a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Fejedelmi kincsek: erdélyi ezüsttalérok Fehérváron
A Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programja keretében visszavásárolt
műkincseket minél több embernek látnia kell - hangsúlyozta Gerhardt
Ferenc, az MNB alelnöke, egyben a program vezetője csütörtökön,
Székesfehérváron, ahol megnyitotta a Fejedelmi kincsek – Erdélyi tallérok című, 16-17. századi erdélyi tallérokat és emlékérmeket bemutató kiállítást.Gerhardt Ferenc emlékeztetett arra, az MNB 2014-ben hozta létre a programot, hogy külföldre került magyar alkotásokat és magyarok által birtokolt, más országba került külföldi alkotók műveit megvásárolják, mert "addig ezt senki nem ambicionálta". Példaként említette, hogy visszavásárolták már Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című alkotását, Orbán Dezső egyik festményét Ausztráliából hozták haza, valamint Csernus Tibor hat monumentális alkotását Franciaországból. Az alelnök a székesfehérvári tárlaton látható 220 darab pénzérméért köszönetet mondott a Törő-családnak, akik generációkon átívelve, szívós munkával, nagy szakmai elhivatottsággal, nem csekély anyagi áldozattal hozták létre gyűjteményüket, amely most a fehérvári kiállítás vázát adja. A gyűjteményt unikumnak nevezte, mert ma már nem lehetne a tallérokat ilyen formában összegyűjteni, hiszen a numizmatikai piacon a kiállított talléroknak nincsen párja.
(Forrás: MNB)
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere kiemelte: a Seuso-kincsek után újabb olyan tárlat nyílik meg, amelyet Budapest után Székesfehérváron láthatnak elsőként az érdeklődők. Jelezte, hogy a jövőben is szívesen fogad a város hasonló kiállításokat, és azokhoz az anyagi hátteret az önkormányzat biztosítani fogja. Tóth Csaba, a kiállítás kurátora elmondta, hogy 13 erdélyi fejedelem tallérjai láthatók a tárlaton, de az ezüstpénzek mellett 48 darab – szintén erdélyi – aranypénz is megtekinthető, valamint 16-17. századi erdélyi fegyvereket, páncélokat is elhelyeztek a vitrinekben. Felhívta a figyelmet az MNB tulajdonában lévő 13 darab eredeti, 17. századi erdélyi verőtőre, amelyek a jegybank több mint hatezer darabot számláló verőszerszám-gyűjteményének legkorábbi darabjai. Megjegyezte, hogy azok sokkal nagyobb ritkaságnak számítanak, mint a segítségükkel vert pénzérmék. A sajtóanyag szerint az MNB Értéktár programja keretében 2015 nyarán vásárolták meg Törő István 16-17. századi erdélyi tallérokból és emlékérmekből álló gyűjteményét 1,1 milliárd forintért.
(Forrás: MNB)
A tallér az újkori világ legfontosabb címlete volt, nem véletlenül nevezték a 16-19. század pénztörténeti korszakát tallérperiódusnak. Az Erdélyi Fejedelemségben a mintegy 28,5 g súlyú, átlagosan 4 cm átmérőjű pénzek verése 1562-től 1690-ig tartott. A Törő-gyűjteményben János Zsigmond (8), Báthori István (1), Báthori Kristóf (3), Báthori Zsigmond (94), Bocskai István (3), Báthori Gábor (10), Bethlen Gábor (23), I. Rákóczi György (4), II. Rákóczi György (28), Barcsai Ákos (11), Kemény János (1), Apafi Mihály (33) és Thököly Imre (1) idejében vert tallér és emlékérem található. A Törő-gyűjtemény először tavaly nyáron Tündérkert Ezüstje címmel a Magyar Nemzeti Múzeum Kupolatermében megrendezett kiállításon volt látható. A vándorkiállítás székesfehérvári állomásán június 30-ig láthatók az érmék, majd később Szombathelyen, Szegeden, Pécsen, Egerben és Nyíregyházán állítják ki őket.
Végül találhat tallérokat a MaNDA adatbázisában is, csak 200 évvel fiatalabbakat.
(mti)