a rovat írásai

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Tízezerszeres áron ment el a váza

A becsült ár tízezerszereséért és ezzel rekordáron, ötmillió svájci frankért (1,3 milliárd forint) kelt el egy bizonytalan korú kínai váza egy genfi aukción.

Művelődés összes cikke »

Előkerült Trenk báró száz éve eltűnt hüvelykujja

trenkleadTöbb mint száz év után újra teljes Franz von der Trenck bárónak, Jókai Mór egyik közismert regényhősének a csehországi Brünnben őrzött múmiája. Bal kezének jó egy évszázada hiányzó, elveszettnek hitt hüvelykujját szerdán adta át a brünni kapucinus templom és kolostor elöljárójának Jirí Stivarnak Pavel Ciprian, a brünni városi múzeum igazgatója.

Az osztrák császári-királyi katonatiszt, szabadcsapat-parancsnok – Jókai Mór A két Trenk című regényének egyik hőse, Trenk Ferenc (a magyar Trenk) – a brünni Spilberk várbörtön kazamatáiban eltöltött néhány év raboskodás után 1749-ben elhunyt, és a helyi kapucinus templom alatti kriptában temették el. A kripta speciális mikroklímája következtében több mint 150 ott eltemetett holttest, köztük Trenk báróé is, mumifikálódott. Trenk báró hüvelykujja eddig ismeretlen körülmények között került a brünni városi múzeum tulajdonába. A ritka múzeumi darabot a közelmúltban fedezték fel, majd tudományos, radiológiai elemzésnek vetették alá. Ezt megtették a kriptában fekvő múmiával is, így sikerült bebizonyítani a két testrész közti összefüggést. Később a hüvelykujjról ujjlenyomatot vettek, amelyet 3D-s eljárással teljes egészében rekonstruáltak. A szakértők jelenleg azon dolgoznak, hogy a múmia alapján megpróbálják rekonstruálni a báró eredeti testi alkatát, legalábbis virtuálisan.

trenk
(Forrás: Wikipédia)

Morfológiai és antropológiai szempontból nincs okunk kételkedni abban, hogy a hüvelykujj Trenk testéhez tartozik – mondta szerdán újságíróknak Petra Urbanová, a brünni Masaryk Egyetem antropológusa. Vizsgálataiban arra a következtetésre jutott, hogy a báró hüvelykujját valaki egyszerűen – laikusan mondva – letörte, lecsavarta. Történészek úgy vélik, hogy ennek több oka lehetett. Az egyik vélemény szerint a tettes így akarta megszerezni a hüvelykujjon lévő rózsafűzért. Más vélemény szerint az ok a korabeli misztikumokban is lehetett. A 19. század végén, a nagy visszhangot kiváltó egyiptomi régészeti leletek idején ugyanis a múmiák hatalmas népszerűségnek örvendtek, és különböző babonák fűződtek hozzájuk. Egyetlen elméletre sincs azonban elegendő bizonyítékunk – mutatott rá Petr Vachut, a brünni városi múzeum szakértője.

trenk
(Forrás: Wikipédia)

Franz von der Trenck báró (1711-1749) nagybátyja volt Friedrich von der Trenck bárónak (1726-1794), a porosz szolgálatba szegődött híres kalandornak, Jókai Mórnál a porosz Trenk Frigyesnek.

(mti)

• Publikálva: 2017.03.09. 11:54