a rovat írásai

Akkor ismerjük meg a kanászt is!

A két világháború közötti falu képéhez hozzá tartozott a közösség által fizetett kanász, kondás vagy csürhés is, akit leginkább reggel és este láthatott a falusi. Mikor is erős tülkölés és ostorpattogtatás közepette kiterelte a falu disznait (kondát, csürhét) a határba, majd pedig este, amikor ugyanolyan zenebonával hazahozta az állatokat.

Kolomp, vagy valami

Itt van ez a kolomp, vagy valami a szentendrei múzeum gyűjteményéből, még 2008-ban fordította ki a földből a régész ásója Pátyon. Ha jobban megnézzük aztán a 3D-s szoftvert is bevetve, találunk azért rajta furcsa dolgokat.

Bábák és boszorkányok

A két világháború között minden nagyobb falunak volt bábaasszonya is. Eme írás szerzőjének apai nagynénje is ekként működött 1942-től, a szombathelyi Magyar Királyi Bábaképző elvégzése után. Manyi néni, ahogy a faluban hívták, ugyan a szülőotthonok megjelenésével munka nélkül maradt, de tudását továbbra is igénybe vette a falu. Ő adta be például a körzeti orvos által felírt vitamininjekciókat.

Kagylókarkötő

Be kell vallanom már itt az elején, hogy ebből az írásból nem sok értékelhető dolgot fog megtudni a kedves olvasó eme a Balaton Múzeumban őrzött karkötőről. Ez pedig nem a a múzeum munkatársai, de nem is a cikk szerzője miatt van. Inkább azért, mert valóban elég keveset lehet mondani erről kagyóból készített primitív ékszerről.

Nyár, sör, víz, Krúdy, Margitsziget

Újabb izgalmas, és a nyárhoz kapcsolódó kiállítások érhetők el digitális formában A MaNDA (Magyar Nemzeti Digitális Archívum) adatbázisában.

Tengeralattjárót faragó asztalos

A falu virágkorában, valamikor a két világháború között a közösség mesteremberei között megbecsült helye volt az asztalosoknak is. Akik, ahogy a nevük is mutatja, elsősorban bútorokat, és a lakóházak fából készült nyílászáróit gyártották le. Mégpedig szigorúan kéziszerszámokkal, motoros fűrészről, gyalugépről, csiszolóról még csak nem is hallottak.

Agyonfoltozott pohár

Nézem ezt bronzból készült poharat, és azon gondolkodom, hogy a mégoly termékeny és gazdag Pannónia provinciában sem lehetett olyan egyszerű az élet. Egyrészt ott voltak az egymás után sorban jövő barbár támadások, rablóhadjáratok, aztán itt van ez az agyonfoltozott pohár is. Amit a már ismert pátyi lelőhelyen, vélhetően valaki örök nyugodalmát kissé megzavarva hoztak elő a föld alól a régészek.

Örökmozgó a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkban

Örökmozgó fantázianévvel napközis, filmes tematikájú tábort indít a nyár folyamán a Élménypark július és augusztus hónapokban, három alkalommal. Természetesen a tábor fő témája a filmművészet köré szerveződik, közelebbről az animációkészítés rejtelmeivel ismerkedhetnek meg a gyerekek az öt nap során.

 

Gertrúd

Keveset tudunk az Árpád-ház történetében jelentős szerepet játszó Gertrúdról, amit meg tudunk, azt is leginkább az Erkel Ferenc-féle Bánk bán nem éppen történelmi hitelességű anyagából. Lássuk tehát, mit mond a tudomány!

Szatyorban hordták a szenet a grófnak

Dédestapolcsányban, a Bükk-fennsík lábánál, festői környezetben található az egykoron szebb napokat is megélt Serényi-kastély. Építését több időpontra is datálják, valamikor 1898-1903 között folyhattak a munkálatok.

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

MaNDA összes cikke »

Galyatető, a Mátra királynője

helyszineilead

Ha Magyarország legmagasabb hegységének Kékestető a királya, akkor Galyatető a királynője. A 900 méteresnél magasabb üdülőtelepet festői szerpentin utakon lehet megközelíteni. Ebben a magasságban egész évben harsány színű örökzöldek hirdetik: tessék jönni, itt tiszta a levegő. Galyatető  a trianoni országcsonkításnak köszönheti kiépültét. Szomorú, hogy elveszítettük több ezer méter magas erdélyi és felvidéki hegyeinket, ám örömre ad okot, hogy a magyarság hihetetlenül gyorsan megtalálta és felépítette magának a megmaradt országrész igen gyorsan világhírűvé vált üdülőtelepeit.

Galyatető – akár a szomszédos Bagolyirtás – Mátraszentimréhez tartozik. A környék lassan már egy évszázada az idegenforgalomból él, lakói korábban a hagyományos hegyi mesterségeket: mészégetést, szénégetést, üveggyártást, erdőgazdálkodást és fafeldolgozást, itt a Mátrában pedig különösen, a bányászatot művelték. A galya szó annyit jelent: fátlan, füves hegy. Ez szerencsére ma már nem igaz, dúsan tenyésző magas hegyi erdők borítják a 957 méter magas csúcs alatti területet. A 19. század végén ugyan már felfedezték a természetkedvelők, 1894-ben megépítették a Samassa menedékházat, amely azonban igen rövid életű volt, néhány év alatt tönkrement. Galyatető a trianon utáni években kezdett el óriási mértékben fejlődni. 1924-ben a Budapesti Hegymászó Egyesület emeletes, kőből készült turistaházat épített, ebben már volt étterem és könyvtár, száz vendéget tudtak fogadni. Ez az épület sem volt hosszú életű, a II. világháborúban döntötték romba. Vannak azonban olyan létesítmények, melyek szerencsére megmaradtak. Ilyen az 1934-ben emelt Péter-hegyese terméskő kilátótorony.

galyatető
(Forrás: MaNDA adatbázis)

1939-ben adták át Galyatető fő építészeti nevezetességét, a Nagyszállót. Az ezt megelőző években elkészültek a hegy északi oldalának sípályái is. A mátrai üdülőépítészet legjellemzőbb hagyományait teremtették meg és fejlesztették tovább a hatalmas, terméskőből készült épülettel. 1939-ben nyolcvanhektáros parkot tudhatott magáénak, ma ez öt hektár, ám nem teszi kisebbé az itt megszerezhető élményeket. A 20. század első felének építészeti stílusa, a Bauhaus az ember és a természet egymáshoz tartozását hangsúlyozta. A természetes formák, a természet adta, emberközeli építőanyagok felhasználásával alakította ki a teljes értékű emberi élet tereit. Ilyen a galyatetői nagyszálló, a maga óriási terméskő épülettömbjeivel, melyeket szépen tagolnak a fehér ablak és erkélysorok. A II.világháború után a korábbi előkelő szállodát alaposan lelakták, csak szakszervezeti beutalóval lehetett bejutni ide, és egészen 2003-ig kellett várni a monumentális létesítmény felújítására. A nagyszálló ma már ismét világszínvonalon működik.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.03.19. 10:19

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

gertrúd királyné
Gertrúd – A magyar királyné, Gertrúd az Andesch-Meráni házból, a császárság egyik legelőkelőbb családjából származott, mely a kor befolyásos és gazdag dinasztiájának számított. Egyenes ági leszármazottja volt Nagy Károlynak. A család Dél-Németország legszebb tartományaiban uralkodott.