a rovat írásai

Doktorok, mérnökök, írók

Balatonföldvár múltját leginkább az elmúlt században épített villák, és a házakhoz köthető ismert emberek teszik érdekessé. Először látogassunk el a mai városházára, melyet Rákosi Jenő drámaíró üdülőjéből alakítottak ki.

Ahol VIII. Edward nyaralt

Balatonföldvár egy 1907-ben kiadott adatsor szerint a déli part legfelkapottabb üdülőhelyévé vált. Alapítása után tíz évvel ez az eredmény szinte példátlan. A siker jellemzésére néhány adat: az állandó lakosok és a vendégek száma közötti arány Földváron nyolcszoros, míg Siófokon csak kétszeres.

Bronzborotva

Ez bizony egy bronzkori borotva. Mert jobb, ha tudjuk, hogy már az ősember is borotválkozott, talán még az ősasszonyok is szedték a szőrt az arcukról. Ez persze csak feltételezés, de az biztos, hogy a történelem előtti időkben a kagylók éles héjával, vagy a még élesebb obszidián pengékkel estek neki az arcszőrzetnek. A Ferenczy Múzeumi Centrum borotvája azért már egy komolyabb történet.

Nem mindig maradtak a kaptafánál

Most, midőn az emberek többsége olcsó kínai cipőkben jár, kevés a dolga a suszteroknak. Pedig 100 évvel ezelőtt még minden faluba jutott belőlük, ott ücsörögtek háromlábú székeiken és talpalták, foltozták a csizmákat, bakancsokat. És politizáltak, felénk Vasban úgy tartják, hogy a suszterokból lettek legelőbb a nyilasok, aztán meg a kommunisták.

Bezárult a földvári kör

Különös játéka a történelemnek, hogy már Balatonföldvár kialakulása előtt fél évszázaddal a Széchenyi család kezében volt a világszínvonalú üdülőtelep kialakításának kulcsa. Széchenyi István gróf ugyanis 1846-ban az ország korszerű közlekedésének kialakítására kapott megbízást. A „legnagyobb magyar” a Javaslat a magyar közlekedésügy fejlődéséről című tanulmányában többek között a Budapestről kiinduló vasúti fővonalak fontosságát hangsúlyozta.

Széchényi Imre, a vidékfejlesztő gróf

Balatonföldvár 1894-ben, gróf Széchényi Imre jóvoltából válhatott önálló településsé. A Balaton déli partjának egyik legjelentősebb arisztokrata családja sokféle módon járult hozzá a terület fejlődéséhez. Széchényi Imre birtokrészt adományozott üdülőtelkek kialakítására.

Polly Ági, a rajzfilmben táncoló

A magyar filmtörténészek régi, sokszor leírt, ám szomorúan igaz ténymegállapítása, hogy 1945 előtt szinte alig beszélhetünk magyar animációs filmgyártásról. Vannak ugyan apróbb emlékek a 20. század első feléből ebben a műfajban, ám ezek többnyire reklámfilmek.

Kicsit egyszerű is, büdös is, de a miénk

Az emberiség hosszúra nyúlt történelme folyamán sokféle világítóeszközt használt, míg eljutott a villanyvilágításig. Ami mostanra a fejlődés csúcsának tűnik, hiszen a legmodernebb napelemes megoldásokhoz is kell egy kis hálózati rásegítés, ha tartósan nincsen átalakítható fény. No de inkább nézzük most a mécsest, mint fényforrást, ami sokkal nagyobb pályaívet futott be, mint a villanyvilágítás. És ha már mécses, akkor vegyük most elő a túrkevei Finta Múzeum egyik 3D-ben digitalizált, a funkció és a forma egységét mutató ilyen világítóeszközét.

Földvárra köves úton

Balaton partjának azon a területén, ahol ma Földvár van, a Kr.e. 4. évszázadban kelták éltek. Földvár neve írásos formában egy 11. századi magyar oklevélben bukkan elő. Addig azonban sok minden történet ezen a vidéken.

Az ácsmester bátor fiacskája

A pápai Gróf Esterházy Károly Múzeumban őrzött, a Református Újtemplom építéséről készült fotográfiát nézegetem, és bizonyos vagyok abban, hogy ott a toronysisak ácsolatának az alján Kerekes Károly ács fehér ingben, nyakkendőben csak azért vitte fel ilyen magasra a fiát, hogy majd ácsot faragjon belőle.

Az okos dohányzás eszköze

A világ első dohányzó emberei az indiánok voltak. Másokról legalábbis nem maradtak ránk erre vonatkozó emlékek. A dohány őshazája Amerika. Mint annyi minden más, Európában ismeretlen növény, mint a kukorica vagy a paprika is tehát lényegében Kolumbusz Kristófnak köszönhető.

MaNDA összes cikke »

Egerzug, Egerszeg, Zalaegerszeg

helyszineilead

Erdők, rétek, dombok, völgyek követik egymást festői változatossággal, majd felbukkan Zala megye székhelye, a barátságos kisváros, Zalaegerszeg.

Első írásos említése 770 évvel ezelőttre, 1247-re tehető.  Egy, a veszprémi székeskáptalan által keltezett oklevélben lelhető fel, ami több Zala megyei kápolna bevételéből a káptalant megillető részt szabályozta. Innen tudható, hogy a település már ennél is idősebb, hiszen ekkor már az oklevél szerint saját kápolnája volt. Területén egykoron 23 kis falu létezett. A település a nevét a valaha mocsaras, lápos vidékre jellemző égerfa után kapta, melyhez a zalai falvak elnevezésében akkoriban gyakori szeg végződés társult, ami pedig a védett domboldalakra, árterekre (zugba, szegletbe) való letelepedésre utal. 

zalaegerszeg
(Forrás: MaNDA adatbázis)

Egy 1266-os okmány szerint IV. Béla király „Egerzug” nevű birtokát a veszprémi káptalannak adományozta. A 14. században rövid időre ismét a király tulajdonát képezte, majd 1848-ig ismét egyházi birtok volt. Határainak kijelöléséről egy 1381. augusztus 24-i oklevél tanúskodik. Egy 1446-os oklevélben pedig már, mint mezőváros szerepel, így az adót polgárai egy összegben fizethették és belső ügyeikben önállóságot élveztek. Ennek köszönhetően a település lakossága szépen gyarapodott, megkezdődött a környező dombok, szőlőhegyek benépesedése is. A török terjeszkedés azonban itt is véget vetett a fejlődésnek. De nemcsak a török, a pestis és a tűzvész is pusztított. A 18. században vált megyeszékhellyé Zalaegerszeg, ami többek között az ekkor, 1732-ben Franz Allio bécsi építész tervei alapján felépített barokk stílusú vármegyeházának is köszönhető.

Ezekben az időkben szebbnél szebb barokk építmények épültek a megyeszékhelyen.  Ilyen a város képét ma is meghatározó, két sajátos, 44 méter magas toronnyal rendelkező Mária Magdolna plébániatemplom is. A templom építését Padányi Bíró Márton veszprémi püspök, királyi tanácsos rendelte el. Alapkövét 1747-ben tették le, azonban a város 1777-es Szombathelyi Egyházmegyéhez csatolása miatt már a szombathelyi püspök, Harrasi Herzan Ferenc bíboros szentelte fel 1803-ban. A tűzvész a templomot sem kerülte el, 1826-ban tetőszerkezete és toronysisakjai leégtek, harangjai összeolvadtak. A következő évben a szombathelyi püspök és a város polgárainak összefogásával a károkat helyre hozták, azonban a tornyait nem az eredeti terveknek megfelelően építették újjá. A templom belső méretei figyelemfelkeltőek. A kilenc mellékoltárból hat kápolnaszerűen lett kialakítva. Az oltárképek Loyolai Szent Ignácot, Szent István királyt, Krisztus keresztre feszítését, Szűz Máriát, Nepomuki Szent Jánost és Árpádházi Szent Erzsébetet ábrázolják. A freskókat és az oltárképeket Cymbal Johann bécsi akadémiai mester festette. A kripta - amely 1778-ig egyházi és világi nagyságok temetkezőhelye volt - a főoltártól egészen a szószék vonaláig húzódik. A templom őrzi Zalaegerszeg legrégibb műemlékét is, a Pieta-szobrot, amely eredetileg a város főutcájának végén állt. Az épület mellett található szobor Mindszenty József hercegprímás, esztergomi érsek emléke előtt tiszteleg, aki 25 éven át a város plébánosaként szolgált e falak között.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.03.09. 14:43

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

földvár
Doktorok, mérnökök, írók – A magyar irodalom jelesei közül sokszor üdült Balatonföldváron Szabó Lőrinc, aki több verset is írt Földvárról, és Móra Ferenc itt kezdte el Aranykoporsó című regényét. A jeles magyar zeneszerző, Ránki György, akit leginkább a Villa Negra című filmdal szerzőjeként ismer a nagyközönség, szintén a földvári közösség nagytekintélyű tagja volt.