Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Az 1500-as évek végétől az ellenreformációig főiskolaként működött, ebben gimnáziumi és teológiai oktatást folytattak. A katolicizmus újraéledése nem sok jót hozott a pápai reformátusoknak. Több évtizedig elég rosszul mentek ügyeik, 1752-ben például egyszerűen kidobták a városból a kollégiumot, a közeli Adásztevelen folytatódhatott a református oktatás, az intézményt algimnáziummá fokozták le. A kalapos király, II. József türelmi rendeletét követően aztán konszolidálódtak a vallási viszonyok Pápán. A kollégium 1783-ban visszatért a városba, az itt folyó szellemi munka ismét visszanyerte régi rangját.
Az iskola törvényeit ugyan már 1585-ben írásban rögzítették, de lényegük az azóta eltelt időben sem változott: a krisztusi erkölcs és az emberi személyiség tisztelete máig bennük van. Minden oktatási intézményt valójában azok életpéldája minősíti és hitelesíti, akik az idők során benne tanultak és tanítottak. A Pápai Református Kollégium nagyember-névsora mindenféle magyarázat nélkül az intézménynek a magyar szellemi életben betöltött rendkívül fontos szerepéről árulkodik: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Orlay Petrich Soma, Tarczy Lajos, Kerkapoly Károly, Kozma Andor, Thaly Kálmán, Marczali Henrik, Eötvös Károly, Vikár Béla, Ballagi Mór, Lőrincze Lajos, Balázs János, Bocsor István, vagy hogy a legújabb korból is hozzunk példát, Csoóri Sándor, Nagy László, Tatay Sándor, Somogyi József, Imre Samu és Rab Zsuzsa. A rendszerváltás után az újraalapított intézmény vezetője az Antall-kormányban államtitkári szerepet vállaló, nevezetes matematika tanár, Kálmán Attila volt. A semmiből teremtett egy minden igényt kielégítő, több száz fős, új intézményt, majd miután pápai mandátuma lejárt, visszatért abba a városba, ahol komolyabb református hagyományok nem is éltek, ám nagyhírű Eötvös József Gimnáziuma szintén országszerte ismert volt. Tanári pályája hosszú évtizedeit itt töltötte Kálmán Attila, aki Pápáról visszatérvén addig nem nyughatott, míg Tatán is felépített egy lassan-lassan mára már szintén országos hírnévre szert tett református iskolát.
Az már csak a történelem furcsa fintora, vagy a Teremtő kedélyes vicce, hogy a pápai barokk katolikus nagytemplom mása ott áll Tata régi főterén. Ugyanaz az építész tervezte mindkettőt, Fellner Jakab. Ebben azért az is közrejátszhatott, hogy mindkét város életében meghatározó szerepet játszott az építészt alkalmazó Eszterházy grófok már akkor jókora családja.
Dippold Pál
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.