a rovat írásai

Gurulóeszköz, amivel átformálták az országot

Elnézem ezt a képen szunyókáló embert, aki talán már az újságpapírból megevett ebéd után dőlt le egy kicsit el nem kelt árucikkei mellett. Egy pótkocsi kereke is látszik, biztos a traktorra vár, hogy felrakják a portékát és hazainduljanak a szanki piacról. A kiskunhalasi múzeumban őrzött képen a két disznóvágásokon használt, fatörzsből vájt teknő, az öt deszkákból passzentosan összeállított mosóteknő és a sok szerszámnyél mellett ott van 11 kubikostalicska is.

Kodály nem szerette a dohányfüstöt

Galyatető római katolikus templomát 1942-ben szentelték fel. Természetesen a Nagyszálló átadásával összefüggött ez a jeles esemény, hiszen a Mátrában üdülők nagy része vallását gyakorló katolikus volt. A Nagyszálló legnevezetesebb lakója, évről évre visszatérő vendége volt Kodály Zoltán, aki itt komponálta 1942-ben a Csendes mise című művét.

Mi fán terem az a japonizmus?

Mivel a kis rákóczifalvi múzeum által őrzött fa ládikáról a keleti mintákon és a lakkozásán kívül szinte semmit sem tudunk, szárnyalhat hát a képzelet, hogy milyen kalandos úton, hogyan is került Magyarországra.

Galyatető, a Mátra királynője

Ha Magyarország legmagasabb hegységének Kékestető a királya, akkor Galyatető a királynője. A 900 méteresnél magasabb üdülőtelepet festői szerpentin utakon lehet megközelíteni. Ebben a magasságban egész évben harsány színű örökzöldek hirdetik: tessék jönni, itt tiszta a levegő. Galyatető  a trianoni országcsonkításnak köszönheti kiépültét. Szomorú, hogy elveszítettük több ezer méter magas erdélyi és felvidéki hegyeinket, ám örömre ad okot, hogy a magyarság hihetetlenül gyorsan megtalálta és felépítette magának a megmaradt országrész igen gyorsan világhírűvé vált üdülőtelepeit.

Mire jó egy szekéremelő?

Hát itt van ez a szekéremelő, ilyent felénk még nem láttam. Gondoltam, rákeresek, de a Google ezúttal néma maradt. Csak a MaNDA adatbázisában is szereplő, a nagy uniós adatbázisba, az Europeanába is feltöltött, 1954 márciusában Kiskunhalason, vagy a környékén lefényképezett szerkezetet találtam meg, ahogy ott áll egy szecskavágó és egy rozzant kutyaól előtt a kora tavaszi, vagy éppen késő őszi napsütésben.

Erre kössenek gombot!

A tárgyak többségét elsöpri a történelem, pontosabban annak technikatörténeti része. Ami tegnap fontos volt, ma még van ugyan, de csak dísz, holnapra pedig eltűnik.


Estére oda várnak

A főváros legmagasabb pontjáról, ötszázhuszonhét méter magasról, a régi korokban is messzire lehetett ellátni. Némely elbeszélés szerint tiszta időben egészen a Magas-Tátráig. A hegy a nevét egy rege szerint Mátyás királyunk apjáról, Hunyadi Jánosról kapta. Igazán híressé azonban egy másik uralkodó, pontosabban császár- és királyfeleség, Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach, azaz Erzsébet királyné, a magyaroknak annyira kedves Sisi, Ferenc József felesége tette.

A varázsló-pap ötezer éves maszkja

Az első álarcokat minden bizonnyal még az ősember készítette, hogy a megélhetésért (jobb vadászterületért, termékeny asszonyokért, tűzért vagy vízért) folytatott soha véget nem érő küzdelem során előnyhöz jusson az ellenfél megrémítésével. Mert ami eltér a megszokottól, az bizonytalanságot, félelmet kelthet az emberben, és így nem is tud megfelelő hatékonysággal védekezni a maszkos támadókkal szemben. De a most 3D-ben vizsgálható maszk jóval későbbi, a rézkor végének egy varázsló-papja viselhette a Balatonőszöd-Temetődűlőnél elterülő 20 hektáros földművelő településen.

A céhládák titkai

A céhláda az iparos testületek iratainak, értékeinek és pénzének őrzésén túl egy mindezeknél átfogóbb, nagyobb jelentőségre tett szert története folyamán, a céhláda a céh jelképe volt.

Egerzug, Egerszeg, Zalaegerszeg

Erdők, rétek, dombok, völgyek követik egymást festői változatossággal, majd felbukkan Zala megye székhelye, a barátságos kisváros, Zalaegerszeg.

Borissza barbár pohara?

Valahogy úgy képzelem, egy a borocskát minden időben és körülmények között kedvelő atyafi sírjába tették bele barátai (gyászló felesége? – ez kevésbé valószínű..) ezt a kis 3D-ben digitalizált kantharoszt, fülekkel ellátott boros pohárkát. Talán a sok vígan töltött estét vitte magával így az Alsópáhok-Hévizdomb temetőjébe megtérő római, vagy romanizált barbár.

MaNDA összes cikke »

Mátrai sóbarlangok, mofetták, rizling

helyszineilead

Galyatető szomszédságában, Mátraszentistvánban néhány év óta sószoba várja a légzőszervi betegségtől szenvedőket. A friss mátrai levegő mellett a sóbarlangok klímáját kínálják itt. Négy tonna sótéglát raktak a sószobába, és egy különleges sóoldat párologtatásával érik el a kellő páratartalmat. A sóterápiát légúti, asztmás és hörghurutos betegeknek ajánlják. Erősíti az immunrendszert, néhány bőrbetegséget is gyógyít.

Ha innen jobbra vesszük az irányt, és Mátraderecskét célozzuk meg, a Magyarországon egyedülálló mátraderecskei mofettához  – azaz, a széndioxid gázfürdőhöz – érhetünk el. Az érbetegségek és a reuma kezelésében értek el sikereket segítségével. Az már 1930-ban tudott volt, hogy az ásott kutakban szén-dioxid jelent meg. 1992-ben viszont már a házak pincéiben is megnőtt a gázszivárgás. Ekkor alapos földtani, kémiai, fizikai, radiológiai és gyógyászati vizsgálatok következtek, melyek befejeztével megállapították, hogy a vulkáni kigőzölgésben és a benne fellelhető radioaktív anyagokkal kiváló eredmények érhetők el a gyógyászatban. Ezt maga Teller Ede, világhírű Nobel-díjas tudósunk is megerősítette mátraderecskei látogatásakor.

abasár
(Forrás: MaNDA adatbázis)

Még lejjebb ereszkedve a nagy hegyekből, Abasárra, a Mátraalja legrégebbi településére jutunk. A Mátra déli lábánál a Sár-hegy lejtőjén és a Bene-patak völgyében elterülő, teraszos szőlődombok övezte település neve 1903-ig Saár volt, a X. században élt birtokos család nevét viselte. 1950-ben Pálosvörösmart és Saár egyesülésül és ekkor már az Abasár nevet viseli. A régészeti csont- és kőleletek azt bizonyítják, hogy a település már i.e. 2500 körül is lakott helység lehetett. Az államalapítás idején Itt talált otthont az Aba nemzettség. Ebből származott Aba Sámuel királyunk is, aki 1041-1044 között uralkodott

Nagyot ugorva az időben megállapíthatjuk, Abasár későbbi történelme két fontos anyagra épült: a borra és a lisztre. A kora középkorig visszavezethető borászati kultúrája, ám Abasár sajátos adottságánál fogva – a gyorsfolyású Bene-patak mentén – mezőgazdasági központként is működhetett. A 16. századtól jellemző felülcsapós malmok sora épült fel a patak mentén. A 18- 19. században összesen 36 vízimalom, majd 1952-ig 10-13 malom üzemelt. A malomiparnak a gazdasági funkciói mellett szociális, közösségépítő, kulturális, idegenforgalmi szerepe is volt, hiszen a térségből, búzával ide érkező termelők, parasztok családdal együtt érkeztek, napokig, hetekig maradtak a malomban az őrlés időtartalma alatt.

mátraszentistván
(Forrás: MaNDA adatázis)

A vulkánikus hegyoldal kiváló talajt nyújt a jó minőségű szőlő termesztésére. A helyiek megélhetését jelenti a szőlő. Abasár a fehér szőlőfajok számára a legkedvezőbb terület. A Sár-hegy lejtőit a Kékes árnyéka védi a szélsőséges időjárási viszonyoktól, így megadva az állandó és kiszámítható minőséget a kiváló borok számára. Sár-hegy vulkánikus kőzetén, löszös talajon teraszos szőlőtermesztés folyik. Abasár pincéinek múltja több mint 1000 évre tekint vissza.

Az évszázadok során kiépült a teljes, többszintes pincesor. A hatalmas tereket is magában foglaló pincerendszer a vendéglátás, kulturális események, illetve klimatikus kúrák helyszíneként egyaránt fontos elemévé válhat a település kínálatának. Máig bővítik a pincéket, amelyek sajátossága, hogy a pincesor egészét  egyetlen sziklatömbben alakították ki, amelyet csákánnyal, kézi erővel vájtak ki.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.03.03. 09:49

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

jános hegy
Estére oda várnak – Sisi 1882-ben volt először a János-hegyen. Körülnézett és egykori feljegyzések szerint a következőket mondta: „Csodálom az embereket, miért mennek oly messze vidékre nyaralni, mikor e hegyek s az itteni kilátás kiállja a versenyt a legszebb világrészletekkel.”