a rovat írásai

Profi szűrő

Ez bizony itt egy egészen profi módon kivitelezett szűrő, ami valamikor Krisztus előtt 2700 és 2000 között készülhetett. Szigetszentmiklóson, a Felső Ürge-hegyen találták meg sírmellékletként, így került be a szentendrei múzeumba. A sorozatunkban korábban ismertetett „szükségpohárhoz″ képest láthatóan magasabb minőséget képvisel, a Harangedényes kultúra embere formálta valószínűleg fazekaskorongot használva.

Mindig a méhész jár a legjobban

Bizony, valamikor minden valamire való faluban többen is foglalkoztak komolyan méhészettel, de olyan is volt, hogy csak néhány kasnyi, vagy kaptárnyi méh volt a háznál a család saját szügségetére. A kas, vagy kaptár vitát most nem döntenénk el, ezért két fénykép is van a Thorma János Múzeum jóvoltából a cikkben. Az egyiken vesszőből font, sárral tapasztott kasokat, a másikon precízen megépített méhest látunk az abban sorakozó kaptárakkal.

Bartók Béla és Fekete István nyomában

A balatonberényi nevezetességeket meglátogatva sem szakadhatunk el a történelemtől. De nem is akarunk.

Verecke, Kárpátalja legismertebb történelmi helye

A festőművészet egyik fénykorát jelentő 19. század, a romantika, a historizmus, a közvetlenül a szecesszió előtti időszak szellemi pezsgése nagy hatással volt a kor alkotóira. A már a világhírnév küszöbén túllépő Munkácsi Mihály mellett Feszty Árpád képeiben fedezhető fel a nagy művészekre valló, valóságon túli feszültség.

Gyilkos szerszám

A gyilkolás egyik legősibb eszköze a tőr, csúf, hegyes szerszám, amit ránézésre is pont arra találtak ki, hogy könnyedén belefúródjon oda, ahova szánták. Hogy aztán ez éppen egy emberi szív, vagy valami állatnak a legsebezhetőbb pontja, az a történetünk szempontjából talán nem is érdekes. Annál izgalmasabb viszont megvizsgálni a 3D-s technika segítségével egy réges-régi tőrt, amit a keszthelyi Balaton Múzeumban őriznek.

Csillagvári csodák

Balatonszentgyörgy határában található a Csillagvár. Az 1820-23 között, Festetics László építtetett vadászvár különleges látnivalókat kínál. A világon egyedülállónak mondják, egyrészt csillag alaprajza miatt, másrészt harminc méter mély kútjáért.

Egy nem is annyira egyszerű tudomány

A kosárfonás, vagy kötés egy mindmáig élő foglalatosság, bár a kínaiak és más keleti népek ezt a területet is szép lassan meghódítják. Mert még mindig olcsóbb áthajókáztatni végtelen tengereken a keleti kosarakat, mint tisztességesen megfizeti egy magyar kosárfonót, fenntartani ezt a korábban igen csak fontos tudományt, mesterséget. Aminek produktumait most az kiskunhalasi piacon is megnézhetjük egy 1957 júniusában készült fényképen.

A Balaton

A nyár közeledtével hasznos felidéznünk mindazt, amit a mi Rivieránkról illik tudnunk. Például azt, hogy Európa legnagyobb tavát magyar tengernek is nevezik. Hossza 78 km, legnagyobb szélessége 15 km, legkisebb pedig 1,5 km, ez a Tihanyi- félszigetnél van, ahol a legmélyebb, 11,5 m a víz.

Ősi fésű

Fenékpusztáról, az ottani római erődről már többször is olvashattak ezeken az oldalakon. Most az erőd déli falánál lévő temetőből előkerült fésűt nézzük meg jobban, amely romos állapotában is igazi mestermunkának tűnik. Nem annyira ősi persze, mint azt a cím állítja, de attól még szép időt, vagy 1500 évet volt a föld alatt.

Buddhisták és ortodox keresztények

A balatonberényi szőlőhegyen egy nálunk kevéssé ismert ősi kultúra képviselőivel találkozhatnak a Tibeti Kulturális Központba látogatók. A Magyarországra többször is ellátogató dalai láma iránymutatásai szerint működő meditációs központban a tibeti buddhizmus és a magyarság kapcsolatait mutatják be, amelyben a legfontosabb szereplő Kőrösi Csoma Sándor volt. A dalai láma egyébként, ha itt van, a leányfalui katolikus lelkigyakorlatos házban száll meg, műveit Váncsa István fordította magyarra.

Balogh a vörös vádbiztos

Egy fényképet nézegetek a MaNDA gyűjteményében, a székesfehérvári Forradalmi Törvényszék tagjai vanak rajta. Balról jobbra Fekete József elnök, Ferslik Ferenc és Bencsik István bírók, Bognár Gyula irodavezető, Balogh János vádbiztos és Vámos Dezső jegyző. Élet és halál urai voltak 1919 tavaszán és nyarán a megyeszékhelyen.

MaNDA összes cikke »

Galyatető, a Mátra királynője

helyszineilead

Ha Magyarország legmagasabb hegységének Kékestető a királya, akkor Galyatető a királynője. A 900 méteresnél magasabb üdülőtelepet festői szerpentin utakon lehet megközelíteni. Ebben a magasságban egész évben harsány színű örökzöldek hirdetik: tessék jönni, itt tiszta a levegő. Galyatető  a trianoni országcsonkításnak köszönheti kiépültét. Szomorú, hogy elveszítettük több ezer méter magas erdélyi és felvidéki hegyeinket, ám örömre ad okot, hogy a magyarság hihetetlenül gyorsan megtalálta és felépítette magának a megmaradt országrész igen gyorsan világhírűvé vált üdülőtelepeit.

Galyatető – akár a szomszédos Bagolyirtás – Mátraszentimréhez tartozik. A környék lassan már egy évszázada az idegenforgalomból él, lakói korábban a hagyományos hegyi mesterségeket: mészégetést, szénégetést, üveggyártást, erdőgazdálkodást és fafeldolgozást, itt a Mátrában pedig különösen, a bányászatot művelték. A galya szó annyit jelent: fátlan, füves hegy. Ez szerencsére ma már nem igaz, dúsan tenyésző magas hegyi erdők borítják a 957 méter magas csúcs alatti területet. A 19. század végén ugyan már felfedezték a természetkedvelők, 1894-ben megépítették a Samassa menedékházat, amely azonban igen rövid életű volt, néhány év alatt tönkrement. Galyatető a trianon utáni években kezdett el óriási mértékben fejlődni. 1924-ben a Budapesti Hegymászó Egyesület emeletes, kőből készült turistaházat épített, ebben már volt étterem és könyvtár, száz vendéget tudtak fogadni. Ez az épület sem volt hosszú életű, a II. világháborúban döntötték romba. Vannak azonban olyan létesítmények, melyek szerencsére megmaradtak. Ilyen az 1934-ben emelt Péter-hegyese terméskő kilátótorony.

galyatető
(Forrás: MaNDA adatbázis)

1939-ben adták át Galyatető fő építészeti nevezetességét, a Nagyszállót. Az ezt megelőző években elkészültek a hegy északi oldalának sípályái is. A mátrai üdülőépítészet legjellemzőbb hagyományait teremtették meg és fejlesztették tovább a hatalmas, terméskőből készült épülettel. 1939-ben nyolcvanhektáros parkot tudhatott magáénak, ma ez öt hektár, ám nem teszi kisebbé az itt megszerezhető élményeket. A 20. század első felének építészeti stílusa, a Bauhaus az ember és a természet egymáshoz tartozását hangsúlyozta. A természetes formák, a természet adta, emberközeli építőanyagok felhasználásával alakította ki a teljes értékű emberi élet tereit. Ilyen a galyatetői nagyszálló, a maga óriási terméskő épülettömbjeivel, melyeket szépen tagolnak a fehér ablak és erkélysorok. A II.világháború után a korábbi előkelő szállodát alaposan lelakták, csak szakszervezeti beutalóval lehetett bejutni ide, és egészen 2003-ig kellett várni a monumentális létesítmény felújítására. A nagyszálló ma már ismét világszínvonalon működik.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.03.19. 10:19

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

feszty
Verecke, Kárpátalja legismertebb helye – Feszty Árpád nagyon komolyan nehéz feladatát. Alaposan tanulmányozta a Vereckei-hágó környékét, fényképeket készített, történészekkel tanácskozott a honfoglalás kori életmódról, eszközökről, viseletekről.