a rovat írásai

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

Hopp, ez itt egy stílustű!

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Borotva, olló, pióca

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Tudós után borbarát király jött

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Bélára Dömösön rászakadt a trón

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Isteni mesterség

Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Darabjaiból rakta össze férjeurát

Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Hamvaink hajléka

Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán.

Kunországi pihenőhely

Óriási meglepetés érheti azt, aki úgy gondolja, hogy az Alföld tengersík vidékén jóval kevesebb érdekesség van, mint az ország más részein. Kevéssé ismert például, hogy Kisújszálláson egyre híresebb gyógyhatású hévízforrást találtak, melyre a közelmúltban egy óriási gyógycentrumot építettek. Ennek része a  Kumánia szálloda, amely az organikus építészet mintapéldájaként áll előttünk.

Amit Szent István hagyott ránk

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Magyarnak lenni

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

MaNDA összes cikke »

Háry János, Kodály, Liszt Ferenc és Babits városa

helyszineilead

Tolna megye fővárosának, Szekszárdnak mindjárt a nevénél megállhatunk, és felidézhetjük annak egyik megfejtését, mi szerint az I. Béla királyunkra utal, aki barna (szög) bőrű és kopasz (szár) volt (szögszár). Az mindenesetre tény, hogy Szent László királyunk édesapja, I. Béla Szekszárdon van eltemetve.

A történelem viharai tatárostul, törököstül ezen a tájon is végigsöpörtek, az 1700-as években kezdődött a város újjáépítése. Templomok, polgárházak, iskolák hada nőtt ki a földből, a 19. század végére Szekszárd nagyvárossá vált. Azt mondják, Szekszárd a művészetek, a bor és a sport városa. Szekszárdi volt Garai János költő, aki megteremtette a nagyotmondó öreg katona alakját, Háry Jánost. Kodály Zoltán aztán ennek alapján írta meg világhírű daljátékát. A város leghíresebb szülötte Babits Mihály, kétszáz éves szülőháza ma a költő emlékmúzeumként működik.  Itt kapott helyet három közelmúltban elhunyt jelentős magyar írónk hagyatéka is: Baka István költő, Csengey Dénes és Mészöly Miklós írók kéziratai. A szekszárdiak zeneiskolájukra, akárcsak a többi országos hírű oktatási intézményükre, rendkívül büszkék. Van is rá okuk, többek között az a tény, hogy itt vendégeskedett és tette Szekszárdot a zenei élet átmeneti központjává Liszt Ferenc. Szekszárdi Mise című művével a nagy zeneszerző a város nevét beleírta a zeneirodalomba. A város múltját a tudós bencés papról, Wosinsky Mórról elnevezett múzeumban és a rendkívül gazdag megyei levéltárban lehet tanulmányozni.

borozgatás
Forrás: MaNDA adatbázis

Szekszárd a nemes borok városa. Vörösbora a világ minden táján ismert és népszerű. A testes, tüzes, nagy alkoholtartalmú, szinte feketébe hajló vörösborok mellett mostanában itt is megjelent a könnyebb rozé. Valamikor Szekszárdot a rubinszínű, illatos kadarka tette híressé. Ez az egyetlen város, amely Eger mellett a bikavér nevet használhatja. A bikavért két-három szőlőfajtából készítik. A keverési receptek titkosak, a bikavér nevet egyébként előbb használták itt, mint Egerben. A jellemzően szekszárdi vörösborszőlő fajták: a kékfrankos, a zweigelt, a merlot, a cabernet franc, a kadarka, a cabernet sauvignon és Pinot noir mellett soroljuk fel a fehérborszőlőket is: az olaszrizling, a rizligszilváni, a chardonnay, a rajnai rizling és a tramini. Napjainkban a magyar borászat élvonalába tartoznak a szekszárdiak, közülük az Eszterbauer, a Takler, a Heimann, a Veztergombi vagy a Mészáros nevet viselő pincészetek a leghíresebbek.

Dippold Pál

 

 

 

• Publikálva: 2017.02.07. 14:28

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

szent lászló
Szent László, a rendteremtő – László hatalmas egyházszervező tevékenységéhez sorolható a bihari püspökség áthelyezése Váradra, és a zágrábi püspökség megalapítása. Királysága alatt László Horvátországot Magyarországhoz csatolta – itt is maradt egészen 1918-ig. Összevonta a görög szertartású bácsi püspökséget a latin szertartású kalocsai érsekséggel.