a rovat írásai

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

Hopp, ez itt egy stílustű!

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Borotva, olló, pióca

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Tudós után borbarát király jött

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Bélára Dömösön rászakadt a trón

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Isteni mesterség

Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Darabjaiból rakta össze férjeurát

Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Hamvaink hajléka

Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán.

Kunországi pihenőhely

Óriási meglepetés érheti azt, aki úgy gondolja, hogy az Alföld tengersík vidékén jóval kevesebb érdekesség van, mint az ország más részein. Kevéssé ismert például, hogy Kisújszálláson egyre híresebb gyógyhatású hévízforrást találtak, melyre a közelmúltban egy óriási gyógycentrumot építettek. Ennek része a  Kumánia szálloda, amely az organikus építészet mintapéldájaként áll előttünk.

Amit Szent István hagyott ránk

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Magyarnak lenni

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

MaNDA összes cikke »

Éneklő doktor a Meseautóban

közkincstárlead

A magyar művészek, a férfiak legalábbis, igen erősen vonzódtak a motorkerékpárokhoz. Elég csak Illyés Gyulára gondolnunk, akinek tengerészsapkás Berva mopedes fényképe legalább annyira beleégett a közemlékezetbe, mint Horthy Miklós a fehér lován. Van a közelmúlt magyar művészeti-szórakoztatóipari történetének egy igen érdekes sorsú alakja. Beszédes az a fénykép, amit gyűjteményünkben találunk a sok többi mellett: dr. Ilosvay Gusztáv motoron ül a havas tájban. A róla szóló írások furcsa foglalkozáspárosítással jellemzik a művészt: orvos és bárénekes.


Ilosvay Sopronban született 1911-ben, ám miután már 1932-ben orvostanhallgató korában egy rendkívül népszerű film, a Mikszáth Kálmán regényéből készül Vén gazember főszereplőjeként Bársony Rózsi mellett mutatta meg az országnak rendkívüli színészi és énekesi tehetségét, egy csapásra ismertté vált. Későbbi népszerűségének cseppet sem ártott, hogy Ilosvaynak ez volt az első, ám egyben utolsó filmfőszerepe. Játszott ugyan később is, de akkor már énekes epizódszereplőként tartotta meg közkedveltségét. 1934-ben testvéreivel, Eszterrel, a későbbi híres operaénekessel és Ferenccel, a színész-újságíróval megalapította az Ilosvay-triót. Édesapja, a soproni rendőrkapitány méltán lehetett büszke gyerekeire, akiknek a hírneve igen gyorsan terjedt. A főleg jazz muzsikát játszó együttes rendszeresen fellépett az angolparkban, műsort kapott a magyar rádióban, lemezeik jelentek meg. A trióhoz később csatlakozott Ákos Stefi és Kazal László. Nem akárkikkel dolgozott, azaz énekelt Ilosvay Gusztáv, aki mellesleg komoly orvosi praxist is kiépített magának.

ilosvay
(Forrás: MaNDA adatbázis)

Nem véletlenül szerette a daloló doktor a motorokat, szerzeményei lüktető ritmus és dallamvilága mind-mind a motorizációt idézte. A trió mellett Ilosvay szólóénekesként is ismert volt a fővárosban, sok vendég miatta járt szívesen az Arizona bárba, persze ehhez kellettek társai, Markos József, azaz Alfonzó és Benedek Tibor. A sokoldalú doktor kiváló gitáros volt, és jól beszélt angolul. Ez utóbbira, mondjuk, a második világháború után rá is fizetett, a Pipacs bárban, a Szép Ilonkában és az Old Firenze bárban bizonyos elvtársaknak nem tetszettek az angol nyelvű jazz és country slágerek, két évre eltiltották a szerepléstől.

ilosvay
(Forrás: MaNDA adatbázis)

Szoros barátság fűzte a neves filmrendezőhöz, Macskássy Gyulához, az ő reklámstúdiójában jutott később szerep Ilosvaynak, hiszen a rövid reklámfilmekhez készített még ma is fel-felbukkanó kísérő muzsikát. Egyforma intellektuális és zenei igényességgel komponálta meg a rövid reklámdarabok zenéjét, átütő erejű humorérzéke kitűnően tudott érvényesülni akár a hashajtó reklámban vagy a villanykörtét népszerűsítőben, de még a babaápolási eszközöket reklámozó darabban is.

Ilosvay Gusztáv legismertebb száma, amely ma is felidézi hangját, az 1934-ben született Meseautó című film betétdala. A muzsikus doktor 1961-ben halt meg Budapesten.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.02.10. 10:42

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

szent lászló
Szent László, a rendteremtő – László hatalmas egyházszervező tevékenységéhez sorolható a bihari püspökség áthelyezése Váradra, és a zágrábi püspökség megalapítása. Királysága alatt László Horvátországot Magyarországhoz csatolta – itt is maradt egészen 1918-ig. Összevonta a görög szertartású bácsi püspökséget a latin szertartású kalocsai érsekséggel.