a rovat írásai

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

Hopp, ez itt egy stílustű!

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Borotva, olló, pióca

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Tudós után borbarát király jött

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Bélára Dömösön rászakadt a trón

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Isteni mesterség

Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Darabjaiból rakta össze férjeurát

Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Hamvaink hajléka

Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán.

Kunországi pihenőhely

Óriási meglepetés érheti azt, aki úgy gondolja, hogy az Alföld tengersík vidékén jóval kevesebb érdekesség van, mint az ország más részein. Kevéssé ismert például, hogy Kisújszálláson egyre híresebb gyógyhatású hévízforrást találtak, melyre a közelmúltban egy óriási gyógycentrumot építettek. Ennek része a  Kumánia szálloda, amely az organikus építészet mintapéldájaként áll előttünk.

Amit Szent István hagyott ránk

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Magyarnak lenni

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

MaNDA összes cikke »

A céhládák titkai

közkincstárlead

A céhláda az iparos testületek iratainak, értékeinek és pénzének őrzésén túl egy mindezeknél átfogóbb, nagyobb jelentőségre tett szert története folyamán, a céhláda a céh jelképe volt.

A neve elárulja, hogy miből készült, a ládákat mindenkor fából csinálták, ám a céhládák éppen megkülönböztetett fontosságuk miatt igen gazdagon díszített, nagy műgonddal, aprólékos munkával megalkotott tárgyak voltak. A céhládát a mindenkori céhmester őrizte. A különböző korokban készített ládák a saját koruk tároló bútorainak stíluselemeit hordozzák, különleges díszítményeik között pedig a leggyakoribb az egyes iparágak jelképes és valódi szerszámainak ábrázolásai és a céh védőszentjeinek képei. A céhládát tehát általában asztalosmester készítette el.

Az idők során a benne tartott értékek a céh jelképévé tették. Ez odáig fajult, hogy sok helyen magát a szervezetet is céh helyett céhládának nevezték. A céhládáknak a kezdtetekben az arisztokraták és polgárok irattartó ládái adtak mintát, aztán a 16. századtól kezdtek elterjedni a sajátos, csak ezekre a tárgyakra jellemző szerkezeti és formai jegyek. A ládában általában titkos rekeszek és fiókok is voltak, némelyiknek magas alapzatuk van, más daraboknak a tetején különleges zárszekrényke, kulcstartó üreg is található.

céhláda
(Forrás: MaNDA adatbázis)

A céhtagok erkölcsi, anyagi és mesterségbeli összetartozásának jelképében maga a céh testesült meg. A ládát megkülönböztetett tisztelettel övezték, kis túlzással szentségnek tartották. Rómer Flóris, a tudós bencés szerzetes a következőket írta róla: „A céhláda az volt ezen ipartestületeknek, ami a frigyszekrény a pusztában kalandozó Izrael fiainak.” Nézzük ezt meg tételesen is: ahogy a frigyládában őrizték az Isten ujjával írt kőtáblákat, úgy vigyázták a céhládában a céh király, földesúr, tanács által jóváhagyott kiváltságlevelét, a céh törvényét, igazságát. Az Úristen a frigyláda mellől tett törvényt, őt mintázván, a céhmester a nyitott céhláda mellől élt bíráskodási jogával. Ahogy a frigyláda méretét és díszítését meghatározta a bibliai szöveg, a céhládák tulajdonságait is legtöbbször íratlan törvénnyel szabályozták. Fontos volt a hordozhatóság, díszes külleme, hogy ünnepekkor méltó módon kaphasson központi szerepet. A feldíszített céhládát például ünnepélyes menetben, zeneszóval vitték át a céhtagok a leköszönő céhmester házából az új céhmesterhez. A céhek életében minden fontos esemény, sőt, minden összejövetel a céhláda felnyitásával kezdődött, és a bezárásával fejeződött be. Csak tiszta öltözetben, fedetlen fejjel, fegyvertelenül volt szabad előtte megjelenni. Tilos volt mellette az illetlen beszéd, a veszekedés, a dohányzás és az ivás.

A céhláda egyidős a céhrendszerrel. Egyes kutatások szerint olasz építőmesterektől vették át a hordozható kis láda használatának szokását a német kőművesek, ők közvetítették az európai népek iparosaihoz. Magyarországon egészen a 19. század végéig kaptak szerepet az iparosok életében.

• Publikálva: 2017.03.09. 16:18

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

szent lászló
Szent László, a rendteremtő – László hatalmas egyházszervező tevékenységéhez sorolható a bihari püspökség áthelyezése Váradra, és a zágrábi püspökség megalapítása. Királysága alatt László Horvátországot Magyarországhoz csatolta – itt is maradt egészen 1918-ig. Összevonta a görög szertartású bácsi püspökséget a latin szertartású kalocsai érsekséggel.