a rovat írásai

III. Országos Közfoglalkoztatási Kiállítás a Vajdahunyad várában

Szeptember 22. és 23. között rendezik meg a III. Országos Közfoglalkoztatási Kiállítást a Vajdahunyad várában. A Belügyminisztérium által szervezett rendezvényen 130 kiállító mutatja be a megvalósított közfoglalkoztatási programok eredményeit, biztosít lehetőséget a település megismerésére, az általuk készített termékek, és a helyi ételek kóstolására, azok megvásárlására.

Ki rombolta le Rezi várát?

A keszthelyi fennsíkon lévő Rezi község mellett a honvédségnek volt egykoron lőtere és bázisa, de ha már katonaság, akkor volt itt egy váracska is, amelyről nem szólnak ugyan hősi énekek, de a romokról készült fényképek ott vannak a Balatoni Múzeum jóvoltából az adatbázisunkban.

Nem volt egy Michelangelo a farkasvári szobrász

Be kell vallanunk, azért a római szobrászok, legalábbis a provinciákban működők nem nagyon érték el görög elődeik színvonalát. Hogy úgy mondjam, elég esetlegesnek, elnagyoltnak is tűnnek azok a sírszobrok is, amik Aquincumból, az egykori helytartói városból kerültek elő. Még inkább elmondhatjuk ezt a most 3D-ben is tanulmányozható, Szentendrén, a rómaiak által Farkasvárnak (Ulcisia Castra) nevezett katonai településen talált dombormű töredékéről. Ami nem valami szemet gyönyörködtető alkotás.

Stádinger Ferenc úr, a parancsnok

Aztán itt van a tűzoltóparancsnok is, aki azért mégis csak volt valaki a két világháború közti falu hierarchiájában. Leginkább a helyi önkéntes tűzoltó egylet, vagy egyesület tagjai választották meg „saját kebelükből”. Tehát egy közéjük tartozó, tekintélyes ember volt, akinek így bizalmat szavaztak. Ilyent látunk a Balatoni Múzeumban őrzött fényképen is, Stádinger Ferenc úr 25 évesen lett tűzoltó Keszthelyen, és egyben el is indult a parancsnokság felé vezető úton.

Az utolsó aranyágacska

„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője, akinek most III. András, az utolsó Árpád-házi királyunk alakjának felidézésével folytatjuk sorozatát.

Kucs Béla mindenütt

Az ózdi kollégák révén Kucs Béla több kisplasztikája is belekerült az adatbázisba. Ami nem is véletlen, az Ózdon született szobrász, aki az ország szinte minden nagyobb településére készített az ötvenes évektől indulóan köztéri szobrot, végül 150 művét szülővárosának ajándékozta.

A ház a sziklák alatt

Badacsonyi sétánkat a páratlan kilátással bíró Rodostó turistaházzal folytatjuk, ami leginkább Tördemicről közelíthető meg a 482 fokot számláló Bujdosó-lépcsőn. Bemenni nem tudunk, de ez a jövőben változhat.

Akik hajtották Singer úr masináját

Az is biztos, hogy nem nagyon volt falu a két világháború között, sőt még azután sem varrónő nélkül. Persze, a jelentősebb településeken szabók is működtek, akik minden a korban viselt ruhanemű előállítására képesek voltak. A varrónők viszont, ahogy én emlékszem, inkább a nők ruhadarabjainak elkészítésével, vagy éppen javítgatásával foglalkoztak.

A mindentudó kocsmáros

Az emberiség történetének első kocsmája talán éppen egy nagy fa alatt volt, ahol egy élelmes ősünk különféle hasznos dolgokra cserélte az általa erjesztett és leszűrt és kimért boldogító italt. Azóta sokat változott a világ, mostanra a falusi kocsma lassan megszűnik a helyi közösségi élet fontos színterének lenni, érdeklődés híján egyre több be is zár. Pedig másként volt ez a boldog békeidőkben, vagy a két világháború között.

A püspök úr 12 méteres keresztje

Szigligetről, a Királyné szoknyáján lévő kilátóból, de a Rókarántó tetején lévő kápolnától is jól látszik a Badacsony tetején, Tördemic felett Ranolder János püspök úr 12 méter magas keresztje. Igaz, mostanra úgy felnőttek a fák körülötte, hogy nem ötlik egyszerre szemünkbe, a Balatoni Múzeum gyűjteményéből kiválasztott képeslapokon. Igaz, ezeken azért jól láthatóan meg is erősítették vonalait.

Munkaigényes üveggyöngy?

Nézegetem ezt az egyszerű, szürke, jelentéktelen kis üveggyöngyöt. Tényleg, nagyon meggondolná manapság valaki, hogy egy ilyen holmikból összeállított nyaklánccal, karkötővel ékítse magát. Aztán mégis mekkora munka, szakértelem és tapasztalat van ebben a kis semmiségben!

MaNDA összes cikke »

Vörösmarty, a turista

helyszineileadAz 1960-as évekre Magyarország magához tért az 1956-os forradalom eltiprása okozta sokkból. Mátraházán egymás után épültek a magánüdülők. 1958-ban készült el a vidék egyik legnagyobb turistaháza, a Vörösmarty fogadó. Kevéssé ismert, hogy Vörösmarty Mihály a magyar turisztika egyik kiemelkedő alakja is volt.

A Szózat szerzője 1829-ben, Gyöngyösről Parádra és vissza nyolcórai gyaloglással járta meg az utat. Útját le is írta, és ezzel megteremtette a magyar turisztikai irodalom első remekét. Ezért nevezték el róla a hatalmas fogadót. A mátraházai Magyarok Nagyasszonya Kápolna történetében minden ott van, ami az elveszített első világháború utáni magyar történelmet jellemezte. 1931-ben Zadravecz István, a nagytekintélyű tábori püspök – 1919-ben Horthy Miklós egyik legfőbb támasza Szegeden a Nemzeti Hadsereg szervezésében – kezdeményezésére a csonka Magyarország legmagasabb hegyén, a Kékes-tetőn egy negyven méter magas Mária szobrot akartak felállítani, hogy az kivilágítva minden elszakított országrészben látsszon, a remény fénye legyen. A tervet támogatta a gyöngyösi ferencesek házfőnöke és a város képviselőtestülete is. Másfél holdat ajánlottak erre fel. Országos gyűjtést rendeztek, de kevés pénz jött össze. 1942-ben Karácsonyi Aladár lett a ferences házfőnök, aki tartott a pénz elértéktelenedésétől, így a nagy szobor helyett templomot épített.

mátra
A ferencesek kápolnája (forrás: gyongyos-matra.hu)

Újabb gyűjtés indult, Gyöngyös polgárai százezer pengőt adtak össze. Villámgyorsan felépítették a kápolnát, amely a háború pusztításai elleni jelkép lett. Zadravecz István nyugalmazott tábori püspök szentelte fel a mátraházai kápolnát a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. A templom faragott fekete mátrai cserkőből épült. Tíz lépcső visz fel a templomtérre. A kapuját tizenhat, Szent Ferenc életéből vett faragott jelenet díszíti. A háromszög alakú homlokzaton gyöngyössolymosi kőből készült kereszt fehérlik. A kaputól balra, a homlokzathoz ragasztva kicsi, nyitott harangtorony áll. A kápolna belső tere tizenkét méter hosszú, kétoldalt tíz-tíz pad áll benne. Az oltár baloldalán áll a Magyarok Nagyasszonya szobor Morcsa-Mannhardt Gyula szobrászművész műve. A kápolna jobb és bal oldalán ferences szentek szobrai állnak, köztük Árpád-házi Szent Erzsébeté.

mátra
A téli Mátra (forrás: MaNDA adatbázis)

De miért is került, hogy is kerülhetett Szent Erzsébet Szent Ferenc mellé? Erzsébet férje halála után özvegyi javaiból Erzsébet kórházat rendezett be Marburgban. Ott szolgált a ferences harmadrend szürke ruhájában mint betegápoló. Gyermekeit nevelőkre bízta, mert úgy látta, hogy nem tud számukra megfelelő nevelést biztosítani. E döntésében bizonyára része volt annak is, hogy a szívét most már osztatlanul Istennek akarta adni. Ma a Szent Ferenc Szabályozott Harmadrendjének Szent Erzsébetről Nevezett Betegápoló Nővérei a ferences harmadrend női ágának több társulatát jelentik. Céljuk, Szent Erzsébet példája szerint, a szegény beteg és öreg nők gondozása. Lelkiségük: Szent Erzsébet és Szent Ferenc szellemében vidám istendicséret és emberszolgálat, egyszerű életvitel, bensőséges közösségi élet. A rendalapító Assisi Szent Ferenc tiszteletére készítették el a kápolna melletti Naphimnusz Parkot. A hegyi zarándokok ezrei élhetik át ide betérvén Szent Ferenc leghíresebb művének, a Naptestvér énekének minden örömét és minden fájdalmát.

mátra
A mátrafüredi kápolna (forrás: MaNDA adatbázis)

A teremtett világ teljességét érzékelő Ferenc ujjongása tíz versszakba sűrűsödik össze művében. Várkonyi Maréza mátrafüredi keramikus jeleníti meg ezeket színes domborműveiben. A Naphimnusz Parkba a szintén mátrafüredi Fenyvesi László fafaragó kapuján lépünk be. Utunk követi a Naphimnusz versszakait. Az égieket a dombon szemlélhetjük, a földiekhez le kell ereszkednünk, a halálhoz nem lejjebb kell mennünk, hanem hét lépcsőn fel. A cserjékkel, fákkal, virágokkal szegélyezett park túlfelén egy másik kapun át mehetünk ki. Felemelt szívvel és lélekkel jöhetünk el innen. A Mátrában az ember mindig közel van az éghez.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.02.14. 10:00

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

III andrás
Az utolsó aranyágacska – II. András utószülött fia István herceg Velencében nőtt fel, itt is vette feleségül 1263-ban a dallamos nevű patríciuslányt, Marosini Tomasinát. István herceg ugyan 1271-ben meghalt, de özvegye sosem felejtette el, hogy gyermekük, András igényt támaszthat a magyar trónra.