a rovat írásai

Magyar király Jeruzsálem falai alatt

„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője. Már csak azért is igaza van, mert II. András királyunkról szerintem leginkább az maradt meg az emberekben, hogy hagyta megöletni a feleségét, meg hogy mindenféle kurtanemesek rákényszerítették az Aranybulla kiadására, ezzel korlátozván a hatalmát. Pedig ő volt az a magyar uralkodó, aki a Szentföldön menetelt a magyar hadakkal és Akkon városában felvette a Jeruzsálem királya címet is.

III. Országos Közfoglalkoztatási Kiállítás a Vajdahunyad várában

Szeptember 22. és 23. között rendezik meg a III. Országos Közfoglalkoztatási Kiállítást a Vajdahunyad várában. A Belügyminisztérium által szervezett rendezvényen 130 kiállító mutatja be a megvalósított közfoglalkoztatási programok eredményeit, biztosít lehetőséget a település megismerésére, az általuk készített termékek, és a helyi ételek kóstolására, azok megvásárlására.

Ki rombolta le Rezi várát?

A keszthelyi fennsíkon lévő Rezi község mellett a honvédségnek volt egykoron lőtere és bázisa, de ha már katonaság, akkor volt itt egy váracska is, amelyről nem szólnak ugyan hősi énekek, de a romokról készült fényképek ott vannak a Balatoni Múzeum jóvoltából az adatbázisunkban.

Nem volt egy Michelangelo a farkasvári szobrász

Be kell vallanunk, azért a római szobrászok, legalábbis a provinciákban működők nem nagyon érték el görög elődeik színvonalát. Hogy úgy mondjam, elég esetlegesnek, elnagyoltnak is tűnnek azok a sírszobrok is, amik Aquincumból, az egykori helytartói városból kerültek elő. Még inkább elmondhatjuk ezt a most 3D-ben is tanulmányozható, Szentendrén, a rómaiak által Farkasvárnak (Ulcisia Castra) nevezett katonai településen talált dombormű töredékéről. Ami nem valami szemet gyönyörködtető alkotás.

Stádinger Ferenc úr, a parancsnok

Aztán itt van a tűzoltóparancsnok is, aki azért mégis csak volt valaki a két világháború közti falu hierarchiájában. Leginkább a helyi önkéntes tűzoltó egylet, vagy egyesület tagjai választották meg „saját kebelükből”. Tehát egy közéjük tartozó, tekintélyes ember volt, akinek így bizalmat szavaztak. Ilyent látunk a Balatoni Múzeumban őrzött fényképen is, Stádinger Ferenc úr 25 évesen lett tűzoltó Keszthelyen, és egyben el is indult a parancsnokság felé vezető úton.

Az utolsó aranyágacska

„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője, akinek most III. András, az utolsó Árpád-házi királyunk alakjának felidézésével folytatjuk sorozatát.

Kucs Béla mindenütt

Az ózdi kollégák révén Kucs Béla több kisplasztikája is belekerült az adatbázisba. Ami nem is véletlen, az Ózdon született szobrász, aki az ország szinte minden nagyobb településére készített az ötvenes évektől indulóan köztéri szobrot, végül 150 művét szülővárosának ajándékozta.

A ház a sziklák alatt

Badacsonyi sétánkat a páratlan kilátással bíró Rodostó turistaházzal folytatjuk, ami leginkább Tördemicről közelíthető meg a 482 fokot számláló Bujdosó-lépcsőn. Bemenni nem tudunk, de ez a jövőben változhat.

Akik hajtották Singer úr masináját

Az is biztos, hogy nem nagyon volt falu a két világháború között, sőt még azután sem varrónő nélkül. Persze, a jelentősebb településeken szabók is működtek, akik minden a korban viselt ruhanemű előállítására képesek voltak. A varrónők viszont, ahogy én emlékszem, inkább a nők ruhadarabjainak elkészítésével, vagy éppen javítgatásával foglalkoztak.

A mindentudó kocsmáros

Az emberiség történetének első kocsmája talán éppen egy nagy fa alatt volt, ahol egy élelmes ősünk különféle hasznos dolgokra cserélte az általa erjesztett és leszűrt és kimért boldogító italt. Azóta sokat változott a világ, mostanra a falusi kocsma lassan megszűnik a helyi közösségi élet fontos színterének lenni, érdeklődés híján egyre több be is zár. Pedig másként volt ez a boldog békeidőkben, vagy a két világháború között.

A püspök úr 12 méteres keresztje

Szigligetről, a Királyné szoknyáján lévő kilátóból, de a Rókarántó tetején lévő kápolnától is jól látszik a Badacsony tetején, Tördemic felett Ranolder János püspök úr 12 méter magas keresztje. Igaz, mostanra úgy felnőttek a fák körülötte, hogy nem ötlik egyszerre szemünkbe, a Balatoni Múzeum gyűjteményéből kiválasztott képeslapokon. Igaz, ezeken azért jól láthatóan meg is erősítették vonalait.

MaNDA összes cikke »

Fakutya- mára már vasból

közkincstárlead

Most, az idei kemény telet magunk mögött hagyván, amikor is újra teljesen befagytak álló- és folyóvizeink, a Manda archívumában található kép segítségével visszaúszhatunk az időben a télbe, abba a nagyon hideg, jeges-fagyos időbe, amikor sokan elővehették például a fakutyát. Ezt a téli csúszó alkalmatosságot Magyarországon leginkább a Balatonnál használják, nevének anyagmegjelölésével ellentétben a mostani fakutyák vasból készültek.

A régi, a 20. század első felében készült anzikszkártyán azonban még egy klasszikus fa fakutyán ül némiképp bávatag főszereplőnk, a fakutyázó férfi, sőt, előtte egy igazi kutya is ráteszi talpát fa társára. A mélabús úr igen elegáns téli öltözékben hanyatlik a sporteszközre, cipője fölött kamásli, kezén kesztyű, fején keménykalap. Ez alkalmat ad arra is, hogy elszakadva a lenttől, fejmagasságba vigyük figyelmünket, és felidézzük, azt, amit a keménykalapról tudunk: 1849-ben kezdték el gyártani Nagy-Britanniában. A 20. század első felének legnépszerűbb kalapja – leginkább Charlie Chaplinhoz kötődik –, lényegében a bukósisak őse. Azért kemény, hogy lovaglás közben védje a fejet, és azért lekerekített peremű, hogy ne akadjon bele az ágakba.

fakutya
(Forrás: MaNDA)

A téli Balatonból egyébként semmi nem látszik, nem csoda, a túlpart messzi homályba vész, a tó vize pedig jéggé fagyott.

Vizsgáljuk meg alaposabban ezt a Balatonra annyira jellemző eszközt, a fakutyát. Abba is belebonyolódhatunk, hogy ennek az elnevezésének a szótár nyolc jelentését is felsorolja – csizmahúzó, búgócsiga, kerékvető, bognárcégér, kerékkötő, gém, kosárkötő szerkezet, és ami a leginkább ismert, szántalpakra erősített szék, amelyet két bottal taszítva hajtanak a jégen. A fakutya, mármint a jégjáró, a 19. század végén került Magyarországra, a tárgytörténészek Ausztriából eredeztetik. Azt feltételezik, hogy a Balatonnál hatalmas birtokokkal rendelkező Festetics grófok hozták be hazánkba ezt a kényelmes, megmagasított szánkót. Elterjesztése a téli Balatonon nem volt nehéz, hiszen a tó jegén már az őskor óta korcsolyáztak az emberek. A 20. század elején már annyira elterjedt a szánkószék, hogy fakutya versenyeket is rendeztek a Balatonon és a Velencei-tavon.

Nem kell sokat gondolkodnunk azon, hogy vajon miről kaphatta a nevét ez a szerkezet. Aki ült már fakutyán, az megtapasztalhatta, hogy a jégen siklás közben sokszor élesen nyikorog a talpa, a sima jégen halkabb, a hullámosan befagyott felületeken erősebb. Ez a csikorgás és a hajtó botok kopogása állhatott össze kutyaugatásra emlékeztető hanggá. A fakutya népszerűségét képeslapunk is bizonyítja, az 1920-30-as években a balatoni téli hangulatot a korcsolyázó-fakutyázó emberekről készített képek adták vissza talán a legjobban.

Nyelvészkedéssel kezdtük, fejezzük is be azzal, vajon miért él a szólás közbeszédünkben: Nevet, mint a fakutya. Többféle magyarázatot eszeltek ki erre, az egyik szerint a csizmahúzó két „állkapcsa” hozható összefüggésbe ezzel, mások szerint a pogány magyarok áldozati oltárainak vicsorító kutyabálványai, de talán a leginkább elfogadható az az állítás, hogy a jégen csúszó-nyikorgó- kattogó szánkószék csúnyán vihogó hangját idézi.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.04.06. 14:14

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

II. András
Magyar király Jeruzsálem falai alatt – II. András pénze nem lett több még a rendszeresen szedett rendkívüli adók bevezetése után sem. Ráadásul volt egy régi ügye is, megfogadta a pápának, hogy keresztes hadjáratot indít a Szentföldre. Erre végül 1216-ban került sor, amikor is a bizánci székhelyű, 1204-óta létező Latin Császárság trónjára is esélyessé vált.