a rovat írásai

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

Hopp, ez itt egy stílustű!

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Borotva, olló, pióca

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Tudós után borbarát király jött

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Bélára Dömösön rászakadt a trón

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Isteni mesterség

Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Darabjaiból rakta össze férjeurát

Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Hamvaink hajléka

Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán.

Kunországi pihenőhely

Óriási meglepetés érheti azt, aki úgy gondolja, hogy az Alföld tengersík vidékén jóval kevesebb érdekesség van, mint az ország más részein. Kevéssé ismert például, hogy Kisújszálláson egyre híresebb gyógyhatású hévízforrást találtak, melyre a közelmúltban egy óriási gyógycentrumot építettek. Ennek része a  Kumánia szálloda, amely az organikus építészet mintapéldájaként áll előttünk.

Amit Szent István hagyott ránk

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Magyarnak lenni

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

MaNDA összes cikke »

A Krisztus-katonák

közkincstárleadAz egyre inkább nemzetközivé váló világban nagy szerepük van azoknak a hagyományoknak, népszokásoknak, amelyek valamilyen módon a nemzeti vagy vallási összetartozást erősítik. A népszerű, és bátran hozzátehetjük, vagány hajdúdorogi görög katolikus püspök, Kocsis Fülöp, akit leginkább Duna-víz ivásairól és nagy motorozásairól ismerünk, azt mondta, hogy „amíg vannak Krisztus-katonák, addig van hit Hajdúdorogon, és fordítva, amíg van hit Hajdúdorogon, addig lesznek Krisztus-katonák is.”

A népies katonáskodás mindkét legjellemzőbb formája, a határkerülés és a Krisztus-katonáskodás is a húsvéti ünnepkörhöz kötődik. A határkerülésnek igen sok formája alakult ki a magyar nyelvterületen. A székelyeknél fiatal házasok dideregtek az ablakok alatt, didergésük annyit jelentett, hogy rásorolták a háziakra a korábbi év minden általuk elkövetett bűnét. Zalaegerszegen katonás rendben, lövöldözéssel kerülték meg a határt. A Krisztus-katonáskodás kevésbé ismert a határkerülésnél. Ennek lényege a települések templomaiban felállított szent sírok őrzése. Bár szórványos utalások vannak a történelmi iratokban, hogy korábban is élt ez a szokás, mégis viszonylag kevés feljegyzés áll rendelkezésünkre erről.

krisztuskatona
Forrás: MaNDA adatbázis

A 15. századból például a következő mondat maradt ránk: Az egri iskola növendékei például az 1490-es években egy forintot kaptak, mert a szent sírt őrizték és zsoltárokat énekeltek. A városokban a díszőrséget a céhlegények adták. Pécsett a nagypénteki körmenetben tizenkét fegyveres városi hajdú őrizte a szent sírt. Általában elmondható, hogy a 19. század második felére a városokban a katonaság , a falvakban pedig a civilek végezték el a Krisztus-katonáskodás feladatait.

krisztuskatona
Forrás: MaNDA adatbázis

A jelenhez érve és visszatérve a hajdúdorogi püspökhöz leírhatjuk, hogy két görög katolikus vallású faluban, Nyíracsádon és Hajdúdorogon ma is él a szent sír őrzésének szokása. Hajdúdorogon Krisztus-katonáknak, Nyíracsádon testőröknek nevezik az őröket, aki nagypéntektől a feltámadási szertartásig vannak szolgálatban. Öltözékük itt barna katonaing, fekete nyakkendő, zöld nadrág, pulykatollas, nemzetiszín szalagos sapka, bakancs és fegyverük a fapuska. Hajdúdorogon érdekes módon egészen más viseletben szolgálnak a Krisztus-katonák: hajdú öltözék, fehér ing, fekete zakó, nadrág és csizma, Bocskai-süveg, a kezükben pedig kard. Itt külön feladatuk a papok kísérete is a dugig tele templomban. Krisztus-katona csak hajdúdorogi lehet. Alapos felkészítés előzi meg a szolgálatot, ez főleg az alaki kiképzés teljesítését jelenti, a helyes lépésmód elsajátítását egyénileg és kötelékben, az őrségváltások módját, és természetesen mindez együtt jár a húsvétra készülődés lelki elemeivel.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.02.16. 10:04

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

szent lászló
Szent László, a rendteremtő – László hatalmas egyházszervező tevékenységéhez sorolható a bihari püspökség áthelyezése Váradra, és a zágrábi püspökség megalapítása. Királysága alatt László Horvátországot Magyarországhoz csatolta – itt is maradt egészen 1918-ig. Összevonta a görög szertartású bácsi püspökséget a latin szertartású kalocsai érsekséggel.