a rovat írásai

Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából

Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen –  közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

MaNDA összes cikke »

Amiben talán Brüsszelt is veri Kiskunhalas

JO_manda_adatbazisHa csipke, akkor mindenkinek Brüsszel jut eszébe, ahol még a főtér, a Gran Place is eme leheletfinom kézimunkára hasonlít. Aztán valahogy kezd feledésbe merülni, hogy nekünk is van egy Brüsszelünk, a csipkészítés tekintetében. Ez pedig Kiskunhalas, a halasi csipke, ami felveszi a versenyt belga és velencei vetélytársaival. Történetének olvasgatása mellett most nézzünk meg néhány régi fényképet a MaNDA adatbázisában.
Talán még a nagymamák emlékeznek is rá, hogy a két világháború között, de egészen a nyolcvanas évekig, amikor még nem volt tévé, vagy csak a két csatornából lehetett választani, és nem voltak közösségi oldalak sem, mekkora divatja volt falun és városon a kézimunkázásnak. Összejöttek a napi munka után a barátnők, mert közösen jobb kikapcsolódni is, hímződtek a terítők, varródtak a csipkék az ország minden tájékán. Hogy aztán ebből a divatból miért éppen a halasi csipke emelkedett ki és vált világhírűvé, az leginkább két embernek köszönhető.
 
csipke
Rókacsipke (forrás: MaNDA adatbázis)
 
Legelőbb is az erdélyi születésű Dékáni Árpád rajztanárnak, a halasi református gimnázium akkori oktatójának, aki 1902-ben megtervezte az első mintákat. És Markovits Mária okleveles varrónőnek, aki egy új technika kidolgozásával, társnőivel együtt megvalósította ezeket a terveket. Markovits Mária 1897-ben végzett a Magyar Királyi Állami Nőiipariskola fehérneművarró szakán és tehetségét látva Vaszary Kolozs hercegprímás a Mátyás templom miseingeinek hímzéseit rendelte meg tőle. De megbízták a Ferenc József számára készített garnitúra kárpitjainak elkészítésével is. Ezt aztán az 1900-as Párizsi Világkiállításon aranyéremmel jutalmazták.
 
csipke
Csipkeöltés (forrás: MaNDA adatbázis)
 
Az új technika lényege a varrás, pontosabban a stoppolás volt, amellyel a lehelletfinom lenfonalból olyan csodálatos csipkék születtek, melyek már két év múlva, a St. Louis-i Világkiállításon nagydíjat érdemeltek. A Dékáni szervezte műhelyben Markovits Ilona mellett Schreirer Rózsika, Szabady Eleonóra és Lefkovits Rózsika dolgozott és hamarosan az gödöllői szőnyegszövőkkel együtt az Iparművészeti Iskola tanműhelyévé lettek. Megjegyzendő, hogy a korszak női viseletében a csipke kiemelkedő szerepet játszott. Gallérok, tarsolyok, legyezők, zsabók és azok a Krúdy által is emlegetett csipkés szegélyű zsebkendők miden magára valamit adó nő ruhatárának fontos tartozékai votak. Volt tehát kereslet, Dékáni ugyan 1911-ben elment tanárkodni a fővárosba, de még küldött rajzokat, 1918-ban viszont hazaköltözött és a Gyulafehérvár melletti Borbánd bírájaként működött haláláig.
 
csipkeház
Csipke Ház (forrás: MaNDA adatbázis)
 
1935-ben viszont Halason felépült a Csipke Ház, amely foglalkoztatta a csipkekészítőket egészen 1946-ig. 1952-ben már a Kiskunhalasi Háziipari Szövetkezet működtette a házat, amit fel is újjítottak. A minőséget pedig az 1958-as Brüsszeli Világkiállítás nagydíja is jelzi. Napjainkban alapítványi keretek között zajlik a tevékenység, a halasi csipke pedig ajándék formájában eljutott Horthytól Hitleren és Sztálinon át egészen Ferenc pápáig.

Pálffy Lajos
 

• Publikálva: 2017.02.09. 09:42

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.