a rovat írásai

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Tízezerszeres áron ment el a váza

A becsült ár tízezerszereséért és ezzel rekordáron, ötmillió svájci frankért (1,3 milliárd forint) kelt el egy bizonytalan korú kínai váza egy genfi aukción.

Hétvégén bárki bemehet a Képzőre!

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai szeptember 16-17-i programjában, amelyet Aranykorok emlékezete címmel hirdetettek meg a szervezők. Ezen a hétvégén az egyetem mindkét campusa látogatható lesz, ahol az érdeklődők ingyenesen vezetéseken vehetnek részt. A főépületben a Közös történetünk ‒ Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről címmel a Barcsay Teremben és az Aulában megnyílt kiállítást is meg lehet majd tekinteni.

Kiállítást ajándékozott a Budavár testvérvárosának, Zentának

Megnyílt A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítás a Zentai Városi Múzeumban. Az emlékkiállítást a Budavári Önkormányzat ajándékozta testvérvárosának azért, hogy a 320 éves zentai csata nemzeti és világtörténelmi jelentőségét bemutassák és egy állandó tárlatot hozzanak létre a zentai Városháza toronyszobájában.

Körbeutazza az országot a Seuso-kincs

Döntött a kormány a Seuso-kincs magyarországi vándorkiállításáról. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányhatározat szerint az úgynevezett Seuso-kincs, amely az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek.

Művelődés összes cikke »

Csodató, palota, barlang

közkincstárleadÚgy tűnik, Miskolc fölött járván lépten-nyomon szépirodalmi emlékekkel találkozunk. Ha utunk befelé a Bükkbe, Lillafüredre vezet, ebbe a vadregényes turistacélpontba, odaérkezvén azonnal József Attila Óda című verse jut az eszünkbe, amelynek az 1933-as lillafüredi írótalálkozó, vagyis a találkozó gyönyörű színtere adott ihletet.

A Szinva-patak és a Garadna találkozásánál már korábban is volt egy tó, de ennek vize kevés volt a környéken honos iparhoz, a vasmegmunkáláshoz. Ezért Fazola Henrik, az 1800-as évek elejének leghíresebb magyar díszműkovácsa gátat épített, ezzel kialakult a tó. A Hámori-tó lényegében egy nagy munkával megnagyobbított víztározó, Felső-Hámor és Lillafüred határában. Mélyebb, mint a Balaton, átlagosan kilenc méterre van az alja. Kialakításakor még csak neve sem volt, egyszerűen Tajnak hívták, ami nem más, mint a német Teich, azaz tó szó tájnyelvi változata. A Vasárnapi Újságban 1861-ben Diósgyőri-tónak nevezték.

hámori tó
Lillafüred, a Hámori tó télen (MaNDA adatbázis)

A lillafüredi Palotaszálló 1930-ra épült fel, neoreneszánsz stílusban, Lux Kálmán tervei alapján. A neve az építkezést kezdeményező Bethlen András feleségének, Vay Lillának a nevét őrzi. Diósgyőr hatása elér idáig, a Palotaszálló egyik éttermét reneszánsz étteremmé alakították át, Mátyás teremnek nevezik. Festett üvegablakai a történelmi Magyarország várait mutatják be. A szálloda építésekor hozták létre az ország legnagyobb mesterséges vízesését, húsz méter magasról zúdul le a víz. A Palotaszálló alatt és a környék hegyeinek gyomrában hatalmas katonai bázist rejtettek el, ennek fontos szerepe volt a II. világháború idején, amikor a szálloda maga hadikórházként működött, de a háború elvesztése után még évtizedekig magyar, de leginkább szovjet titkos támaszpontok költöztek be a kazamata-rendszerbe.

hámori tó
A képeslap hátoldala (MaNDA adatbázis)

A híres lillafüredi barlangok, az Anna-, az István- és a Szeleta-barlang meglátogatása után nagyon szép útvonalon visz körbe minket az 1920-ban elindított erdei kisvasút. De Lillafüreden jártunkkor a legtöbb élményt talán a Herman Ottó-emlékház adhatja. Az utolsó polihisztorok egyike a természettudományokban és a néprajzban egyaránt óriási életművet létrehozó Herman Ottó, a póktudományok professzora, élete végén sokszor tért vissza gyerekkora színhelyére, a Pele-lakba. Ez az egykori üdülő mutatja be ma Herman Ottó életét és munkásságát.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.01.09. 13:00