a rovat írásai

A proletárok fegyvere

Ezen a pápai Gróf Esterházy Károly Múzeumban őrzött fotón azt láthatjuk, amint Bognár István vállalkozó csapatával, Grigus Zoltánnal, Holczmann Istvánnal, László Kálmánnal, Reizinger Józseffel, Kutrovics Elekkel és Molnár Ferencel a dunántúli „iskolaváros″ Vásár utcáját kövezi. 1940-et írunk, a városatyák biztos találtak pénzt a költségvetésben arra is, hogy már a városközponttól kissé távolabb eső utca is szilárd burkolatot kapjon. Mi pedig megragadjuk az alkalmat, hogy kicsit elgondolkodjunk a kockakő, vagy éppen macskakő mibenlétén, ami ugye jó sokáig a proletárok fontos fegyvere is volt.

Gurulóeszköz, amivel átformálták az országot

Elnézem ezt a képen szunyókáló embert, aki talán már az újságpapírból megevett ebéd után dőlt le egy kicsit el nem kelt árucikkei mellett. Egy pótkocsi kereke is látszik, biztos a traktorra vár, hogy felrakják a portékát és hazainduljanak a szanki piacról. A kiskunhalasi múzeumban őrzött képen a két disznóvágásokon használt, fatörzsből vájt teknő, az öt deszkákból passzentosan összeállított mosóteknő és a sok szerszámnyél mellett ott van 11 kubikostalicska is.

Kodály nem szerette a dohányfüstöt

Galyatető római katolikus templomát 1942-ben szentelték fel. Természetesen a Nagyszálló átadásával összefüggött ez a jeles esemény, hiszen a Mátrában üdülők nagy része vallását gyakorló katolikus volt. A Nagyszálló legnevezetesebb lakója, évről évre visszatérő vendége volt Kodály Zoltán, aki itt komponálta 1942-ben a Csendes mise című művét.

Mi fán terem az a japonizmus?

Mivel a kis rákóczifalvi múzeum által őrzött fa ládikáról a keleti mintákon és a lakkozásán kívül szinte semmit sem tudunk, szárnyalhat hát a képzelet, hogy milyen kalandos úton, hogyan is került Magyarországra.

Galyatető, a Mátra királynője

Ha Magyarország legmagasabb hegységének Kékestető a királya, akkor Galyatető a királynője. A 900 méteresnél magasabb üdülőtelepet festői szerpentin utakon lehet megközelíteni. Ebben a magasságban egész évben harsány színű örökzöldek hirdetik: tessék jönni, itt tiszta a levegő. Galyatető  a trianoni országcsonkításnak köszönheti kiépültét. Szomorú, hogy elveszítettük több ezer méter magas erdélyi és felvidéki hegyeinket, ám örömre ad okot, hogy a magyarság hihetetlenül gyorsan megtalálta és felépítette magának a megmaradt országrész igen gyorsan világhírűvé vált üdülőtelepeit.

Mire jó egy szekéremelő?

Hát itt van ez a szekéremelő, ilyent felénk még nem láttam. Gondoltam, rákeresek, de a Google ezúttal néma maradt. Csak a MaNDA adatbázisában is szereplő, a nagy uniós adatbázisba, az Europeanába is feltöltött, 1954 márciusában Kiskunhalason, vagy a környékén lefényképezett szerkezetet találtam meg, ahogy ott áll egy szecskavágó és egy rozzant kutyaól előtt a kora tavaszi, vagy éppen késő őszi napsütésben.

Erre kössenek gombot!

A tárgyak többségét elsöpri a történelem, pontosabban annak technikatörténeti része. Ami tegnap fontos volt, ma még van ugyan, de csak dísz, holnapra pedig eltűnik.


Estére oda várnak

A főváros legmagasabb pontjáról, ötszázhuszonhét méter magasról, a régi korokban is messzire lehetett ellátni. Némely elbeszélés szerint tiszta időben egészen a Magas-Tátráig. A hegy a nevét egy rege szerint Mátyás királyunk apjáról, Hunyadi Jánosról kapta. Igazán híressé azonban egy másik uralkodó, pontosabban császár- és királyfeleség, Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach, azaz Erzsébet királyné, a magyaroknak annyira kedves Sisi, Ferenc József felesége tette.

A varázsló-pap ötezer éves maszkja

Az első álarcokat minden bizonnyal még az ősember készítette, hogy a megélhetésért (jobb vadászterületért, termékeny asszonyokért, tűzért vagy vízért) folytatott soha véget nem érő küzdelem során előnyhöz jusson az ellenfél megrémítésével. Mert ami eltér a megszokottól, az bizonytalanságot, félelmet kelthet az emberben, és így nem is tud megfelelő hatékonysággal védekezni a maszkos támadókkal szemben. De a most 3D-ben vizsgálható maszk jóval későbbi, a rézkor végének egy varázsló-papja viselhette a Balatonőszöd-Temetődűlőnél elterülő 20 hektáros földművelő településen.

A céhládák titkai

A céhláda az iparos testületek iratainak, értékeinek és pénzének őrzésén túl egy mindezeknél átfogóbb, nagyobb jelentőségre tett szert története folyamán, a céhláda a céh jelképe volt.

Egerzug, Egerszeg, Zalaegerszeg

Erdők, rétek, dombok, völgyek követik egymást festői változatossággal, majd felbukkan Zala megye székhelye, a barátságos kisváros, Zalaegerszeg.

MaNDA összes cikke »

Éneklő doktor a Meseautóban

közkincstárlead

A magyar művészek, a férfiak legalábbis, igen erősen vonzódtak a motorkerékpárokhoz. Elég csak Illyés Gyulára gondolnunk, akinek tengerészsapkás Berva mopedes fényképe legalább annyira beleégett a közemlékezetbe, mint Horthy Miklós a fehér lován. Van a közelmúlt magyar művészeti-szórakoztatóipari történetének egy igen érdekes sorsú alakja. Beszédes az a fénykép, amit gyűjteményünkben találunk a sok többi mellett: dr. Ilosvay Gusztáv motoron ül a havas tájban. A róla szóló írások furcsa foglalkozáspárosítással jellemzik a művészt: orvos és bárénekes.


Ilosvay Sopronban született 1911-ben, ám miután már 1932-ben orvostanhallgató korában egy rendkívül népszerű film, a Mikszáth Kálmán regényéből készül Vén gazember főszereplőjeként Bársony Rózsi mellett mutatta meg az országnak rendkívüli színészi és énekesi tehetségét, egy csapásra ismertté vált. Későbbi népszerűségének cseppet sem ártott, hogy Ilosvaynak ez volt az első, ám egyben utolsó filmfőszerepe. Játszott ugyan később is, de akkor már énekes epizódszereplőként tartotta meg közkedveltségét. 1934-ben testvéreivel, Eszterrel, a későbbi híres operaénekessel és Ferenccel, a színész-újságíróval megalapította az Ilosvay-triót. Édesapja, a soproni rendőrkapitány méltán lehetett büszke gyerekeire, akiknek a hírneve igen gyorsan terjedt. A főleg jazz muzsikát játszó együttes rendszeresen fellépett az angolparkban, műsort kapott a magyar rádióban, lemezeik jelentek meg. A trióhoz később csatlakozott Ákos Stefi és Kazal László. Nem akárkikkel dolgozott, azaz énekelt Ilosvay Gusztáv, aki mellesleg komoly orvosi praxist is kiépített magának.

ilosvay
(Forrás: MaNDA adatbázis)

Nem véletlenül szerette a daloló doktor a motorokat, szerzeményei lüktető ritmus és dallamvilága mind-mind a motorizációt idézte. A trió mellett Ilosvay szólóénekesként is ismert volt a fővárosban, sok vendég miatta járt szívesen az Arizona bárba, persze ehhez kellettek társai, Markos József, azaz Alfonzó és Benedek Tibor. A sokoldalú doktor kiváló gitáros volt, és jól beszélt angolul. Ez utóbbira, mondjuk, a második világháború után rá is fizetett, a Pipacs bárban, a Szép Ilonkában és az Old Firenze bárban bizonyos elvtársaknak nem tetszettek az angol nyelvű jazz és country slágerek, két évre eltiltották a szerepléstől.

ilosvay
(Forrás: MaNDA adatbázis)

Szoros barátság fűzte a neves filmrendezőhöz, Macskássy Gyulához, az ő reklámstúdiójában jutott később szerep Ilosvaynak, hiszen a rövid reklámfilmekhez készített még ma is fel-felbukkanó kísérő muzsikát. Egyforma intellektuális és zenei igényességgel komponálta meg a rövid reklámdarabok zenéjét, átütő erejű humorérzéke kitűnően tudott érvényesülni akár a hashajtó reklámban vagy a villanykörtét népszerűsítőben, de még a babaápolási eszközöket reklámozó darabban is.

Ilosvay Gusztáv legismertebb száma, amely ma is felidézi hangját, az 1934-ben született Meseautó című film betétdala. A muzsikus doktor 1961-ben halt meg Budapesten.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.02.10. 10:42

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

jános hegy
Estére oda várnak – Sisi 1882-ben volt először a János-hegyen. Körülnézett és egykori feljegyzések szerint a következőket mondta: „Csodálom az embereket, miért mennek oly messze vidékre nyaralni, mikor e hegyek s az itteni kilátás kiállja a versenyt a legszebb világrészletekkel.”