a rovat írásai

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

Hopp, ez itt egy stílustű!

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Borotva, olló, pióca

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Tudós után borbarát király jött

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Bélára Dömösön rászakadt a trón

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Isteni mesterség

Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Darabjaiból rakta össze férjeurát

Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Hamvaink hajléka

Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán.

Kunországi pihenőhely

Óriási meglepetés érheti azt, aki úgy gondolja, hogy az Alföld tengersík vidékén jóval kevesebb érdekesség van, mint az ország más részein. Kevéssé ismert például, hogy Kisújszálláson egyre híresebb gyógyhatású hévízforrást találtak, melyre a közelmúltban egy óriási gyógycentrumot építettek. Ennek része a  Kumánia szálloda, amely az organikus építészet mintapéldájaként áll előttünk.

Amit Szent István hagyott ránk

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Magyarnak lenni

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

MaNDA összes cikke »

Tikverőzés húshagyó kedden

tikverőzésleadAz évszázados hagyományoknak megfelelően húshagyó kedden ismételten farsangbúcsúztató tikverőzést rendeznek a Fejér megyei Mohán, amelynek alakoskodó népszokása felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe. a MaNDA gyűjteményében egy 1987 februári tudósítást olvashatunk az farsangvégi népszokáshoz, melyhez a neves fotográfus, Kunkovács László készített fényképet

Kovács Sándorné polgármester az MTI-nek elmondta, hogy a falu apraja-nagyja felkészült az érkező vendégek fogadására. Megjegyezte, hogy tavaly 2-3 ezren vettek részt a tikverőzésen, idén az előzetes bejelentkezések alapján hasonló létszámot várnak. A faluvezető közölte, hogy a programra számos iskola, óvoda és turistacsoport jelentkezett be az ország különböző részeiről, főként Fejérből és a környező megyékből. A mohai népszokás a nevét a csupán jelképesen elvégzett „tyúkverésről″ kapta, a tyúkok fenekét a maskarások furkósbotjukkal jelképesen megütögetik, amely szimbolikus cselekedet és a jószág termékenységét hivatott elősegíteni.

tikverőzés
Kunkovács László fotója (forrás: MaNDA adatbázis)

Tikverőzéskor a jellegzetes maszkot és színes szalagokkal díszített gúnyát viselő, valamint a babos kendős, kosarat cipelő tojásszedő lánynak öltözött fiatal férfiak 15 fős menete hangos kiáltozással járja végig a kis falucskát, élén a ruhájában tekintélyes mennyiségű szalmát cipelő „szómatörökkel″.
    A színes farsangi menet tagjai betérnek minden házba-udvarba, hogy összegyűjtsék a tyúkólakban talált tojást mint a termékenység és bőség szimbólumát. A varázslás részeként a tikverőzők korommal kenik be a házak lakóit – elsősorban a lányokat, asszonyokat –, a járókelőket és az érdeklődőket, hogy a kormozással mindannyian a varázslat részeseivé legyenek. A jutalom sem marad el, sonkaszeletekkel, kolbásszal rakják meg a tojásszedő lányok kosarát, s frissen sütött farsangi fánkkal, kávéval, üdítővel, néhol borral vendégelik meg a tikverőzőket.

tikverőzés
(Forrás: szekesfehervar.hu)

A télkergető, farsangbúcsúztató tikverőzésnek érdekes eleme Mohán a kormozás. Azt, hogy honnan ered a szokás, tudományosan nem sikerült megállapítani. Feltehetően évtizedekkel ezelőtt jutott eszébe egy mókás legénynek, hogy korommal kenje be a fehérnépeket és az ötlet azóta beépült a tikverőzés programjába.

tikverőzés
(Forrás: szekesfehervar.hu)

Egyes feljegyzések szerint a tikverőzés története a török időkig vezethető vissza, majd kisebb-nagyobb kihagyások után Pesovár Ferencnek, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum néhai néprajzkutatójának munkássága nyomán elevenítették fel több mint fél évszázada. A mohai tikverőzés 2011 szeptemberében felvételt nyert a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.

A népszokásról a Kisdobos újság 11. oldalán olvashatnak.

(mti, mandarchiv.hu)

• Publikálva: 2017.02.28. 09:01

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

szent lászló
Szent László, a rendteremtő – László hatalmas egyházszervező tevékenységéhez sorolható a bihari püspökség áthelyezése Váradra, és a zágrábi püspökség megalapítása. Királysága alatt László Horvátországot Magyarországhoz csatolta – itt is maradt egészen 1918-ig. Összevonta a görög szertartású bácsi püspökséget a latin szertartású kalocsai érsekséggel.