a rovat írásai

Profi szűrő

Ez bizony itt egy egészen profi módon kivitelezett szűrő, ami valamikor Krisztus előtt 2700 és 2000 között készülhetett. Szigetszentmiklóson, a Felső Ürge-hegyen találták meg sírmellékletként, így került be a szentendrei múzeumba. A sorozatunkban korábban ismertetett „szükségpohárhoz″ képest láthatóan magasabb minőséget képvisel, a Harangedényes kultúra embere formálta valószínűleg fazekaskorongot használva.

Mindig a méhész jár a legjobban

Bizony, valamikor minden valamire való faluban többen is foglalkoztak komolyan méhészettel, de olyan is volt, hogy csak néhány kasnyi, vagy kaptárnyi méh volt a háznál a család saját szügségetére. A kas, vagy kaptár vitát most nem döntenénk el, ezért két fénykép is van a Thorma János Múzeum jóvoltából a cikkben. Az egyiken vesszőből font, sárral tapasztott kasokat, a másikon precízen megépített méhest látunk az abban sorakozó kaptárakkal.

Bartók Béla és Fekete István nyomában

A balatonberényi nevezetességeket meglátogatva sem szakadhatunk el a történelemtől. De nem is akarunk.

Verecke, Kárpátalja legismertebb történelmi helye

A festőművészet egyik fénykorát jelentő 19. század, a romantika, a historizmus, a közvetlenül a szecesszió előtti időszak szellemi pezsgése nagy hatással volt a kor alkotóira. A már a világhírnév küszöbén túllépő Munkácsi Mihály mellett Feszty Árpád képeiben fedezhető fel a nagy művészekre valló, valóságon túli feszültség.

Gyilkos szerszám

A gyilkolás egyik legősibb eszköze a tőr, csúf, hegyes szerszám, amit ránézésre is pont arra találtak ki, hogy könnyedén belefúródjon oda, ahova szánták. Hogy aztán ez éppen egy emberi szív, vagy valami állatnak a legsebezhetőbb pontja, az a történetünk szempontjából talán nem is érdekes. Annál izgalmasabb viszont megvizsgálni a 3D-s technika segítségével egy réges-régi tőrt, amit a keszthelyi Balaton Múzeumban őriznek.

Csillagvári csodák

Balatonszentgyörgy határában található a Csillagvár. Az 1820-23 között, Festetics László építtetett vadászvár különleges látnivalókat kínál. A világon egyedülállónak mondják, egyrészt csillag alaprajza miatt, másrészt harminc méter mély kútjáért.

Egy nem is annyira egyszerű tudomány

A kosárfonás, vagy kötés egy mindmáig élő foglalatosság, bár a kínaiak és más keleti népek ezt a területet is szép lassan meghódítják. Mert még mindig olcsóbb áthajókáztatni végtelen tengereken a keleti kosarakat, mint tisztességesen megfizeti egy magyar kosárfonót, fenntartani ezt a korábban igen csak fontos tudományt, mesterséget. Aminek produktumait most az kiskunhalasi piacon is megnézhetjük egy 1957 júniusában készült fényképen.

A Balaton

A nyár közeledtével hasznos felidéznünk mindazt, amit a mi Rivieránkról illik tudnunk. Például azt, hogy Európa legnagyobb tavát magyar tengernek is nevezik. Hossza 78 km, legnagyobb szélessége 15 km, legkisebb pedig 1,5 km, ez a Tihanyi- félszigetnél van, ahol a legmélyebb, 11,5 m a víz.

Ősi fésű

Fenékpusztáról, az ottani római erődről már többször is olvashattak ezeken az oldalakon. Most az erőd déli falánál lévő temetőből előkerült fésűt nézzük meg jobban, amely romos állapotában is igazi mestermunkának tűnik. Nem annyira ősi persze, mint azt a cím állítja, de attól még szép időt, vagy 1500 évet volt a föld alatt.

Buddhisták és ortodox keresztények

A balatonberényi szőlőhegyen egy nálunk kevéssé ismert ősi kultúra képviselőivel találkozhatnak a Tibeti Kulturális Központba látogatók. A Magyarországra többször is ellátogató dalai láma iránymutatásai szerint működő meditációs központban a tibeti buddhizmus és a magyarság kapcsolatait mutatják be, amelyben a legfontosabb szereplő Kőrösi Csoma Sándor volt. A dalai láma egyébként, ha itt van, a leányfalui katolikus lelkigyakorlatos házban száll meg, műveit Váncsa István fordította magyarra.

Balogh a vörös vádbiztos

Egy fényképet nézegetek a MaNDA gyűjteményében, a székesfehérvári Forradalmi Törvényszék tagjai vanak rajta. Balról jobbra Fekete József elnök, Ferslik Ferenc és Bencsik István bírók, Bognár Gyula irodavezető, Balogh János vádbiztos és Vámos Dezső jegyző. Élet és halál urai voltak 1919 tavaszán és nyarán a megyeszékhelyen.

MaNDA összes cikke »

Éneklő doktor a Meseautóban

közkincstárlead

A magyar művészek, a férfiak legalábbis, igen erősen vonzódtak a motorkerékpárokhoz. Elég csak Illyés Gyulára gondolnunk, akinek tengerészsapkás Berva mopedes fényképe legalább annyira beleégett a közemlékezetbe, mint Horthy Miklós a fehér lován. Van a közelmúlt magyar művészeti-szórakoztatóipari történetének egy igen érdekes sorsú alakja. Beszédes az a fénykép, amit gyűjteményünkben találunk a sok többi mellett: dr. Ilosvay Gusztáv motoron ül a havas tájban. A róla szóló írások furcsa foglalkozáspárosítással jellemzik a művészt: orvos és bárénekes.


Ilosvay Sopronban született 1911-ben, ám miután már 1932-ben orvostanhallgató korában egy rendkívül népszerű film, a Mikszáth Kálmán regényéből készül Vén gazember főszereplőjeként Bársony Rózsi mellett mutatta meg az országnak rendkívüli színészi és énekesi tehetségét, egy csapásra ismertté vált. Későbbi népszerűségének cseppet sem ártott, hogy Ilosvaynak ez volt az első, ám egyben utolsó filmfőszerepe. Játszott ugyan később is, de akkor már énekes epizódszereplőként tartotta meg közkedveltségét. 1934-ben testvéreivel, Eszterrel, a későbbi híres operaénekessel és Ferenccel, a színész-újságíróval megalapította az Ilosvay-triót. Édesapja, a soproni rendőrkapitány méltán lehetett büszke gyerekeire, akiknek a hírneve igen gyorsan terjedt. A főleg jazz muzsikát játszó együttes rendszeresen fellépett az angolparkban, műsort kapott a magyar rádióban, lemezeik jelentek meg. A trióhoz később csatlakozott Ákos Stefi és Kazal László. Nem akárkikkel dolgozott, azaz énekelt Ilosvay Gusztáv, aki mellesleg komoly orvosi praxist is kiépített magának.

ilosvay
(Forrás: MaNDA adatbázis)

Nem véletlenül szerette a daloló doktor a motorokat, szerzeményei lüktető ritmus és dallamvilága mind-mind a motorizációt idézte. A trió mellett Ilosvay szólóénekesként is ismert volt a fővárosban, sok vendég miatta járt szívesen az Arizona bárba, persze ehhez kellettek társai, Markos József, azaz Alfonzó és Benedek Tibor. A sokoldalú doktor kiváló gitáros volt, és jól beszélt angolul. Ez utóbbira, mondjuk, a második világháború után rá is fizetett, a Pipacs bárban, a Szép Ilonkában és az Old Firenze bárban bizonyos elvtársaknak nem tetszettek az angol nyelvű jazz és country slágerek, két évre eltiltották a szerepléstől.

ilosvay
(Forrás: MaNDA adatbázis)

Szoros barátság fűzte a neves filmrendezőhöz, Macskássy Gyulához, az ő reklámstúdiójában jutott később szerep Ilosvaynak, hiszen a rövid reklámfilmekhez készített még ma is fel-felbukkanó kísérő muzsikát. Egyforma intellektuális és zenei igényességgel komponálta meg a rövid reklámdarabok zenéjét, átütő erejű humorérzéke kitűnően tudott érvényesülni akár a hashajtó reklámban vagy a villanykörtét népszerűsítőben, de még a babaápolási eszközöket reklámozó darabban is.

Ilosvay Gusztáv legismertebb száma, amely ma is felidézi hangját, az 1934-ben született Meseautó című film betétdala. A muzsikus doktor 1961-ben halt meg Budapesten.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.02.10. 10:42

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

feszty
Verecke, Kárpátalja legismertebb helye – Feszty Árpád nagyon komolyan nehéz feladatát. Alaposan tanulmányozta a Vereckei-hágó környékét, fényképeket készített, történészekkel tanácskozott a honfoglalás kori életmódról, eszközökről, viseletekről.