a rovat írásai

Doktorok, mérnökök, írók

Balatonföldvár múltját leginkább az elmúlt században épített villák, és a házakhoz köthető ismert emberek teszik érdekessé. Először látogassunk el a mai városházára, melyet Rákosi Jenő drámaíró üdülőjéből alakítottak ki.

Ahol VIII. Edward nyaralt

Balatonföldvár egy 1907-ben kiadott adatsor szerint a déli part legfelkapottabb üdülőhelyévé vált. Alapítása után tíz évvel ez az eredmény szinte példátlan. A siker jellemzésére néhány adat: az állandó lakosok és a vendégek száma közötti arány Földváron nyolcszoros, míg Siófokon csak kétszeres.

Bronzborotva

Ez bizony egy bronzkori borotva. Mert jobb, ha tudjuk, hogy már az ősember is borotválkozott, talán még az ősasszonyok is szedték a szőrt az arcukról. Ez persze csak feltételezés, de az biztos, hogy a történelem előtti időkben a kagylók éles héjával, vagy a még élesebb obszidián pengékkel estek neki az arcszőrzetnek. A Ferenczy Múzeumi Centrum borotvája azért már egy komolyabb történet.

Nem mindig maradtak a kaptafánál

Most, midőn az emberek többsége olcsó kínai cipőkben jár, kevés a dolga a suszteroknak. Pedig 100 évvel ezelőtt még minden faluba jutott belőlük, ott ücsörögtek háromlábú székeiken és talpalták, foltozták a csizmákat, bakancsokat. És politizáltak, felénk Vasban úgy tartják, hogy a suszterokból lettek legelőbb a nyilasok, aztán meg a kommunisták.

Bezárult a földvári kör

Különös játéka a történelemnek, hogy már Balatonföldvár kialakulása előtt fél évszázaddal a Széchenyi család kezében volt a világszínvonalú üdülőtelep kialakításának kulcsa. Széchenyi István gróf ugyanis 1846-ban az ország korszerű közlekedésének kialakítására kapott megbízást. A „legnagyobb magyar” a Javaslat a magyar közlekedésügy fejlődéséről című tanulmányában többek között a Budapestről kiinduló vasúti fővonalak fontosságát hangsúlyozta.

Széchényi Imre, a vidékfejlesztő gróf

Balatonföldvár 1894-ben, gróf Széchényi Imre jóvoltából válhatott önálló településsé. A Balaton déli partjának egyik legjelentősebb arisztokrata családja sokféle módon járult hozzá a terület fejlődéséhez. Széchényi Imre birtokrészt adományozott üdülőtelkek kialakítására.

Polly Ági, a rajzfilmben táncoló

A magyar filmtörténészek régi, sokszor leírt, ám szomorúan igaz ténymegállapítása, hogy 1945 előtt szinte alig beszélhetünk magyar animációs filmgyártásról. Vannak ugyan apróbb emlékek a 20. század első feléből ebben a műfajban, ám ezek többnyire reklámfilmek.

Kicsit egyszerű is, büdös is, de a miénk

Az emberiség hosszúra nyúlt történelme folyamán sokféle világítóeszközt használt, míg eljutott a villanyvilágításig. Ami mostanra a fejlődés csúcsának tűnik, hiszen a legmodernebb napelemes megoldásokhoz is kell egy kis hálózati rásegítés, ha tartósan nincsen átalakítható fény. No de inkább nézzük most a mécsest, mint fényforrást, ami sokkal nagyobb pályaívet futott be, mint a villanyvilágítás. És ha már mécses, akkor vegyük most elő a túrkevei Finta Múzeum egyik 3D-ben digitalizált, a funkció és a forma egységét mutató ilyen világítóeszközét.

Földvárra köves úton

Balaton partjának azon a területén, ahol ma Földvár van, a Kr.e. 4. évszázadban kelták éltek. Földvár neve írásos formában egy 11. századi magyar oklevélben bukkan elő. Addig azonban sok minden történet ezen a vidéken.

Az ácsmester bátor fiacskája

A pápai Gróf Esterházy Károly Múzeumban őrzött, a Református Újtemplom építéséről készült fotográfiát nézegetem, és bizonyos vagyok abban, hogy ott a toronysisak ácsolatának az alján Kerekes Károly ács fehér ingben, nyakkendőben csak azért vitte fel ilyen magasra a fiát, hogy majd ácsot faragjon belőle.

Az okos dohányzás eszköze

A világ első dohányzó emberei az indiánok voltak. Másokról legalábbis nem maradtak ránk erre vonatkozó emlékek. A dohány őshazája Amerika. Mint annyi minden más, Európában ismeretlen növény, mint a kukorica vagy a paprika is tehát lényegében Kolumbusz Kristófnak köszönhető.

MaNDA összes cikke »

A céhládák titkai

közkincstárlead

A céhláda az iparos testületek iratainak, értékeinek és pénzének őrzésén túl egy mindezeknél átfogóbb, nagyobb jelentőségre tett szert története folyamán, a céhláda a céh jelképe volt.

A neve elárulja, hogy miből készült, a ládákat mindenkor fából csinálták, ám a céhládák éppen megkülönböztetett fontosságuk miatt igen gazdagon díszített, nagy műgonddal, aprólékos munkával megalkotott tárgyak voltak. A céhládát a mindenkori céhmester őrizte. A különböző korokban készített ládák a saját koruk tároló bútorainak stíluselemeit hordozzák, különleges díszítményeik között pedig a leggyakoribb az egyes iparágak jelképes és valódi szerszámainak ábrázolásai és a céh védőszentjeinek képei. A céhládát tehát általában asztalosmester készítette el.

Az idők során a benne tartott értékek a céh jelképévé tették. Ez odáig fajult, hogy sok helyen magát a szervezetet is céh helyett céhládának nevezték. A céhládáknak a kezdtetekben az arisztokraták és polgárok irattartó ládái adtak mintát, aztán a 16. századtól kezdtek elterjedni a sajátos, csak ezekre a tárgyakra jellemző szerkezeti és formai jegyek. A ládában általában titkos rekeszek és fiókok is voltak, némelyiknek magas alapzatuk van, más daraboknak a tetején különleges zárszekrényke, kulcstartó üreg is található.

céhláda
(Forrás: MaNDA adatbázis)

A céhtagok erkölcsi, anyagi és mesterségbeli összetartozásának jelképében maga a céh testesült meg. A ládát megkülönböztetett tisztelettel övezték, kis túlzással szentségnek tartották. Rómer Flóris, a tudós bencés szerzetes a következőket írta róla: „A céhláda az volt ezen ipartestületeknek, ami a frigyszekrény a pusztában kalandozó Izrael fiainak.” Nézzük ezt meg tételesen is: ahogy a frigyládában őrizték az Isten ujjával írt kőtáblákat, úgy vigyázták a céhládában a céh király, földesúr, tanács által jóváhagyott kiváltságlevelét, a céh törvényét, igazságát. Az Úristen a frigyláda mellől tett törvényt, őt mintázván, a céhmester a nyitott céhláda mellől élt bíráskodási jogával. Ahogy a frigyláda méretét és díszítését meghatározta a bibliai szöveg, a céhládák tulajdonságait is legtöbbször íratlan törvénnyel szabályozták. Fontos volt a hordozhatóság, díszes külleme, hogy ünnepekkor méltó módon kaphasson központi szerepet. A feldíszített céhládát például ünnepélyes menetben, zeneszóval vitték át a céhtagok a leköszönő céhmester házából az új céhmesterhez. A céhek életében minden fontos esemény, sőt, minden összejövetel a céhláda felnyitásával kezdődött, és a bezárásával fejeződött be. Csak tiszta öltözetben, fedetlen fejjel, fegyvertelenül volt szabad előtte megjelenni. Tilos volt mellette az illetlen beszéd, a veszekedés, a dohányzás és az ivás.

A céhláda egyidős a céhrendszerrel. Egyes kutatások szerint olasz építőmesterektől vették át a hordozható kis láda használatának szokását a német kőművesek, ők közvetítették az európai népek iparosaihoz. Magyarországon egészen a 19. század végéig kaptak szerepet az iparosok életében.

• Publikálva: 2017.03.09. 16:18

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

földvár
Doktorok, mérnökök, írók – A magyar irodalom jelesei közül sokszor üdült Balatonföldváron Szabó Lőrinc, aki több verset is írt Földvárról, és Móra Ferenc itt kezdte el Aranykoporsó című regényét. A jeles magyar zeneszerző, Ránki György, akit leginkább a Villa Negra című filmdal szerzőjeként ismer a nagyközönség, szintén a földvári közösség nagytekintélyű tagja volt.