a rovat írásai

III. Országos Közfoglalkoztatási Kiállítás a Vajdahunyad várában

Szeptember 22. és 23. között rendezik meg a III. Országos Közfoglalkoztatási Kiállítást a Vajdahunyad várában. A Belügyminisztérium által szervezett rendezvényen 130 kiállító mutatja be a megvalósított közfoglalkoztatási programok eredményeit, biztosít lehetőséget a település megismerésére, az általuk készített termékek, és a helyi ételek kóstolására, azok megvásárlására.

Ki rombolta le Rezi várát?

A keszthelyi fennsíkon lévő Rezi község mellett a honvédségnek volt egykoron lőtere és bázisa, de ha már katonaság, akkor volt itt egy váracska is, amelyről nem szólnak ugyan hősi énekek, de a romokról készült fényképek ott vannak a Balatoni Múzeum jóvoltából az adatbázisunkban.

Nem volt egy Michelangelo a farkasvári szobrász

Be kell vallanunk, azért a római szobrászok, legalábbis a provinciákban működők nem nagyon érték el görög elődeik színvonalát. Hogy úgy mondjam, elég esetlegesnek, elnagyoltnak is tűnnek azok a sírszobrok is, amik Aquincumból, az egykori helytartói városból kerültek elő. Még inkább elmondhatjuk ezt a most 3D-ben is tanulmányozható, Szentendrén, a rómaiak által Farkasvárnak (Ulcisia Castra) nevezett katonai településen talált dombormű töredékéről. Ami nem valami szemet gyönyörködtető alkotás.

Stádinger Ferenc úr, a parancsnok

Aztán itt van a tűzoltóparancsnok is, aki azért mégis csak volt valaki a két világháború közti falu hierarchiájában. Leginkább a helyi önkéntes tűzoltó egylet, vagy egyesület tagjai választották meg „saját kebelükből”. Tehát egy közéjük tartozó, tekintélyes ember volt, akinek így bizalmat szavaztak. Ilyent látunk a Balatoni Múzeumban őrzött fényképen is, Stádinger Ferenc úr 25 évesen lett tűzoltó Keszthelyen, és egyben el is indult a parancsnokság felé vezető úton.

Az utolsó aranyágacska

„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője, akinek most III. András, az utolsó Árpád-házi királyunk alakjának felidézésével folytatjuk sorozatát.

Kucs Béla mindenütt

Az ózdi kollégák révén Kucs Béla több kisplasztikája is belekerült az adatbázisba. Ami nem is véletlen, az Ózdon született szobrász, aki az ország szinte minden nagyobb településére készített az ötvenes évektől indulóan köztéri szobrot, végül 150 művét szülővárosának ajándékozta.

A ház a sziklák alatt

Badacsonyi sétánkat a páratlan kilátással bíró Rodostó turistaházzal folytatjuk, ami leginkább Tördemicről közelíthető meg a 482 fokot számláló Bujdosó-lépcsőn. Bemenni nem tudunk, de ez a jövőben változhat.

Akik hajtották Singer úr masináját

Az is biztos, hogy nem nagyon volt falu a két világháború között, sőt még azután sem varrónő nélkül. Persze, a jelentősebb településeken szabók is működtek, akik minden a korban viselt ruhanemű előállítására képesek voltak. A varrónők viszont, ahogy én emlékszem, inkább a nők ruhadarabjainak elkészítésével, vagy éppen javítgatásával foglalkoztak.

A mindentudó kocsmáros

Az emberiség történetének első kocsmája talán éppen egy nagy fa alatt volt, ahol egy élelmes ősünk különféle hasznos dolgokra cserélte az általa erjesztett és leszűrt és kimért boldogító italt. Azóta sokat változott a világ, mostanra a falusi kocsma lassan megszűnik a helyi közösségi élet fontos színterének lenni, érdeklődés híján egyre több be is zár. Pedig másként volt ez a boldog békeidőkben, vagy a két világháború között.

A püspök úr 12 méteres keresztje

Szigligetről, a Királyné szoknyáján lévő kilátóból, de a Rókarántó tetején lévő kápolnától is jól látszik a Badacsony tetején, Tördemic felett Ranolder János püspök úr 12 méter magas keresztje. Igaz, mostanra úgy felnőttek a fák körülötte, hogy nem ötlik egyszerre szemünkbe, a Balatoni Múzeum gyűjteményéből kiválasztott képeslapokon. Igaz, ezeken azért jól láthatóan meg is erősítették vonalait.

Munkaigényes üveggyöngy?

Nézegetem ezt az egyszerű, szürke, jelentéktelen kis üveggyöngyöt. Tényleg, nagyon meggondolná manapság valaki, hogy egy ilyen holmikból összeállított nyaklánccal, karkötővel ékítse magát. Aztán mégis mekkora munka, szakértelem és tapasztalat van ebben a kis semmiségben!

MaNDA összes cikke »

Amiről a nagy ház mesél

közkincstárleadNem is gondolná az ember, hogy egy régi képeslapot nézegetvén mennyi mindenfelé viszi el képzelete, és mennyi mindent megtudhat a kép megőrizte időkről.

Előttünk a pápai Állami Tanítóképző épületét megmutató fénykép. A jelenleg hosszú nevű, ám múltjára nevéhez méltán büszke oktatási intézmény működik itt: a Pápai Szakképzési Centrum Jókai Mór Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma, hogy tovább bonyolítsuk, ez nem más, mint a híres Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola és Leánykollégium utóda.

pápai tanítóképző
A pápai tanítóképző (Forrás: MaNDA adatbázis)

Ám elődjük sem kevésbé híres, nem más az, mint a pápai református kollégium. A mai közgazdasági intézmény 1957-ben költözött oda, ahol jelenleg is működik, a volt Állami Tanítóképző épületébe. Ez a létesítmény több mint száz évvel ezelőtt, 1900-ban épült fel. Közvetlenül a rendszerváltozás után, 1991-ben Pápa önkormányzata minden ízében felújíttatta, így a patinás oktatási intézményben minden szempontból megfelelő körülmények között folyik az oktatás. Az intézmény két részből áll, a húsz osztályból összeállt szakközépiskolából és egy százhúsz fő kényelmes elhelyezését lehetővé tévő koedukált kollégiumból.

A magyar Királyi Tanítóképzőt 1896-ban alapították, 1900-ban költözött ebbe az épületbe, 1959-ig képeztek tanítókat ezen a helyen. Az ekkor már Állami Tanítóképző Intézetnek titulált iskolának hatvanhárom éves működése alatt sok kiváló tanára volt, akik a különböző tudományterületeken országosan és világszerte is elismert eredményeket értek el. Közülük csak néhánynak a nevét említjük, Pethes János, Csoknyay József és Fónay Tibor tanárok, Biczók Ferenc és Uherkovich Gábor biológusok, Csekő Árpád fizikus, Varga Dezső matematikus és Kalmár Márton zenetudós.

Múlt századi költészetünk egyik legnagyobb alakja, a felsőiszkázi születésű Nagy László erősen kötődött Pápához. A polgári iskola első két évfolyamát magánúton egy év alatt teljesítette itt. A neves pápai festőművész és rajztanár, A. Tóth Sándor indította el itt az érzékeny lelkű fiút a festő- és képzőművészet felé. Nagy László 1941 és 1945 között a pápai kereskedelmi középiskolában tanult, majd itt érettségizett. Miután Budapesten az Iparművészeti Főiskolán grafikusként kezdett tanulni, egy év után átjelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, rajz szakra. Ám életébe – szerencsénkre – beütött a költészet, 1948-ban úgy döntött, hogy költőnek áll. Sorra jelentek meg versei és átiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarára. Hogy a Pápán szerzett képzőművészeti ismeretei nem vesztek kárba, azt a későbbiekben kiteljesedett monumentális verseinek mesteri módon megformált, szavakkal érzékletesen megfestett képi világa igazolja.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.01.31. 10:39

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

III andrás
Az utolsó aranyágacska – II. András utószülött fia István herceg Velencében nőtt fel, itt is vette feleségül 1263-ban a dallamos nevű patríciuslányt, Marosini Tomasinát. István herceg ugyan 1271-ben meghalt, de özvegye sosem felejtette el, hogy gyermekük, András igényt támaszthat a magyar trónra.