a rovat írásai

Profi szűrő

Ez bizony itt egy egészen profi módon kivitelezett szűrő, ami valamikor Krisztus előtt 2700 és 2000 között készülhetett. Szigetszentmiklóson, a Felső Ürge-hegyen találták meg sírmellékletként, így került be a szentendrei múzeumba. A sorozatunkban korábban ismertetett „szükségpohárhoz″ képest láthatóan magasabb minőséget képvisel, a Harangedényes kultúra embere formálta valószínűleg fazekaskorongot használva.

Mindig a méhész jár a legjobban

Bizony, valamikor minden valamire való faluban többen is foglalkoztak komolyan méhészettel, de olyan is volt, hogy csak néhány kasnyi, vagy kaptárnyi méh volt a háznál a család saját szügségetére. A kas, vagy kaptár vitát most nem döntenénk el, ezért két fénykép is van a Thorma János Múzeum jóvoltából a cikkben. Az egyiken vesszőből font, sárral tapasztott kasokat, a másikon precízen megépített méhest látunk az abban sorakozó kaptárakkal.

Bartók Béla és Fekete István nyomában

A balatonberényi nevezetességeket meglátogatva sem szakadhatunk el a történelemtől. De nem is akarunk.

Verecke, Kárpátalja legismertebb történelmi helye

A festőművészet egyik fénykorát jelentő 19. század, a romantika, a historizmus, a közvetlenül a szecesszió előtti időszak szellemi pezsgése nagy hatással volt a kor alkotóira. A már a világhírnév küszöbén túllépő Munkácsi Mihály mellett Feszty Árpád képeiben fedezhető fel a nagy művészekre valló, valóságon túli feszültség.

Gyilkos szerszám

A gyilkolás egyik legősibb eszköze a tőr, csúf, hegyes szerszám, amit ránézésre is pont arra találtak ki, hogy könnyedén belefúródjon oda, ahova szánták. Hogy aztán ez éppen egy emberi szív, vagy valami állatnak a legsebezhetőbb pontja, az a történetünk szempontjából talán nem is érdekes. Annál izgalmasabb viszont megvizsgálni a 3D-s technika segítségével egy réges-régi tőrt, amit a keszthelyi Balaton Múzeumban őriznek.

Csillagvári csodák

Balatonszentgyörgy határában található a Csillagvár. Az 1820-23 között, Festetics László építtetett vadászvár különleges látnivalókat kínál. A világon egyedülállónak mondják, egyrészt csillag alaprajza miatt, másrészt harminc méter mély kútjáért.

Egy nem is annyira egyszerű tudomány

A kosárfonás, vagy kötés egy mindmáig élő foglalatosság, bár a kínaiak és más keleti népek ezt a területet is szép lassan meghódítják. Mert még mindig olcsóbb áthajókáztatni végtelen tengereken a keleti kosarakat, mint tisztességesen megfizeti egy magyar kosárfonót, fenntartani ezt a korábban igen csak fontos tudományt, mesterséget. Aminek produktumait most az kiskunhalasi piacon is megnézhetjük egy 1957 júniusában készült fényképen.

A Balaton

A nyár közeledtével hasznos felidéznünk mindazt, amit a mi Rivieránkról illik tudnunk. Például azt, hogy Európa legnagyobb tavát magyar tengernek is nevezik. Hossza 78 km, legnagyobb szélessége 15 km, legkisebb pedig 1,5 km, ez a Tihanyi- félszigetnél van, ahol a legmélyebb, 11,5 m a víz.

Ősi fésű

Fenékpusztáról, az ottani római erődről már többször is olvashattak ezeken az oldalakon. Most az erőd déli falánál lévő temetőből előkerült fésűt nézzük meg jobban, amely romos állapotában is igazi mestermunkának tűnik. Nem annyira ősi persze, mint azt a cím állítja, de attól még szép időt, vagy 1500 évet volt a föld alatt.

Buddhisták és ortodox keresztények

A balatonberényi szőlőhegyen egy nálunk kevéssé ismert ősi kultúra képviselőivel találkozhatnak a Tibeti Kulturális Központba látogatók. A Magyarországra többször is ellátogató dalai láma iránymutatásai szerint működő meditációs központban a tibeti buddhizmus és a magyarság kapcsolatait mutatják be, amelyben a legfontosabb szereplő Kőrösi Csoma Sándor volt. A dalai láma egyébként, ha itt van, a leányfalui katolikus lelkigyakorlatos házban száll meg, műveit Váncsa István fordította magyarra.

Balogh a vörös vádbiztos

Egy fényképet nézegetek a MaNDA gyűjteményében, a székesfehérvári Forradalmi Törvényszék tagjai vanak rajta. Balról jobbra Fekete József elnök, Ferslik Ferenc és Bencsik István bírók, Bognár Gyula irodavezető, Balogh János vádbiztos és Vámos Dezső jegyző. Élet és halál urai voltak 1919 tavaszán és nyarán a megyeszékhelyen.

MaNDA összes cikke »

Estére oda várnak

közkincstárlead

A főváros legmagasabb pontjáról, ötszázhuszonhét méter magasról, a régi korokban is messzire lehetett ellátni. Némely elbeszélés szerint tiszta időben egészen a Magas-Tátráig. A hegy a nevét egy rege szerint Mátyás királyunk apjáról, Hunyadi Jánosról kapta. Igazán híressé azonban egy másik uralkodó, pontosabban császár- és királyfeleség, Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach, azaz Erzsébet királyné, a magyaroknak annyira kedves Sisi, Ferenc József felesége tette.

Sisi 1882-ben volt először a János-hegyen. Körülnézett és egykori feljegyzések szerint a következőket mondta: „Csodálom az embereket, miért mennek oly messze vidékre nyaralni, mikor e hegyek s az itteni kilátás kiállja a versenyt a legszebb világrészletekkel.” Bizonyos Gömör Havas Sándor, törvényhatósági bizottsági tag többek között ettől a mondattól és a korban tomboló Sisi-kultusztól indíttatva azt javasolta, hogy a város emlékkővel jelölje meg Erzsébet királyné kilátóhelyét. A ma, száz évvel ezelőtt rajongásig szeretett királynénk nevét viselő kilátótorony építése 1908-ban indult el. Az addig a helyén álló fa vadászállványt lebontották, majd miután 51 ezer koronát gyűjtöttek össze egy komolyabb építményhez, Budapest közgyűlése Schulek Frigyest bízta meg a tervezéssel. Nyilván véletlen, ám annál több is lehet, hogy a főváros talán két legnépszerűbb látványossága, a Halászbástya és az Erzsébet- kilátó Schulek Frigyes keze munkáját dicséri, Budapest két kiemelkedő pontján.

jános hegy
(Forrás: MaNDA adatbázis)

Az Erzsébet-kilátó építkezése tehát 1908 tavaszán kezdődött el. Kluczinger Pálnak hívták az építésvezetőt. A torony köveit a közvetlenül a hegy előtti lapos tetőről felhúzott kötélpályán vitték a helyszínre. A vizet a Svábhegyről puttonyos lovas kocsikon szállították. Az impozáns torony jellemző alapanyagai haraszti és borosjenői mészkövek voltak. A kilátó tornyot, amely az akkori Európa egyik legnagyobb ilyen rendeltetésű építménye volt, 1910-ben adták át a közönségnek. A neoromán stílusú kör alaprajzú létesítmény 23,5 méter magas, pontosan száz lépcső visz fel a legfelső szintre. Lent az épület kerülete 53 méteres, ami fentre érve a felére fogy. Tetejéről tiszta időben 75-80 km-es a körkilátás, és a mai prospektusok is bőszen emlegetik a ritkán, igaz, de állítólag innen jól látható Magas-Tátra csúcsait. A létezett szocializmus időszakában természetesen elvették a nevét, helyébe viszont ráraktak a tetejére egy monumentális, sötétben világító vörös csillagot. A kommunista jelkép csak a rendszerváltás után tűnt el. Ekkorra a kilátó állaga rendkívül rossz lett, a lényegét jelentő felső szinteket életveszélyes mivoltuk miatt lezárták. A János-hegyi Erzsébet-kilátó teljes felújítását 2001 és 2005 között végezték e

Azóta a fővárosiak és minden idelátogató érdeklődő rendelkezésére áll, és megmutatja mindazt, amit egykor Sisi láthatott. Közben meg jó szívvel elénekelheti Eisemann Mihály-Szilágyi László Zsákbamacska című operettjének ma is élő nagy slágerét, ami úgy kezdődik: „János legyen fenn a János-hegyen…” Így teljesedhet ki az audiovizuális élmény.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.03.17. 10:09

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

feszty
Verecke, Kárpátalja legismertebb helye – Feszty Árpád nagyon komolyan nehéz feladatát. Alaposan tanulmányozta a Vereckei-hágó környékét, fényképeket készített, történészekkel tanácskozott a honfoglalás kori életmódról, eszközökről, viseletekről.