a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Bognárok hajdan volt tudománya
Hogy hány a szakmájához értő bognárt találunk az országban, azt nem tudom, azt viszont sejtem, hogy keveset. Pedig valamikor minden nagyobb, gazdagabb faluban volt belőlük. Feladatuk a szekér elkészítés volt, amin a kováccsal együtt dolgoztak. A kiválasztott, 1956-ban, Kiskunhalason készült fotón egy idős embert látunk, aki már csak a bognárok „aprómunkáját”, a szerszámnyelek és más faholmik készítését vállalta.
A szakirodalom az iparág kialakulását még a honfoglalás előttre teszi, hiszen eleink bejövetelükkör már szekereken szállították az ingóságokat és a nemzetségek tartós gyaloglásra képtelen tagjait. Persze, ezek a szállítóeszközök még csak nyomokban hasonlítottak a múlt században általánosan használt, igazán fejlett szekerekhez, kerekeik például „tömörek” voltak, a küllős szerkezetet csak jóval később kezdték a magyarok is használni. Nem véletlen, hogy a szekér fából készült részeivel foglalkozó bognármesterek, régebbi elnevezéssel kerekesek, vagy kerékgyártók, pont a legnehezebb résszel, a kerék elkészítésével kezdték el a munkát.
A kerékagy, amit lábbal vagy kézzel hajtott faesztergával formáltak, a legtöbb helyen szilből, vagy kőrisből készült. A „falak”, amire a vasalás került, természetes görbületű bükkből, vagy kőrisből lettek sablon segítségével kifaragva. A küllők szinte mindenhol akácból készültek, szálán hasították a törzseket és felesleget vonószéken szedték le a vonókéssel. A kerék összeillesztése nagy szaktudást igényelt, a kerékagyat például kifőzték, hogy ne hasadjon, amikor beleszorították a küllőket. A kisebb első kerék tíz, a nagyobb hátsó 12 küllőt tartalmazott. A kerekek után jött sorban a többi alkatrész a kőrisből vagy akácból faragott lőcsektől egészen az utoljára nyárfából, vagy kőrisből kifaragott rúdig.
A bognár, miután a több évig szárított alapanyagból elkészítette a famunkát, még egy-két hónapig hagyta száradni a szekeret, csak ezután került az a kovács kezei alá, aki elkészítette a vasalásait. Talán a vas ára miatt is, de a kovács kapta a szekér árának a 60 százalékát, a többet dolgozó bognárnak be kellett érnie a kevesebbel is. Az Alföldön a 20. századra valóságos „kocsigyárak” alakultak ki, olyanok, mint Hodács Andor szegedi műhelye, de híres volt, mintául szolgált a környéken a kiskundorozsmai szekér is. Ezeket az alapvetően teherszállításra szolgáló eszközöket aztán az elvégzendő munkafolyamat jellege alapján alakítani lehetett. A szénahordáshoz a hosszú oldalakat rakták fel, a „rövidszekeret” például a krumpliszedéskor használták. A vastengely az első világháborúra vált általánossá, ekkorra már a tehetősebb gazdáknak az utazáshoz volt lovak által vontatott laprugós, „féderes” kocsijuk is.
A bognárok a szekerek és a kocsik mellett készítettek Magyarországon kétkerekű kordékat, szánokat, ekéket és eketajigákat is. Ők faragták ki a szerszámnyeleket, olyanokat, amikkel az idős, bajuszos emberünk is megjelent a piacon. Szegeden, Szentesen és Csongrádon a kubikostalicskákat is ők készítették, de az már egy másik történet.
Pálffy Lajos
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.