a rovat írásai

Mátraháza impozáns gyógyszanatóriuma

A Sástótól néhány kilométerre fekvő Mátraháza bővelkedik a különlegesen szép látnivalókban. A mátrai turizmus fellendülése egy szomorú történelmi eseménynek köszönhető. A trianoni békeszerződés elvette tőlünk országunk területének kétharmadát, vele együtt értékes magashegyi üdülőinket is. A fájdalmas veszteség azonban nem állíthatta meg az anyaországi életet, megkerestük azokat a helyeket, ahol valamiféle módon pótolhatjuk veszteségeinket. Trianon bánat, a Mátra felfedezése öröm.

A bátor Mey, vagy May kapitány

Kevesen tudják, de nem sok híja volt, hogy New Yorkban ma hollandul beszéljenek. A Holland Nyugat-indiai Társaság felfedezői, jelesül Henry Hudson hajózott fel elsőként 1609-ben a Hudson folyón, majd néhány évvel később Cornelis Jacobson Mey derítette fel Delaware öböl és folyó mellett a gyarmatalapításhoz a terepet. Őt tisztelte meg Finta Sándor egy plakettel, melyet most a túrkevei Finta Múzeum jóvoltából tanulmányozhatunk a 3D-s technológia bevetésével.

A Krisztus-katonák

Az egyre inkább nemzetközivé váló világban nagy szerepük van azoknak a hagyományoknak, népszokásoknak, amelyek valamilyen módon a nemzeti vagy vallási összetartozást erősítik. A népszerű, és bátran hozzátehetjük, vagány hajdúdorogi görög katolikus püspök, Kocsis Fülöp, akit leginkább Duna-víz ivásairól és nagy motorozásairól ismerünk, azt mondta, hogy „amíg vannak Krisztus-katonák, addig van hit Hajdúdorogon, és fordítva, amíg van hit Hajdúdorogon, addig lesznek Krisztus-katonák is.”

Hová indulhatott a téli kirándulás?

Régi képeslapot nézegetek a MaNDA adatbázisában, havas faluközpontot mutat iskolával és községházával. Elemisták sorakoznak a télben, több a lány, hátul a tanító áll, az előtérben talán a postás, erre lehet következtetni címeres sapkájából. Óhután járunk valamikor a 19. század végén, vagy a véres 20. legelején. Ami ma Bükkszentlászló néven Miskolc része.

Vörösmarty, a turista

Az 1960-as évekre Magyarország magához tért az 1956-os forradalom eltiprása okozta sokkból. Mátraházán egymás után épültek a magánüdülők. 1958-ban készült el a vidék egyik legnagyobb turistaháza, a Vörösmarty fogadó. Kevéssé ismert, hogy Vörösmarty Mihály a magyar turisztika egyik kiemelkedő alakja is volt.

Éneklő doktor a Meseautóban

A magyar művészek, a férfiak legalábbis, igen erősen vonzódtak a motorkerékpárokhoz. Elég csak Illyés Gyulára gondolnunk, akinek tengerészsapkás Berva mopedes fényképe legalább annyira beleégett a közemlékezetbe, mint Horthy Miklós a fehér lován. Van a közelmúlt magyar művészeti-szórakoztatóipari történetének egy igen érdekes sorsú alakja. Beszédes az a fénykép, amit gyűjteményünkben találunk a sok többi mellett: dr. Ilosvay Gusztáv motoron ül a havas tájban. A róla szóló írások furcsa foglalkozáspárosítással jellemzik a művészt: orvos és bárénekes.


Amiben talán Brüsszelt is veri Kiskunhalas

Ha csipke, akkor mindenkinek Brüsszel jut eszébe, ahol még a főtér, a Gran Place is eme lehelletfinom kézimunkára hasonlít. Aztán valahogy kezd feledésbe merülni, hogy nekünk is van egy Brüsszelünk, a csipkészítés tekintetében. Ez pedig Kiskunhalas, a halasi csipke, ami felveszi a versenyt belga és velencei vetélytársaival. Történetének olvasgatása mellett most nézzünk meg néhány régi fényképet a MaNDA adatbázisában.

Kossuth poggyászában is lehetett belőle

Egy kovás pisztoly és egy balkáni öv kapcsán már esett szó itt a révfülöpi Bideskuthy-villáról, ahonnan sok szép holmit bemenekítettek 1953-ban a Balaton Múzeumba. Köztük van ez a szép kék mintás fajansz is, amit most 3D-s tanulmányozásra ajánlunk.

Háry János, Kodály, Liszt Ferenc és Babits városa

Tolna megye fővárosának, Szekszárdnak mindjárt a nevénél megállhatunk, és felidézhetjük annak egyik megfejtését, mi szerint az I. Béla királyunkra utal, aki barna (szög) bőrű és kopasz (szár) volt (szögszár). Az mindenesetre tény, hogy Szent László királyunk édesapja, I. Béla Szekszárdon van eltemetve.

Huszár, túl az Óperencián

Álljunk csak meg egy pillanatra Kováts Mihály ezredes kis, 21 centiméteres szobránál, amit a túrkevei Finta Múzeum munkatársai digitalizáltak be 3D-ben. Álljunk csak meg, mert maga az ezredes, no és a szobrocska alkotója is megér néhány perc figyelmet.

 

Amiről a nagy ház mesél

Nem is gondolná az ember, hogy egy régi képeslapot nézegetvén mennyi mindenfelé viszi el képzelete, és mennyi mindent megtudhat a kép megőrizte időkről.

MaNDA összes cikke »

Ez az alabárd nem az az alabárd

JO_manda_adatbazisAz igazi alabárd mai szóval egy hibrid gyalogsági fegyver volt, amit valamikor a 14. század első felében kezdtek el használni a híres svájci gyalogosok. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum tovább bővülő adatbázisában most egy jóval korábbi harci eszközt járhatunk körbe a 3D-s technika segítségével. Ezt csak a bronzkort kutató régészek nevezik maguk között, no és publikációikban alabárdnak.
Az igazi alabárd egyszerre volt vágó és döfő fegyver, tehát feltalálója a lándzsát egyesítette valahol a harci bárddal, ami korábban a gyalogosan harcoló lovagok egyik tornákon is használt fegyvere volt. A magasan ülő páncélos lovas ellen küzdő gyalogos a hosszú nyéllel tudta távol tartani ellenfelét, a bárddal vágta, az egyre hosszabbá váló heggyel, vagy nyársal pedig szúrni próbálta a lovast. Sőt, egy időben a bárddal átellenben egy kampót is kiképeztek az eszközre, amelyet a péncél réseibe akasztva, a lovagot le lehetett rántani a lóról. És akkor már verve volt a félelmetes ellenfél, legtöbbször felálni sem tudott a súlyos vasak miatt. 1477-ben a svájci kantonok Nancy-nél pontott tettek Merész Károly burgundiai herceg látványos felemelkedésére. A kivételesen tehetséges, lóháton küzdő uralkodót egy gyalogos ölte meg alabárdjával, kettéhasítván sisakját és egyben fejét. A fegyver karrierjének aztán a puskák elterjedése és tökéletesedse vetett véget.
 
alabárd
A 3D-kép eléréséhez kattintson a képre, majd a Dokumentum fül alatti ikonra
 
Magyarországra a török ellen a 13. század vége felé bevetett zsoldosok hozták el az alabárdot, de itt nem futott be nagy karriert, már csak mint díszfegyver, hatalmi jelvény szerepelt. Igaz, ebben a formában, pontosabban a vágóélt és a szúró részt egy pengében összesítő vibárdként 1945-ig szolgálatban volt a Koronaőrségnél. A Szigetszentmiklóson talált bronzkori eszköz persze egészen más formát mutat, mint a koronaőrök által használt díszes fegyverek. Ez a rézből öntött, kerekített hegyű, a nyélre három szeggel rögzített eszköz ugyanakkor teljesen alkalmas volt az élet kioltására. És nagy valószínűséggel erre is használhatta a Felső-Ürge dűlőben élő gazdája, amíg tehette. Aztán mint oly sok minden, ez is a föld alá került, hogy aztán előhozz majd a régészek ásója.
 
Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.01.05. 11:43

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

krisztuskatona
A Krisztus-katonák „Amíg vannak Krisztus-katonák, addig van hit Hajdúdorogon, és fordítva, amíg van hit Hajdúdorogon, addig lesznek Krisztus-katonák is.”