a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

Egerzug, Egerszeg, Zalaegerszeg

helyszineilead

Erdők, rétek, dombok, völgyek követik egymást festői változatossággal, majd felbukkan Zala megye székhelye, a barátságos kisváros, Zalaegerszeg.

Első írásos említése 770 évvel ezelőttre, 1247-re tehető.  Egy, a veszprémi székeskáptalan által keltezett oklevélben lelhető fel, ami több Zala megyei kápolna bevételéből a káptalant megillető részt szabályozta. Innen tudható, hogy a település már ennél is idősebb, hiszen ekkor már az oklevél szerint saját kápolnája volt. Területén egykoron 23 kis falu létezett. A település a nevét a valaha mocsaras, lápos vidékre jellemző égerfa után kapta, melyhez a zalai falvak elnevezésében akkoriban gyakori szeg végződés társult, ami pedig a védett domboldalakra, árterekre (zugba, szegletbe) való letelepedésre utal. 

zalaegerszeg
(Forrás: MaNDA adatbázis)

Egy 1266-os okmány szerint IV. Béla király „Egerzug” nevű birtokát a veszprémi káptalannak adományozta. A 14. században rövid időre ismét a király tulajdonát képezte, majd 1848-ig ismét egyházi birtok volt. Határainak kijelöléséről egy 1381. augusztus 24-i oklevél tanúskodik. Egy 1446-os oklevélben pedig már, mint mezőváros szerepel, így az adót polgárai egy összegben fizethették és belső ügyeikben önállóságot élveztek. Ennek köszönhetően a település lakossága szépen gyarapodott, megkezdődött a környező dombok, szőlőhegyek benépesedése is. A török terjeszkedés azonban itt is véget vetett a fejlődésnek. De nemcsak a török, a pestis és a tűzvész is pusztított. A 18. században vált megyeszékhellyé Zalaegerszeg, ami többek között az ekkor, 1732-ben Franz Allio bécsi építész tervei alapján felépített barokk stílusú vármegyeházának is köszönhető.

Ezekben az időkben szebbnél szebb barokk építmények épültek a megyeszékhelyen.  Ilyen a város képét ma is meghatározó, két sajátos, 44 méter magas toronnyal rendelkező Mária Magdolna plébániatemplom is. A templom építését Padányi Bíró Márton veszprémi püspök, királyi tanácsos rendelte el. Alapkövét 1747-ben tették le, azonban a város 1777-es Szombathelyi Egyházmegyéhez csatolása miatt már a szombathelyi püspök, Harrasi Herzan Ferenc bíboros szentelte fel 1803-ban. A tűzvész a templomot sem kerülte el, 1826-ban tetőszerkezete és toronysisakjai leégtek, harangjai összeolvadtak. A következő évben a szombathelyi püspök és a város polgárainak összefogásával a károkat helyre hozták, azonban a tornyait nem az eredeti terveknek megfelelően építették újjá. A templom belső méretei figyelemfelkeltőek. A kilenc mellékoltárból hat kápolnaszerűen lett kialakítva. Az oltárképek Loyolai Szent Ignácot, Szent István királyt, Krisztus keresztre feszítését, Szűz Máriát, Nepomuki Szent Jánost és Árpádházi Szent Erzsébetet ábrázolják. A freskókat és az oltárképeket Cymbal Johann bécsi akadémiai mester festette. A kripta - amely 1778-ig egyházi és világi nagyságok temetkezőhelye volt - a főoltártól egészen a szószék vonaláig húzódik. A templom őrzi Zalaegerszeg legrégibb műemlékét is, a Pieta-szobrot, amely eredetileg a város főutcájának végén állt. Az épület mellett található szobor Mindszenty József hercegprímás, esztergomi érsek emléke előtt tiszteleg, aki 25 éven át a város plébánosaként szolgált e falak között.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.03.09. 14:43

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.