a rovat írásai

Inhalo szárazsópipák és Paprikum fűszerőrlők Varsóban

Magyar dizájn a 21. században címmel nyílik csütörtök este kiállítás a varsói szépművészeti akadémián, a lengyelországi magyar évad keretében rendezett tárlat a nemzetközi színtéren sikeresen szereplő magyar dizájnalkotásokat mutatja be.

Egy magára valamit adó férfinak kutyakötelesség volt a beszerzése

Nyolcvan éves lett a nejlon, avagy nemzetköziül írva nylon, a szintetikus polimer, ami egyesek szerint áldás, mások szerint meg átok, civilizációnk egyik rákfenéje. Mi magyarok az elvesztett második világháború után találkoztunk vele harisnya formájában talán először, és a visszaemlékezések szerint a szebbik nem majd megbolondult érte. Aztán a hatvanas években jött az igazi csapás is a nejloningek formájában.

Kiállítják Hitler műkereskedőjének gyűjteményét

Kettős kiállítást rendeznek novemberben Bonnban és Bernben Cornelius Gurlitt müncheni műgyűjtő sokat vitatott gyűjteményéből.

Nem kell fizetni, hogy a Hölgy hermelinnel elé járulhass

Új helyszínen állítják ki és ingyenesen megtekinthetővé teszik Krakkóban Leonardo da Vinci Hölgy hermelinnel című festményét, amelyet december végén vásárolt meg a lengyel állam 100 millió euróért 86 ezer más műtárggyal együtt a Czartoryski Alapítványtól.

Bécsből Prágába tart a híres műgyűjtemény

Öt éven át Prágában állítja ki 100 legjelentősebb darabját 2018 júniusától a Thyssen-Bornemisza Art Contemporary (TAB21) osztrák kortárs műgyűjtemény egy hétvégén aláírt megállapodás értelmében.

Hófehér nyakat szelt a bárd, királyi fő hullott a porba

430 éve ezen a napon hullott, ha nem is a porba, hanem a korabeli grafika szerint valamilyen szőnyegre Stuart Mária volt skót királynő és francia királyné feje. Mert azért egy ex-uralkodó kivégzésének meg szokták adni a módját, és így történt ez most is, a Fotheringhay-i kastély lovagtermében háromszáz angol előkelő nézte végig a véres jelenetet.

Smiley-ban is az elsők voltunk

Alighanem az eddig ismert legrégebbi smiley jelre bukkantak egy 17. századi dokumentumon a trencséni levéltárban. A mosolygó arcot a város akkori jegyzője kanyarította egy elszámolás alá – erősítette meg az MTI-nek Peter Brindza, a szlovákiai intézmény igazgatója kedden.

Soha el nem küldött lemondás - olvasgassa III. György leveleit!

Digitalizálták és elérhetővé tették az interneten a mai napig vitatott megítélésű III. György brit király személyes dokumentumait, köztük kéziratát, melyben részletezte, miért mondott le a trónról, valamint a feleségével, Zsófia Sarolta brit királynéval váltott személyes hangvételű leveleit.

Tegyen egy rövid sétát Freudéknál!

Sigmund Freudnak, a pszichoanalízis megalapítójának és családjának életébe enged betekintést a bécsi Freud Múzeum új kiállítása. „Többet szeretnénk bemutatni a múzeumban a Freudok életéből″ – mondta el Monika Pessler, a család egykori lakásából kialakított múzeum igazgatója.

300 éve pihen a tengerfenéken

Háromszáz éve eltűnt hadihajót fedezett fel Svédország déli partjainál egy víz alatti kutatóexpedíció. A régészeti felfedezésről beszámoló svéd televízió szerint a Blekinge hadihajó volt az első, amely 1682-ben kihajózott a Svédország déli részén fekvő Karlskrona haditengerészeti támaszpontról, így kezdődött a kikötő híres hajóépítő műhelyének története. 

Ferenc Ferdinánd Főherceg és a vidéki kofák

Néhány napja már látogatható a Közlekedési Múzeum A századforduló gőzhajói című, megújult állandó kiállítása a Vigadó téren állomásozó Kossuth Múzeumhajón.

Művelődés összes cikke »

Bőrkabátban járt a diszeli bakter

elsullyedt_vilagok_lead

„Nyolcat ütött már az óra, térjetek hát nyugovóra.” Minden bizonnyal ezt is kiabálta félig énekelve a Tapolca melletti Diszel baktere, aki – mint az már az öltözékéből is látszik – nem vasutas volt, hanem a falu éjjeliőre. Aki estétől hajnalig rótta a falucska utcáit, és vigyázott mindenre. A keszthelyi Balaton Múzeum által az adatbázisunkba is elérhetővé tett fényképen keresztül ismerkedjünk meg most ezzel a múlt század elején megszűnő foglalkozással.

Melynek eredete minden bizonnyal középkori Magyarországon, hiszen itt egészen az 1700-as évek közepéig meglehetősen rendezetlen volt a közbiztonság kérdése. Az ország területét a hadseregek mellett a fosztogatásra, a lakosság terrorizálására szakosodott segédcsapatok, vagy szimplán rablóbandák is járták, akik ellen valahogy védekezni kellett. A tehetősebb községek palánkot emeletek, kapuőröket alkalmaztak, a kisebb helyeken csak arra futotta, hogy éjjeli őrséget állítsanak. Ezeket az embereket akkoriban még nem bakternak hívták, a szó a német Wachter-őr szóból került szláv közvetítéssel a magyar nyelvbe. Magyarországon hivatalos működésüket legalább kétszáz éven át kísérhetjük figyelemmel, az utolsó bakterek a múlt század negyvenes éveiben tették le a nem is annyira könnyű szolgálatot.

alabárdos
A diszeli bakter bőrkabátban, alabárdjával (forrás: MaNDA adatbázisa)

Ami már csak azért sem volt sétagalopp, mert egy átdolgozott délután után egész éjszaka ébren kellett maradni. Mert bakternek általában azokat a szegény, nagycsaládos idősebb embereket fogadta meg a község előljárósága, akinek szüksége volt erre a keresetre a saját kis földjének művelése mellett. Természetesen csak feddhetetlen ember jöhetett szóba, hiszen a bakterre rá volt bízva az alvó falu minden értéke is az emberéletek mellett. A szolgálatért általában természetben fizették meg, háztartásonként kapott az év során folyamatosan élelmiszereket. Hasonlóan a mai éjjeli őrökhöz ők is a korán kelő, vagy a későn fekvő, teszem azt korhely emberekkel találkoztak leginkább. Általában csak a szolgálat után aludtak valamicskét, délután már a szokásos paraszti munkákat végezték ők is, ha volt még erejük hozzá. Baktereket fogadtak fel a 19. században a kisebb városok is, az itt szolgálatot teljesítők utcák szerint voltak felelősek a biztonságért. Végül a történethez az is hozzá tartozik, hogy a baktereknek volt egy az idő múlását jelző feladatuk is. A templom toronyóráját, vagy éppen a saját időérzéküket használva óránként kiáltottak vagy énekeltek standard szövegeket. A bevezetőben idézett rímes mondat melett tanácsokat is adtak: Tűzre-vízre vigyázzatok! Imádkozva feküdjetek!
 
A mára már kiszáradt Eger patak parjaira épült Diszelnek is voltbakterja, ahogy ez az eredetileg ötször öt centiméteres kis fotó is bizonyítja. A masszív, az esőt is sokáig álló bőrkabátban szolgálatot teljesítő bajuszos férfiú a hatvanas éveiben járhatott a kép készítéekor, 1939-ben. Helyben kovácsolt "alabárdja" inkább hatalmi jelvény volt, mint harci eszköz, bár ha jobban meggondoljuk, biztosan nem köszönte meg az a rosszban sántikáló éjjeli bátor, akit megsuhintott vele.
 
Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.01.08. 11:49