a rovat írásai

Gurulóeszköz, amivel átformálták az országot

Elnézem ezt a képen szunyókáló embert, aki talán már az újságpapírból megevett ebéd után dőlt le egy kicsit el nem kelt árucikkei mellett. Egy pótkocsi kereke is látszik, biztos a traktorra vár, hogy felrakják a portékát és hazainduljanak a szanki piacról. A kiskunhalasi múzeumban őrzött képen a két disznóvágásokon használt, fatörzsből vájt teknő, az öt deszkákból passzentosan összeállított mosóteknő és a sok szerszámnyél mellett ott van 11 kubikostalicska is.

Kodály nem szerette a dohányfüstöt

Galyatető római katolikus templomát 1942-ben szentelték fel. Természetesen a Nagyszálló átadásával összefüggött ez a jeles esemény, hiszen a Mátrában üdülők nagy része vallását gyakorló katolikus volt. A Nagyszálló legnevezetesebb lakója, évről évre visszatérő vendége volt Kodály Zoltán, aki itt komponálta 1942-ben a Csendes mise című művét.

Mi fán terem az a japonizmus?

Mivel a kis rákóczifalvi múzeum által őrzött fa ládikáról a keleti mintákon és a lakkozásán kívül szinte semmit sem tudunk, szárnyalhat hát a képzelet, hogy milyen kalandos úton, hogyan is került Magyarországra.

Galyatető, a Mátra királynője

Ha Magyarország legmagasabb hegységének Kékestető a királya, akkor Galyatető a királynője. A 900 méteresnél magasabb üdülőtelepet festői szerpentin utakon lehet megközelíteni. Ebben a magasságban egész évben harsány színű örökzöldek hirdetik: tessék jönni, itt tiszta a levegő. Galyatető  a trianoni országcsonkításnak köszönheti kiépültét. Szomorú, hogy elveszítettük több ezer méter magas erdélyi és felvidéki hegyeinket, ám örömre ad okot, hogy a magyarság hihetetlenül gyorsan megtalálta és felépítette magának a megmaradt országrész igen gyorsan világhírűvé vált üdülőtelepeit.

Mire jó egy szekéremelő?

Hát itt van ez a szekéremelő, ilyent felénk még nem láttam. Gondoltam, rákeresek, de a Google ezúttal néma maradt. Csak a MaNDA adatbázisában is szereplő, a nagy uniós adatbázisba, az Europeanába is feltöltött, 1954 márciusában Kiskunhalason, vagy a környékén lefényképezett szerkezetet találtam meg, ahogy ott áll egy szecskavágó és egy rozzant kutyaól előtt a kora tavaszi, vagy éppen késő őszi napsütésben.

Erre kössenek gombot!

A tárgyak többségét elsöpri a történelem, pontosabban annak technikatörténeti része. Ami tegnap fontos volt, ma még van ugyan, de csak dísz, holnapra pedig eltűnik.


Estére oda várnak

A főváros legmagasabb pontjáról, ötszázhuszonhét méter magasról, a régi korokban is messzire lehetett ellátni. Némely elbeszélés szerint tiszta időben egészen a Magas-Tátráig. A hegy a nevét egy rege szerint Mátyás királyunk apjáról, Hunyadi Jánosról kapta. Igazán híressé azonban egy másik uralkodó, pontosabban császár- és királyfeleség, Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach, azaz Erzsébet királyné, a magyaroknak annyira kedves Sisi, Ferenc József felesége tette.

A varázsló-pap ötezer éves maszkja

Az első álarcokat minden bizonnyal még az ősember készítette, hogy a megélhetésért (jobb vadászterületért, termékeny asszonyokért, tűzért vagy vízért) folytatott soha véget nem érő küzdelem során előnyhöz jusson az ellenfél megrémítésével. Mert ami eltér a megszokottól, az bizonytalanságot, félelmet kelthet az emberben, és így nem is tud megfelelő hatékonysággal védekezni a maszkos támadókkal szemben. De a most 3D-ben vizsgálható maszk jóval későbbi, a rézkor végének egy varázsló-papja viselhette a Balatonőszöd-Temetődűlőnél elterülő 20 hektáros földművelő településen.

A céhládák titkai

A céhláda az iparos testületek iratainak, értékeinek és pénzének őrzésén túl egy mindezeknél átfogóbb, nagyobb jelentőségre tett szert története folyamán, a céhláda a céh jelképe volt.

Egerzug, Egerszeg, Zalaegerszeg

Erdők, rétek, dombok, völgyek követik egymást festői változatossággal, majd felbukkan Zala megye székhelye, a barátságos kisváros, Zalaegerszeg.

Borissza barbár pohara?

Valahogy úgy képzelem, egy a borocskát minden időben és körülmények között kedvelő atyafi sírjába tették bele barátai (gyászló felesége? – ez kevésbé valószínű..) ezt a kis 3D-ben digitalizált kantharoszt, fülekkel ellátott boros pohárkát. Talán a sok vígan töltött estét vitte magával így az Alsópáhok-Hévizdomb temetőjébe megtérő római, vagy romanizált barbár.

MaNDA összes cikke »

A céhládák titkai

közkincstárlead

A céhláda az iparos testületek iratainak, értékeinek és pénzének őrzésén túl egy mindezeknél átfogóbb, nagyobb jelentőségre tett szert története folyamán, a céhláda a céh jelképe volt.

A neve elárulja, hogy miből készült, a ládákat mindenkor fából csinálták, ám a céhládák éppen megkülönböztetett fontosságuk miatt igen gazdagon díszített, nagy műgonddal, aprólékos munkával megalkotott tárgyak voltak. A céhládát a mindenkori céhmester őrizte. A különböző korokban készített ládák a saját koruk tároló bútorainak stíluselemeit hordozzák, különleges díszítményeik között pedig a leggyakoribb az egyes iparágak jelképes és valódi szerszámainak ábrázolásai és a céh védőszentjeinek képei. A céhládát tehát általában asztalosmester készítette el.

Az idők során a benne tartott értékek a céh jelképévé tették. Ez odáig fajult, hogy sok helyen magát a szervezetet is céh helyett céhládának nevezték. A céhládáknak a kezdtetekben az arisztokraták és polgárok irattartó ládái adtak mintát, aztán a 16. századtól kezdtek elterjedni a sajátos, csak ezekre a tárgyakra jellemző szerkezeti és formai jegyek. A ládában általában titkos rekeszek és fiókok is voltak, némelyiknek magas alapzatuk van, más daraboknak a tetején különleges zárszekrényke, kulcstartó üreg is található.

céhláda
(Forrás: MaNDA adatbázis)

A céhtagok erkölcsi, anyagi és mesterségbeli összetartozásának jelképében maga a céh testesült meg. A ládát megkülönböztetett tisztelettel övezték, kis túlzással szentségnek tartották. Rómer Flóris, a tudós bencés szerzetes a következőket írta róla: „A céhláda az volt ezen ipartestületeknek, ami a frigyszekrény a pusztában kalandozó Izrael fiainak.” Nézzük ezt meg tételesen is: ahogy a frigyládában őrizték az Isten ujjával írt kőtáblákat, úgy vigyázták a céhládában a céh király, földesúr, tanács által jóváhagyott kiváltságlevelét, a céh törvényét, igazságát. Az Úristen a frigyláda mellől tett törvényt, őt mintázván, a céhmester a nyitott céhláda mellől élt bíráskodási jogával. Ahogy a frigyláda méretét és díszítését meghatározta a bibliai szöveg, a céhládák tulajdonságait is legtöbbször íratlan törvénnyel szabályozták. Fontos volt a hordozhatóság, díszes külleme, hogy ünnepekkor méltó módon kaphasson központi szerepet. A feldíszített céhládát például ünnepélyes menetben, zeneszóval vitték át a céhtagok a leköszönő céhmester házából az új céhmesterhez. A céhek életében minden fontos esemény, sőt, minden összejövetel a céhláda felnyitásával kezdődött, és a bezárásával fejeződött be. Csak tiszta öltözetben, fedetlen fejjel, fegyvertelenül volt szabad előtte megjelenni. Tilos volt mellette az illetlen beszéd, a veszekedés, a dohányzás és az ivás.

A céhláda egyidős a céhrendszerrel. Egyes kutatások szerint olasz építőmesterektől vették át a hordozható kis láda használatának szokását a német kőművesek, ők közvetítették az európai népek iparosaihoz. Magyarországon egészen a 19. század végéig kaptak szerepet az iparosok életében.

• Publikálva: 2017.03.09. 16:18

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

jános hegy
Estére oda várnak – Sisi 1882-ben volt először a János-hegyen. Körülnézett és egykori feljegyzések szerint a következőket mondta: „Csodálom az embereket, miért mennek oly messze vidékre nyaralni, mikor e hegyek s az itteni kilátás kiállja a versenyt a legszebb világrészletekkel.”