a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Mátraháza impozáns gyógyszanatóriuma
A Sástótól néhány kilométerre fekvő Mátraháza bővelkedik a különlegesen
szép látnivalókban. A mátrai turizmus fellendülése egy szomorú
történelmi eseménynek köszönhető. A trianoni békeszerződés elvette
tőlünk országunk területének kétharmadát, vele együtt értékes magashegyi
üdülőinket is. A fájdalmas veszteség azonban nem állíthatta meg az
anyaországi életet, megkerestük azokat a helyeket, ahol valamiféle módon
pótolhatjuk veszteségeinket. Trianon bánat, a Mátra felfedezése öröm.Ennek jegyében, az 1930-as években gyors és igen látványos építkezés kezdődött többek között Mátraházán is. A Mátra-vidék egyik legjellemzőbb épületének tartott Vak Bottyán Honvéd Üdülőt Kaplonyi László mérnökkari százados tervezte a Honvédségi Jóléti Alap megbízásából. Az építkezés műszaki felügyeletét a lelkiismeretes mérnök tiszt az első kapavágástól a megnyitásig személyesen végezte. Egy év alatt készült el a főépület, 1933-ban Kánya Kálmán honvédelmi miniszter avatta fel.
Magyar Honvéd Magaslati Gyógyház, Mátraháza (forrás: mandadb.hu)
Egy évvel korábban, 1932 nyarán nyitották meg Magyarország első háromszáz ágyas tüdőszanatóriumát, Mátrai Magyar (Királyi) Horthy Miklós Gyógyintézet néven. A hegyvidéki szanatóriumoknak igen jelentős szerepe volt abban a korban, amikor a tbc, ez a súlyos tüdőbetegség évente húszezer áldozatot követelt. A mátraházi szanatórium egy 1926-os kormányrendelet alapján épült meg. A Gyöngyös város tulajdonában lévő Nagy-Somorrét nevű területet választották, többek között azért, mert a közeli Szent László forrás elegendő vizet adott a gyógyintézet ellátására. A tüdőbetegségek gyógyításához keresve sem találtak volna jobb helyet, mint Mátraházán: hétszáz méteres magasságú, szubalpin éghajlatú, tiszta levegőjű rét, három oldaláról hegyekkel, erdőkkel teljesen védett, délre viszont nyitott. A napos órák száma jócskán az országos átlag feletti, a hőmérsékletingadozás átlag alatti. Ritka a ködképződés, nincs por.
Mátraháza, Szent László forrás (forrás: mandadb.hu)
A szanatóriumot Jendrasik Alfréd tervezte. Átadása után az ország legnagyobb közegészségügyi intézménye lett. A három-négyemeletes főépület déli homlokzata kétszáztíz méter hosszú, középen vannak a kórtermek. Hét kisebb ház is tartozik az intézményhez, ezekben helyezték el a mosodát, a garázsokat, a pékséget és a műhelyeket. Önellátásra törekedtek, saját vízrendszerük volt, sőt távolabb egy korszerű disznóhizlaldát is működtettek. A személyzet külön lakásokban az intézet területén élt. Igen korszerű egészségügyi eszközökkel szerelték fel a szanatóriumot, ahol a szakma első vonalához tarozó orvosok gyógyították a tbc-sek mellett az egyéb légzőszervi betegségben szenvedőket. A megnyitás évében hétszáznégy beteget vettek fel, ötszázkilencet engedtek haza gyógyultan, később az évi betegszám ezer közelében mozgott.
A II. világháborúban szétlőtték a házat, a felszerelést elrabolták. Mégis, már 1945 novemberében kilencven ággyal újraindították. A fertőző tüdőgümőkór az 1960-as évek elejére a korszerű gyógyszerek hatására egyre inkább visszaszorult. Mátraháza a tüdő egyéb betegségeinek kezelésére szakosodhatott. 1980-ban a három mátrai szanatóriumot – Mátraházát, Kékestetőt és Parádfürdőt – Mátrai Állami Gyógyintézet néven összevonták, Mátraházán volt a központ. A hatalmas épület ma is nagyrészt tüdőgyógyintézetként működik, de egy száz személyes szociális otthont is létrehoztak benne.
Dippold Pál
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.