a rovat írásai

A bátor Mey, vagy May kapitány

Kevesen tudják, de nem sok híja volt, hogy New Yorkban ma hollandul beszéljenek. A Holland Nyugat-indiai Társaság felfedezői, jelesül Henry Hudson hajózott fel elsőként 1609-ben a Hudson folyón, majd néhány évvel később Cornelis Jacobson Mey derítette fel Delaware öböl és folyó mellett a gyarmatalapításhoz a terepet. Őt tisztelte meg Finta Sándor egy plakettel, melyet most a túrkevei Finta Múzeum jóvoltából tanulmányozhatunk a 3D-s technológia bevetésével.

A Krisztus-katonák

Az egyre inkább nemzetközivé váló világban nagy szerepük van azoknak a hagyományoknak, népszokásoknak, amelyek valamilyen módon a nemzeti vagy vallási összetartozást erősítik. A népszerű, és bátran hozzátehetjük, vagány hajdúdorogi görög katolikus püspök, Kocsis Fülöp, akit leginkább Duna-víz ivásairól és nagy motorozásairól ismerünk, azt mondta, hogy „amíg vannak Krisztus-katonák, addig van hit Hajdúdorogon, és fordítva, amíg van hit Hajdúdorogon, addig lesznek Krisztus-katonák is.”

Hová indulhatott a téli kirándulás?

Régi képeslapot nézegetek a MaNDA adatbázisában, havas faluközpontot mutat iskolával és községházával. Elemisták sorakoznak a télben, több a lány, hátul a tanító áll, az előtérben talán a postás, erre lehet következtetni címeres sapkájából. Óhután járunk valamikor a 19. század végén, vagy a véres 20. legelején. Ami ma Bükkszentlászló néven Miskolc része.

Vörösmarty, a turista

Az 1960-as évekre Magyarország magához tért az 1956-os forradalom eltiprása okozta sokkból. Mátraházán egymás után épültek a magánüdülők. 1958-ban készült el a vidék egyik legnagyobb turistaháza, a Vörösmarty fogadó. Kevéssé ismert, hogy Vörösmarty Mihály a magyar turisztika egyik kiemelkedő alakja is volt.

Éneklő doktor a Meseautóban

A magyar művészek, a férfiak legalábbis, igen erősen vonzódtak a motorkerékpárokhoz. Elég csak Illyés Gyulára gondolnunk, akinek tengerészsapkás Berva mopedes fényképe legalább annyira beleégett a közemlékezetbe, mint Horthy Miklós a fehér lován. Van a közelmúlt magyar művészeti-szórakoztatóipari történetének egy igen érdekes sorsú alakja. Beszédes az a fénykép, amit gyűjteményünkben találunk a sok többi mellett: dr. Ilosvay Gusztáv motoron ül a havas tájban. A róla szóló írások furcsa foglalkozáspárosítással jellemzik a művészt: orvos és bárénekes.


Amiben talán Brüsszelt is veri Kiskunhalas

Ha csipke, akkor mindenkinek Brüsszel jut eszébe, ahol még a főtér, a Gran Place is eme lehelletfinom kézimunkára hasonlít. Aztán valahogy kezd feledésbe merülni, hogy nekünk is van egy Brüsszelünk, a csipkészítés tekintetében. Ez pedig Kiskunhalas, a halasi csipke, ami felveszi a versenyt belga és velencei vetélytársaival. Történetének olvasgatása mellett most nézzünk meg néhány régi fényképet a MaNDA adatbázisában.

Kossuth poggyászában is lehetett belőle

Egy kovás pisztoly és egy balkáni öv kapcsán már esett szó itt a révfülöpi Bideskuthy-villáról, ahonnan sok szép holmit bemenekítettek 1953-ban a Balaton Múzeumba. Köztük van ez a szép kék mintás fajansz is, amit most 3D-s tanulmányozásra ajánlunk.

Háry János, Kodály, Liszt Ferenc és Babits városa

Tolna megye fővárosának, Szekszárdnak mindjárt a nevénél megállhatunk, és felidézhetjük annak egyik megfejtését, mi szerint az I. Béla királyunkra utal, aki barna (szög) bőrű és kopasz (szár) volt (szögszár). Az mindenesetre tény, hogy Szent László királyunk édesapja, I. Béla Szekszárdon van eltemetve.

Huszár, túl az Óperencián

Álljunk csak meg egy pillanatra Kováts Mihály ezredes kis, 21 centiméteres szobránál, amit a túrkevei Finta Múzeum munkatársai digitalizáltak be 3D-ben. Álljunk csak meg, mert maga az ezredes, no és a szobrocska alkotója is megér néhány perc figyelmet.

 

Amiről a nagy ház mesél

Nem is gondolná az ember, hogy egy régi képeslapot nézegetvén mennyi mindenfelé viszi el képzelete, és mennyi mindent megtudhat a kép megőrizte időkről.

Albertirsa, Tessedik Sámuel szülőfaluja

1742. április 20-án, Albertirsán megszületett Tessedik Sámuel, a 18-19. század kultúrájának, művelődéstörténetének egyik legnagyobb alakja.

MaNDA összes cikke »

A Krisztus-katonák

közkincstárleadAz egyre inkább nemzetközivé váló világban nagy szerepük van azoknak a hagyományoknak, népszokásoknak, amelyek valamilyen módon a nemzeti vagy vallási összetartozást erősítik. A népszerű, és bátran hozzátehetjük, vagány hajdúdorogi görög katolikus püspök, Kocsis Fülöp, akit leginkább Duna-víz ivásairól és nagy motorozásairól ismerünk, azt mondta, hogy „amíg vannak Krisztus-katonák, addig van hit Hajdúdorogon, és fordítva, amíg van hit Hajdúdorogon, addig lesznek Krisztus-katonák is.”

A népies katonáskodás mindkét legjellemzőbb formája, a határkerülés és a Krisztus-katonáskodás is a húsvéti ünnepkörhöz kötődik. A határkerülésnek igen sok formája alakult ki a magyar nyelvterületen. A székelyeknél fiatal házasok dideregtek az ablakok alatt, didergésük annyit jelentett, hogy rásorolták a háziakra a korábbi év minden általuk elkövetett bűnét. Zalaegerszegen katonás rendben, lövöldözéssel kerülték meg a határt. A Krisztus-katonáskodás kevésbé ismert a határkerülésnél. Ennek lényege a települések templomaiban felállított szent sírok őrzése. Bár szórványos utalások vannak a történelmi iratokban, hogy korábban is élt ez a szokás, mégis viszonylag kevés feljegyzés áll rendelkezésünkre erről.

krisztuskatona
Forrás: MaNDA adatbázis

A 15. századból például a következő mondat maradt ránk: Az egri iskola növendékei például az 1490-es években egy forintot kaptak, mert a szent sírt őrizték és zsoltárokat énekeltek. A városokban a díszőrséget a céhlegények adták. Pécsett a nagypénteki körmenetben tizenkét fegyveres városi hajdú őrizte a szent sírt. Általában elmondható, hogy a 19. század második felére a városokban a katonaság , a falvakban pedig a civilek végezték el a Krisztus-katonáskodás feladatait.

krisztuskatona
Forrás: MaNDA adatbázis

A jelenhez érve és visszatérve a hajdúdorogi püspökhöz leírhatjuk, hogy két görög katolikus vallású faluban, Nyíracsádon és Hajdúdorogon ma is él a szent sír őrzésének szokása. Hajdúdorogon Krisztus-katonáknak, Nyíracsádon testőröknek nevezik az őröket, aki nagypéntektől a feltámadási szertartásig vannak szolgálatban. Öltözékük itt barna katonaing, fekete nyakkendő, zöld nadrág, pulykatollas, nemzetiszín szalagos sapka, bakancs és fegyverük a fapuska. Hajdúdorogon érdekes módon egészen más viseletben szolgálnak a Krisztus-katonák: hajdú öltözék, fehér ing, fekete zakó, nadrág és csizma, Bocskai-süveg, a kezükben pedig kard. Itt külön feladatuk a papok kísérete is a dugig tele templomban. Krisztus-katona csak hajdúdorogi lehet. Alapos felkészítés előzi meg a szolgálatot, ez főleg az alaki kiképzés teljesítését jelenti, a helyes lépésmód elsajátítását egyénileg és kötelékben, az őrségváltások módját, és természetesen mindez együtt jár a húsvétra készülődés lelki elemeivel.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.02.16. 10:04

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

krisztuskatona
A Krisztus-katonák „Amíg vannak Krisztus-katonák, addig van hit Hajdúdorogon, és fordítva, amíg van hit Hajdúdorogon, addig lesznek Krisztus-katonák is.”