a rovat írásai

Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából

Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen –  közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

MaNDA összes cikke »

Disznóvágások pompás ideje

elsullyedt_vilagok_leadEgyet Karácsony előtt, egyet pedig még lehetőleg a farsang idején. Így volt egy átlagos magyar család a disznóvágással, és jobbára így van ez most is az ország eldugottabb vidékein, ahol még nem restek a jóra az emberek. Mert a disznó felnevelése, no és jobblétre szenderítése és feldolgozása is sok vesződséggel jár. Ugyanakkor a jól elkészített alkatrészei, no és maga a disznóölés olyan testet és lelket gyönyörködtető dolog, amit tollforgatóink is megénekeltek Krúdytól kezdve Szabó Magdán át Móricz Zsigmondig. Mivel ideje van a dolognak, most egy 1925-ban, Solymáron készült fénykép segítségével idézzük fel egy ilyen jeles nap történéseit.

Solymár, melyet egy 1266-os oklevélben említenek először, a történetünk idején kétharmad részben svábok által lakott falu volt. A török idők előtt itt laktak a budai várban uralkodó magyar királyok vadászmesterei és sólymászai, a svábok csak a kuruc idők után érkezek meg és hozták magukkal szőlőjüket, gyümölcsfáikat és a káposztájukat. (Ez utóbbi fontos szerepet kap aztán a disznóvágások napjaiban is.) És látták aztán el terményeikkel egy egyre inkább polgárosodó, és így a kertművelést elfelejtő fővárost. Ami nyomokban a mai napig tapasztalható, elég csak ellátogatni a Széna téri, vagy az Óbudai piacokra. Solymáron járunk tehát, az 1946 árprilisáig kétharmadrészt svábok által lakott faluban, ahol a fényképen látható, amúgy meglehetősen nagy, de ugyanakkor rosszul szigetelt házban lakó család is kitűzte a napot, amikor realizálja majd a tavasz óta naponta kétszer végzett etetések és a kellemetlen szagokkal járó óltakarítások után járó jól megérdemelt jutalmat. A frissen vágott és feldolgozott hús mára már elfeledett ízét, és persze mindazon hónapokon át fogyasztott étkeket, készítményeket, amelyek a disznó reggeltől estig tartó feldolgozása által születtek.

disznóvágás
(Forrás: fortepan.hu)

A képen látható jeles nap történetét természetesen megénekelték jeles íróink is. Krúdy Gyula egy margitszigeti - 1918 és 1930 között lakott itt - disznóvágást mesél el roppant érzékletesen. Itt még az a csúfság is megesik az illusztris társasággal, hogy meggyűlik a bajuk a Dabasról érkezett a meglehetősen harcias disznóval. Szabó Magda Disznótorja ugyan családi tragédiába torkollik, de azért a malacot sajnálják megölni. Móricz életrajzi novellája egy fogadással indul, százszor kell belevágni egy szekercével ugyanabba a nyomba. A virtuskodás a kocsmában végződik, és az író már csak arra ébred, hogy az udvaron ott visít a nyeremény, egy süldő malac, amit apja nyert a szekercés versenyzésen. Ez volt az író legszebb disznóvágása, amire csak emlékezni tudott. Pedig a süldő kicsike volt, hurkája pedig folyton szétszakadt.  Móriczéknál ez egy hirtelen jött disznóvágás volt, pedig mint minden jó munkát, a disznóvágást is általában komoly előkészületek előzték meg. A családfő dolga a böllér meghívása mellett a házban található összes kések megélezése volt, no és a rémfa, azaz a disznóvágásnál használatos fogas előkészítése. Ha nem rendelkezett saját alkalmatossággal, akkor elindult kölcsönkérni a szomszédhoz, sógorhoz, komához, amivel nemritkán kisebb pálinkázás, fröccsözés is járt, de hát akkoriban még nem siettek sehová az emberek. Ugyancsak férfidolog volt már csak súlyánál fogva is a katlan előkészítése, amelyben előbb a disznó lemosásához, tisztításához szolgáló vizet forralták, majd pedig azokat a nyesedékeket, belsőségeket főzték, amiből a disznósajtot készítették. Sok helyen a már betöltött véres és májas hurkákat is ebben a lében főzték ki, ami nem vált ízben a kárukra, az egyszer biztos. A család fejnek kellett még természetesen előkészítenie a hajnali hideg ellen fogyasztott pálinkáktól kezdve mindazon italokat, amik a nap folyamán oly bőven fogytak és fogynak a mai napig is. Az asszonynak jutott most is a neheze a különféle formájú és méretű edények elmosásával, előkészítésével. Ezek között persze voltak olyanok is - mint például a képen látható, a belsőségek felfogására használt teknő -  melyek mozgatásához férfierő szükségeltetett. Az élelmes háziasszony előre megaprította a másnap nagy mennyiségben használt vörös- és fokhagymákat is. És előkészítette a fűszereket, a törlőkendőket és még hosszasan folytathatnám.

disznóvágás
Disznóvágás Hódmezővásárhely környékén
(forrás: MaNDA adatbázis)

A nagy nap hajnalán a pálinkák után a böllér (a képen meglehetősen fiatal ember, kötényben, kalapban) egy pontos szívbe hatoló szúrással elintézte a disznót, miközben a seben bőven ömlő vért egy alkalmatos edényben felfogta egy segéderő. Ezt aztán,míg ki nem hűlt, a rá dobott sóval együtt folyamatosan mozgatni, keverni kellett, mert különben megalvadt, megkocsonyásodott, nem lehetett felhasználni később a véres hurkához. Az általában az ólban kivégzett (miért is kockáztatnák meg, hogy az udvaron kergetvén az állatot, rajtuk nevessen a falu évekig) jószágot eztán az udvaron ekkoriban még szalma égetésével megszabadították szőrétől, majd abba a nagy teknőben alaposan meg is mosták. Ezután egy időben a rémfára, vagy fogasra emelésével a faránál kezdve hozzáláttak a ketté hasításához. Ez az a pillanat, amikor a segéderőknek - a fényképen a kamerába néző kötényes, kalapos házigazda, és a csizmás, katonasapkás jó tartású idős férfi, talán az apósa - jutott ideje az első pohár forralt borra, amit a kezükben tartott bögrék is jeleznek. De csak rövid időre állhattak le, mert a böllér kése hamar végigszaladt a hason, és a gravitáció miatt néhány pillanat múlva már a teknőben is voltak az emésztőrendszer szervei a szívvel együtt. Ami ezután következik, az nincs már rajta az 1925-ben, Solymáron készült fotográfián, így nem tartozik ehhez a történethez sem.

Pálffy Lajos

 

• Publikálva: 2017.02.25. 18:02

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.