a rovat írásai

Igaza lett Kossuth Cassandrának?

150 évvel ezelőtt, május 22-i keltezéssel született meg Kossuth Lajos híres Cassandra-levele, mellyel a Deák Ferenc által tető alá hozott kiegyezést bírálja, és egyben ennek következményeképp a magyar nemzet halált jósolja. Az írás címezettje Deák, akit egyszerűen csak „barátomként” szólít meg. A terjedelmes értekezés sajtó- és politikai vitákat gerjesztett, de a kiegyezés folyamatát nem szakította meg.

Sírjaik Kárpátalján domborulnak

A magyarországi Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület több mint 10 évet felölelő kárpátaljai hadisírgondozói tevékenységét bemutató fotókiállítás nyílt Beregszászon.

Kezdődik a Magyarpolányi Passió

A Magyarpolányi Passió a hagyományokhoz híven a falu lakóinak előadásában látható majd június első három hétvégéjén. A Krisztus szenvedéstörténetét bemutató színdarab a település Kálváriadombján várja az érdeklődőket, tájékoztatta az MTI-t a darab rendezője.

Szent László és a kun új színben Sepsikilyénben

Teljes pompájában látható ismét a sepsikilyéni középkori unitárius templom Szent László-legendát ábrázoló freskója, miután a Rómer Flóris Terv keretében, a Teleki László Alapítvány irányításával befejeződtek a restaurálási munkálatok, mondta az MTI-nek Diószegi László, az alapítvány igazgatója.

Sátoraljaújhelyen Az év múzeuma

A Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályaként működő sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeuma nyerte el Az év múzeuma 2016 pályázat fődíját; Az év kiállítása pedig az OSZMI Bajor Gizi Színészmúzeumának Háromszázezer magas Cé - Simándy 100 című tárlata lett.

A kolhozból Manchesterbe indul Engels

A nagy-britanniai Manchesterbe szállítják egy kelet-ukrajnai faluból Friedrich Engels (1820-1895) német társadalomtudós, Karl Marx mellett a Kommunista kiáltvány társszerzőjének és a marxizmus tudományos elmélete megalapozójának szobrát, adta hírül a TSZN ukrán hírtelevízió.

Utolsó győzelmünk hordágyról megszerezve

Éppen 100 esztendeje ezen a napon történt kevés 20. századi katonai sikereink egyike, az otrantói tengeri áttörés. Ami talán a csatát vezető Horthy Miklós személye miatt is felejtésre volt ítélve egészen a rendszerváltásig, vagy még tovább is. Pedig már csak a számok alapján is egyértelmű a siker. Most, az események után 100 évvel talán már le lehet írni azt is, hogy a győzelem Horthy Miklósnak a vezényletével valósult meg, aki öt sebből vérezve, egy becsapódástól a hallását is elvesztve vezényelte le a csata végét, és vitte győzelemre a többszörös túlerő ellen hajóinkat.

Elgurították a 1100 tonnás síremléket

Látványos művelettel egészben áthelyeztek egy középkori mauzóleumot Törökországban, mert a műemléket elönthette volna a Tigris folyón épülő óriásgát vize.

P.S. (Utóirat): Szeretlek

Jóval könnyebb lett volna Mária Terézia helyzete, ha messengeren vagy emailben tudott volna üzeneteket küldeni a gyerekeinek. A német-római császárné naponta küldött leveleket fiainak és lányainak, amelyekben az uralkodói kötelességeikre és házastársi kötelezettségeikre hívta fel a figyelmet.

Nadrágot hordó uralkodó szoknyában

„Mindenkitől elhagyatva, egyedül a magyarok hűségéhez és régóta ismert áldozatkészségéhez folyamodunk. Személyünk, gyermekeink, koronánk és a birodalom végső veszedelmében kérjük a rendek haladéktalan segítségét” – mondta a 300 éve született Mária Terézia 1741-ben, mikor már csak ránk számíthatott trónjának megőrzésében. Hiába, mindig is lovagias nemzet voltunk, de cserében nem mindig azt kaptuk, amit elvárhattunk volna. Mária Teréziától sem, aki ugyan adott sok jót is a magyarságnak, de még többet a dinasztiának és hű osztrákjainak.

Hogyan is költöztessék Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát?

Régészek és restaurátorok tanácskoztak vasárnap Kairóban arról, hogyan lehet biztonságosan új kiállítási helyükre, a város egy másik részében épülő új múzeumba szállítani az egyiptomi főváros központjában lévő Egyiptomi Múzeumból Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát.

Művelődés összes cikke »

Csodató, palota, barlang

közkincstárleadÚgy tűnik, Miskolc fölött járván lépten-nyomon szépirodalmi emlékekkel találkozunk. Ha utunk befelé a Bükkbe, Lillafüredre vezet, ebbe a vadregényes turistacélpontba, odaérkezvén azonnal József Attila Óda című verse jut az eszünkbe, amelynek az 1933-as lillafüredi írótalálkozó, vagyis a találkozó gyönyörű színtere adott ihletet.

A Szinva-patak és a Garadna találkozásánál már korábban is volt egy tó, de ennek vize kevés volt a környéken honos iparhoz, a vasmegmunkáláshoz. Ezért Fazola Henrik, az 1800-as évek elejének leghíresebb magyar díszműkovácsa gátat épített, ezzel kialakult a tó. A Hámori-tó lényegében egy nagy munkával megnagyobbított víztározó, Felső-Hámor és Lillafüred határában. Mélyebb, mint a Balaton, átlagosan kilenc méterre van az alja. Kialakításakor még csak neve sem volt, egyszerűen Tajnak hívták, ami nem más, mint a német Teich, azaz tó szó tájnyelvi változata. A Vasárnapi Újságban 1861-ben Diósgyőri-tónak nevezték.

hámori tó
Lillafüred, a Hámori tó télen (MaNDA adatbázis)

A lillafüredi Palotaszálló 1930-ra épült fel, neoreneszánsz stílusban, Lux Kálmán tervei alapján. A neve az építkezést kezdeményező Bethlen András feleségének, Vay Lillának a nevét őrzi. Diósgyőr hatása elér idáig, a Palotaszálló egyik éttermét reneszánsz étteremmé alakították át, Mátyás teremnek nevezik. Festett üvegablakai a történelmi Magyarország várait mutatják be. A szálloda építésekor hozták létre az ország legnagyobb mesterséges vízesését, húsz méter magasról zúdul le a víz. A Palotaszálló alatt és a környék hegyeinek gyomrában hatalmas katonai bázist rejtettek el, ennek fontos szerepe volt a II. világháború idején, amikor a szálloda maga hadikórházként működött, de a háború elvesztése után még évtizedekig magyar, de leginkább szovjet titkos támaszpontok költöztek be a kazamata-rendszerbe.

hámori tó
A képeslap hátoldala (MaNDA adatbázis)

A híres lillafüredi barlangok, az Anna-, az István- és a Szeleta-barlang meglátogatása után nagyon szép útvonalon visz körbe minket az 1920-ban elindított erdei kisvasút. De Lillafüreden jártunkkor a legtöbb élményt talán a Herman Ottó-emlékház adhatja. Az utolsó polihisztorok egyike a természettudományokban és a néprajzban egyaránt óriási életművet létrehozó Herman Ottó, a póktudományok professzora, élete végén sokszor tért vissza gyerekkora színhelyére, a Pele-lakba. Ez az egykori üdülő mutatja be ma Herman Ottó életét és munkásságát.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.01.09. 13:00