a rovat írásai

Gurulóeszköz, amivel átformálták az országot

Elnézem ezt a képen szunyókáló embert, aki talán már az újságpapírból megevett ebéd után dőlt le egy kicsit el nem kelt árucikkei mellett. Egy pótkocsi kereke is látszik, biztos a traktorra vár, hogy felrakják a portékát és hazainduljanak a szanki piacról. A kiskunhalasi múzeumban őrzött képen a két disznóvágásokon használt, fatörzsből vájt teknő, az öt deszkákból passzentosan összeállított mosóteknő és a sok szerszámnyél mellett ott van 11 kubikostalicska is.

Kodály nem szerette a dohányfüstöt

Galyatető római katolikus templomát 1942-ben szentelték fel. Természetesen a Nagyszálló átadásával összefüggött ez a jeles esemény, hiszen a Mátrában üdülők nagy része vallását gyakorló katolikus volt. A Nagyszálló legnevezetesebb lakója, évről évre visszatérő vendége volt Kodály Zoltán, aki itt komponálta 1942-ben a Csendes mise című művét.

Mi fán terem az a japonizmus?

Mivel a kis rákóczifalvi múzeum által őrzött fa ládikáról a keleti mintákon és a lakkozásán kívül szinte semmit sem tudunk, szárnyalhat hát a képzelet, hogy milyen kalandos úton, hogyan is került Magyarországra.

Galyatető, a Mátra királynője

Ha Magyarország legmagasabb hegységének Kékestető a királya, akkor Galyatető a királynője. A 900 méteresnél magasabb üdülőtelepet festői szerpentin utakon lehet megközelíteni. Ebben a magasságban egész évben harsány színű örökzöldek hirdetik: tessék jönni, itt tiszta a levegő. Galyatető  a trianoni országcsonkításnak köszönheti kiépültét. Szomorú, hogy elveszítettük több ezer méter magas erdélyi és felvidéki hegyeinket, ám örömre ad okot, hogy a magyarság hihetetlenül gyorsan megtalálta és felépítette magának a megmaradt országrész igen gyorsan világhírűvé vált üdülőtelepeit.

Mire jó egy szekéremelő?

Hát itt van ez a szekéremelő, ilyent felénk még nem láttam. Gondoltam, rákeresek, de a Google ezúttal néma maradt. Csak a MaNDA adatbázisában is szereplő, a nagy uniós adatbázisba, az Europeanába is feltöltött, 1954 márciusában Kiskunhalason, vagy a környékén lefényképezett szerkezetet találtam meg, ahogy ott áll egy szecskavágó és egy rozzant kutyaól előtt a kora tavaszi, vagy éppen késő őszi napsütésben.

Erre kössenek gombot!

A tárgyak többségét elsöpri a történelem, pontosabban annak technikatörténeti része. Ami tegnap fontos volt, ma még van ugyan, de csak dísz, holnapra pedig eltűnik.


Estére oda várnak

A főváros legmagasabb pontjáról, ötszázhuszonhét méter magasról, a régi korokban is messzire lehetett ellátni. Némely elbeszélés szerint tiszta időben egészen a Magas-Tátráig. A hegy a nevét egy rege szerint Mátyás királyunk apjáról, Hunyadi Jánosról kapta. Igazán híressé azonban egy másik uralkodó, pontosabban császár- és királyfeleség, Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach, azaz Erzsébet királyné, a magyaroknak annyira kedves Sisi, Ferenc József felesége tette.

A varázsló-pap ötezer éves maszkja

Az első álarcokat minden bizonnyal még az ősember készítette, hogy a megélhetésért (jobb vadászterületért, termékeny asszonyokért, tűzért vagy vízért) folytatott soha véget nem érő küzdelem során előnyhöz jusson az ellenfél megrémítésével. Mert ami eltér a megszokottól, az bizonytalanságot, félelmet kelthet az emberben, és így nem is tud megfelelő hatékonysággal védekezni a maszkos támadókkal szemben. De a most 3D-ben vizsgálható maszk jóval későbbi, a rézkor végének egy varázsló-papja viselhette a Balatonőszöd-Temetődűlőnél elterülő 20 hektáros földművelő településen.

A céhládák titkai

A céhláda az iparos testületek iratainak, értékeinek és pénzének őrzésén túl egy mindezeknél átfogóbb, nagyobb jelentőségre tett szert története folyamán, a céhláda a céh jelképe volt.

Egerzug, Egerszeg, Zalaegerszeg

Erdők, rétek, dombok, völgyek követik egymást festői változatossággal, majd felbukkan Zala megye székhelye, a barátságos kisváros, Zalaegerszeg.

Borissza barbár pohara?

Valahogy úgy képzelem, egy a borocskát minden időben és körülmények között kedvelő atyafi sírjába tették bele barátai (gyászló felesége? – ez kevésbé valószínű..) ezt a kis 3D-ben digitalizált kantharoszt, fülekkel ellátott boros pohárkát. Talán a sok vígan töltött estét vitte magával így az Alsópáhok-Hévizdomb temetőjébe megtérő római, vagy romanizált barbár.

MaNDA összes cikke »

Estére oda várnak

közkincstárlead

A főváros legmagasabb pontjáról, ötszázhuszonhét méter magasról, a régi korokban is messzire lehetett ellátni. Némely elbeszélés szerint tiszta időben egészen a Magas-Tátráig. A hegy a nevét egy rege szerint Mátyás királyunk apjáról, Hunyadi Jánosról kapta. Igazán híressé azonban egy másik uralkodó, pontosabban császár- és királyfeleség, Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach, azaz Erzsébet királyné, a magyaroknak annyira kedves Sisi, Ferenc József felesége tette.

Sisi 1882-ben volt először a János-hegyen. Körülnézett és egykori feljegyzések szerint a következőket mondta: „Csodálom az embereket, miért mennek oly messze vidékre nyaralni, mikor e hegyek s az itteni kilátás kiállja a versenyt a legszebb világrészletekkel.” Bizonyos Gömör Havas Sándor, törvényhatósági bizottsági tag többek között ettől a mondattól és a korban tomboló Sisi-kultusztól indíttatva azt javasolta, hogy a város emlékkővel jelölje meg Erzsébet királyné kilátóhelyét. A ma, száz évvel ezelőtt rajongásig szeretett királynénk nevét viselő kilátótorony építése 1908-ban indult el. Az addig a helyén álló fa vadászállványt lebontották, majd miután 51 ezer koronát gyűjtöttek össze egy komolyabb építményhez, Budapest közgyűlése Schulek Frigyest bízta meg a tervezéssel. Nyilván véletlen, ám annál több is lehet, hogy a főváros talán két legnépszerűbb látványossága, a Halászbástya és az Erzsébet- kilátó Schulek Frigyes keze munkáját dicséri, Budapest két kiemelkedő pontján.

jános hegy
(Forrás: MaNDA adatbázis)

Az Erzsébet-kilátó építkezése tehát 1908 tavaszán kezdődött el. Kluczinger Pálnak hívták az építésvezetőt. A torony köveit a közvetlenül a hegy előtti lapos tetőről felhúzott kötélpályán vitték a helyszínre. A vizet a Svábhegyről puttonyos lovas kocsikon szállították. Az impozáns torony jellemző alapanyagai haraszti és borosjenői mészkövek voltak. A kilátó tornyot, amely az akkori Európa egyik legnagyobb ilyen rendeltetésű építménye volt, 1910-ben adták át a közönségnek. A neoromán stílusú kör alaprajzú létesítmény 23,5 méter magas, pontosan száz lépcső visz fel a legfelső szintre. Lent az épület kerülete 53 méteres, ami fentre érve a felére fogy. Tetejéről tiszta időben 75-80 km-es a körkilátás, és a mai prospektusok is bőszen emlegetik a ritkán, igaz, de állítólag innen jól látható Magas-Tátra csúcsait. A létezett szocializmus időszakában természetesen elvették a nevét, helyébe viszont ráraktak a tetejére egy monumentális, sötétben világító vörös csillagot. A kommunista jelkép csak a rendszerváltás után tűnt el. Ekkorra a kilátó állaga rendkívül rossz lett, a lényegét jelentő felső szinteket életveszélyes mivoltuk miatt lezárták. A János-hegyi Erzsébet-kilátó teljes felújítását 2001 és 2005 között végezték e

Azóta a fővárosiak és minden idelátogató érdeklődő rendelkezésére áll, és megmutatja mindazt, amit egykor Sisi láthatott. Közben meg jó szívvel elénekelheti Eisemann Mihály-Szilágyi László Zsákbamacska című operettjének ma is élő nagy slágerét, ami úgy kezdődik: „János legyen fenn a János-hegyen…” Így teljesedhet ki az audiovizuális élmény.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.03.17. 10:09

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

jános hegy
Estére oda várnak – Sisi 1882-ben volt először a János-hegyen. Körülnézett és egykori feljegyzések szerint a következőket mondta: „Csodálom az embereket, miért mennek oly messze vidékre nyaralni, mikor e hegyek s az itteni kilátás kiállja a versenyt a legszebb világrészletekkel.”