a rovat írásai

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

Hopp, ez itt egy stílustű!

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Borotva, olló, pióca

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Tudós után borbarát király jött

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Bélára Dömösön rászakadt a trón

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Isteni mesterség

Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Darabjaiból rakta össze férjeurát

Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Hamvaink hajléka

Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán.

Kunországi pihenőhely

Óriási meglepetés érheti azt, aki úgy gondolja, hogy az Alföld tengersík vidékén jóval kevesebb érdekesség van, mint az ország más részein. Kevéssé ismert például, hogy Kisújszálláson egyre híresebb gyógyhatású hévízforrást találtak, melyre a közelmúltban egy óriási gyógycentrumot építettek. Ennek része a  Kumánia szálloda, amely az organikus építészet mintapéldájaként áll előttünk.

Amit Szent István hagyott ránk

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Magyarnak lenni

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

MaNDA összes cikke »

Vörösmarty, a turista

helyszineileadAz 1960-as évekre Magyarország magához tért az 1956-os forradalom eltiprása okozta sokkból. Mátraházán egymás után épültek a magánüdülők. 1958-ban készült el a vidék egyik legnagyobb turistaháza, a Vörösmarty fogadó. Kevéssé ismert, hogy Vörösmarty Mihály a magyar turisztika egyik kiemelkedő alakja is volt.

A Szózat szerzője 1829-ben, Gyöngyösről Parádra és vissza nyolcórai gyaloglással járta meg az utat. Útját le is írta, és ezzel megteremtette a magyar turisztikai irodalom első remekét. Ezért nevezték el róla a hatalmas fogadót. A mátraházai Magyarok Nagyasszonya Kápolna történetében minden ott van, ami az elveszített első világháború utáni magyar történelmet jellemezte. 1931-ben Zadravecz István, a nagytekintélyű tábori püspök – 1919-ben Horthy Miklós egyik legfőbb támasza Szegeden a Nemzeti Hadsereg szervezésében – kezdeményezésére a csonka Magyarország legmagasabb hegyén, a Kékes-tetőn egy negyven méter magas Mária szobrot akartak felállítani, hogy az kivilágítva minden elszakított országrészben látsszon, a remény fénye legyen. A tervet támogatta a gyöngyösi ferencesek házfőnöke és a város képviselőtestülete is. Másfél holdat ajánlottak erre fel. Országos gyűjtést rendeztek, de kevés pénz jött össze. 1942-ben Karácsonyi Aladár lett a ferences házfőnök, aki tartott a pénz elértéktelenedésétől, így a nagy szobor helyett templomot épített.

mátra
A ferencesek kápolnája (forrás: gyongyos-matra.hu)

Újabb gyűjtés indult, Gyöngyös polgárai százezer pengőt adtak össze. Villámgyorsan felépítették a kápolnát, amely a háború pusztításai elleni jelkép lett. Zadravecz István nyugalmazott tábori püspök szentelte fel a mátraházai kápolnát a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. A templom faragott fekete mátrai cserkőből épült. Tíz lépcső visz fel a templomtérre. A kapuját tizenhat, Szent Ferenc életéből vett faragott jelenet díszíti. A háromszög alakú homlokzaton gyöngyössolymosi kőből készült kereszt fehérlik. A kaputól balra, a homlokzathoz ragasztva kicsi, nyitott harangtorony áll. A kápolna belső tere tizenkét méter hosszú, kétoldalt tíz-tíz pad áll benne. Az oltár baloldalán áll a Magyarok Nagyasszonya szobor Morcsa-Mannhardt Gyula szobrászművész műve. A kápolna jobb és bal oldalán ferences szentek szobrai állnak, köztük Árpád-házi Szent Erzsébeté.

mátra
A téli Mátra (forrás: MaNDA adatbázis)

De miért is került, hogy is kerülhetett Szent Erzsébet Szent Ferenc mellé? Erzsébet férje halála után özvegyi javaiból Erzsébet kórházat rendezett be Marburgban. Ott szolgált a ferences harmadrend szürke ruhájában mint betegápoló. Gyermekeit nevelőkre bízta, mert úgy látta, hogy nem tud számukra megfelelő nevelést biztosítani. E döntésében bizonyára része volt annak is, hogy a szívét most már osztatlanul Istennek akarta adni. Ma a Szent Ferenc Szabályozott Harmadrendjének Szent Erzsébetről Nevezett Betegápoló Nővérei a ferences harmadrend női ágának több társulatát jelentik. Céljuk, Szent Erzsébet példája szerint, a szegény beteg és öreg nők gondozása. Lelkiségük: Szent Erzsébet és Szent Ferenc szellemében vidám istendicséret és emberszolgálat, egyszerű életvitel, bensőséges közösségi élet. A rendalapító Assisi Szent Ferenc tiszteletére készítették el a kápolna melletti Naphimnusz Parkot. A hegyi zarándokok ezrei élhetik át ide betérvén Szent Ferenc leghíresebb művének, a Naptestvér énekének minden örömét és minden fájdalmát.

mátra
A mátrafüredi kápolna (forrás: MaNDA adatbázis)

A teremtett világ teljességét érzékelő Ferenc ujjongása tíz versszakba sűrűsödik össze művében. Várkonyi Maréza mátrafüredi keramikus jeleníti meg ezeket színes domborműveiben. A Naphimnusz Parkba a szintén mátrafüredi Fenyvesi László fafaragó kapuján lépünk be. Utunk követi a Naphimnusz versszakait. Az égieket a dombon szemlélhetjük, a földiekhez le kell ereszkednünk, a halálhoz nem lejjebb kell mennünk, hanem hét lépcsőn fel. A cserjékkel, fákkal, virágokkal szegélyezett park túlfelén egy másik kapun át mehetünk ki. Felemelt szívvel és lélekkel jöhetünk el innen. A Mátrában az ember mindig közel van az éghez.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.02.14. 10:00

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

szent lászló
Szent László, a rendteremtő – László hatalmas egyházszervező tevékenységéhez sorolható a bihari püspökség áthelyezése Váradra, és a zágrábi püspökség megalapítása. Királysága alatt László Horvátországot Magyarországhoz csatolta – itt is maradt egészen 1918-ig. Összevonta a görög szertartású bácsi püspökséget a latin szertartású kalocsai érsekséggel.