a rovat írásai

Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából

Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen –  közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

MaNDA összes cikke »

Ybl Miklós fóti remekműve

közkincstárleadSokan a magyar építészet egyik legnagyobb alakjának, Ybl Miklósnak élete fő művét, a fóti plébániatemplomban jelölik meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy az építményben Magyarország egyik legszebb templomát tisztelhetjük. Azt írják a szakértők, hogy ez a magyar romantikus építészet csúcspontja, amellyel csak építője pesti Vigadója említhető egy lapon.

A templom egy ötméteres dombra épült. Jobbra és balra találjuk a romantikus, román, mór és bizánci stílus jellemző jegyeit elegyítő, természetesen szintén romantikus stílusú plébániát, és az irgalmas nővérek zárdáját. A templomkapuhoz kőbábos korláttal szegett lépcső visz fel. Az épület négy sarkán tető nélküli, bástya jellegű tornyok vannak. A fő homlokzat tornyai negyvenöt méteresek, a szentély mellettiek harminc méteresek. Az épület nagyságát jelzi, hogy a tornyok mindegyikének csupán egyharmada magasodik a homlokzat fölé. A kapu mellett áll Szent István és Szent László szobra, a két torony között pedig a Szeplőtelen Szűz monumentális, három méter magas, tizennyolc mázsás szobra áll. Maga a templom lényegében két liturgikus térből áll. Az alsó rész a Károlyi család temetkezési helye, a felső a fóti katolikusok temploma. Ebbe belépve szinte visszalöki a látogatót a rendkívül gazdag belső díszítés. Aranyozott gerendázattal megtartott kazettás mennyezet, a mellékhajókat jelző árkádsor apostolképei, vagy az oldalhajók mennyezetének égszínkékje a sárga csillagokkal, lenyűgöző látvány. A bal mellékhajó fő dísze a Szent György oltárkép. A templom legszebb oltárképe Szent Franciskát jeleníti meg. Ez nem véletlen, a templomot gr. Károlyi István építtette, az ő feleségét pedig Esterházy Franciskának nevezeték. Az oltárképen egyébként a grófot is megörökítették, öreg koldus képében szerepel. A főoltárkép a templom védőszentjét, a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz Máriát jeleníti meg. A többi jelentős műalkotáshoz hasonlóan Karl Blaas festette. A templom nevezetessége az orgonája, ezen Liszt Ferenc is játszott.

fót
Ybl temploma egy régi képeslapon a MaNDA gyűjteményéből

Az altemplom a Károlyi család kriptája, ami, köszönhetően az öt méter magasra emelt felső templomnak, nem a föld alatt, hanem föld szintjével van egy vonalban. Szentélyében áll a feltámadt Krisztus márványszobra. Alatta ott van a templom legértékesebb műtárgya, a firenzei nemeskő- és márványberakásos intarzia. Az altemplom szentélyrészét vasrács választja el a kriptától, melyet tizenkét pillér választ ketté. A jobb oldali sírfülkékben nyugszanak a templomépítő gróf és családja földi maradványai, míg a másikban a következő nemzedék halottjai kaptak helyet.

Ybl Miklós lényegében a fóti templommal alapozta meg építészi karrierjét, megmutatván azt a különleges tehetségét, amellyel mindenkori megrendelői kívánságait magas művészi szinten tudta teljesíteni, és magától értetődő módon alkalmazkodott a keresztény hagyományokhoz is.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.01.21. 08:27

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.