a rovat írásai

Bezárult a földvári kör

Különös játéka a történelemnek, hogy már Balatonföldvár kialakulása előtt fél évszázaddal a Széchenyi család kezében volt a világszínvonalú üdülőtelep kialakításának kulcsa. Széchenyi István gróf ugyanis 1846-ban az ország korszerű közlekedésének kialakítására kapott megbízást. A „legnagyobb magyar” a Javaslat a magyar közlekedésügy fejlődéséről című tanulmányában többek között a Budapestről kiinduló vasúti fővonalak fontosságát hangsúlyozta.

Polly Ági, a rajzfilmben táncoló

A magyar filmtörténészek régi, sokszor leírt, ám szomorúan igaz ténymegállapítása, hogy 1945 előtt szinte alig beszélhetünk magyar animációs filmgyártásról. Vannak ugyan apróbb emlékek a 20. század első feléből ebben a műfajban, ám ezek többnyire reklámfilmek.

Kicsit egyszerű is, büdös is, de a miénk

Az emberiség hosszúra nyúlt történelme folyamán sokféle világítóeszközt használt, míg eljutott a villanyvilágításig. Ami mostanra a fejlődés csúcsának tűnik, hiszen a legmodernebb napelemes megoldásokhoz is kell egy kis hálózati rásegítés, ha tartósan nincsen átalakítható fény. No de inkább nézzük most a mécsest, mint fényforrást, ami sokkal nagyobb pályaívet futott be, mint a villanyvilágítás. És ha már mécses, akkor vegyük most elő a túrkevei Finta Múzeum egyik 3D-ben digitalizált, a funkció és a forma egységét mutató ilyen világítóeszközét.

Földvárra köves úton

Balaton partjának azon a területén, ahol ma Földvár van, a Kr.e. 4. évszázadban kelták éltek. Földvár neve írásos formában egy 11. századi magyar oklevélben bukkan elő. Addig azonban sok minden történet ezen a vidéken.

Az ácsmester bátor fiacskája

A pápai Gróf Esterházy Károly Múzeumban őrzött, a Református Újtemplom építéséről készült fotográfiát nézegetem, és bizonyos vagyok abban, hogy ott a toronysisak ácsolatának az alján Kerekes Károly ács fehér ingben, nyakkendőben csak azért vitte fel ilyen magasra a fiát, hogy majd ácsot faragjon belőle.

Az okos dohányzás eszköze

A világ első dohányzó emberei az indiánok voltak. Másokról legalábbis nem maradtak ránk erre vonatkozó emlékek. A dohány őshazája Amerika. Mint annyi minden más, Európában ismeretlen növény, mint a kukorica vagy a paprika is tehát lényegében Kolumbusz Kristófnak köszönhető.

Igényes ládikafül

Egy vélhetően fából összeállított ládának a füléből is elég sokat megtudhatunk egy-egy adott nép, vagy éppen település életéről, pontosabban annak egy időszakáról. Így vagyunk ezzel a Pátyon talált, bronzból öntött fogantyúval is, mely 2008-ban került a Szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum leltárkönyvébe.

Főúri kastélyból munkásüdülő

Velence felé autózván több útjelző tábla is jelzi, hogy merre menjünk, ha a Tordas nevű településre akarunk jutni. A fővárostól alig harminc kilométerre fekvő falu mára már némi túlzással az agglomeráció részének mondható. De hol volt akkor még Budapest, amikor ezen a helyen már a kőkorszaktól kezdve éltek kisebb-nagyobb embercsoportok: hunok, avarok, rómaiak. És persze a honfoglalás után magyarok.

Fakutya- mára már vasból

Most, az idei kemény telet magunk mögött hagyván, amikor is újra teljesen befagytak álló- és folyóvizeink, a Manda archívumában található kép segítségével visszaúszhatunk az időben a télbe, abba a nagyon hideg, jeges-fagyos időbe, amikor sokan elővehették például a fakutyát. Ezt a téli csúszó alkalmatosságot Magyarországon leginkább a Balatonnál használják, nevének anyagmegjelölésével ellentétben a mostani fakutyák vasból készültek.

Itt van valahol Balázsovits Norbert tanár úr?

Ha már egy bognárt láttunk a piacon portékáit árulni, nézzünk meg egy csapat, úgy 30-35 bognárt is 1910-ből, Szentes városából, ahol az Ipartestületi Székházban vacsorához, majd iszogatáshoz készülnek éppen. Béke volt immár hatvan éve, virágzott a gazdaság, jó volt Szentesen is bognárként élni és dolgozni. Én ezt is látom a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban őrzött fényképen.

Ki lehetett Verus?

Vajon ki volt, mivel foglalkozhatott az a Verus nevű férfi, akinek terra sigillata tányérja a pátyi kelta-római kori temetőből került elő, és most a szentendrei Feneczy Múzeumi Centrumban található?

MaNDA összes cikke »

Éneklő doktor a Meseautóban

közkincstárlead

A magyar művészek, a férfiak legalábbis, igen erősen vonzódtak a motorkerékpárokhoz. Elég csak Illyés Gyulára gondolnunk, akinek tengerészsapkás Berva mopedes fényképe legalább annyira beleégett a közemlékezetbe, mint Horthy Miklós a fehér lován. Van a közelmúlt magyar művészeti-szórakoztatóipari történetének egy igen érdekes sorsú alakja. Beszédes az a fénykép, amit gyűjteményünkben találunk a sok többi mellett: dr. Ilosvay Gusztáv motoron ül a havas tájban. A róla szóló írások furcsa foglalkozáspárosítással jellemzik a művészt: orvos és bárénekes.


Ilosvay Sopronban született 1911-ben, ám miután már 1932-ben orvostanhallgató korában egy rendkívül népszerű film, a Mikszáth Kálmán regényéből készül Vén gazember főszereplőjeként Bársony Rózsi mellett mutatta meg az országnak rendkívüli színészi és énekesi tehetségét, egy csapásra ismertté vált. Későbbi népszerűségének cseppet sem ártott, hogy Ilosvaynak ez volt az első, ám egyben utolsó filmfőszerepe. Játszott ugyan később is, de akkor már énekes epizódszereplőként tartotta meg közkedveltségét. 1934-ben testvéreivel, Eszterrel, a későbbi híres operaénekessel és Ferenccel, a színész-újságíróval megalapította az Ilosvay-triót. Édesapja, a soproni rendőrkapitány méltán lehetett büszke gyerekeire, akiknek a hírneve igen gyorsan terjedt. A főleg jazz muzsikát játszó együttes rendszeresen fellépett az angolparkban, műsort kapott a magyar rádióban, lemezeik jelentek meg. A trióhoz később csatlakozott Ákos Stefi és Kazal László. Nem akárkikkel dolgozott, azaz énekelt Ilosvay Gusztáv, aki mellesleg komoly orvosi praxist is kiépített magának.

ilosvay
(Forrás: MaNDA adatbázis)

Nem véletlenül szerette a daloló doktor a motorokat, szerzeményei lüktető ritmus és dallamvilága mind-mind a motorizációt idézte. A trió mellett Ilosvay szólóénekesként is ismert volt a fővárosban, sok vendég miatta járt szívesen az Arizona bárba, persze ehhez kellettek társai, Markos József, azaz Alfonzó és Benedek Tibor. A sokoldalú doktor kiváló gitáros volt, és jól beszélt angolul. Ez utóbbira, mondjuk, a második világháború után rá is fizetett, a Pipacs bárban, a Szép Ilonkában és az Old Firenze bárban bizonyos elvtársaknak nem tetszettek az angol nyelvű jazz és country slágerek, két évre eltiltották a szerepléstől.

ilosvay
(Forrás: MaNDA adatbázis)

Szoros barátság fűzte a neves filmrendezőhöz, Macskássy Gyulához, az ő reklámstúdiójában jutott később szerep Ilosvaynak, hiszen a rövid reklámfilmekhez készített még ma is fel-felbukkanó kísérő muzsikát. Egyforma intellektuális és zenei igényességgel komponálta meg a rövid reklámdarabok zenéjét, átütő erejű humorérzéke kitűnően tudott érvényesülni akár a hashajtó reklámban vagy a villanykörtét népszerűsítőben, de még a babaápolási eszközöket reklámozó darabban is.

Ilosvay Gusztáv legismertebb száma, amely ma is felidézi hangját, az 1934-ben született Meseautó című film betétdala. A muzsikus doktor 1961-ben halt meg Budapesten.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.02.10. 10:42

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

polly ági
Polly Ági, a rajzfilmben táncoló – Valker István rendezőnek egy meglehetősen bonyolult, új technikával kellett megküzdenie, hiszen a kitűnően táncoló Pollák Ágit animációs környezetbe kellett helyeznie. A kombinált technika első filmje 1934-ben készült el, ez volt az első Polly Ági film, a Sztepptánc. Nem sikerült.