a rovat írásai

Gurulóeszköz, amivel átformálták az országot

Elnézem ezt a képen szunyókáló embert, aki talán már az újságpapírból megevett ebéd után dőlt le egy kicsit el nem kelt árucikkei mellett. Egy pótkocsi kereke is látszik, biztos a traktorra vár, hogy felrakják a portékát és hazainduljanak a szanki piacról. A kiskunhalasi múzeumban őrzött képen a két disznóvágásokon használt, fatörzsből vájt teknő, az öt deszkákból passzentosan összeállított mosóteknő és a sok szerszámnyél mellett ott van 11 kubikostalicska is.

Kodály nem szerette a dohányfüstöt

Galyatető római katolikus templomát 1942-ben szentelték fel. Természetesen a Nagyszálló átadásával összefüggött ez a jeles esemény, hiszen a Mátrában üdülők nagy része vallását gyakorló katolikus volt. A Nagyszálló legnevezetesebb lakója, évről évre visszatérő vendége volt Kodály Zoltán, aki itt komponálta 1942-ben a Csendes mise című művét.

Mi fán terem az a japonizmus?

Mivel a kis rákóczifalvi múzeum által őrzött fa ládikáról a keleti mintákon és a lakkozásán kívül szinte semmit sem tudunk, szárnyalhat hát a képzelet, hogy milyen kalandos úton, hogyan is került Magyarországra.

Galyatető, a Mátra királynője

Ha Magyarország legmagasabb hegységének Kékestető a királya, akkor Galyatető a királynője. A 900 méteresnél magasabb üdülőtelepet festői szerpentin utakon lehet megközelíteni. Ebben a magasságban egész évben harsány színű örökzöldek hirdetik: tessék jönni, itt tiszta a levegő. Galyatető  a trianoni országcsonkításnak köszönheti kiépültét. Szomorú, hogy elveszítettük több ezer méter magas erdélyi és felvidéki hegyeinket, ám örömre ad okot, hogy a magyarság hihetetlenül gyorsan megtalálta és felépítette magának a megmaradt országrész igen gyorsan világhírűvé vált üdülőtelepeit.

Mire jó egy szekéremelő?

Hát itt van ez a szekéremelő, ilyent felénk még nem láttam. Gondoltam, rákeresek, de a Google ezúttal néma maradt. Csak a MaNDA adatbázisában is szereplő, a nagy uniós adatbázisba, az Europeanába is feltöltött, 1954 márciusában Kiskunhalason, vagy a környékén lefényképezett szerkezetet találtam meg, ahogy ott áll egy szecskavágó és egy rozzant kutyaól előtt a kora tavaszi, vagy éppen késő őszi napsütésben.

Erre kössenek gombot!

A tárgyak többségét elsöpri a történelem, pontosabban annak technikatörténeti része. Ami tegnap fontos volt, ma még van ugyan, de csak dísz, holnapra pedig eltűnik.


Estére oda várnak

A főváros legmagasabb pontjáról, ötszázhuszonhét méter magasról, a régi korokban is messzire lehetett ellátni. Némely elbeszélés szerint tiszta időben egészen a Magas-Tátráig. A hegy a nevét egy rege szerint Mátyás királyunk apjáról, Hunyadi Jánosról kapta. Igazán híressé azonban egy másik uralkodó, pontosabban császár- és királyfeleség, Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach, azaz Erzsébet királyné, a magyaroknak annyira kedves Sisi, Ferenc József felesége tette.

A varázsló-pap ötezer éves maszkja

Az első álarcokat minden bizonnyal még az ősember készítette, hogy a megélhetésért (jobb vadászterületért, termékeny asszonyokért, tűzért vagy vízért) folytatott soha véget nem érő küzdelem során előnyhöz jusson az ellenfél megrémítésével. Mert ami eltér a megszokottól, az bizonytalanságot, félelmet kelthet az emberben, és így nem is tud megfelelő hatékonysággal védekezni a maszkos támadókkal szemben. De a most 3D-ben vizsgálható maszk jóval későbbi, a rézkor végének egy varázsló-papja viselhette a Balatonőszöd-Temetődűlőnél elterülő 20 hektáros földművelő településen.

A céhládák titkai

A céhláda az iparos testületek iratainak, értékeinek és pénzének őrzésén túl egy mindezeknél átfogóbb, nagyobb jelentőségre tett szert története folyamán, a céhláda a céh jelképe volt.

Egerzug, Egerszeg, Zalaegerszeg

Erdők, rétek, dombok, völgyek követik egymást festői változatossággal, majd felbukkan Zala megye székhelye, a barátságos kisváros, Zalaegerszeg.

Borissza barbár pohara?

Valahogy úgy képzelem, egy a borocskát minden időben és körülmények között kedvelő atyafi sírjába tették bele barátai (gyászló felesége? – ez kevésbé valószínű..) ezt a kis 3D-ben digitalizált kantharoszt, fülekkel ellátott boros pohárkát. Talán a sok vígan töltött estét vitte magával így az Alsópáhok-Hévizdomb temetőjébe megtérő római, vagy romanizált barbár.

MaNDA összes cikke »

Szilassy László, a száműzött filmsztár

közkincstárlead

A magyar film két világháború közötti fénykorának egyik meghatározó figurája volt Szilassy László. Élete nagy ívűnek is mondható, már ami a földrajzi távolságokat illeti, hiszen Nyírcsászáriban született 1908-ban és Brazíliában halt meg 1972-ben.

Nagykállóba és Nagykárolyba járt gimnáziumba, majd Budapesten jogi tanulmányokat folytatott. Pályaválasztása meglehetősen kései volt, hét félévet ült a jogi karon, mire eldöntötte, hogy az ő igazi hivatása a színészet. Szalay Károly társulatához szegődött titkárnak. Ha nem lett volna ott, nem adódott volna lehetősége egy sikeres beugrásra, ami egyben színészi pályafutása kezdetét is jelentette. Ezután sorra következtek a különböző társulatokban eltöltött tudásgyarapító évek, 1933-34-ben Kallos Józsefnél, 34-35-ben Szegeden, 34-36-ban Miklósy Imre együttesében, 36-37-ben Debrecenben dolgozott. A következő években a fővárosi színházak jöttek, mígnem 1940 és 1942 között a Pesti és a Vígszínház tagjaként lépett színpadra, majd 1944-től a Nemzeti Színház tagjává vált. 1945-ben Brazíliába menekült, tudniillik névegyezés következtében összekeverték egy nyilas katonatiszttel. Ezzel pedig természetesen együtt járt, hogy a nyilasnak kikiáltott színész filmjeit betiltották, bár népbírósági eljárás nem indult ellene. Egészen 1990-ig kellett várni az életnyomorító félreértés tisztázására, ekkor sikerült a Színházi Élet című lapban egy hosszú tanulmányban cáfolni a nyilasság vádját.

szilassy
Karády Katalinnal (forrás: MaNDA adatbázis)

Szilassy László volt a 1930-as, 40-es évek egyik legnagyobb filmcsillaga. A kor szépségideáljának szinte tökéletesen megfelelő, jó kiállású, vonzó férfi rengeteg filmben kapott főszerepet. Ezek többsége vígjáték volt, de a drámai szerepek sem fogtak ki rajta – ilyen volt az Alkalom és az Isten rabjai. A hölgyszínészek között fejedelemasszonynak számító Szeleczky Zitával több filmben játszották el a főszerepeket, a közönség álompárnak nevezte őket. A mostanság is szívesen nézett alkotások közül csak néhányat emelünk ki: Szegény gazdagok, Karosszék, Bercsényi huszárok, Zenélő majom és Nászinduló. Több tucat, sok-sok értéket hordozó filmje Szilassy Lászlót a második világháború után hetvenkettő, a rendszerváltozás után huszonhét évvel végre az őt megillető helyre teheti a magyar filmtörténetben.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.03.03. 10:02

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

jános hegy
Estére oda várnak – Sisi 1882-ben volt először a János-hegyen. Körülnézett és egykori feljegyzések szerint a következőket mondta: „Csodálom az embereket, miért mennek oly messze vidékre nyaralni, mikor e hegyek s az itteni kilátás kiállja a versenyt a legszebb világrészletekkel.”