a rovat írásai

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

Hopp, ez itt egy stílustű!

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Borotva, olló, pióca

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Tudós után borbarát király jött

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Bélára Dömösön rászakadt a trón

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Isteni mesterség

Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Darabjaiból rakta össze férjeurát

Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Hamvaink hajléka

Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán.

Kunországi pihenőhely

Óriási meglepetés érheti azt, aki úgy gondolja, hogy az Alföld tengersík vidékén jóval kevesebb érdekesség van, mint az ország más részein. Kevéssé ismert például, hogy Kisújszálláson egyre híresebb gyógyhatású hévízforrást találtak, melyre a közelmúltban egy óriási gyógycentrumot építettek. Ennek része a  Kumánia szálloda, amely az organikus építészet mintapéldájaként áll előttünk.

Amit Szent István hagyott ránk

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Magyarnak lenni

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

MaNDA összes cikke »

Szilassy László, a száműzött filmsztár

közkincstárlead

A magyar film két világháború közötti fénykorának egyik meghatározó figurája volt Szilassy László. Élete nagy ívűnek is mondható, már ami a földrajzi távolságokat illeti, hiszen Nyírcsászáriban született 1908-ban és Brazíliában halt meg 1972-ben.

Nagykállóba és Nagykárolyba járt gimnáziumba, majd Budapesten jogi tanulmányokat folytatott. Pályaválasztása meglehetősen kései volt, hét félévet ült a jogi karon, mire eldöntötte, hogy az ő igazi hivatása a színészet. Szalay Károly társulatához szegődött titkárnak. Ha nem lett volna ott, nem adódott volna lehetősége egy sikeres beugrásra, ami egyben színészi pályafutása kezdetét is jelentette. Ezután sorra következtek a különböző társulatokban eltöltött tudásgyarapító évek, 1933-34-ben Kallos Józsefnél, 34-35-ben Szegeden, 34-36-ban Miklósy Imre együttesében, 36-37-ben Debrecenben dolgozott. A következő években a fővárosi színházak jöttek, mígnem 1940 és 1942 között a Pesti és a Vígszínház tagjaként lépett színpadra, majd 1944-től a Nemzeti Színház tagjává vált. 1945-ben Brazíliába menekült, tudniillik névegyezés következtében összekeverték egy nyilas katonatiszttel. Ezzel pedig természetesen együtt járt, hogy a nyilasnak kikiáltott színész filmjeit betiltották, bár népbírósági eljárás nem indult ellene. Egészen 1990-ig kellett várni az életnyomorító félreértés tisztázására, ekkor sikerült a Színházi Élet című lapban egy hosszú tanulmányban cáfolni a nyilasság vádját.

szilassy
Karády Katalinnal (forrás: MaNDA adatbázis)

Szilassy László volt a 1930-as, 40-es évek egyik legnagyobb filmcsillaga. A kor szépségideáljának szinte tökéletesen megfelelő, jó kiállású, vonzó férfi rengeteg filmben kapott főszerepet. Ezek többsége vígjáték volt, de a drámai szerepek sem fogtak ki rajta – ilyen volt az Alkalom és az Isten rabjai. A hölgyszínészek között fejedelemasszonynak számító Szeleczky Zitával több filmben játszották el a főszerepeket, a közönség álompárnak nevezte őket. A mostanság is szívesen nézett alkotások közül csak néhányat emelünk ki: Szegény gazdagok, Karosszék, Bercsényi huszárok, Zenélő majom és Nászinduló. Több tucat, sok-sok értéket hordozó filmje Szilassy Lászlót a második világháború után hetvenkettő, a rendszerváltozás után huszonhét évvel végre az őt megillető helyre teheti a magyar filmtörténetben.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.03.03. 10:02

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

szent lászló
Szent László, a rendteremtő – László hatalmas egyházszervező tevékenységéhez sorolható a bihari püspökség áthelyezése Váradra, és a zágrábi püspökség megalapítása. Királysága alatt László Horvátországot Magyarországhoz csatolta – itt is maradt egészen 1918-ig. Összevonta a görög szertartású bácsi püspökséget a latin szertartású kalocsai érsekséggel.