a rovat írásai

A bátor Mey, vagy May kapitány

Kevesen tudják, de nem sok híja volt, hogy New Yorkban ma hollandul beszéljenek. A Holland Nyugat-indiai Társaság felfedezői, jelesül Henry Hudson hajózott fel elsőként 1609-ben a Hudson folyón, majd néhány évvel később Cornelis Jacobson Mey derítette fel Delaware öböl és folyó mellett a gyarmatalapításhoz a terepet. Őt tisztelte meg Finta Sándor egy plakettel, melyet most a túrkevei Finta Múzeum jóvoltából tanulmányozhatunk a 3D-s technológia bevetésével.

A Krisztus-katonák

Az egyre inkább nemzetközivé váló világban nagy szerepük van azoknak a hagyományoknak, népszokásoknak, amelyek valamilyen módon a nemzeti vagy vallási összetartozást erősítik. A népszerű, és bátran hozzátehetjük, vagány hajdúdorogi görög katolikus püspök, Kocsis Fülöp, akit leginkább Duna-víz ivásairól és nagy motorozásairól ismerünk, azt mondta, hogy „amíg vannak Krisztus-katonák, addig van hit Hajdúdorogon, és fordítva, amíg van hit Hajdúdorogon, addig lesznek Krisztus-katonák is.”

Hová indulhatott a téli kirándulás?

Régi képeslapot nézegetek a MaNDA adatbázisában, havas faluközpontot mutat iskolával és községházával. Elemisták sorakoznak a télben, több a lány, hátul a tanító áll, az előtérben talán a postás, erre lehet következtetni címeres sapkájából. Óhután járunk valamikor a 19. század végén, vagy a véres 20. legelején. Ami ma Bükkszentlászló néven Miskolc része.

Vörösmarty, a turista

Az 1960-as évekre Magyarország magához tért az 1956-os forradalom eltiprása okozta sokkból. Mátraházán egymás után épültek a magánüdülők. 1958-ban készült el a vidék egyik legnagyobb turistaháza, a Vörösmarty fogadó. Kevéssé ismert, hogy Vörösmarty Mihály a magyar turisztika egyik kiemelkedő alakja is volt.

Éneklő doktor a Meseautóban

A magyar művészek, a férfiak legalábbis, igen erősen vonzódtak a motorkerékpárokhoz. Elég csak Illyés Gyulára gondolnunk, akinek tengerészsapkás Berva mopedes fényképe legalább annyira beleégett a közemlékezetbe, mint Horthy Miklós a fehér lován. Van a közelmúlt magyar művészeti-szórakoztatóipari történetének egy igen érdekes sorsú alakja. Beszédes az a fénykép, amit gyűjteményünkben találunk a sok többi mellett: dr. Ilosvay Gusztáv motoron ül a havas tájban. A róla szóló írások furcsa foglalkozáspárosítással jellemzik a művészt: orvos és bárénekes.


Amiben talán Brüsszelt is veri Kiskunhalas

Ha csipke, akkor mindenkinek Brüsszel jut eszébe, ahol még a főtér, a Gran Place is eme lehelletfinom kézimunkára hasonlít. Aztán valahogy kezd feledésbe merülni, hogy nekünk is van egy Brüsszelünk, a csipkészítés tekintetében. Ez pedig Kiskunhalas, a halasi csipke, ami felveszi a versenyt belga és velencei vetélytársaival. Történetének olvasgatása mellett most nézzünk meg néhány régi fényképet a MaNDA adatbázisában.

Kossuth poggyászában is lehetett belőle

Egy kovás pisztoly és egy balkáni öv kapcsán már esett szó itt a révfülöpi Bideskuthy-villáról, ahonnan sok szép holmit bemenekítettek 1953-ban a Balaton Múzeumba. Köztük van ez a szép kék mintás fajansz is, amit most 3D-s tanulmányozásra ajánlunk.

Háry János, Kodály, Liszt Ferenc és Babits városa

Tolna megye fővárosának, Szekszárdnak mindjárt a nevénél megállhatunk, és felidézhetjük annak egyik megfejtését, mi szerint az I. Béla királyunkra utal, aki barna (szög) bőrű és kopasz (szár) volt (szögszár). Az mindenesetre tény, hogy Szent László királyunk édesapja, I. Béla Szekszárdon van eltemetve.

Huszár, túl az Óperencián

Álljunk csak meg egy pillanatra Kováts Mihály ezredes kis, 21 centiméteres szobránál, amit a túrkevei Finta Múzeum munkatársai digitalizáltak be 3D-ben. Álljunk csak meg, mert maga az ezredes, no és a szobrocska alkotója is megér néhány perc figyelmet.

 

Amiről a nagy ház mesél

Nem is gondolná az ember, hogy egy régi képeslapot nézegetvén mennyi mindenfelé viszi el képzelete, és mennyi mindent megtudhat a kép megőrizte időkről.

Albertirsa, Tessedik Sámuel szülőfaluja

1742. április 20-án, Albertirsán megszületett Tessedik Sámuel, a 18-19. század kultúrájának, művelődéstörténetének egyik legnagyobb alakja.

MaNDA összes cikke »

Vörösmarty, a turista

helyszineileadAz 1960-as évekre Magyarország magához tért az 1956-os forradalom eltiprása okozta sokkból. Mátraházán egymás után épültek a magánüdülők. 1958-ban készült el a vidék egyik legnagyobb turistaháza, a Vörösmarty fogadó. Kevéssé ismert, hogy Vörösmarty Mihály a magyar turisztika egyik kiemelkedő alakja is volt.

A Szózat szerzője 1829-ben, Gyöngyösről Parádra és vissza nyolcórai gyaloglással járta meg az utat. Útját le is írta, és ezzel megteremtette a magyar turisztikai irodalom első remekét. Ezért nevezték el róla a hatalmas fogadót. A mátraházai Magyarok Nagyasszonya Kápolna történetében minden ott van, ami az elveszített első világháború utáni magyar történelmet jellemezte. 1931-ben Zadravecz István, a nagytekintélyű tábori püspök – 1919-ben Horthy Miklós egyik legfőbb támasza Szegeden a Nemzeti Hadsereg szervezésében – kezdeményezésére a csonka Magyarország legmagasabb hegyén, a Kékes-tetőn egy negyven méter magas Mária szobrot akartak felállítani, hogy az kivilágítva minden elszakított országrészben látsszon, a remény fénye legyen. A tervet támogatta a gyöngyösi ferencesek házfőnöke és a város képviselőtestülete is. Másfél holdat ajánlottak erre fel. Országos gyűjtést rendeztek, de kevés pénz jött össze. 1942-ben Karácsonyi Aladár lett a ferences házfőnök, aki tartott a pénz elértéktelenedésétől, így a nagy szobor helyett templomot épített.

mátra
A ferencesek kápolnája (forrás: gyongyos-matra.hu)

Újabb gyűjtés indult, Gyöngyös polgárai százezer pengőt adtak össze. Villámgyorsan felépítették a kápolnát, amely a háború pusztításai elleni jelkép lett. Zadravecz István nyugalmazott tábori püspök szentelte fel a mátraházai kápolnát a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. A templom faragott fekete mátrai cserkőből épült. Tíz lépcső visz fel a templomtérre. A kapuját tizenhat, Szent Ferenc életéből vett faragott jelenet díszíti. A háromszög alakú homlokzaton gyöngyössolymosi kőből készült kereszt fehérlik. A kaputól balra, a homlokzathoz ragasztva kicsi, nyitott harangtorony áll. A kápolna belső tere tizenkét méter hosszú, kétoldalt tíz-tíz pad áll benne. Az oltár baloldalán áll a Magyarok Nagyasszonya szobor Morcsa-Mannhardt Gyula szobrászművész műve. A kápolna jobb és bal oldalán ferences szentek szobrai állnak, köztük Árpád-házi Szent Erzsébeté.

mátra
A téli Mátra (forrás: MaNDA adatbázis)

De miért is került, hogy is kerülhetett Szent Erzsébet Szent Ferenc mellé? Erzsébet férje halála után özvegyi javaiból Erzsébet kórházat rendezett be Marburgban. Ott szolgált a ferences harmadrend szürke ruhájában mint betegápoló. Gyermekeit nevelőkre bízta, mert úgy látta, hogy nem tud számukra megfelelő nevelést biztosítani. E döntésében bizonyára része volt annak is, hogy a szívét most már osztatlanul Istennek akarta adni. Ma a Szent Ferenc Szabályozott Harmadrendjének Szent Erzsébetről Nevezett Betegápoló Nővérei a ferences harmadrend női ágának több társulatát jelentik. Céljuk, Szent Erzsébet példája szerint, a szegény beteg és öreg nők gondozása. Lelkiségük: Szent Erzsébet és Szent Ferenc szellemében vidám istendicséret és emberszolgálat, egyszerű életvitel, bensőséges közösségi élet. A rendalapító Assisi Szent Ferenc tiszteletére készítették el a kápolna melletti Naphimnusz Parkot. A hegyi zarándokok ezrei élhetik át ide betérvén Szent Ferenc leghíresebb művének, a Naptestvér énekének minden örömét és minden fájdalmát.

mátra
A mátrafüredi kápolna (forrás: MaNDA adatbázis)

A teremtett világ teljességét érzékelő Ferenc ujjongása tíz versszakba sűrűsödik össze művében. Várkonyi Maréza mátrafüredi keramikus jeleníti meg ezeket színes domborműveiben. A Naphimnusz Parkba a szintén mátrafüredi Fenyvesi László fafaragó kapuján lépünk be. Utunk követi a Naphimnusz versszakait. Az égieket a dombon szemlélhetjük, a földiekhez le kell ereszkednünk, a halálhoz nem lejjebb kell mennünk, hanem hét lépcsőn fel. A cserjékkel, fákkal, virágokkal szegélyezett park túlfelén egy másik kapun át mehetünk ki. Felemelt szívvel és lélekkel jöhetünk el innen. A Mátrában az ember mindig közel van az éghez.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.02.14. 10:00

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

krisztuskatona
A Krisztus-katonák „Amíg vannak Krisztus-katonák, addig van hit Hajdúdorogon, és fordítva, amíg van hit Hajdúdorogon, addig lesznek Krisztus-katonák is.”