károly belátva helyzetének tarthatatlanságát november 11-én lemondott az osztrák, majd két nappal később a magyar államügyekben való részvételéről, de trónigényét fenntartotta. Svájci emigrációjából két alkalommal – először 1921. március 27. és április 5. között, majd október 20-23-án  tett sikertelen kísérletet a magyar trón visszaszerzésére. A második királypuccs bukása után, mivel továbbra sem volt hajlandó lemondani a trónról, az antanthatalmak családjával a távoli Madeira szigetére vitték. Itt szerény körülmények között élt 1922. április 1-jén spanyolnátha miatt bekövetkezett haláláig, nyolcadik gyermekének születését már nem érte meg. Magyarországon a nemzetgyűlés 1921. november 6-án mondta ki a Habsburg-Lotaringiai-ház trónfosztását. Károly elsőszülöttje, az európai politikai életben tevékenyen részt vevő Habsburg Ottó személyes trónigényéről 1961-ben mondott le. A „békecsászár” méltósággal és panasz nélkül viselte hányattatásait, ezért halála után nem sokkal kezdeményezték boldoggá avatását, amelyre 2004. október 3-án került sor. A koronázás 100. évfordulója alkalmából idén decemberben kiállítás nyílt a Mátyás-templomban és a Magyar Nemzeti Múzeumban.

MTI

• Publikálva: 2016.12.28. 12:43 • Címke: évforduló