a rovat írásai

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

Hopp, ez itt egy stílustű!

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Borotva, olló, pióca

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Tudós után borbarát király jött

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Bélára Dömösön rászakadt a trón

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Isteni mesterség

Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Darabjaiból rakta össze férjeurát

Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Hamvaink hajléka

Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán.

Kunországi pihenőhely

Óriási meglepetés érheti azt, aki úgy gondolja, hogy az Alföld tengersík vidékén jóval kevesebb érdekesség van, mint az ország más részein. Kevéssé ismert például, hogy Kisújszálláson egyre híresebb gyógyhatású hévízforrást találtak, melyre a közelmúltban egy óriási gyógycentrumot építettek. Ennek része a  Kumánia szálloda, amely az organikus építészet mintapéldájaként áll előttünk.

Amit Szent István hagyott ránk

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Magyarnak lenni

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

MaNDA összes cikke »

Estére oda várnak

közkincstárlead

A főváros legmagasabb pontjáról, ötszázhuszonhét méter magasról, a régi korokban is messzire lehetett ellátni. Némely elbeszélés szerint tiszta időben egészen a Magas-Tátráig. A hegy a nevét egy rege szerint Mátyás királyunk apjáról, Hunyadi Jánosról kapta. Igazán híressé azonban egy másik uralkodó, pontosabban császár- és királyfeleség, Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach, azaz Erzsébet királyné, a magyaroknak annyira kedves Sisi, Ferenc József felesége tette.

Sisi 1882-ben volt először a János-hegyen. Körülnézett és egykori feljegyzések szerint a következőket mondta: „Csodálom az embereket, miért mennek oly messze vidékre nyaralni, mikor e hegyek s az itteni kilátás kiállja a versenyt a legszebb világrészletekkel.” Bizonyos Gömör Havas Sándor, törvényhatósági bizottsági tag többek között ettől a mondattól és a korban tomboló Sisi-kultusztól indíttatva azt javasolta, hogy a város emlékkővel jelölje meg Erzsébet királyné kilátóhelyét. A ma, száz évvel ezelőtt rajongásig szeretett királynénk nevét viselő kilátótorony építése 1908-ban indult el. Az addig a helyén álló fa vadászállványt lebontották, majd miután 51 ezer koronát gyűjtöttek össze egy komolyabb építményhez, Budapest közgyűlése Schulek Frigyest bízta meg a tervezéssel. Nyilván véletlen, ám annál több is lehet, hogy a főváros talán két legnépszerűbb látványossága, a Halászbástya és az Erzsébet- kilátó Schulek Frigyes keze munkáját dicséri, Budapest két kiemelkedő pontján.

jános hegy
(Forrás: MaNDA adatbázis)

Az Erzsébet-kilátó építkezése tehát 1908 tavaszán kezdődött el. Kluczinger Pálnak hívták az építésvezetőt. A torony köveit a közvetlenül a hegy előtti lapos tetőről felhúzott kötélpályán vitték a helyszínre. A vizet a Svábhegyről puttonyos lovas kocsikon szállították. Az impozáns torony jellemző alapanyagai haraszti és borosjenői mészkövek voltak. A kilátó tornyot, amely az akkori Európa egyik legnagyobb ilyen rendeltetésű építménye volt, 1910-ben adták át a közönségnek. A neoromán stílusú kör alaprajzú létesítmény 23,5 méter magas, pontosan száz lépcső visz fel a legfelső szintre. Lent az épület kerülete 53 méteres, ami fentre érve a felére fogy. Tetejéről tiszta időben 75-80 km-es a körkilátás, és a mai prospektusok is bőszen emlegetik a ritkán, igaz, de állítólag innen jól látható Magas-Tátra csúcsait. A létezett szocializmus időszakában természetesen elvették a nevét, helyébe viszont ráraktak a tetejére egy monumentális, sötétben világító vörös csillagot. A kommunista jelkép csak a rendszerváltás után tűnt el. Ekkorra a kilátó állaga rendkívül rossz lett, a lényegét jelentő felső szinteket életveszélyes mivoltuk miatt lezárták. A János-hegyi Erzsébet-kilátó teljes felújítását 2001 és 2005 között végezték e

Azóta a fővárosiak és minden idelátogató érdeklődő rendelkezésére áll, és megmutatja mindazt, amit egykor Sisi láthatott. Közben meg jó szívvel elénekelheti Eisemann Mihály-Szilágyi László Zsákbamacska című operettjének ma is élő nagy slágerét, ami úgy kezdődik: „János legyen fenn a János-hegyen…” Így teljesedhet ki az audiovizuális élmény.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.03.17. 10:09

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

szent lászló
Szent László, a rendteremtő – László hatalmas egyházszervező tevékenységéhez sorolható a bihari püspökség áthelyezése Váradra, és a zágrábi püspökség megalapítása. Királysága alatt László Horvátországot Magyarországhoz csatolta – itt is maradt egészen 1918-ig. Összevonta a görög szertartású bácsi püspökséget a latin szertartású kalocsai érsekséggel.