a rovat írásai

Doktorok, mérnökök, írók

Balatonföldvár múltját leginkább az elmúlt században épített villák, és a házakhoz köthető ismert emberek teszik érdekessé. Először látogassunk el a mai városházára, melyet Rákosi Jenő drámaíró üdülőjéből alakítottak ki.

Ahol VIII. Edward nyaralt

Balatonföldvár egy 1907-ben kiadott adatsor szerint a déli part legfelkapottabb üdülőhelyévé vált. Alapítása után tíz évvel ez az eredmény szinte példátlan. A siker jellemzésére néhány adat: az állandó lakosok és a vendégek száma közötti arány Földváron nyolcszoros, míg Siófokon csak kétszeres.

Bronzborotva

Ez bizony egy bronzkori borotva. Mert jobb, ha tudjuk, hogy már az ősember is borotválkozott, talán még az ősasszonyok is szedték a szőrt az arcukról. Ez persze csak feltételezés, de az biztos, hogy a történelem előtti időkben a kagylók éles héjával, vagy a még élesebb obszidián pengékkel estek neki az arcszőrzetnek. A Ferenczy Múzeumi Centrum borotvája azért már egy komolyabb történet.

Nem mindig maradtak a kaptafánál

Most, midőn az emberek többsége olcsó kínai cipőkben jár, kevés a dolga a suszteroknak. Pedig 100 évvel ezelőtt még minden faluba jutott belőlük, ott ücsörögtek háromlábú székeiken és talpalták, foltozták a csizmákat, bakancsokat. És politizáltak, felénk Vasban úgy tartják, hogy a suszterokból lettek legelőbb a nyilasok, aztán meg a kommunisták.

Bezárult a földvári kör

Különös játéka a történelemnek, hogy már Balatonföldvár kialakulása előtt fél évszázaddal a Széchenyi család kezében volt a világszínvonalú üdülőtelep kialakításának kulcsa. Széchenyi István gróf ugyanis 1846-ban az ország korszerű közlekedésének kialakítására kapott megbízást. A „legnagyobb magyar” a Javaslat a magyar közlekedésügy fejlődéséről című tanulmányában többek között a Budapestről kiinduló vasúti fővonalak fontosságát hangsúlyozta.

Széchényi Imre, a vidékfejlesztő gróf

Balatonföldvár 1894-ben, gróf Széchényi Imre jóvoltából válhatott önálló településsé. A Balaton déli partjának egyik legjelentősebb arisztokrata családja sokféle módon járult hozzá a terület fejlődéséhez. Széchényi Imre birtokrészt adományozott üdülőtelkek kialakítására.

Polly Ági, a rajzfilmben táncoló

A magyar filmtörténészek régi, sokszor leírt, ám szomorúan igaz ténymegállapítása, hogy 1945 előtt szinte alig beszélhetünk magyar animációs filmgyártásról. Vannak ugyan apróbb emlékek a 20. század első feléből ebben a műfajban, ám ezek többnyire reklámfilmek.

Kicsit egyszerű is, büdös is, de a miénk

Az emberiség hosszúra nyúlt történelme folyamán sokféle világítóeszközt használt, míg eljutott a villanyvilágításig. Ami mostanra a fejlődés csúcsának tűnik, hiszen a legmodernebb napelemes megoldásokhoz is kell egy kis hálózati rásegítés, ha tartósan nincsen átalakítható fény. No de inkább nézzük most a mécsest, mint fényforrást, ami sokkal nagyobb pályaívet futott be, mint a villanyvilágítás. És ha már mécses, akkor vegyük most elő a túrkevei Finta Múzeum egyik 3D-ben digitalizált, a funkció és a forma egységét mutató ilyen világítóeszközét.

Földvárra köves úton

Balaton partjának azon a területén, ahol ma Földvár van, a Kr.e. 4. évszázadban kelták éltek. Földvár neve írásos formában egy 11. századi magyar oklevélben bukkan elő. Addig azonban sok minden történet ezen a vidéken.

Az ácsmester bátor fiacskája

A pápai Gróf Esterházy Károly Múzeumban őrzött, a Református Újtemplom építéséről készült fotográfiát nézegetem, és bizonyos vagyok abban, hogy ott a toronysisak ácsolatának az alján Kerekes Károly ács fehér ingben, nyakkendőben csak azért vitte fel ilyen magasra a fiát, hogy majd ácsot faragjon belőle.

Az okos dohányzás eszköze

A világ első dohányzó emberei az indiánok voltak. Másokról legalábbis nem maradtak ránk erre vonatkozó emlékek. A dohány őshazája Amerika. Mint annyi minden más, Európában ismeretlen növény, mint a kukorica vagy a paprika is tehát lényegében Kolumbusz Kristófnak köszönhető.

MaNDA összes cikke »

Szilassy László, a száműzött filmsztár

közkincstárlead

A magyar film két világháború közötti fénykorának egyik meghatározó figurája volt Szilassy László. Élete nagy ívűnek is mondható, már ami a földrajzi távolságokat illeti, hiszen Nyírcsászáriban született 1908-ban és Brazíliában halt meg 1972-ben.

Nagykállóba és Nagykárolyba járt gimnáziumba, majd Budapesten jogi tanulmányokat folytatott. Pályaválasztása meglehetősen kései volt, hét félévet ült a jogi karon, mire eldöntötte, hogy az ő igazi hivatása a színészet. Szalay Károly társulatához szegődött titkárnak. Ha nem lett volna ott, nem adódott volna lehetősége egy sikeres beugrásra, ami egyben színészi pályafutása kezdetét is jelentette. Ezután sorra következtek a különböző társulatokban eltöltött tudásgyarapító évek, 1933-34-ben Kallos Józsefnél, 34-35-ben Szegeden, 34-36-ban Miklósy Imre együttesében, 36-37-ben Debrecenben dolgozott. A következő években a fővárosi színházak jöttek, mígnem 1940 és 1942 között a Pesti és a Vígszínház tagjaként lépett színpadra, majd 1944-től a Nemzeti Színház tagjává vált. 1945-ben Brazíliába menekült, tudniillik névegyezés következtében összekeverték egy nyilas katonatiszttel. Ezzel pedig természetesen együtt járt, hogy a nyilasnak kikiáltott színész filmjeit betiltották, bár népbírósági eljárás nem indult ellene. Egészen 1990-ig kellett várni az életnyomorító félreértés tisztázására, ekkor sikerült a Színházi Élet című lapban egy hosszú tanulmányban cáfolni a nyilasság vádját.

szilassy
Karády Katalinnal (forrás: MaNDA adatbázis)

Szilassy László volt a 1930-as, 40-es évek egyik legnagyobb filmcsillaga. A kor szépségideáljának szinte tökéletesen megfelelő, jó kiállású, vonzó férfi rengeteg filmben kapott főszerepet. Ezek többsége vígjáték volt, de a drámai szerepek sem fogtak ki rajta – ilyen volt az Alkalom és az Isten rabjai. A hölgyszínészek között fejedelemasszonynak számító Szeleczky Zitával több filmben játszották el a főszerepeket, a közönség álompárnak nevezte őket. A mostanság is szívesen nézett alkotások közül csak néhányat emelünk ki: Szegény gazdagok, Karosszék, Bercsényi huszárok, Zenélő majom és Nászinduló. Több tucat, sok-sok értéket hordozó filmje Szilassy Lászlót a második világháború után hetvenkettő, a rendszerváltozás után huszonhét évvel végre az őt megillető helyre teheti a magyar filmtörténetben.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.03.03. 10:02

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

földvár
Doktorok, mérnökök, írók – A magyar irodalom jelesei közül sokszor üdült Balatonföldváron Szabó Lőrinc, aki több verset is írt Földvárról, és Móra Ferenc itt kezdte el Aranykoporsó című regényét. A jeles magyar zeneszerző, Ránki György, akit leginkább a Villa Negra című filmdal szerzőjeként ismer a nagyközönség, szintén a földvári közösség nagytekintélyű tagja volt.