a rovat írásai

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

Amikor kivonult Róma

Egyes vélemények szerint 100 év elég volt ahhoz, hogy Róma kivonulása után Pannónia elveszítse római jellegét. A légiók és a hivatalnoki kar, no és a civil lakosság jó részének a távozása után készült ez az általunk most 3D-ben is tanulmányozható, Szentendrén talált fülbevaló, amin látszik, hogy nem akárki készítette.

Régi erdőpásztorok

Itt egy fotó a mögöttünk hagyott véres 20. század harmincas éveiből. A Pápa környéki Esterházy birtokok erdészeinek a csoportképe. Csak egyet ismerhetünk közülük, annak is csak a vezetéknevét tudjuk. De tudunk mást, például azt, hogy a két világháború közötti Magyarország falvaiban tekintélynek számítottak az erdészek, akik általában az állam, vagy a nagybirtokos erdőit kezelték.

MaNDA összes cikke »

Tikverőzés húshagyó kedden

tikverőzésleadAz évszázados hagyományoknak megfelelően húshagyó kedden ismételten farsangbúcsúztató tikverőzést rendeznek a Fejér megyei Mohán, amelynek alakoskodó népszokása felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe. a MaNDA gyűjteményében egy 1987 februári tudósítást olvashatunk az farsangvégi népszokáshoz, melyhez a neves fotográfus, Kunkovács László készített fényképet

Kovács Sándorné polgármester az MTI-nek elmondta, hogy a falu apraja-nagyja felkészült az érkező vendégek fogadására. Megjegyezte, hogy tavaly 2-3 ezren vettek részt a tikverőzésen, idén az előzetes bejelentkezések alapján hasonló létszámot várnak. A faluvezető közölte, hogy a programra számos iskola, óvoda és turistacsoport jelentkezett be az ország különböző részeiről, főként Fejérből és a környező megyékből. A mohai népszokás a nevét a csupán jelképesen elvégzett „tyúkverésről″ kapta, a tyúkok fenekét a maskarások furkósbotjukkal jelképesen megütögetik, amely szimbolikus cselekedet és a jószág termékenységét hivatott elősegíteni.

tikverőzés
Kunkovács László fotója (forrás: MaNDA adatbázis)

Tikverőzéskor a jellegzetes maszkot és színes szalagokkal díszített gúnyát viselő, valamint a babos kendős, kosarat cipelő tojásszedő lánynak öltözött fiatal férfiak 15 fős menete hangos kiáltozással járja végig a kis falucskát, élén a ruhájában tekintélyes mennyiségű szalmát cipelő „szómatörökkel″.
    A színes farsangi menet tagjai betérnek minden házba-udvarba, hogy összegyűjtsék a tyúkólakban talált tojást mint a termékenység és bőség szimbólumát. A varázslás részeként a tikverőzők korommal kenik be a házak lakóit – elsősorban a lányokat, asszonyokat –, a járókelőket és az érdeklődőket, hogy a kormozással mindannyian a varázslat részeseivé legyenek. A jutalom sem marad el, sonkaszeletekkel, kolbásszal rakják meg a tojásszedő lányok kosarát, s frissen sütött farsangi fánkkal, kávéval, üdítővel, néhol borral vendégelik meg a tikverőzőket.

tikverőzés
(Forrás: szekesfehervar.hu)

A télkergető, farsangbúcsúztató tikverőzésnek érdekes eleme Mohán a kormozás. Azt, hogy honnan ered a szokás, tudományosan nem sikerült megállapítani. Feltehetően évtizedekkel ezelőtt jutott eszébe egy mókás legénynek, hogy korommal kenje be a fehérnépeket és az ötlet azóta beépült a tikverőzés programjába.

tikverőzés
(Forrás: szekesfehervar.hu)

Egyes feljegyzések szerint a tikverőzés története a török időkig vezethető vissza, majd kisebb-nagyobb kihagyások után Pesovár Ferencnek, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum néhai néprajzkutatójának munkássága nyomán elevenítették fel több mint fél évszázada. A mohai tikverőzés 2011 szeptemberében felvételt nyert a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.

A népszokásról a Kisdobos újság 11. oldalán olvashatnak.

(mti, mandarchiv.hu)

• Publikálva: 2017.02.28. 09:01

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.