a rovat írásai

Hétvégén bárki bemehet a Képzőre!

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai szeptember 16-17-i programjában, amelyet Aranykorok emlékezete címmel hirdetettek meg a szervezők. Ezen a hétvégén az egyetem mindkét campusa látogatható lesz, ahol az érdeklődők ingyenesen vezetéseken vehetnek részt. A főépületben a Közös történetünk ‒ Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről címmel a Barcsay Teremben és az Aulában megnyílt kiállítást is meg lehet majd tekinteni.

Kiállítást ajándékozott a Budavár testvérvárosának, Zentának

Megnyílt A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítás a Zentai Városi Múzeumban. Az emlékkiállítást a Budavári Önkormányzat ajándékozta testvérvárosának azért, hogy a 320 éves zentai csata nemzeti és világtörténelmi jelentőségét bemutassák és egy állandó tárlatot hozzanak létre a zentai Városháza toronyszobájában.

Körbeutazza az országot a Seuso-kincs

Döntött a kormány a Seuso-kincs magyarországi vándorkiállításáról. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányhatározat szerint az úgynevezett Seuso-kincs, amely az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek.

A mozi, amelynek nyitását Kosztolányi meg is verselte

Azért foglalkozunk most a Corvin mozival, mert éppen hatvan éve annak, hogy a megkapaszkodó Kádár-féle hatalom újjáépíttette a forradalom alatt rommá lőtt, félig leégett épületet. Bizony, feledtetni akarván az akkori napokat, csillivilli mozi lett ismét a Corvin, ahol először tudták az országban levetíteni a cinemascope filmeket.

Amikor a komputer megjelent az otthonokban

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és Nagy Károly magángyűjtő közös kiállításon mutatja be az informatikatörténet egy fontos és népszerű szeletét az első házi számítógépek világát.

Szobor a város asszonyainak, leányainak

Magánadományból, egy helyi vállalkozó felajánlásaként állítanak köztéri szobrot Nagykanizsán az egykori kereskedővárosi múltra és a város lányaira, asszonyaira emlékezve.

Ludovikás tiszt, partizán és a forradalom tábornoka

Száz esztendeje született Eperjesen Maléter Pál, aki önként jelentkezett katonának, majd fogságba esve partizánnak, hogy aztán a forradalom honvédelmi minisztereként csalják tőrbe, és végezzék ki kötél által, ami mindig nagy megszégyenítés egy katonának.

Derviskolostor a szőlőhegyen, a szultán sírjánál

Folytatódik szeptembertől a Szigetvár-turbéki szőlőhegyen felfedezett Szulejmán-sírkomplexum feltárása, közölte Pap Norbert, a kutatás vezetője.A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója elmondta: a türbe és dzsámi mellett eddig csak kismértékben feltárt derviskolostor régészeti kutatásával és az erődítmény további vizsgálatával folytatódik a munka.

Kőművessegédből kultúrpápa

Hogy mi volt a közös Napóleon és a kommunisták idejében, arra egyszerű a válasz. Míg a kis korzikainál minden katona úgymond a tarsolyában hordta a marsallbotot – így lett a huszár Murat-ból lovassági tábornok, majd király – addig a kommunisták alatt is lett villamoskalauzból miniszter (Kossa István), vagy éppen kőművessegédből évtizedeken át a kultúrpolitika teljhatalmú ura. 100 éve született Appel Henrik néven a későbbi Aczél György, aki barátai között tudhatta, Kádár Jánost, Illyés Gyulát és talán még Kodályt is.

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

A szabad pálinkafőzés jogát sem kellett volna bántani

Hát igen, lehet valaki a király első számú bizalmasa, az ország tényleges irányítója, a felvilágosodás rajongója és tudós orvos, ha nekimegy a kereskedők és a nemesek előjogainak, és korlátozza a pórnépet a pálinkafőzés szabadságában, vesznie kell. Még az 1700-as évek második felének Dániájában is vesznie kell, pedig az már a felvilágosult, polgárilag is fejlett Nyugat volt, legalább is innen úgy látjuk, láttuk sokáig.

Művelődés összes cikke »

Kiállítják Hitler műkereskedőjének gyűjteményét

gurlitKettős kiállítást rendeznek novemberben Bonnban és Bernben Cornelius Gurlitt müncheni műgyűjtő sokat vitatott gyűjteményéből.

A bonni Szövetségi Műcsarnok (Bundeskunsthalle) közlése szerint a németországi és a svájci kiállítás a Gurlitt leltár (Bestandsaufnahme Gurlitt) címet viseli. A berni Szépművészeti Múzeumban november 2-án, Bonnban egy nappal később nyílik a tárlat. Bonnban a náci németek Németországban és a megszállt területeken végzett példátlan műkincsrablására helyezik a hangsúlyt, míg a berni kiállításon az elfajzott művészet alkotásai és a Gurlitt család munkái állnak a középpontban. A közös projekt célja a gyűjteménnyel kapcsolatos kutatások aktuális állásának bemutatása, a nagyobb átláthatóság, a nácik által üldözött műgyűjtőkre és gyűjteményeikre való emlékezés, továbbá a bonni kiállítás esetében a kétes eredetű művek hátterének további tisztázása – jelentette be korábban a két intézmény. A projekttel céljuk továbbá, hogy széles közönségnek mutassák be a hatalmas kollekciót, történelmi és tudományos összefüggésekbe ágyazva a műveket.

franz marc
Franz Marc: Lovak (forrás: Wikipédia)

Német vámosok 2012-ben fedezték fel a mintegy 1500 műalkotásból, köztük Picasso, Monet és Chagall elfeledett műveiből álló, rossz körülmények között őrzött gyűjteményt Gurlitt müncheni lakásában, majd később salzburgi házában. A képek és grafikák eredetének tisztázására felállított vizsgálóbizottság 5 alkotás esetében állapította meg egyértelműen, hogy náci fosztogatásból származik, 150 művet „többé-kevésbé kétes eredetűnek″ találtak, további 350 műalkotás hátterét pedig még nem tudták tisztázni. A 2014 májusában elhunyt Cornelius Gurlitt, akinek apja a náci Németországban Hitler egyik kedvenc műkereskedője volt, a berni Szépművészeti Múzeumra hagyta felbecsülhetetlen értékű gyűjteményét végrendeletében. Az örökséget azonban magának követeli a műgyűjtő unokahúga, Uta Werner is, akinek keresetét tavaly egy müncheni bíróság elutasította, ám Werner fellebbezett. A müncheni bíróság kimondta, hogy a végrendelet érvényes, „semmilyen cselekvőképtelenség nem akadályozta meg Gurlittot a végrendelet megírásában″.

(mti)

• Publikálva: 2017.02.15. 18:45