a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Pompeji Tácra látogat
A táci Gorsium látogatóközpontjában Pompeji – Élet és halál a Vezúv árnyékában címmel szombaton nyílik meg az a nagyszabású kiállítás, amely az egykor virágzó város életét és katasztrófáját mutatja be.
A beharangozó sajtótájékoztatón Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere hangsúlyozta, a város és környéke szempontjából az idei év egyik legfontosabb kulturális eseménye lesz a pompeji kiállítás. Reményét fejezte ki, hogy a látványos tárlat, az izgalmas téma és a méltó környezet sok embert vonz majd. Kulcsár Mihály, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum igazgatója közölte, hogy száznál több tárgy érkezett a Nápolyi Régészeti Múzeumból Magyarországra, amelyek először Szegeden voltak láthatók, most pedig egy háromoldalú megállapodás révén kerültek az egykori Pannónia provincia területére. Hozzátette, a pompeji kiállítás augusztus 20-ig lesz látható.
Az igazgató elmondta, hogy ezzel párhuzamosan állandó gorsiumi kiállításuk első része is megnyílik, amely megmutatja azt, milyen volt az élet Gorsiumban az idő tájt, amikor 79-ben Pompeji elpusztult. Az állandó tárlat elemei egészen a második század második feléig, a markomann háborúkig nyúlnak vissza.
(Forrás: Wikipédia)
Párhuzamosan lesz egy harmadik kiállításuk a székesfehérvári Rendházban, amely a Vezúv által eltemetett másik három várost – Herculaneum, Stabiae, Oplontis – mutatja be antik szövegek, térképek segítségével. Nádorfi Gabriella régész kiemelte: olyan tárgyak érkeznek Gorsiumba, amelyek a nápolyi múzeum állandó kiállításán sem láthatók. Szombattól ember nagyságú bronzszobrok, márványszobrok, több falfestmény, valamint rengeteg használati tárgy lesz látható. Állandó kiállításukkal kapcsolatban megjegyezte: érdekes kontraszt lesz felfedezhető a gorisumi és a pompeji anyagok között, hiszen Pompeji egy ókori virágzó város volt, míg Gorsiumot akkoriban még a szegényesebb élet jellemezte. A székesfehérvári önkormányzat korábbi közleménye szerint a kiállítótér egyik oldalán a magánszférát, a másik oldalon a közéletet mutatja majd be a tárlat. A magánéletet falfestmények, tárgyak idézik meg a látogatóknak, egy választási felirat a politikába kalauzol, de megismerhető lesz a fürdőélet, a színházak, a gladiátorok világa, az ókori bordélyházak működése, illetve a katasztrófa maga, a Vezúv kitörése is látható lesz a falakon.
(Forrás: Wikipédia)
Pompeji a Vezúv kitörése miatt 79-ben néhány óra alatt eltűnt a föld színéről, több méter vastagságban temette be a vulkáni hamu. A 16. század végén véletlenül, a Sarno folyó szabályozási munkálatai közben leltek rá az első falmaradványokra, a hivatalos ásatások a 1748-ban kezdődtek el. Pompeji ma Olaszország egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja, a romváros a világörökség része.
(mti)