a rovat írásai

A gondoskodó Máriafürdő

Balatonmáriafürdő a tó déli partjának nyugati végén van. A Regens Wagner Vendégház rendkívül elegáns épületei megállásra késztetnek. A Regens Wagner Közhasznú Alapítványt 2000-ben hozták létre az 1847 óta Bajorországban a fogyatékkal élőket szolgáló alapítvány kezdeményezésére.

Egy falusi plébános

A falu elitjének tekintélyben talán a legmagasabban álló tagja volt a plébános. (Protestáns vidékeken a lelkész.) A falusi plébános a mai fogalmaink szerint egyetemet végzett ember volt már az újkorban, lelki és tanulmányi képzése a katolikusoknál a szemináriumokban történt. A felszentelés után általában egy plébános mellett káplánként szolgálta Istent és felebarátait néhány évig, majd önállósult, maga is egy megüresedett plébániát kapott.

Büszkeségünk, Kárpátalja

Kárpátalja a magyar nemzet történelmének fontos színtere és sok, a magyar nemzet egységét jelképező embert adott a hazának.

Profi szűrő

Ez bizony itt egy egészen profi módon kivitelezett szűrő, ami valamikor Krisztus előtt 2700 és 2000 között készülhetett. Szigetszentmiklóson, a Felső Ürge-hegyen találták meg sírmellékletként, így került be a szentendrei múzeumba. A sorozatunkban korábban ismertetett „szükségpohárhoz″ képest láthatóan magasabb minőséget képvisel, a Harangedényes kultúra embere formálta valószínűleg fazekaskorongot használva.

Mindig a méhész jár a legjobban

Bizony, valamikor minden valamire való faluban többen is foglalkoztak komolyan méhészettel, de olyan is volt, hogy csak néhány kasnyi, vagy kaptárnyi méh volt a háznál a család saját szügségetére. A kas, vagy kaptár vitát most nem döntenénk el, ezért két fénykép is van a Thorma János Múzeum jóvoltából a cikkben. Az egyiken vesszőből font, sárral tapasztott kasokat, a másikon precízen megépített méhest látunk az abban sorakozó kaptárakkal.

Bartók Béla és Fekete István nyomában

A balatonberényi nevezetességeket meglátogatva sem szakadhatunk el a történelemtől. De nem is akarunk.

Verecke, Kárpátalja legismertebb történelmi helye

A festőművészet egyik fénykorát jelentő 19. század, a romantika, a historizmus, a közvetlenül a szecesszió előtti időszak szellemi pezsgése nagy hatással volt a kor alkotóira. A már a világhírnév küszöbén túllépő Munkácsi Mihály mellett Feszty Árpád képeiben fedezhető fel a nagy művészekre valló, valóságon túli feszültség.

Gyilkos szerszám

A gyilkolás egyik legősibb eszköze a tőr, csúf, hegyes szerszám, amit ránézésre is pont arra találtak ki, hogy könnyedén belefúródjon oda, ahova szánták. Hogy aztán ez éppen egy emberi szív, vagy valami állatnak a legsebezhetőbb pontja, az a történetünk szempontjából talán nem is érdekes. Annál izgalmasabb viszont megvizsgálni a 3D-s technika segítségével egy réges-régi tőrt, amit a keszthelyi Balaton Múzeumban őriznek.

Csillagvári csodák

Balatonszentgyörgy határában található a Csillagvár. Az 1820-23 között, Festetics László építtetett vadászvár különleges látnivalókat kínál. A világon egyedülállónak mondják, egyrészt csillag alaprajza miatt, másrészt harminc méter mély kútjáért.

Egy nem is annyira egyszerű tudomány

A kosárfonás, vagy kötés egy mindmáig élő foglalatosság, bár a kínaiak és más keleti népek ezt a területet is szép lassan meghódítják. Mert még mindig olcsóbb áthajókáztatni végtelen tengereken a keleti kosarakat, mint tisztességesen megfizeti egy magyar kosárfonót, fenntartani ezt a korábban igen csak fontos tudományt, mesterséget. Aminek produktumait most az kiskunhalasi piacon is megnézhetjük egy 1957 júniusában készült fényképen.

A Balaton

A nyár közeledtével hasznos felidéznünk mindazt, amit a mi Rivieránkról illik tudnunk. Például azt, hogy Európa legnagyobb tavát magyar tengernek is nevezik. Hossza 78 km, legnagyobb szélessége 15 km, legkisebb pedig 1,5 km, ez a Tihanyi- félszigetnél van, ahol a legmélyebb, 11,5 m a víz.

MaNDA összes cikke »

Főúri kastélyból munkásüdülő

helyszineilead

Velence felé autózván több útjelző tábla is jelzi, hogy merre menjünk, ha a Tordas nevű településre akarunk jutni. A fővárostól alig harminc kilométerre fekvő falu mára már némi túlzással az agglomeráció részének mondható. De hol volt akkor még Budapest, amikor ezen a helyen már a kőkorszaktól kezdve éltek kisebb-nagyobb embercsoportok: hunok, avarok, rómaiak. És persze a honfoglalás után magyarok.

Nevét Thordos alakban, egy 1270-es keltezésű adománylevélben találjuk meg először írásos formában. Aztán 1337-ben a budai káptalan Fejér és Pest megye egyik határpontjának a tordasi kőtemplomot jelölte ki. A falu és a hozzá tartozó birtokok egészen a mohácsi csatáig a margitszigeti domonkos apácák – Árpád-házi Szent Margit rendje – birtokába tartoztak. A török hódítás óriási pusztítással járt, Tordasból semmi nem maradt, egészen 1687-ig néptelen pusztaság volt. A Sajnovics család kapta meg a 18. században a birtokot, az első, falualapító Sajnovics Mátyás volt. Személyében a finnugor nyelvrokonságot harcosan bizonyító Sajnovics János tudós, jezsuita szerzetes nagypapáját tisztelhetjük. Tordas újratelepítésének 1713-as úrbéri szerződésében már szerepel a teljes vallási szabadság, ami például lehetővé tette, hogy a nagyrészt evangélikus telepesek villámgyorsan újraépítsék a falut. A 19. századra a Batthyány-család birtokába került a terület, majd később egy részét eladták a dúsgazdag sörgyártó Dreher-családnak.

tordas
(Forrás: MaNDA)

A falutörténetet nagyobb léptekkel átfutva feltétlenül meg kell említeni, hogy északi, dán mintára, Podhraczki János evangélikus lelkész vezetésével kiépítették a népfőiskolai alapokra helyezett szövetkezeti rendszert. Az igaz, hogy rövid ideig, ám annál hatékonyabban működő Hangyaszövetkezet 1938-ban Tordast jelölte ki az ország első hangyaszövetkezeti mintafalujának. Aztán, hogy a második világháború után az új rendszer ÁFÉSZ-ei miként tették tönkre a Hangya által megteremtett, biztos megélhetést nyújtó felelős munkára épített szövetkezeti rendszert, az egy más kérdés. A Hangya minden esetre felépítette Tordas szinte mindegyik ma is működő középületét. Kultúrházat, vendéglőt, orvosi rendelőt, postát, tornatermet és a Fajtakísérleti Állomást.

Tordas legjelentősebb műemléke, a Sajnovics-Batthyány-Dreher kastély. A 18. században Sajnovicsék kezdték el az építkezést, a 19. század második felében néhány évig a Batthyányak használták, aztán 1875-től a Dreher-család tulajdonában volt. Ekkor építették át homlokzatait historizáló-romantikus Tudor-stílusúra. Díszterme faburkolatos, a neves állatfestő, Otto Valter ló-olajképei díszítik. Ez valódi csodának minősíthető, a képeket nem lopták el, mint annyi más mindent a második világháborúban és az azt követő szocializmus éveiben.

A falu nevezetességei közétartozik a barokk katolikus templom, a copf stílusú evangélikus templom és három szobor, Nepomuki Szent Jánosé, Szent Annáé és Petőfi Sándoré. Sajnos ma már szintén csak valamikori érdekességként említhetjük azt a tényt, hogy tizennégy éves koráig Tordason élt Cseh Tamás a 20. század végének egyik legjelentősebb magyar dalszerzője.

• Publikálva: 2017.04.06. 14:21

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

zrínyi ilona
Büszkeségünk, Kárpátalja – Itt látta meg a napvilágot Erdélyi János költő, az első magyar népköltészeti gyűjtemény összeállítója, és a nagyvilágban talán legismertebb kárpátaljai születésű magyar, Munkácsy Mihály festőművész. Ehhez a vidékhez kötődik a saját korában Európa legbátrabb asszonyának nevezett Zrínyi Ilona is.