a rovat írásai

A „Casanova háztól” a Ludwig Múzeumig

Idén sem maradunk le a nyitott házak ünnepéről, immár hetedik éve pincétől padlásig járhatjuk végig a megnyitott épületeket. Az idei téma a rakpart, így a Rákóczi hídtól egészen az Árpád hídig sétálhatják, hajózhatják végig mindkét partot az érdeklődők.

Szerelmes pap és jeles filozófus

Pierre Abélard francia teológus, filozófus, akinek nevét elsősorban a tanítványához, Héloise-hoz fűződő legendás szerelme miatt őrizte meg az utókor, nyolcszázhetvenöt éve, 1142. április 21-én halt meg.

A kétszer megtalált friesachi dénárok esete

Több mint 640 érméből álló leletre bukkantak az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum munkatársai márciusban Tótkomlós határában. Az érmék között vannak Árpád-kori fizetőeszközök, friesachi dénárok és egy angol penny is.

Balkan Fanatik, a Kiscsillag és Lajkó Félix a Várkert Bazárban

Hímestojás-kiállítás, festhető óriástojások, nagykoncertek és iparművészek bemutatója is várja az érdeklődőket szombattól hétfőig a Várkert Bazár húsvéti szabadtéri programsorozatán.

Palóc Húsvét Füleken

Húsvét hétfőjén 12. alkalommal rendezik meg a Palóc Húsvétot a Füleki Várban; a dél-szlovákiai városban népi hangszerek készítését és mézeskalácsok díszítését is megpróbálhatják a résztvevők – tájékoztatta az MTI-t a rendező Füleki Városi Művelődési Központ igazgatója.

226 millió forint egy képregényoldalért

Hétszázötvenháromezer euróért (226 millió forint) kelt el egy párizsi árverésen a Tintin Amerikában című képregény egy ritka illusztrációja.

Akit egyszerűen csak Nagyszerűnek neveztek

Ötszázhuszonöt éve, 1492. április 8-án halt meg Lorenzo Medici, az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb alakja, Firenze uralkodója, a művészetek bőkezű mecénása, akit az utókor az „Il Magnifico″, a nagyszerű melléknéven emleget.

Fejedelmi kincsek: erdélyi ezüsttalérok Fehérváron

A Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programja keretében visszavásárolt műkincseket minél több embernek látnia kell - hangsúlyozta Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke, egyben a program vezetője csütörtökön, Székesfehérváron, ahol megnyitotta a Fejedelmi kincsek – Erdélyi tallérok című, 16-17. századi erdélyi tallérokat és emlékérmeket bemutató kiállítást.

Egy hadüzenet és a Csonka-Magyarország

A történelmi Magyarország számára is végzetesnek bizonyuló dolgok történtek száz évvel ezelőtt, ezen a napon. Amikor is megérkezett az USA kongresszusa által 373 – 50 arányban megszavazott hadüzenet a központi hatalmak számára. Amerika tehát belépett a Nagy Háborúba, és iszonyú erejével egy év alatt eldöntötte azt. Pedig az Államokban is jelentős német ajkú népesség talált otthonra, és Berlin is sokat megtett, hogy elkerülje ezt a hadüzenetet.

Méltó helyen Micheangelo feszülete

Központi helyet kapott Michelangelo hosszú időre elveszett feszülete a firenzei Santo Spirito (Szentlélek) templomban. A Krisztust meztelenül ábrázoló 1,40 méteres faszobor eddig egy fal mellett lapult, ezután azonban az egykori sekrestye kellős közepén, a kupolából lóg alá egy kábelen, hogy körbejárható, minden szögből megtekinthető legyen a reneszánsz remekmű és teljes mértékben érvényesülhessen a chiaroscuro hatás.

Piramist találtak Egyiptomban

Mintegy 3700 éves, a 13. dinasztia idején épült piramis jó állapotban fennmaradt részeit tárták fel Kairótól délre, a dahsúri nekropoliszban - jelentette be hétfőn Mahmud Afifi, az egyiptomi műemlékvédelmi minisztérium régészeti osztályának vezetője.

Művelődés összes cikke »

Bőrkabátban járt a diszeli bakter

elsullyedt_vilagok_lead

„Nyolcat ütött már az óra, térjetek hát nyugovóra.” Minden bizonnyal ezt is kiabálta félig énekelve a Tapolca melletti Diszel baktere, aki – mint az már az öltözékéből is látszik – nem vasutas volt, hanem a falu éjjeliőre. Aki estétől hajnalig rótta a falucska utcáit, és vigyázott mindenre. A keszthelyi Balaton Múzeum által az adatbázisunkba is elérhetővé tett fényképen keresztül ismerkedjünk meg most ezzel a múlt század elején megszűnő foglalkozással.

Melynek eredete minden bizonnyal középkori Magyarországon, hiszen itt egészen az 1700-as évek közepéig meglehetősen rendezetlen volt a közbiztonság kérdése. Az ország területét a hadseregek mellett a fosztogatásra, a lakosság terrorizálására szakosodott segédcsapatok, vagy szimplán rablóbandák is járták, akik ellen valahogy védekezni kellett. A tehetősebb községek palánkot emeletek, kapuőröket alkalmaztak, a kisebb helyeken csak arra futotta, hogy éjjeli őrséget állítsanak. Ezeket az embereket akkoriban még nem bakternak hívták, a szó a német Wachter-őr szóból került szláv közvetítéssel a magyar nyelvbe. Magyarországon hivatalos működésüket legalább kétszáz éven át kísérhetjük figyelemmel, az utolsó bakterek a múlt század negyvenes éveiben tették le a nem is annyira könnyű szolgálatot.

alabárdos
A diszeli bakter bőrkabátban, alabárdjával (forrás: MaNDA adatbázisa)

Ami már csak azért sem volt sétagalopp, mert egy átdolgozott délután után egész éjszaka ébren kellett maradni. Mert bakternek általában azokat a szegény, nagycsaládos idősebb embereket fogadta meg a község előljárósága, akinek szüksége volt erre a keresetre a saját kis földjének művelése mellett. Természetesen csak feddhetetlen ember jöhetett szóba, hiszen a bakterre rá volt bízva az alvó falu minden értéke is az emberéletek mellett. A szolgálatért általában természetben fizették meg, háztartásonként kapott az év során folyamatosan élelmiszereket. Hasonlóan a mai éjjeli őrökhöz ők is a korán kelő, vagy a későn fekvő, teszem azt korhely emberekkel találkoztak leginkább. Általában csak a szolgálat után aludtak valamicskét, délután már a szokásos paraszti munkákat végezték ők is, ha volt még erejük hozzá. Baktereket fogadtak fel a 19. században a kisebb városok is, az itt szolgálatot teljesítők utcák szerint voltak felelősek a biztonságért. Végül a történethez az is hozzá tartozik, hogy a baktereknek volt egy az idő múlását jelző feladatuk is. A templom toronyóráját, vagy éppen a saját időérzéküket használva óránként kiáltottak vagy énekeltek standard szövegeket. A bevezetőben idézett rímes mondat melett tanácsokat is adtak: Tűzre-vízre vigyázzatok! Imádkozva feküdjetek!
 
A mára már kiszáradt Eger patak parjaira épült Diszelnek is voltbakterja, ahogy ez az eredetileg ötször öt centiméteres kis fotó is bizonyítja. A masszív, az esőt is sokáig álló bőrkabátban szolgálatot teljesítő bajuszos férfiú a hatvanas éveiben járhatott a kép készítéekor, 1939-ben. Helyben kovácsolt "alabárdja" inkább hatalmi jelvény volt, mint harci eszköz, bár ha jobban meggondoljuk, biztosan nem köszönte meg az a rosszban sántikáló éjjeli bátor, akit megsuhintott vele.
 
Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.01.08. 11:49