a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Mudin Imre, a helyből magasugró
Mudin Imrét debreceni olimpikonként tartja számon a tisztelettudó
utókor, hiszen 1908 és 1911 között a cívisvárosban, a Debreceni Torna
Egyletben versenyzett. A tehetséges atléta a korban egyáltalán nem
szokatlan módon igen sokoldalú volt, sok sportágat művelt magas szinten.
Egyszerre volt jó súlylökő, kalapács- és diszkoszvető, gerelyhajító és
magasugró.Néhány jellemző számadat Mudin Imre képességeit bemutatván. 1907-ben 140 centiméterrel elérte a helyből magasugrás csúcsát (ez a sportág azóta kiment a divatból, ma már jókora nekifutás után ugrálnak a sportolók majd fél méterrel kettő fölé). 1908 és 1914 között a fiatal atléta nyolcszor javította meg a súlylökés magyar csúcsát –teljesítménye 12-14 méter táv között volt. A stockholmi olimpián 1912-ben hatodik helyen végzett ebben a számban.
Bár Debrecen is joggal büszke Mudin Imrére, de talán még az alföldieknél is jobban tisztelik őt szülőföldje, Somogy lakói. Eléggé kavarognak Mudin Imre életében a magyar tájegységek, hiszen a Békés megyei Kétegyházán született 1887-ben. A hat testvér között ő volt a legfiatalabb. A sporthoz testvérei vezették el, főleg hat évvel idősebb István bátyja. Ő tanította meg a súlylökés fogásaira. Miután Budapestre került, tanulmányai mellett a kor legjobb magyar sportegyesületének, a MAC-nak (Magyar Atlétikai Club) a versenyzőjévé vált. Tizennyolc évesen már az élvonalban találjuk, súlylökésben bajnoki címet szerzett. Főiskolásként került be az 1908-as londoni olimpiára összeállított küldöttségbe. Ezt az olimpiát egyébként Rómába tervezték, ám miután 1907-ben Nápolyban kitört a Vezúv, az olaszok visszaléptek. London jelentkezett helyettük, ahova aztán a hatvanhárom sportolóból álló magyar küldöttség is elutazott. Ez volt a negyedik újkori olimpia, huszonkét ország kétezernél több sportolójának részvételével. Ekkor mondta el Pierre de Coubertin híres mondatát: „Az olimpiai játékokon nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos.” Ez Mudin Imre esetében minden szempontból igaznak bizonyult, az összes versenyszámában már a selejtezőkben kiesett. Nem bánta különösebben, tapasztalatszerző edzésként kezelte. A sportolást itthon nagy erőkkel folytatta, sorra zsebelte be bajnoki címeit, majd 1911-ben diplomát szerzett Budapesten, a tanárképző főiskolán. Nagyatádra helyezték a polgári fiúiskolába. Mudin Imre Somogyban nagy szerepet játszott a megye ifjúsági sportéletének kialakításában és megerősítésében. Közben készült élete második olimpiájára Stockholmba. Itt elért hatodik helye némi bosszankodást hozott neki, hiszen az olimpia előtt és után is az ott dobott 12,81 méternél jóval messzebbre tudta hajítani a súlygolyót.
Mudin Imre sokoldalúságának bizonyítéka az a tény, hogy újságíróként is dolgozott. Az első világháború azonban, mint annyi mindenki másnak, az ő életébe is beleszólt. Behívták katonának, az olasz fronton szolgált. Minden viszontagság ellenére kihasználta az alkalmakat a sportolásra. Azt írta, hogy szikladarabokkal gyakorolta a súlylökést. Montegrappánál halt hősi halált.
Dippold Pál
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.