a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

Fakutya- mára már vasból

közkincstárlead

Most, az idei kemény telet magunk mögött hagyván, amikor is újra teljesen befagytak álló- és folyóvizeink, a Manda archívumában található kép segítségével visszaúszhatunk az időben a télbe, abba a nagyon hideg, jeges-fagyos időbe, amikor sokan elővehették például a fakutyát. Ezt a téli csúszó alkalmatosságot Magyarországon leginkább a Balatonnál használják, nevének anyagmegjelölésével ellentétben a mostani fakutyák vasból készültek.

A régi, a 20. század első felében készült anzikszkártyán azonban még egy klasszikus fa fakutyán ül némiképp bávatag főszereplőnk, a fakutyázó férfi, sőt, előtte egy igazi kutya is ráteszi talpát fa társára. A mélabús úr igen elegáns téli öltözékben hanyatlik a sporteszközre, cipője fölött kamásli, kezén kesztyű, fején keménykalap. Ez alkalmat ad arra is, hogy elszakadva a lenttől, fejmagasságba vigyük figyelmünket, és felidézzük, azt, amit a keménykalapról tudunk: 1849-ben kezdték el gyártani Nagy-Britanniában. A 20. század első felének legnépszerűbb kalapja – leginkább Charlie Chaplinhoz kötődik –, lényegében a bukósisak őse. Azért kemény, hogy lovaglás közben védje a fejet, és azért lekerekített peremű, hogy ne akadjon bele az ágakba.

fakutya
(Forrás: MaNDA)

A téli Balatonból egyébként semmi nem látszik, nem csoda, a túlpart messzi homályba vész, a tó vize pedig jéggé fagyott.

Vizsgáljuk meg alaposabban ezt a Balatonra annyira jellemző eszközt, a fakutyát. Abba is belebonyolódhatunk, hogy ennek az elnevezésének a szótár nyolc jelentését is felsorolja – csizmahúzó, búgócsiga, kerékvető, bognárcégér, kerékkötő, gém, kosárkötő szerkezet, és ami a leginkább ismert, szántalpakra erősített szék, amelyet két bottal taszítva hajtanak a jégen. A fakutya, mármint a jégjáró, a 19. század végén került Magyarországra, a tárgytörténészek Ausztriából eredeztetik. Azt feltételezik, hogy a Balatonnál hatalmas birtokokkal rendelkező Festetics grófok hozták be hazánkba ezt a kényelmes, megmagasított szánkót. Elterjesztése a téli Balatonon nem volt nehéz, hiszen a tó jegén már az őskor óta korcsolyáztak az emberek. A 20. század elején már annyira elterjedt a szánkószék, hogy fakutya versenyeket is rendeztek a Balatonon és a Velencei-tavon.

Nem kell sokat gondolkodnunk azon, hogy vajon miről kaphatta a nevét ez a szerkezet. Aki ült már fakutyán, az megtapasztalhatta, hogy a jégen siklás közben sokszor élesen nyikorog a talpa, a sima jégen halkabb, a hullámosan befagyott felületeken erősebb. Ez a csikorgás és a hajtó botok kopogása állhatott össze kutyaugatásra emlékeztető hanggá. A fakutya népszerűségét képeslapunk is bizonyítja, az 1920-30-as években a balatoni téli hangulatot a korcsolyázó-fakutyázó emberekről készített képek adták vissza talán a legjobban.

Nyelvészkedéssel kezdtük, fejezzük is be azzal, vajon miért él a szólás közbeszédünkben: Nevet, mint a fakutya. Többféle magyarázatot eszeltek ki erre, az egyik szerint a csizmahúzó két „állkapcsa” hozható összefüggésbe ezzel, mások szerint a pogány magyarok áldozati oltárainak vicsorító kutyabálványai, de talán a leginkább elfogadható az az állítás, hogy a jégen csúszó-nyikorgó- kattogó szánkószék csúnyán vihogó hangját idézi.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.04.06. 14:14

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.