a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Kiállítják Hitler műkereskedőjének gyűjteményét
Kettős kiállítást rendeznek novemberben Bonnban és Bernben Cornelius Gurlitt müncheni műgyűjtő sokat vitatott gyűjteményéből.A bonni Szövetségi Műcsarnok (Bundeskunsthalle) közlése szerint a németországi és a svájci kiállítás a Gurlitt leltár (Bestandsaufnahme Gurlitt) címet viseli. A berni Szépművészeti Múzeumban november 2-án, Bonnban egy nappal később nyílik a tárlat. Bonnban a náci németek Németországban és a megszállt területeken végzett példátlan műkincsrablására helyezik a hangsúlyt, míg a berni kiállításon az elfajzott művészet alkotásai és a Gurlitt család munkái állnak a középpontban. A közös projekt célja a gyűjteménnyel kapcsolatos kutatások aktuális állásának bemutatása, a nagyobb átláthatóság, a nácik által üldözött műgyűjtőkre és gyűjteményeikre való emlékezés, továbbá a bonni kiállítás esetében a kétes eredetű művek hátterének további tisztázása – jelentette be korábban a két intézmény. A projekttel céljuk továbbá, hogy széles közönségnek mutassák be a hatalmas kollekciót, történelmi és tudományos összefüggésekbe ágyazva a műveket.
Franz Marc: Lovak (forrás: Wikipédia)
Német vámosok 2012-ben fedezték fel a mintegy 1500 műalkotásból, köztük Picasso, Monet és Chagall elfeledett műveiből álló, rossz körülmények között őrzött gyűjteményt Gurlitt müncheni lakásában, majd később salzburgi házában. A képek és grafikák eredetének tisztázására felállított vizsgálóbizottság 5 alkotás esetében állapította meg egyértelműen, hogy náci fosztogatásból származik, 150 művet „többé-kevésbé kétes eredetűnek″ találtak, további 350 műalkotás hátterét pedig még nem tudták tisztázni. A 2014 májusában elhunyt Cornelius Gurlitt, akinek apja a náci Németországban Hitler egyik kedvenc műkereskedője volt, a berni Szépművészeti Múzeumra hagyta felbecsülhetetlen értékű gyűjteményét végrendeletében. Az örökséget azonban magának követeli a műgyűjtő unokahúga, Uta Werner is, akinek keresetét tavaly egy müncheni bíróság elutasította, ám Werner fellebbezett. A müncheni bíróság kimondta, hogy a végrendelet érvényes, „semmilyen cselekvőképtelenség nem akadályozta meg Gurlittot a végrendelet megírásában″.
(mti)