a rovat írásai

Bezárult a földvári kör

Különös játéka a történelemnek, hogy már Balatonföldvár kialakulása előtt fél évszázaddal a Széchenyi család kezében volt a világszínvonalú üdülőtelep kialakításának kulcsa. Széchenyi István gróf ugyanis 1846-ban az ország korszerű közlekedésének kialakítására kapott megbízást. A „legnagyobb magyar” a Javaslat a magyar közlekedésügy fejlődéséről című tanulmányában többek között a Budapestről kiinduló vasúti fővonalak fontosságát hangsúlyozta.

Polly Ági, a rajzfilmben táncoló

A magyar filmtörténészek régi, sokszor leírt, ám szomorúan igaz ténymegállapítása, hogy 1945 előtt szinte alig beszélhetünk magyar animációs filmgyártásról. Vannak ugyan apróbb emlékek a 20. század első feléből ebben a műfajban, ám ezek többnyire reklámfilmek.

Kicsit egyszerű is, büdös is, de a miénk

Az emberiség hosszúra nyúlt történelme folyamán sokféle világítóeszközt használt, míg eljutott a villanyvilágításig. Ami mostanra a fejlődés csúcsának tűnik, hiszen a legmodernebb napelemes megoldásokhoz is kell egy kis hálózati rásegítés, ha tartósan nincsen átalakítható fény. No de inkább nézzük most a mécsest, mint fényforrást, ami sokkal nagyobb pályaívet futott be, mint a villanyvilágítás. És ha már mécses, akkor vegyük most elő a túrkevei Finta Múzeum egyik 3D-ben digitalizált, a funkció és a forma egységét mutató ilyen világítóeszközét.

Földvárra köves úton

Balaton partjának azon a területén, ahol ma Földvár van, a Kr.e. 4. évszázadban kelták éltek. Földvár neve írásos formában egy 11. századi magyar oklevélben bukkan elő. Addig azonban sok minden történet ezen a vidéken.

Az ácsmester bátor fiacskája

A pápai Gróf Esterházy Károly Múzeumban őrzött, a Református Újtemplom építéséről készült fotográfiát nézegetem, és bizonyos vagyok abban, hogy ott a toronysisak ácsolatának az alján Kerekes Károly ács fehér ingben, nyakkendőben csak azért vitte fel ilyen magasra a fiát, hogy majd ácsot faragjon belőle.

Az okos dohányzás eszköze

A világ első dohányzó emberei az indiánok voltak. Másokról legalábbis nem maradtak ránk erre vonatkozó emlékek. A dohány őshazája Amerika. Mint annyi minden más, Európában ismeretlen növény, mint a kukorica vagy a paprika is tehát lényegében Kolumbusz Kristófnak köszönhető.

Igényes ládikafül

Egy vélhetően fából összeállított ládának a füléből is elég sokat megtudhatunk egy-egy adott nép, vagy éppen település életéről, pontosabban annak egy időszakáról. Így vagyunk ezzel a Pátyon talált, bronzból öntött fogantyúval is, mely 2008-ban került a Szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum leltárkönyvébe.

Főúri kastélyból munkásüdülő

Velence felé autózván több útjelző tábla is jelzi, hogy merre menjünk, ha a Tordas nevű településre akarunk jutni. A fővárostól alig harminc kilométerre fekvő falu mára már némi túlzással az agglomeráció részének mondható. De hol volt akkor még Budapest, amikor ezen a helyen már a kőkorszaktól kezdve éltek kisebb-nagyobb embercsoportok: hunok, avarok, rómaiak. És persze a honfoglalás után magyarok.

Fakutya- mára már vasból

Most, az idei kemény telet magunk mögött hagyván, amikor is újra teljesen befagytak álló- és folyóvizeink, a Manda archívumában található kép segítségével visszaúszhatunk az időben a télbe, abba a nagyon hideg, jeges-fagyos időbe, amikor sokan elővehették például a fakutyát. Ezt a téli csúszó alkalmatosságot Magyarországon leginkább a Balatonnál használják, nevének anyagmegjelölésével ellentétben a mostani fakutyák vasból készültek.

Itt van valahol Balázsovits Norbert tanár úr?

Ha már egy bognárt láttunk a piacon portékáit árulni, nézzünk meg egy csapat, úgy 30-35 bognárt is 1910-ből, Szentes városából, ahol az Ipartestületi Székházban vacsorához, majd iszogatáshoz készülnek éppen. Béke volt immár hatvan éve, virágzott a gazdaság, jó volt Szentesen is bognárként élni és dolgozni. Én ezt is látom a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban őrzött fényképen.

Ki lehetett Verus?

Vajon ki volt, mivel foglalkozhatott az a Verus nevű férfi, akinek terra sigillata tányérja a pátyi kelta-római kori temetőből került elő, és most a szentendrei Feneczy Múzeumi Centrumban található?

MaNDA összes cikke »

Mire jó egy szekéremelő?

elsullyedt_vilagok_lead

Hát itt van ez a szekéremelő, ilyent felénk még nem láttam. Gondoltam, rákeresek, de a Google ezúttal néma maradt. Csak a MaNDA adatbázisában is szereplő, a nagy uniós adatbázisba, az Europeanába is feltöltött, 1954 márciusában Kiskunhalason, vagy a környékén lefényképezett szerkezetet találtam meg, ahogy ott áll egy szecskavágó és egy rozzant kutyaól előtt a kora tavaszi, vagy éppen késő őszi napsütésben.

Első látásra lehet tudni, hogy valami összetett emelőszerkezetről van szó. Aztán a Google találatlistáját kicsit továbbpörgetve találtam rá Fuchs Albert Természettan elemei című munkájára. Fuchs uram az eperjesi kerületi főtanoda „Mathesis és Természettan rendes oktatója″ volt az 1800-as évek első felében, könyvét pedig Werfer Károly cs. kir. priv. acad. Könyvnyomó adta ki 1845-ben, Kassa városában. No, itt van még szó a szekéremelőről, és a többi néma csend, hallgat róla az internet.

szekéremelő
(Forrás: MaNDA adatbázis)

Pedig voltak korok, amikor előadódhatott az a helyzet is, hogy meg kellett emelni egy-egy parasztszekeret. Mondjuk valami történt az egyik tengellyel, vagy a jármű kanyarodását lehetővé tévő furfangos résszel, amit nyelvesnek hívtak felénk még a múlt században. Ilyenkor vagy darabokra kellett szedni a szállítóeszközt, vagy pedig az elejét, vagy a végét meg lehetett emelni ezzel az egyszerű és elmés szerkezettel. Amit Fuchs Albert Tanár Úr az „összetett emeltyűk″ osztályába sorolt négy kőnyomattal is illusztrált könyvében.

Ha jobban szemügyre vesszük, a vélhetően valamilyen keményebb fából kifaragott eszköz három fő darabból áll. Egy hosszú gerendából, amibe itt négy kiálló fogat szerkesztettek bele. Ez lenne az a bizonyos teherkar, ezt tették be a szekér alá, az egyik fogat pedig beleakasztották mondjuk az első tengely közepéhez. Aztán jött a szerkezet lelke, egy kétlábú villás fa, amihez egy tengelyen csatlakozott a gazda által lefelé nyomott „erőkar″, egy másik rúd, amely úgy 120 fokos szöget bezárva össze volt illesztve a teherkarral. Így a fizika törvényeit segítségül hívva könnyedén meg lehetett emelni egy amúgy a vasalások miatt komoly súllyal bíró szekeret. Hogy mindez aztán az Europeanát böngésző belgát érdekli-e, azt nem tudom, nekem minden esetre felkeltette a figyelmemet.
 
Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.03.17. 11:25

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

polly ági
Polly Ági, a rajzfilmben táncoló – Valker István rendezőnek egy meglehetősen bonyolult, új technikával kellett megküzdenie, hiszen a kitűnően táncoló Pollák Ágit animációs környezetbe kellett helyeznie. A kombinált technika első filmje 1934-ben készült el, ez volt az első Polly Ági film, a Sztepptánc. Nem sikerült.