a rovat írásai

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

Hopp, ez itt egy stílustű!

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Borotva, olló, pióca

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Tudós után borbarát király jött

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Bélára Dömösön rászakadt a trón

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Isteni mesterség

Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Darabjaiból rakta össze férjeurát

Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Hamvaink hajléka

Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán.

Kunországi pihenőhely

Óriási meglepetés érheti azt, aki úgy gondolja, hogy az Alföld tengersík vidékén jóval kevesebb érdekesség van, mint az ország más részein. Kevéssé ismert például, hogy Kisújszálláson egyre híresebb gyógyhatású hévízforrást találtak, melyre a közelmúltban egy óriási gyógycentrumot építettek. Ennek része a  Kumánia szálloda, amely az organikus építészet mintapéldájaként áll előttünk.

Amit Szent István hagyott ránk

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Magyarnak lenni

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

MaNDA összes cikke »

Hová indulhatott a téli kirándulás?

elsullyedt_vilagok_leadRégi képeslapot nézegetek a MaNDA adatbázisában, havas faluközpontot mutat iskolával és községházával. Elemisták sorakoznak a télben, több a lány, hátul a tanító áll, az előtérben talán a postás, erre lehet következtetni címeres sapkájából. Óhután járunk valamikor a 19. század végén, vagy a véres 20. legelején. Ami ma Bükkszentlászló néven Miskolc része.
De még az írás elején meg kell jegyezni, hogy van két másik Óhuta is Magyarországon, az egyik Parád településhez tartozik, a másik a megye zempléni részén, Háromhuta részeként létezik. Ez utóbbit maga a vezérlő fejedelem, II. Rákóczi Ferenc alapította, itt fújták hajdanán az aszús palackokat, s ma már csak alig százan lakják. Sokkal jelentősebb volt viszont a képeslapon valószínűsíthetően szereplő Óhuta, amit a Rákóczi szabadságharc után alapított közvetlenül a bécsi kincstár. Itt is üveget gyártottak, de az ehhez szükséges magas hőfokhoz, 1600 Celsiushoz azért sok jó bükkfa is kellett. Így az üvegfúvók mellett favágók és fuvarosok is lakták a falut, amely lendületesen fejlődött és a század közepén már 50-60 lakóház is lehetett itt. Ugyanakkor a völgyben létrejött Újhuta néven egy másik településrész is, amit ma Bükkszentkeresztnek hínak.
 
óhuta
Forrás: MaNDA adatbázis
 
A lakosság javarészt a Felvidék megyéiből a jobb megélhetés miatt idetelepülő szlovákokból, emellett morva és lengyel üveges szakemberekből állt. Akik, mint ahogyan a kincstár azt el is várta, valamennyien katolikusok voltak. Templomot is építettek, természetesen magyar szentnek, László királynak a tiszteletére, és élték szépen életüket egészen 1831-ig. Mikor is ezt az amúgy is vízhiányban szenvedő települést is elérte a félelmetes kolera. És az összeírások szerint mindössze tíz ember maradt életben Óhután, nyolcvan halottat temettek el a két településrészben összesen. De az élet itt sem állt meg, 1848-ban már csak Óhután 450 lakost számláltak össze, akiknek jórésze ismét csak a Felvidékről bevándorló szlovák volt.
 
óhuta
Forrás: Manda adatbázis
 
És a falu jó száz éven keresztül felerészben meg is maradt szlováknak, 1941-ben, a névváltáskor már 723-an lakták. Közülük ment át Csehszlovákiába 85 ember az 1946-os aránytalan lakosságcsere során. Talán éppen az iskola előtt sorakozók közül is voltak olyanok, akik már felnőtt gyermekeikkel együtt a távozást választották. De a Ferenczy uram által kiadott képeslapon még kisgyermekként toporogtak csak a hidegben az iskola előtt. Vajon hová indulhatott a nagy télben a csapat?

Pálffy Lajos
 

• Publikálva: 2017.02.15. 12:23

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

szent lászló
Szent László, a rendteremtő – László hatalmas egyházszervező tevékenységéhez sorolható a bihari püspökség áthelyezése Váradra, és a zágrábi püspökség megalapítása. Királysága alatt László Horvátországot Magyarországhoz csatolta – itt is maradt egészen 1918-ig. Összevonta a görög szertartású bácsi püspökséget a latin szertartású kalocsai érsekséggel.