a rovat írásai

Gurulóeszköz, amivel átformálták az országot

Elnézem ezt a képen szunyókáló embert, aki talán már az újságpapírból megevett ebéd után dőlt le egy kicsit el nem kelt árucikkei mellett. Egy pótkocsi kereke is látszik, biztos a traktorra vár, hogy felrakják a portékát és hazainduljanak a szanki piacról. A kiskunhalasi múzeumban őrzött képen a két disznóvágásokon használt, fatörzsből vájt teknő, az öt deszkákból passzentosan összeállított mosóteknő és a sok szerszámnyél mellett ott van 11 kubikostalicska is.

Kodály nem szerette a dohányfüstöt

Galyatető római katolikus templomát 1942-ben szentelték fel. Természetesen a Nagyszálló átadásával összefüggött ez a jeles esemény, hiszen a Mátrában üdülők nagy része vallását gyakorló katolikus volt. A Nagyszálló legnevezetesebb lakója, évről évre visszatérő vendége volt Kodály Zoltán, aki itt komponálta 1942-ben a Csendes mise című művét.

Mi fán terem az a japonizmus?

Mivel a kis rákóczifalvi múzeum által őrzött fa ládikáról a keleti mintákon és a lakkozásán kívül szinte semmit sem tudunk, szárnyalhat hát a képzelet, hogy milyen kalandos úton, hogyan is került Magyarországra.

Galyatető, a Mátra királynője

Ha Magyarország legmagasabb hegységének Kékestető a királya, akkor Galyatető a királynője. A 900 méteresnél magasabb üdülőtelepet festői szerpentin utakon lehet megközelíteni. Ebben a magasságban egész évben harsány színű örökzöldek hirdetik: tessék jönni, itt tiszta a levegő. Galyatető  a trianoni országcsonkításnak köszönheti kiépültét. Szomorú, hogy elveszítettük több ezer méter magas erdélyi és felvidéki hegyeinket, ám örömre ad okot, hogy a magyarság hihetetlenül gyorsan megtalálta és felépítette magának a megmaradt országrész igen gyorsan világhírűvé vált üdülőtelepeit.

Mire jó egy szekéremelő?

Hát itt van ez a szekéremelő, ilyent felénk még nem láttam. Gondoltam, rákeresek, de a Google ezúttal néma maradt. Csak a MaNDA adatbázisában is szereplő, a nagy uniós adatbázisba, az Europeanába is feltöltött, 1954 márciusában Kiskunhalason, vagy a környékén lefényképezett szerkezetet találtam meg, ahogy ott áll egy szecskavágó és egy rozzant kutyaól előtt a kora tavaszi, vagy éppen késő őszi napsütésben.

Erre kössenek gombot!

A tárgyak többségét elsöpri a történelem, pontosabban annak technikatörténeti része. Ami tegnap fontos volt, ma még van ugyan, de csak dísz, holnapra pedig eltűnik.


Estére oda várnak

A főváros legmagasabb pontjáról, ötszázhuszonhét méter magasról, a régi korokban is messzire lehetett ellátni. Némely elbeszélés szerint tiszta időben egészen a Magas-Tátráig. A hegy a nevét egy rege szerint Mátyás királyunk apjáról, Hunyadi Jánosról kapta. Igazán híressé azonban egy másik uralkodó, pontosabban császár- és királyfeleség, Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach, azaz Erzsébet királyné, a magyaroknak annyira kedves Sisi, Ferenc József felesége tette.

A varázsló-pap ötezer éves maszkja

Az első álarcokat minden bizonnyal még az ősember készítette, hogy a megélhetésért (jobb vadászterületért, termékeny asszonyokért, tűzért vagy vízért) folytatott soha véget nem érő küzdelem során előnyhöz jusson az ellenfél megrémítésével. Mert ami eltér a megszokottól, az bizonytalanságot, félelmet kelthet az emberben, és így nem is tud megfelelő hatékonysággal védekezni a maszkos támadókkal szemben. De a most 3D-ben vizsgálható maszk jóval későbbi, a rézkor végének egy varázsló-papja viselhette a Balatonőszöd-Temetődűlőnél elterülő 20 hektáros földművelő településen.

A céhládák titkai

A céhláda az iparos testületek iratainak, értékeinek és pénzének őrzésén túl egy mindezeknél átfogóbb, nagyobb jelentőségre tett szert története folyamán, a céhláda a céh jelképe volt.

Egerzug, Egerszeg, Zalaegerszeg

Erdők, rétek, dombok, völgyek követik egymást festői változatossággal, majd felbukkan Zala megye székhelye, a barátságos kisváros, Zalaegerszeg.

Borissza barbár pohara?

Valahogy úgy képzelem, egy a borocskát minden időben és körülmények között kedvelő atyafi sírjába tették bele barátai (gyászló felesége? – ez kevésbé valószínű..) ezt a kis 3D-ben digitalizált kantharoszt, fülekkel ellátott boros pohárkát. Talán a sok vígan töltött estét vitte magával így az Alsópáhok-Hévizdomb temetőjébe megtérő római, vagy romanizált barbár.

MaNDA összes cikke »

Egerzug, Egerszeg, Zalaegerszeg

helyszineilead

Erdők, rétek, dombok, völgyek követik egymást festői változatossággal, majd felbukkan Zala megye székhelye, a barátságos kisváros, Zalaegerszeg.

Első írásos említése 770 évvel ezelőttre, 1247-re tehető.  Egy, a veszprémi székeskáptalan által keltezett oklevélben lelhető fel, ami több Zala megyei kápolna bevételéből a káptalant megillető részt szabályozta. Innen tudható, hogy a település már ennél is idősebb, hiszen ekkor már az oklevél szerint saját kápolnája volt. Területén egykoron 23 kis falu létezett. A település a nevét a valaha mocsaras, lápos vidékre jellemző égerfa után kapta, melyhez a zalai falvak elnevezésében akkoriban gyakori szeg végződés társult, ami pedig a védett domboldalakra, árterekre (zugba, szegletbe) való letelepedésre utal. 

zalaegerszeg
(Forrás: MaNDA adatbázis)

Egy 1266-os okmány szerint IV. Béla király „Egerzug” nevű birtokát a veszprémi káptalannak adományozta. A 14. században rövid időre ismét a király tulajdonát képezte, majd 1848-ig ismét egyházi birtok volt. Határainak kijelöléséről egy 1381. augusztus 24-i oklevél tanúskodik. Egy 1446-os oklevélben pedig már, mint mezőváros szerepel, így az adót polgárai egy összegben fizethették és belső ügyeikben önállóságot élveztek. Ennek köszönhetően a település lakossága szépen gyarapodott, megkezdődött a környező dombok, szőlőhegyek benépesedése is. A török terjeszkedés azonban itt is véget vetett a fejlődésnek. De nemcsak a török, a pestis és a tűzvész is pusztított. A 18. században vált megyeszékhellyé Zalaegerszeg, ami többek között az ekkor, 1732-ben Franz Allio bécsi építész tervei alapján felépített barokk stílusú vármegyeházának is köszönhető.

Ezekben az időkben szebbnél szebb barokk építmények épültek a megyeszékhelyen.  Ilyen a város képét ma is meghatározó, két sajátos, 44 méter magas toronnyal rendelkező Mária Magdolna plébániatemplom is. A templom építését Padányi Bíró Márton veszprémi püspök, királyi tanácsos rendelte el. Alapkövét 1747-ben tették le, azonban a város 1777-es Szombathelyi Egyházmegyéhez csatolása miatt már a szombathelyi püspök, Harrasi Herzan Ferenc bíboros szentelte fel 1803-ban. A tűzvész a templomot sem kerülte el, 1826-ban tetőszerkezete és toronysisakjai leégtek, harangjai összeolvadtak. A következő évben a szombathelyi püspök és a város polgárainak összefogásával a károkat helyre hozták, azonban a tornyait nem az eredeti terveknek megfelelően építették újjá. A templom belső méretei figyelemfelkeltőek. A kilenc mellékoltárból hat kápolnaszerűen lett kialakítva. Az oltárképek Loyolai Szent Ignácot, Szent István királyt, Krisztus keresztre feszítését, Szűz Máriát, Nepomuki Szent Jánost és Árpádházi Szent Erzsébetet ábrázolják. A freskókat és az oltárképeket Cymbal Johann bécsi akadémiai mester festette. A kripta - amely 1778-ig egyházi és világi nagyságok temetkezőhelye volt - a főoltártól egészen a szószék vonaláig húzódik. A templom őrzi Zalaegerszeg legrégibb műemlékét is, a Pieta-szobrot, amely eredetileg a város főutcájának végén állt. Az épület mellett található szobor Mindszenty József hercegprímás, esztergomi érsek emléke előtt tiszteleg, aki 25 éven át a város plébánosaként szolgált e falak között.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.03.09. 14:43

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

jános hegy
Estére oda várnak – Sisi 1882-ben volt először a János-hegyen. Körülnézett és egykori feljegyzések szerint a következőket mondta: „Csodálom az embereket, miért mennek oly messze vidékre nyaralni, mikor e hegyek s az itteni kilátás kiállja a versenyt a legszebb világrészletekkel.”