a rovat írásai

László az emberközeli szent és a karizmatikus vezető

A hadvezér, a törvényhozó, az egyházépítő uralkodót és utókorra gyakorolt hatását mutatja be a Szent László élete, kultusza és szellemi öröksége című kiállítás, amely a Magyarság Házában nyílt meg csütörtökön a Szent László-év keretében.

A „Casanova háztól” a Ludwig Múzeumig

Idén sem maradunk le a nyitott házak ünnepéről, immár hetedik éve pincétől padlásig járhatjuk végig a megnyitott épületeket. Az idei téma a rakpart, így a Rákóczi hídtól egészen az Árpád hídig sétálhatják, hajózhatják végig mindkét partot az érdeklődők.

Ötven éve ment el a legnagyobb vadász

Ötven éve, 1967. április 24-én hunyt el gróf Széchenyi Zsigmond világjáró vadász, népszerű vadász- és útikönyvek szerzője.

Szerelmes pap és jeles filozófus

Pierre Abélard francia teológus, filozófus, akinek nevét elsősorban a tanítványához, Héloise-hoz fűződő legendás szerelme miatt őrizte meg az utókor, nyolcszázhetvenöt éve, 1142. április 21-én halt meg.

A kétszer megtalált friesachi dénárok esete

Több mint 640 érméből álló leletre bukkantak az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum munkatársai márciusban Tótkomlós határában. Az érmék között vannak Árpád-kori fizetőeszközök, friesachi dénárok és egy angol penny is.

Balkan Fanatik, a Kiscsillag és Lajkó Félix a Várkert Bazárban

Hímestojás-kiállítás, festhető óriástojások, nagykoncertek és iparművészek bemutatója is várja az érdeklődőket szombattól hétfőig a Várkert Bazár húsvéti szabadtéri programsorozatán.

Palóc Húsvét Füleken

Húsvét hétfőjén 12. alkalommal rendezik meg a Palóc Húsvétot a Füleki Várban; a dél-szlovákiai városban népi hangszerek készítését és mézeskalácsok díszítését is megpróbálhatják a résztvevők – tájékoztatta az MTI-t a rendező Füleki Városi Művelődési Központ igazgatója.

226 millió forint egy képregényoldalért

Hétszázötvenháromezer euróért (226 millió forint) kelt el egy párizsi árverésen a Tintin Amerikában című képregény egy ritka illusztrációja.

Akit egyszerűen csak Nagyszerűnek neveztek

Ötszázhuszonöt éve, 1492. április 8-án halt meg Lorenzo Medici, az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb alakja, Firenze uralkodója, a művészetek bőkezű mecénása, akit az utókor az „Il Magnifico″, a nagyszerű melléknéven emleget.

Fejedelmi kincsek: erdélyi ezüsttalérok Fehérváron

A Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programja keretében visszavásárolt műkincseket minél több embernek látnia kell - hangsúlyozta Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke, egyben a program vezetője csütörtökön, Székesfehérváron, ahol megnyitotta a Fejedelmi kincsek – Erdélyi tallérok című, 16-17. századi erdélyi tallérokat és emlékérmeket bemutató kiállítást.

Egy hadüzenet és a Csonka-Magyarország

A történelmi Magyarország számára is végzetesnek bizonyuló dolgok történtek száz évvel ezelőtt, ezen a napon. Amikor is megérkezett az USA kongresszusa által 373 – 50 arányban megszavazott hadüzenet a központi hatalmak számára. Amerika tehát belépett a Nagy Háborúba, és iszonyú erejével egy év alatt eldöntötte azt. Pedig az Államokban is jelentős német ajkú népesség talált otthonra, és Berlin is sokat megtett, hogy elkerülje ezt a hadüzenetet.

Művelődés összes cikke »

Előkerült Trenk báró száz éve eltűnt hüvelykujja

trenkleadTöbb mint száz év után újra teljes Franz von der Trenck bárónak, Jókai Mór egyik közismert regényhősének a csehországi Brünnben őrzött múmiája. Bal kezének jó egy évszázada hiányzó, elveszettnek hitt hüvelykujját szerdán adta át a brünni kapucinus templom és kolostor elöljárójának Jirí Stivarnak Pavel Ciprian, a brünni városi múzeum igazgatója.

Az osztrák császári-királyi katonatiszt, szabadcsapat-parancsnok – Jókai Mór A két Trenk című regényének egyik hőse, Trenk Ferenc (a magyar Trenk) – a brünni Spilberk várbörtön kazamatáiban eltöltött néhány év raboskodás után 1749-ben elhunyt, és a helyi kapucinus templom alatti kriptában temették el. A kripta speciális mikroklímája következtében több mint 150 ott eltemetett holttest, köztük Trenk báróé is, mumifikálódott. Trenk báró hüvelykujja eddig ismeretlen körülmények között került a brünni városi múzeum tulajdonába. A ritka múzeumi darabot a közelmúltban fedezték fel, majd tudományos, radiológiai elemzésnek vetették alá. Ezt megtették a kriptában fekvő múmiával is, így sikerült bebizonyítani a két testrész közti összefüggést. Később a hüvelykujjról ujjlenyomatot vettek, amelyet 3D-s eljárással teljes egészében rekonstruáltak. A szakértők jelenleg azon dolgoznak, hogy a múmia alapján megpróbálják rekonstruálni a báró eredeti testi alkatát, legalábbis virtuálisan.

trenk
(Forrás: Wikipédia)

Morfológiai és antropológiai szempontból nincs okunk kételkedni abban, hogy a hüvelykujj Trenk testéhez tartozik – mondta szerdán újságíróknak Petra Urbanová, a brünni Masaryk Egyetem antropológusa. Vizsgálataiban arra a következtetésre jutott, hogy a báró hüvelykujját valaki egyszerűen – laikusan mondva – letörte, lecsavarta. Történészek úgy vélik, hogy ennek több oka lehetett. Az egyik vélemény szerint a tettes így akarta megszerezni a hüvelykujjon lévő rózsafűzért. Más vélemény szerint az ok a korabeli misztikumokban is lehetett. A 19. század végén, a nagy visszhangot kiváltó egyiptomi régészeti leletek idején ugyanis a múmiák hatalmas népszerűségnek örvendtek, és különböző babonák fűződtek hozzájuk. Egyetlen elméletre sincs azonban elegendő bizonyítékunk – mutatott rá Petr Vachut, a brünni városi múzeum szakértője.

trenk
(Forrás: Wikipédia)

Franz von der Trenck báró (1711-1749) nagybátyja volt Friedrich von der Trenck bárónak (1726-1794), a porosz szolgálatba szegődött híres kalandornak, Jókai Mórnál a porosz Trenk Frigyesnek.

(mti)

• Publikálva: 2017.03.09. 11:54