a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Galyatető, a Mátra királynője
Ha Magyarország legmagasabb hegységének Kékestető a királya, akkor Galyatető a királynője. A 900 méteresnél magasabb üdülőtelepet festői szerpentin utakon lehet megközelíteni. Ebben a magasságban egész évben harsány színű örökzöldek hirdetik: tessék jönni, itt tiszta a levegő. Galyatető a trianoni országcsonkításnak köszönheti kiépültét. Szomorú, hogy elveszítettük több ezer méter magas erdélyi és felvidéki hegyeinket, ám örömre ad okot, hogy a magyarság hihetetlenül gyorsan megtalálta és felépítette magának a megmaradt országrész igen gyorsan világhírűvé vált üdülőtelepeit.
Galyatető – akár a szomszédos Bagolyirtás – Mátraszentimréhez tartozik. A környék lassan már egy évszázada az idegenforgalomból él, lakói korábban a hagyományos hegyi mesterségeket: mészégetést, szénégetést, üveggyártást, erdőgazdálkodást és fafeldolgozást, itt a Mátrában pedig különösen, a bányászatot művelték. A galya szó annyit jelent: fátlan, füves hegy. Ez szerencsére ma már nem igaz, dúsan tenyésző magas hegyi erdők borítják a 957 méter magas csúcs alatti területet. A 19. század végén ugyan már felfedezték a természetkedvelők, 1894-ben megépítették a Samassa menedékházat, amely azonban igen rövid életű volt, néhány év alatt tönkrement. Galyatető a trianon utáni években kezdett el óriási mértékben fejlődni. 1924-ben a Budapesti Hegymászó Egyesület emeletes, kőből készült turistaházat épített, ebben már volt étterem és könyvtár, száz vendéget tudtak fogadni. Ez az épület sem volt hosszú életű, a II. világháborúban döntötték romba. Vannak azonban olyan létesítmények, melyek szerencsére megmaradtak. Ilyen az 1934-ben emelt Péter-hegyese terméskő kilátótorony.
1939-ben adták át Galyatető fő építészeti nevezetességét, a Nagyszállót. Az ezt megelőző években elkészültek a hegy északi oldalának sípályái is. A mátrai üdülőépítészet legjellemzőbb hagyományait teremtették meg és fejlesztették tovább a hatalmas, terméskőből készült épülettel. 1939-ben nyolcvanhektáros parkot tudhatott magáénak, ma ez öt hektár, ám nem teszi kisebbé az itt megszerezhető élményeket. A 20. század első felének építészeti stílusa, a Bauhaus az ember és a természet egymáshoz tartozását hangsúlyozta. A természetes formák, a természet adta, emberközeli építőanyagok felhasználásával alakította ki a teljes értékű emberi élet tereit. Ilyen a galyatetői nagyszálló, a maga óriási terméskő épülettömbjeivel, melyeket szépen tagolnak a fehér ablak és erkélysorok. A II.világháború után a korábbi előkelő szállodát alaposan lelakták, csak szakszervezeti beutalóval lehetett bejutni ide, és egészen 2003-ig kellett várni a monumentális létesítmény felújítására. A nagyszálló ma már ismét világszínvonalon működik.
Dippold Pál
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.