a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

Főúri kastélyból munkásüdülő

helyszineilead

Velence felé autózván több útjelző tábla is jelzi, hogy merre menjünk, ha a Tordas nevű településre akarunk jutni. A fővárostól alig harminc kilométerre fekvő falu mára már némi túlzással az agglomeráció részének mondható. De hol volt akkor még Budapest, amikor ezen a helyen már a kőkorszaktól kezdve éltek kisebb-nagyobb embercsoportok: hunok, avarok, rómaiak. És persze a honfoglalás után magyarok.

Nevét Thordos alakban, egy 1270-es keltezésű adománylevélben találjuk meg először írásos formában. Aztán 1337-ben a budai káptalan Fejér és Pest megye egyik határpontjának a tordasi kőtemplomot jelölte ki. A falu és a hozzá tartozó birtokok egészen a mohácsi csatáig a margitszigeti domonkos apácák – Árpád-házi Szent Margit rendje – birtokába tartoztak. A török hódítás óriási pusztítással járt, Tordasból semmi nem maradt, egészen 1687-ig néptelen pusztaság volt. A Sajnovics család kapta meg a 18. században a birtokot, az első, falualapító Sajnovics Mátyás volt. Személyében a finnugor nyelvrokonságot harcosan bizonyító Sajnovics János tudós, jezsuita szerzetes nagypapáját tisztelhetjük. Tordas újratelepítésének 1713-as úrbéri szerződésében már szerepel a teljes vallási szabadság, ami például lehetővé tette, hogy a nagyrészt evangélikus telepesek villámgyorsan újraépítsék a falut. A 19. századra a Batthyány-család birtokába került a terület, majd később egy részét eladták a dúsgazdag sörgyártó Dreher-családnak.

tordas
(Forrás: MaNDA)

A falutörténetet nagyobb léptekkel átfutva feltétlenül meg kell említeni, hogy északi, dán mintára, Podhraczki János evangélikus lelkész vezetésével kiépítették a népfőiskolai alapokra helyezett szövetkezeti rendszert. Az igaz, hogy rövid ideig, ám annál hatékonyabban működő Hangyaszövetkezet 1938-ban Tordast jelölte ki az ország első hangyaszövetkezeti mintafalujának. Aztán, hogy a második világháború után az új rendszer ÁFÉSZ-ei miként tették tönkre a Hangya által megteremtett, biztos megélhetést nyújtó felelős munkára épített szövetkezeti rendszert, az egy más kérdés. A Hangya minden esetre felépítette Tordas szinte mindegyik ma is működő középületét. Kultúrházat, vendéglőt, orvosi rendelőt, postát, tornatermet és a Fajtakísérleti Állomást.

Tordas legjelentősebb műemléke, a Sajnovics-Batthyány-Dreher kastély. A 18. században Sajnovicsék kezdték el az építkezést, a 19. század második felében néhány évig a Batthyányak használták, aztán 1875-től a Dreher-család tulajdonában volt. Ekkor építették át homlokzatait historizáló-romantikus Tudor-stílusúra. Díszterme faburkolatos, a neves állatfestő, Otto Valter ló-olajképei díszítik. Ez valódi csodának minősíthető, a képeket nem lopták el, mint annyi más mindent a második világháborúban és az azt követő szocializmus éveiben.

A falu nevezetességei közétartozik a barokk katolikus templom, a copf stílusú evangélikus templom és három szobor, Nepomuki Szent Jánosé, Szent Annáé és Petőfi Sándoré. Sajnos ma már szintén csak valamikori érdekességként említhetjük azt a tényt, hogy tizennégy éves koráig Tordason élt Cseh Tamás a 20. század végének egyik legjelentősebb magyar dalszerzője.

• Publikálva: 2017.04.06. 14:21

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.