a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Mátrai sóbarlangok, mofetták, rizling
Galyatető szomszédságában, Mátraszentistvánban néhány év óta sószoba várja a légzőszervi betegségtől szenvedőket. A friss mátrai levegő mellett a sóbarlangok klímáját kínálják itt. Négy tonna sótéglát raktak a sószobába, és egy különleges sóoldat párologtatásával érik el a kellő páratartalmat. A sóterápiát légúti, asztmás és hörghurutos betegeknek ajánlják. Erősíti az immunrendszert, néhány bőrbetegséget is gyógyít.
Ha innen jobbra vesszük az irányt, és Mátraderecskét célozzuk meg, a Magyarországon egyedülálló mátraderecskei mofettához – azaz, a széndioxid gázfürdőhöz – érhetünk el. Az érbetegségek és a reuma kezelésében értek el sikereket segítségével. Az már 1930-ban tudott volt, hogy az ásott kutakban szén-dioxid jelent meg. 1992-ben viszont már a házak pincéiben is megnőtt a gázszivárgás. Ekkor alapos földtani, kémiai, fizikai, radiológiai és gyógyászati vizsgálatok következtek, melyek befejeztével megállapították, hogy a vulkáni kigőzölgésben és a benne fellelhető radioaktív anyagokkal kiváló eredmények érhetők el a gyógyászatban. Ezt maga Teller Ede, világhírű Nobel-díjas tudósunk is megerősítette mátraderecskei látogatásakor.
Még lejjebb ereszkedve a nagy hegyekből, Abasárra, a Mátraalja legrégebbi településére jutunk. A Mátra déli lábánál a Sár-hegy lejtőjén és a Bene-patak völgyében elterülő, teraszos szőlődombok övezte település neve 1903-ig Saár volt, a X. században élt birtokos család nevét viselte. 1950-ben Pálosvörösmart és Saár egyesülésül és ekkor már az Abasár nevet viseli. A régészeti csont- és kőleletek azt bizonyítják, hogy a település már i.e. 2500 körül is lakott helység lehetett. Az államalapítás idején Itt talált otthont az Aba nemzettség. Ebből származott Aba Sámuel királyunk is, aki 1041-1044 között uralkodott
Nagyot ugorva az időben megállapíthatjuk, Abasár későbbi történelme két fontos anyagra épült: a borra és a lisztre. A kora középkorig visszavezethető borászati kultúrája, ám Abasár sajátos adottságánál fogva – a gyorsfolyású Bene-patak mentén – mezőgazdasági központként is működhetett. A 16. századtól jellemző felülcsapós malmok sora épült fel a patak mentén. A 18- 19. században összesen 36 vízimalom, majd 1952-ig 10-13 malom üzemelt. A malomiparnak a gazdasági funkciói mellett szociális, közösségépítő, kulturális, idegenforgalmi szerepe is volt, hiszen a térségből, búzával ide érkező termelők, parasztok családdal együtt érkeztek, napokig, hetekig maradtak a malomban az őrlés időtartalma alatt.
A vulkánikus hegyoldal kiváló talajt nyújt a jó minőségű szőlő termesztésére. A helyiek megélhetését jelenti a szőlő. Abasár a fehér szőlőfajok számára a legkedvezőbb terület. A Sár-hegy lejtőit a Kékes árnyéka védi a szélsőséges időjárási viszonyoktól, így megadva az állandó és kiszámítható minőséget a kiváló borok számára. Sár-hegy vulkánikus kőzetén, löszös talajon teraszos szőlőtermesztés folyik. Abasár pincéinek múltja több mint 1000 évre tekint vissza.
Az évszázadok során kiépült a teljes, többszintes pincesor. A hatalmas tereket is magában foglaló pincerendszer a vendéglátás, kulturális események, illetve klimatikus kúrák helyszíneként egyaránt fontos elemévé válhat a település kínálatának. Máig bővítik a pincéket, amelyek sajátossága, hogy a pincesor egészét egyetlen sziklatömbben alakították ki, amelyet csákánnyal, kézi erővel vájtak ki.
Dippold Pál
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.