a rovat írásai

A „Casanova háztól” a Ludwig Múzeumig

Idén sem maradunk le a nyitott házak ünnepéről, immár hetedik éve pincétől padlásig járhatjuk végig a megnyitott épületeket. Az idei téma a rakpart, így a Rákóczi hídtól egészen az Árpád hídig sétálhatják, hajózhatják végig mindkét partot az érdeklődők.

Szerelmes pap és jeles filozófus

Pierre Abélard francia teológus, filozófus, akinek nevét elsősorban a tanítványához, Héloise-hoz fűződő legendás szerelme miatt őrizte meg az utókor, nyolcszázhetvenöt éve, 1142. április 21-én halt meg.

A kétszer megtalált friesachi dénárok esete

Több mint 640 érméből álló leletre bukkantak az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum munkatársai márciusban Tótkomlós határában. Az érmék között vannak Árpád-kori fizetőeszközök, friesachi dénárok és egy angol penny is.

Balkan Fanatik, a Kiscsillag és Lajkó Félix a Várkert Bazárban

Hímestojás-kiállítás, festhető óriástojások, nagykoncertek és iparművészek bemutatója is várja az érdeklődőket szombattól hétfőig a Várkert Bazár húsvéti szabadtéri programsorozatán.

Palóc Húsvét Füleken

Húsvét hétfőjén 12. alkalommal rendezik meg a Palóc Húsvétot a Füleki Várban; a dél-szlovákiai városban népi hangszerek készítését és mézeskalácsok díszítését is megpróbálhatják a résztvevők – tájékoztatta az MTI-t a rendező Füleki Városi Művelődési Központ igazgatója.

226 millió forint egy képregényoldalért

Hétszázötvenháromezer euróért (226 millió forint) kelt el egy párizsi árverésen a Tintin Amerikában című képregény egy ritka illusztrációja.

Akit egyszerűen csak Nagyszerűnek neveztek

Ötszázhuszonöt éve, 1492. április 8-án halt meg Lorenzo Medici, az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb alakja, Firenze uralkodója, a művészetek bőkezű mecénása, akit az utókor az „Il Magnifico″, a nagyszerű melléknéven emleget.

Fejedelmi kincsek: erdélyi ezüsttalérok Fehérváron

A Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programja keretében visszavásárolt műkincseket minél több embernek látnia kell - hangsúlyozta Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke, egyben a program vezetője csütörtökön, Székesfehérváron, ahol megnyitotta a Fejedelmi kincsek – Erdélyi tallérok című, 16-17. századi erdélyi tallérokat és emlékérmeket bemutató kiállítást.

Egy hadüzenet és a Csonka-Magyarország

A történelmi Magyarország számára is végzetesnek bizonyuló dolgok történtek száz évvel ezelőtt, ezen a napon. Amikor is megérkezett az USA kongresszusa által 373 – 50 arányban megszavazott hadüzenet a központi hatalmak számára. Amerika tehát belépett a Nagy Háborúba, és iszonyú erejével egy év alatt eldöntötte azt. Pedig az Államokban is jelentős német ajkú népesség talált otthonra, és Berlin is sokat megtett, hogy elkerülje ezt a hadüzenetet.

Méltó helyen Micheangelo feszülete

Központi helyet kapott Michelangelo hosszú időre elveszett feszülete a firenzei Santo Spirito (Szentlélek) templomban. A Krisztust meztelenül ábrázoló 1,40 méteres faszobor eddig egy fal mellett lapult, ezután azonban az egykori sekrestye kellős közepén, a kupolából lóg alá egy kábelen, hogy körbejárható, minden szögből megtekinthető legyen a reneszánsz remekmű és teljes mértékben érvényesülhessen a chiaroscuro hatás.

Piramist találtak Egyiptomban

Mintegy 3700 éves, a 13. dinasztia idején épült piramis jó állapotban fennmaradt részeit tárták fel Kairótól délre, a dahsúri nekropoliszban - jelentette be hétfőn Mahmud Afifi, az egyiptomi műemlékvédelmi minisztérium régészeti osztályának vezetője.

Művelődés összes cikke »

Csodató, palota, barlang

közkincstárleadÚgy tűnik, Miskolc fölött járván lépten-nyomon szépirodalmi emlékekkel találkozunk. Ha utunk befelé a Bükkbe, Lillafüredre vezet, ebbe a vadregényes turistacélpontba, odaérkezvén azonnal József Attila Óda című verse jut az eszünkbe, amelynek az 1933-as lillafüredi írótalálkozó, vagyis a találkozó gyönyörű színtere adott ihletet.

A Szinva-patak és a Garadna találkozásánál már korábban is volt egy tó, de ennek vize kevés volt a környéken honos iparhoz, a vasmegmunkáláshoz. Ezért Fazola Henrik, az 1800-as évek elejének leghíresebb magyar díszműkovácsa gátat épített, ezzel kialakult a tó. A Hámori-tó lényegében egy nagy munkával megnagyobbított víztározó, Felső-Hámor és Lillafüred határában. Mélyebb, mint a Balaton, átlagosan kilenc méterre van az alja. Kialakításakor még csak neve sem volt, egyszerűen Tajnak hívták, ami nem más, mint a német Teich, azaz tó szó tájnyelvi változata. A Vasárnapi Újságban 1861-ben Diósgyőri-tónak nevezték.

hámori tó
Lillafüred, a Hámori tó télen (MaNDA adatbázis)

A lillafüredi Palotaszálló 1930-ra épült fel, neoreneszánsz stílusban, Lux Kálmán tervei alapján. A neve az építkezést kezdeményező Bethlen András feleségének, Vay Lillának a nevét őrzi. Diósgyőr hatása elér idáig, a Palotaszálló egyik éttermét reneszánsz étteremmé alakították át, Mátyás teremnek nevezik. Festett üvegablakai a történelmi Magyarország várait mutatják be. A szálloda építésekor hozták létre az ország legnagyobb mesterséges vízesését, húsz méter magasról zúdul le a víz. A Palotaszálló alatt és a környék hegyeinek gyomrában hatalmas katonai bázist rejtettek el, ennek fontos szerepe volt a II. világháború idején, amikor a szálloda maga hadikórházként működött, de a háború elvesztése után még évtizedekig magyar, de leginkább szovjet titkos támaszpontok költöztek be a kazamata-rendszerbe.

hámori tó
A képeslap hátoldala (MaNDA adatbázis)

A híres lillafüredi barlangok, az Anna-, az István- és a Szeleta-barlang meglátogatása után nagyon szép útvonalon visz körbe minket az 1920-ban elindított erdei kisvasút. De Lillafüreden jártunkkor a legtöbb élményt talán a Herman Ottó-emlékház adhatja. Az utolsó polihisztorok egyike a természettudományokban és a néprajzban egyaránt óriási életművet létrehozó Herman Ottó, a póktudományok professzora, élete végén sokszor tért vissza gyerekkora színhelyére, a Pele-lakba. Ez az egykori üdülő mutatja be ma Herman Ottó életét és munkásságát.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.01.09. 13:00