a rovat írásai

Doktorok, mérnökök, írók

Balatonföldvár múltját leginkább az elmúlt században épített villák, és a házakhoz köthető ismert emberek teszik érdekessé. Először látogassunk el a mai városházára, melyet Rákosi Jenő drámaíró üdülőjéből alakítottak ki.

Ahol VIII. Edward nyaralt

Balatonföldvár egy 1907-ben kiadott adatsor szerint a déli part legfelkapottabb üdülőhelyévé vált. Alapítása után tíz évvel ez az eredmény szinte példátlan. A siker jellemzésére néhány adat: az állandó lakosok és a vendégek száma közötti arány Földváron nyolcszoros, míg Siófokon csak kétszeres.

Bronzborotva

Ez bizony egy bronzkori borotva. Mert jobb, ha tudjuk, hogy már az ősember is borotválkozott, talán még az ősasszonyok is szedték a szőrt az arcukról. Ez persze csak feltételezés, de az biztos, hogy a történelem előtti időkben a kagylók éles héjával, vagy a még élesebb obszidián pengékkel estek neki az arcszőrzetnek. A Ferenczy Múzeumi Centrum borotvája azért már egy komolyabb történet.

Nem mindig maradtak a kaptafánál

Most, midőn az emberek többsége olcsó kínai cipőkben jár, kevés a dolga a suszteroknak. Pedig 100 évvel ezelőtt még minden faluba jutott belőlük, ott ücsörögtek háromlábú székeiken és talpalták, foltozták a csizmákat, bakancsokat. És politizáltak, felénk Vasban úgy tartják, hogy a suszterokból lettek legelőbb a nyilasok, aztán meg a kommunisták.

Bezárult a földvári kör

Különös játéka a történelemnek, hogy már Balatonföldvár kialakulása előtt fél évszázaddal a Széchenyi család kezében volt a világszínvonalú üdülőtelep kialakításának kulcsa. Széchenyi István gróf ugyanis 1846-ban az ország korszerű közlekedésének kialakítására kapott megbízást. A „legnagyobb magyar” a Javaslat a magyar közlekedésügy fejlődéséről című tanulmányában többek között a Budapestről kiinduló vasúti fővonalak fontosságát hangsúlyozta.

Széchényi Imre, a vidékfejlesztő gróf

Balatonföldvár 1894-ben, gróf Széchényi Imre jóvoltából válhatott önálló településsé. A Balaton déli partjának egyik legjelentősebb arisztokrata családja sokféle módon járult hozzá a terület fejlődéséhez. Széchényi Imre birtokrészt adományozott üdülőtelkek kialakítására.

Polly Ági, a rajzfilmben táncoló

A magyar filmtörténészek régi, sokszor leírt, ám szomorúan igaz ténymegállapítása, hogy 1945 előtt szinte alig beszélhetünk magyar animációs filmgyártásról. Vannak ugyan apróbb emlékek a 20. század első feléből ebben a műfajban, ám ezek többnyire reklámfilmek.

Kicsit egyszerű is, büdös is, de a miénk

Az emberiség hosszúra nyúlt történelme folyamán sokféle világítóeszközt használt, míg eljutott a villanyvilágításig. Ami mostanra a fejlődés csúcsának tűnik, hiszen a legmodernebb napelemes megoldásokhoz is kell egy kis hálózati rásegítés, ha tartósan nincsen átalakítható fény. No de inkább nézzük most a mécsest, mint fényforrást, ami sokkal nagyobb pályaívet futott be, mint a villanyvilágítás. És ha már mécses, akkor vegyük most elő a túrkevei Finta Múzeum egyik 3D-ben digitalizált, a funkció és a forma egységét mutató ilyen világítóeszközét.

Földvárra köves úton

Balaton partjának azon a területén, ahol ma Földvár van, a Kr.e. 4. évszázadban kelták éltek. Földvár neve írásos formában egy 11. századi magyar oklevélben bukkan elő. Addig azonban sok minden történet ezen a vidéken.

Az ácsmester bátor fiacskája

A pápai Gróf Esterházy Károly Múzeumban őrzött, a Református Újtemplom építéséről készült fotográfiát nézegetem, és bizonyos vagyok abban, hogy ott a toronysisak ácsolatának az alján Kerekes Károly ács fehér ingben, nyakkendőben csak azért vitte fel ilyen magasra a fiát, hogy majd ácsot faragjon belőle.

Az okos dohányzás eszköze

A világ első dohányzó emberei az indiánok voltak. Másokról legalábbis nem maradtak ránk erre vonatkozó emlékek. A dohány őshazája Amerika. Mint annyi minden más, Európában ismeretlen növény, mint a kukorica vagy a paprika is tehát lényegében Kolumbusz Kristófnak köszönhető.

MaNDA összes cikke »

Mátrai sóbarlangok, mofetták, rizling

helyszineilead

Galyatető szomszédságában, Mátraszentistvánban néhány év óta sószoba várja a légzőszervi betegségtől szenvedőket. A friss mátrai levegő mellett a sóbarlangok klímáját kínálják itt. Négy tonna sótéglát raktak a sószobába, és egy különleges sóoldat párologtatásával érik el a kellő páratartalmat. A sóterápiát légúti, asztmás és hörghurutos betegeknek ajánlják. Erősíti az immunrendszert, néhány bőrbetegséget is gyógyít.

Ha innen jobbra vesszük az irányt, és Mátraderecskét célozzuk meg, a Magyarországon egyedülálló mátraderecskei mofettához  – azaz, a széndioxid gázfürdőhöz – érhetünk el. Az érbetegségek és a reuma kezelésében értek el sikereket segítségével. Az már 1930-ban tudott volt, hogy az ásott kutakban szén-dioxid jelent meg. 1992-ben viszont már a házak pincéiben is megnőtt a gázszivárgás. Ekkor alapos földtani, kémiai, fizikai, radiológiai és gyógyászati vizsgálatok következtek, melyek befejeztével megállapították, hogy a vulkáni kigőzölgésben és a benne fellelhető radioaktív anyagokkal kiváló eredmények érhetők el a gyógyászatban. Ezt maga Teller Ede, világhírű Nobel-díjas tudósunk is megerősítette mátraderecskei látogatásakor.

abasár
(Forrás: MaNDA adatbázis)

Még lejjebb ereszkedve a nagy hegyekből, Abasárra, a Mátraalja legrégebbi településére jutunk. A Mátra déli lábánál a Sár-hegy lejtőjén és a Bene-patak völgyében elterülő, teraszos szőlődombok övezte település neve 1903-ig Saár volt, a X. században élt birtokos család nevét viselte. 1950-ben Pálosvörösmart és Saár egyesülésül és ekkor már az Abasár nevet viseli. A régészeti csont- és kőleletek azt bizonyítják, hogy a település már i.e. 2500 körül is lakott helység lehetett. Az államalapítás idején Itt talált otthont az Aba nemzettség. Ebből származott Aba Sámuel királyunk is, aki 1041-1044 között uralkodott

Nagyot ugorva az időben megállapíthatjuk, Abasár későbbi történelme két fontos anyagra épült: a borra és a lisztre. A kora középkorig visszavezethető borászati kultúrája, ám Abasár sajátos adottságánál fogva – a gyorsfolyású Bene-patak mentén – mezőgazdasági központként is működhetett. A 16. századtól jellemző felülcsapós malmok sora épült fel a patak mentén. A 18- 19. században összesen 36 vízimalom, majd 1952-ig 10-13 malom üzemelt. A malomiparnak a gazdasági funkciói mellett szociális, közösségépítő, kulturális, idegenforgalmi szerepe is volt, hiszen a térségből, búzával ide érkező termelők, parasztok családdal együtt érkeztek, napokig, hetekig maradtak a malomban az őrlés időtartalma alatt.

mátraszentistván
(Forrás: MaNDA adatázis)

A vulkánikus hegyoldal kiváló talajt nyújt a jó minőségű szőlő termesztésére. A helyiek megélhetését jelenti a szőlő. Abasár a fehér szőlőfajok számára a legkedvezőbb terület. A Sár-hegy lejtőit a Kékes árnyéka védi a szélsőséges időjárási viszonyoktól, így megadva az állandó és kiszámítható minőséget a kiváló borok számára. Sár-hegy vulkánikus kőzetén, löszös talajon teraszos szőlőtermesztés folyik. Abasár pincéinek múltja több mint 1000 évre tekint vissza.

Az évszázadok során kiépült a teljes, többszintes pincesor. A hatalmas tereket is magában foglaló pincerendszer a vendéglátás, kulturális események, illetve klimatikus kúrák helyszíneként egyaránt fontos elemévé válhat a település kínálatának. Máig bővítik a pincéket, amelyek sajátossága, hogy a pincesor egészét  egyetlen sziklatömbben alakították ki, amelyet csákánnyal, kézi erővel vájtak ki.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.03.03. 09:49

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

földvár
Doktorok, mérnökök, írók – A magyar irodalom jelesei közül sokszor üdült Balatonföldváron Szabó Lőrinc, aki több verset is írt Földvárról, és Móra Ferenc itt kezdte el Aranykoporsó című regényét. A jeles magyar zeneszerző, Ránki György, akit leginkább a Villa Negra című filmdal szerzőjeként ismer a nagyközönség, szintén a földvári közösség nagytekintélyű tagja volt.