a rovat írásai

A proletárok fegyvere

Ezen a pápai Gróf Esterházy Károly Múzeumban őrzött fotón azt láthatjuk, amint Bognár István vállalkozó csapatával, Grigus Zoltánnal, Holczmann Istvánnal, László Kálmánnal, Reizinger Józseffel, Kutrovics Elekkel és Molnár Ferencel a dunántúli „iskolaváros″ Vásár utcáját kövezi. 1940-et írunk, a városatyák biztos találtak pénzt a költségvetésben arra is, hogy már a városközponttól kissé távolabb eső utca is szilárd burkolatot kapjon. Mi pedig megragadjuk az alkalmat, hogy kicsit elgondolkodjunk a kockakő, vagy éppen macskakő mibenlétén, ami ugye jó sokáig a proletárok fontos fegyvere is volt.

Gurulóeszköz, amivel átformálták az országot

Elnézem ezt a képen szunyókáló embert, aki talán már az újságpapírból megevett ebéd után dőlt le egy kicsit el nem kelt árucikkei mellett. Egy pótkocsi kereke is látszik, biztos a traktorra vár, hogy felrakják a portékát és hazainduljanak a szanki piacról. A kiskunhalasi múzeumban őrzött képen a két disznóvágásokon használt, fatörzsből vájt teknő, az öt deszkákból passzentosan összeállított mosóteknő és a sok szerszámnyél mellett ott van 11 kubikostalicska is.

Kodály nem szerette a dohányfüstöt

Galyatető római katolikus templomát 1942-ben szentelték fel. Természetesen a Nagyszálló átadásával összefüggött ez a jeles esemény, hiszen a Mátrában üdülők nagy része vallását gyakorló katolikus volt. A Nagyszálló legnevezetesebb lakója, évről évre visszatérő vendége volt Kodály Zoltán, aki itt komponálta 1942-ben a Csendes mise című művét.

Mi fán terem az a japonizmus?

Mivel a kis rákóczifalvi múzeum által őrzött fa ládikáról a keleti mintákon és a lakkozásán kívül szinte semmit sem tudunk, szárnyalhat hát a képzelet, hogy milyen kalandos úton, hogyan is került Magyarországra.

Galyatető, a Mátra királynője

Ha Magyarország legmagasabb hegységének Kékestető a királya, akkor Galyatető a királynője. A 900 méteresnél magasabb üdülőtelepet festői szerpentin utakon lehet megközelíteni. Ebben a magasságban egész évben harsány színű örökzöldek hirdetik: tessék jönni, itt tiszta a levegő. Galyatető  a trianoni országcsonkításnak köszönheti kiépültét. Szomorú, hogy elveszítettük több ezer méter magas erdélyi és felvidéki hegyeinket, ám örömre ad okot, hogy a magyarság hihetetlenül gyorsan megtalálta és felépítette magának a megmaradt országrész igen gyorsan világhírűvé vált üdülőtelepeit.

Mire jó egy szekéremelő?

Hát itt van ez a szekéremelő, ilyent felénk még nem láttam. Gondoltam, rákeresek, de a Google ezúttal néma maradt. Csak a MaNDA adatbázisában is szereplő, a nagy uniós adatbázisba, az Europeanába is feltöltött, 1954 márciusában Kiskunhalason, vagy a környékén lefényképezett szerkezetet találtam meg, ahogy ott áll egy szecskavágó és egy rozzant kutyaól előtt a kora tavaszi, vagy éppen késő őszi napsütésben.

Erre kössenek gombot!

A tárgyak többségét elsöpri a történelem, pontosabban annak technikatörténeti része. Ami tegnap fontos volt, ma még van ugyan, de csak dísz, holnapra pedig eltűnik.


Estére oda várnak

A főváros legmagasabb pontjáról, ötszázhuszonhét méter magasról, a régi korokban is messzire lehetett ellátni. Némely elbeszélés szerint tiszta időben egészen a Magas-Tátráig. A hegy a nevét egy rege szerint Mátyás királyunk apjáról, Hunyadi Jánosról kapta. Igazán híressé azonban egy másik uralkodó, pontosabban császár- és királyfeleség, Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach, azaz Erzsébet királyné, a magyaroknak annyira kedves Sisi, Ferenc József felesége tette.

A varázsló-pap ötezer éves maszkja

Az első álarcokat minden bizonnyal még az ősember készítette, hogy a megélhetésért (jobb vadászterületért, termékeny asszonyokért, tűzért vagy vízért) folytatott soha véget nem érő küzdelem során előnyhöz jusson az ellenfél megrémítésével. Mert ami eltér a megszokottól, az bizonytalanságot, félelmet kelthet az emberben, és így nem is tud megfelelő hatékonysággal védekezni a maszkos támadókkal szemben. De a most 3D-ben vizsgálható maszk jóval későbbi, a rézkor végének egy varázsló-papja viselhette a Balatonőszöd-Temetődűlőnél elterülő 20 hektáros földművelő településen.

A céhládák titkai

A céhláda az iparos testületek iratainak, értékeinek és pénzének őrzésén túl egy mindezeknél átfogóbb, nagyobb jelentőségre tett szert története folyamán, a céhláda a céh jelképe volt.

Egerzug, Egerszeg, Zalaegerszeg

Erdők, rétek, dombok, völgyek követik egymást festői változatossággal, majd felbukkan Zala megye székhelye, a barátságos kisváros, Zalaegerszeg.

MaNDA összes cikke »

Amiről a nagy ház mesél

közkincstárleadNem is gondolná az ember, hogy egy régi képeslapot nézegetvén mennyi mindenfelé viszi el képzelete, és mennyi mindent megtudhat a kép megőrizte időkről.

Előttünk a pápai Állami Tanítóképző épületét megmutató fénykép. A jelenleg hosszú nevű, ám múltjára nevéhez méltán büszke oktatási intézmény működik itt: a Pápai Szakképzési Centrum Jókai Mór Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma, hogy tovább bonyolítsuk, ez nem más, mint a híres Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola és Leánykollégium utóda.

pápai tanítóképző
A pápai tanítóképző (Forrás: MaNDA adatbázis)

Ám elődjük sem kevésbé híres, nem más az, mint a pápai református kollégium. A mai közgazdasági intézmény 1957-ben költözött oda, ahol jelenleg is működik, a volt Állami Tanítóképző épületébe. Ez a létesítmény több mint száz évvel ezelőtt, 1900-ban épült fel. Közvetlenül a rendszerváltozás után, 1991-ben Pápa önkormányzata minden ízében felújíttatta, így a patinás oktatási intézményben minden szempontból megfelelő körülmények között folyik az oktatás. Az intézmény két részből áll, a húsz osztályból összeállt szakközépiskolából és egy százhúsz fő kényelmes elhelyezését lehetővé tévő koedukált kollégiumból.

A magyar Királyi Tanítóképzőt 1896-ban alapították, 1900-ban költözött ebbe az épületbe, 1959-ig képeztek tanítókat ezen a helyen. Az ekkor már Állami Tanítóképző Intézetnek titulált iskolának hatvanhárom éves működése alatt sok kiváló tanára volt, akik a különböző tudományterületeken országosan és világszerte is elismert eredményeket értek el. Közülük csak néhánynak a nevét említjük, Pethes János, Csoknyay József és Fónay Tibor tanárok, Biczók Ferenc és Uherkovich Gábor biológusok, Csekő Árpád fizikus, Varga Dezső matematikus és Kalmár Márton zenetudós.

Múlt századi költészetünk egyik legnagyobb alakja, a felsőiszkázi születésű Nagy László erősen kötődött Pápához. A polgári iskola első két évfolyamát magánúton egy év alatt teljesítette itt. A neves pápai festőművész és rajztanár, A. Tóth Sándor indította el itt az érzékeny lelkű fiút a festő- és képzőművészet felé. Nagy László 1941 és 1945 között a pápai kereskedelmi középiskolában tanult, majd itt érettségizett. Miután Budapesten az Iparművészeti Főiskolán grafikusként kezdett tanulni, egy év után átjelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, rajz szakra. Ám életébe – szerencsénkre – beütött a költészet, 1948-ban úgy döntött, hogy költőnek áll. Sorra jelentek meg versei és átiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarára. Hogy a Pápán szerzett képzőművészeti ismeretei nem vesztek kárba, azt a későbbiekben kiteljesedett monumentális verseinek mesteri módon megformált, szavakkal érzékletesen megfestett képi világa igazolja.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.01.31. 10:39

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

jános hegy
Estére oda várnak – Sisi 1882-ben volt először a János-hegyen. Körülnézett és egykori feljegyzések szerint a következőket mondta: „Csodálom az embereket, miért mennek oly messze vidékre nyaralni, mikor e hegyek s az itteni kilátás kiállja a versenyt a legszebb világrészletekkel.”