a rovat írásai

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

Amikor kivonult Róma

Egyes vélemények szerint 100 év elég volt ahhoz, hogy Róma kivonulása után Pannónia elveszítse római jellegét. A légiók és a hivatalnoki kar, no és a civil lakosság jó részének a távozása után készült ez az általunk most 3D-ben is tanulmányozható, Szentendrén talált fülbevaló, amin látszik, hogy nem akárki készítette.

Régi erdőpásztorok

Itt egy fotó a mögöttünk hagyott véres 20. század harmincas éveiből. A Pápa környéki Esterházy birtokok erdészeinek a csoportképe. Csak egyet ismerhetünk közülük, annak is csak a vezetéknevét tudjuk. De tudunk mást, például azt, hogy a két világháború közötti Magyarország falvaiban tekintélynek számítottak az erdészek, akik általában az állam, vagy a nagybirtokos erdőit kezelték.

MaNDA összes cikke »

Bognárok hajdan volt tudománya

elsullyedt_vilagok_lead

Hogy hány a szakmájához értő bognárt találunk az országban, azt nem tudom, azt viszont sejtem, hogy keveset. Pedig valamikor minden nagyobb, gazdagabb faluban volt belőlük. Feladatuk a szekér elkészítés volt, amin a kováccsal együtt dolgoztak. A kiválasztott, 1956-ban, Kiskunhalason készült fotón egy idős embert látunk, aki már csak a bognárok „aprómunkáját”, a szerszámnyelek és más faholmik készítését vállalta.

A szakirodalom az iparág kialakulását még a honfoglalás előttre teszi, hiszen eleink bejövetelükkör már szekereken szállították az ingóságokat és a nemzetségek tartós gyaloglásra képtelen tagjait. Persze, ezek a szállítóeszközök még csak nyomokban hasonlítottak a múlt században általánosan használt, igazán fejlett szekerekhez, kerekeik például „tömörek” voltak, a küllős szerkezetet csak jóval később kezdték a magyarok is használni. Nem véletlen, hogy a szekér fából készült részeivel foglalkozó bognármesterek, régebbi elnevezéssel kerekesek, vagy kerékgyártók, pont a legnehezebb résszel, a kerék elkészítésével kezdték el a munkát.

A kerékagy, amit lábbal vagy kézzel hajtott faesztergával formáltak, a legtöbb helyen szilből, vagy kőrisből készült. A „falak”, amire a vasalás került, természetes görbületű bükkből, vagy kőrisből lettek sablon segítségével kifaragva. A küllők szinte mindenhol akácból készültek, szálán hasították a törzseket és felesleget vonószéken szedték le a vonókéssel. A kerék összeillesztése nagy szaktudást igényelt, a kerékagyat például kifőzték, hogy ne hasadjon, amikor beleszorították a küllőket. A kisebb első kerék tíz, a nagyobb hátsó 12 küllőt tartalmazott. A kerekek után jött sorban a többi alkatrész a kőrisből vagy akácból faragott lőcsektől egészen az utoljára nyárfából, vagy kőrisből kifaragott rúdig.

bognár
(Forrás: MaNDA adatbázis)

A bognár, miután a több évig szárított alapanyagból elkészítette a famunkát, még egy-két hónapig hagyta száradni a szekeret, csak ezután került az a kovács kezei alá, aki elkészítette a vasalásait. Talán a vas ára miatt is, de a kovács kapta a szekér árának a 60 százalékát, a többet dolgozó bognárnak be kellett érnie a kevesebbel is. Az Alföldön a 20. századra valóságos „kocsigyárak” alakultak ki, olyanok, mint Hodács Andor szegedi műhelye, de híres volt, mintául szolgált a környéken a kiskundorozsmai szekér is. Ezeket az alapvetően teherszállításra szolgáló eszközöket aztán az elvégzendő munkafolyamat jellege alapján alakítani lehetett. A szénahordáshoz a hosszú oldalakat rakták fel, a „rövidszekeret” például a krumpliszedéskor használták. A vastengely az első világháborúra vált általánossá, ekkorra már a tehetősebb gazdáknak az utazáshoz volt lovak által vontatott laprugós, „féderes” kocsijuk is.

A bognárok a szekerek és a kocsik mellett készítettek Magyarországon kétkerekű kordékat, szánokat, ekéket és eketajigákat is. Ők faragták ki a szerszámnyeleket, olyanokat, amikkel az idős, bajuszos emberünk is megjelent a piacon. Szegeden, Szentesen és Csongrádon a kubikostalicskákat is ők készítették, de az már egy másik történet.

Pálffy Lajos  

 

• Publikálva: 2017.03.07. 11:25

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.