a rovat írásai

A „Casanova háztól” a Ludwig Múzeumig

Idén sem maradunk le a nyitott házak ünnepéről, immár hetedik éve pincétől padlásig járhatjuk végig a megnyitott épületeket. Az idei téma a rakpart, így a Rákóczi hídtól egészen az Árpád hídig sétálhatják, hajózhatják végig mindkét partot az érdeklődők.

Szerelmes pap és jeles filozófus

Pierre Abélard francia teológus, filozófus, akinek nevét elsősorban a tanítványához, Héloise-hoz fűződő legendás szerelme miatt őrizte meg az utókor, nyolcszázhetvenöt éve, 1142. április 21-én halt meg.

A kétszer megtalált friesachi dénárok esete

Több mint 640 érméből álló leletre bukkantak az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum munkatársai márciusban Tótkomlós határában. Az érmék között vannak Árpád-kori fizetőeszközök, friesachi dénárok és egy angol penny is.

Balkan Fanatik, a Kiscsillag és Lajkó Félix a Várkert Bazárban

Hímestojás-kiállítás, festhető óriástojások, nagykoncertek és iparművészek bemutatója is várja az érdeklődőket szombattól hétfőig a Várkert Bazár húsvéti szabadtéri programsorozatán.

Palóc Húsvét Füleken

Húsvét hétfőjén 12. alkalommal rendezik meg a Palóc Húsvétot a Füleki Várban; a dél-szlovákiai városban népi hangszerek készítését és mézeskalácsok díszítését is megpróbálhatják a résztvevők – tájékoztatta az MTI-t a rendező Füleki Városi Művelődési Központ igazgatója.

226 millió forint egy képregényoldalért

Hétszázötvenháromezer euróért (226 millió forint) kelt el egy párizsi árverésen a Tintin Amerikában című képregény egy ritka illusztrációja.

Akit egyszerűen csak Nagyszerűnek neveztek

Ötszázhuszonöt éve, 1492. április 8-án halt meg Lorenzo Medici, az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb alakja, Firenze uralkodója, a művészetek bőkezű mecénása, akit az utókor az „Il Magnifico″, a nagyszerű melléknéven emleget.

Fejedelmi kincsek: erdélyi ezüsttalérok Fehérváron

A Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programja keretében visszavásárolt műkincseket minél több embernek látnia kell - hangsúlyozta Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke, egyben a program vezetője csütörtökön, Székesfehérváron, ahol megnyitotta a Fejedelmi kincsek – Erdélyi tallérok című, 16-17. századi erdélyi tallérokat és emlékérmeket bemutató kiállítást.

Egy hadüzenet és a Csonka-Magyarország

A történelmi Magyarország számára is végzetesnek bizonyuló dolgok történtek száz évvel ezelőtt, ezen a napon. Amikor is megérkezett az USA kongresszusa által 373 – 50 arányban megszavazott hadüzenet a központi hatalmak számára. Amerika tehát belépett a Nagy Háborúba, és iszonyú erejével egy év alatt eldöntötte azt. Pedig az Államokban is jelentős német ajkú népesség talált otthonra, és Berlin is sokat megtett, hogy elkerülje ezt a hadüzenetet.

Méltó helyen Micheangelo feszülete

Központi helyet kapott Michelangelo hosszú időre elveszett feszülete a firenzei Santo Spirito (Szentlélek) templomban. A Krisztust meztelenül ábrázoló 1,40 méteres faszobor eddig egy fal mellett lapult, ezután azonban az egykori sekrestye kellős közepén, a kupolából lóg alá egy kábelen, hogy körbejárható, minden szögből megtekinthető legyen a reneszánsz remekmű és teljes mértékben érvényesülhessen a chiaroscuro hatás.

Piramist találtak Egyiptomban

Mintegy 3700 éves, a 13. dinasztia idején épült piramis jó állapotban fennmaradt részeit tárták fel Kairótól délre, a dahsúri nekropoliszban - jelentette be hétfőn Mahmud Afifi, az egyiptomi műemlékvédelmi minisztérium régészeti osztályának vezetője.

Művelődés összes cikke »

Igazi és statiszta partizánok

filmhiradok_online_leadMint ahogyan korunkban is hallottunk már olyan háborús tudósítókról is, akik kényelmes szállodai szobákból adtak izgalmas jelentéseket és szereztek babérokat, ez a meglehetősen elítélendő hozzáállás nem volt ismeretlen korábbi korokban sem. A Magyar Világhíradó háborús tudósításaiban is keveredik a harctéri jelenet a hadgyakorlatokon felvett fikcióval. Az 1942 júniusában a filmek előtt vetített egyik háborús anyagban is van egy ilyen rész, de nem ezért érdekes elsősorban számunkra az összeállítás. Ami sajnos utolsó lesz a sorban, a Filmhíradók Online január elsejétől már nem hozzánk tartozik.

Hanem egyrészt azért a néhány, az anyag végére helyezett snittért, amiben erősen propagandisztikus célzattal arról tájékoztatják a moziba járó magyarokat, hogy az előrenyomuló csapatok mennyire bensőséges viszonyt ápolnak az őslakossággal. A zsebkésével kenyeret szelő és az éhező ukrán gyerekeknek osztó katona képe majdnem olyan gyönyörű, mint a szocializmus tankönyveiben állandóan szereplő felszabadító szovjet katonáé, aki már csokoládéval kínálja a pincébe bújt, megszeppent magyar kisgyermeket. Ez a nehezen beazonosítható ukrajnai településen jótékonykodó magyar honvéd amúgy kivehette volna az égő cigarettát a szájából, mert így azért valahogy még inkább nem hiteles az egész.  Viszont számtalan visszaemlékezés szól arról, hogy a magyar „hódítók” adtak felesleges élelmiszerükből a helyieknek. Akik ezt mondjuk friss tejjel vagy tojással viszonozták is.

Sokkal izgalmasabb viszont a partizánok elleni küzdelem illusztrálására született híradórészlet. Aminek első snittjein vélhetően egy hadgyakorlatot látunk magyar páncélosok felvonulásával, légvédelmi gépágyúk földi célpontok elleni lőgyakorlatával. Egy rozstáblából előkerül néhány partizán is, akik inkább statisztának tűnnek. A felvételek egyáltalán nem utalnak harci körülményekre, a fekve tüzelőállást foglaló és lövéseket leadó honvéd mellett például ott sétálgat kicsit hátrébb a parancsnoka, de a tüzérséget irányító törzs is minden fedezék nélkül irányítja a tüzet, miközben állítólag orvlövészek, partizánok ellen van az egész művelet. Annál inkább hitelesnek tűnnek az elfogott partizánokat őrző ukrán milicistákról szóló snittek. A felvétel itt rosszabb minőségű, a rosszul öltözött, elszürkült arcú, ápolatlan embereken pedig látszik, hogy beletörődtek az elkerülhetetlenbe.

PL

• Publikálva: 2017.01.05. 11:10