a rovat írásai

A gondoskodó Máriafürdő

Balatonmáriafürdő a tó déli partjának nyugati végén van. A Regens Wagner Vendégház rendkívül elegáns épületei megállásra késztetnek. A Regens Wagner Közhasznú Alapítványt 2000-ben hozták létre az 1847 óta Bajorországban a fogyatékkal élőket szolgáló alapítvány kezdeményezésére.

Egy falusi plébános

A falu elitjének tekintélyben talán a legmagasabban álló tagja volt a plébános. (Protestáns vidékeken a lelkész.) A falusi plébános a mai fogalmaink szerint egyetemet végzett ember volt már az újkorban, lelki és tanulmányi képzése a katolikusoknál a szemináriumokban történt. A felszentelés után általában egy plébános mellett káplánként szolgálta Istent és felebarátait néhány évig, majd önállósult, maga is egy megüresedett plébániát kapott.

Büszkeségünk, Kárpátalja

Kárpátalja a magyar nemzet történelmének fontos színtere és sok, a magyar nemzet egységét jelképező embert adott a hazának.

Profi szűrő

Ez bizony itt egy egészen profi módon kivitelezett szűrő, ami valamikor Krisztus előtt 2700 és 2000 között készülhetett. Szigetszentmiklóson, a Felső Ürge-hegyen találták meg sírmellékletként, így került be a szentendrei múzeumba. A sorozatunkban korábban ismertetett „szükségpohárhoz″ képest láthatóan magasabb minőséget képvisel, a Harangedényes kultúra embere formálta valószínűleg fazekaskorongot használva.

Mindig a méhész jár a legjobban

Bizony, valamikor minden valamire való faluban többen is foglalkoztak komolyan méhészettel, de olyan is volt, hogy csak néhány kasnyi, vagy kaptárnyi méh volt a háznál a család saját szügségetére. A kas, vagy kaptár vitát most nem döntenénk el, ezért két fénykép is van a Thorma János Múzeum jóvoltából a cikkben. Az egyiken vesszőből font, sárral tapasztott kasokat, a másikon precízen megépített méhest látunk az abban sorakozó kaptárakkal.

Bartók Béla és Fekete István nyomában

A balatonberényi nevezetességeket meglátogatva sem szakadhatunk el a történelemtől. De nem is akarunk.

Verecke, Kárpátalja legismertebb történelmi helye

A festőművészet egyik fénykorát jelentő 19. század, a romantika, a historizmus, a közvetlenül a szecesszió előtti időszak szellemi pezsgése nagy hatással volt a kor alkotóira. A már a világhírnév küszöbén túllépő Munkácsi Mihály mellett Feszty Árpád képeiben fedezhető fel a nagy művészekre valló, valóságon túli feszültség.

Gyilkos szerszám

A gyilkolás egyik legősibb eszköze a tőr, csúf, hegyes szerszám, amit ránézésre is pont arra találtak ki, hogy könnyedén belefúródjon oda, ahova szánták. Hogy aztán ez éppen egy emberi szív, vagy valami állatnak a legsebezhetőbb pontja, az a történetünk szempontjából talán nem is érdekes. Annál izgalmasabb viszont megvizsgálni a 3D-s technika segítségével egy réges-régi tőrt, amit a keszthelyi Balaton Múzeumban őriznek.

Csillagvári csodák

Balatonszentgyörgy határában található a Csillagvár. Az 1820-23 között, Festetics László építtetett vadászvár különleges látnivalókat kínál. A világon egyedülállónak mondják, egyrészt csillag alaprajza miatt, másrészt harminc méter mély kútjáért.

Egy nem is annyira egyszerű tudomány

A kosárfonás, vagy kötés egy mindmáig élő foglalatosság, bár a kínaiak és más keleti népek ezt a területet is szép lassan meghódítják. Mert még mindig olcsóbb áthajókáztatni végtelen tengereken a keleti kosarakat, mint tisztességesen megfizeti egy magyar kosárfonót, fenntartani ezt a korábban igen csak fontos tudományt, mesterséget. Aminek produktumait most az kiskunhalasi piacon is megnézhetjük egy 1957 júniusában készült fényképen.

A Balaton

A nyár közeledtével hasznos felidéznünk mindazt, amit a mi Rivieránkról illik tudnunk. Például azt, hogy Európa legnagyobb tavát magyar tengernek is nevezik. Hossza 78 km, legnagyobb szélessége 15 km, legkisebb pedig 1,5 km, ez a Tihanyi- félszigetnél van, ahol a legmélyebb, 11,5 m a víz.

MaNDA összes cikke »

Igényes ládikafül

adatbázis

Egy vélhetően fából összeállított ládának a füléből is elég sokat megtudhatunk egy-egy adott nép, vagy éppen település életéről, pontosabban annak egy időszakáról. Így vagyunk ezzel a Pátyon talált, bronzból öntött fogantyúval is, mely 2008-ban került a Szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum leltárkönyvébe.

Ha pedig a 3D-s szoftver segítségével jól megnézzük minden oldalról ezt a 9.1 centiméter hosszúságú darabot, láthatjuk, hogy igényes munka, kis mérete és stilizált virágábrázolása női tulajdonosra enged következtetni. Talán éppen egy romanizált kelta hölgy szépítőszereit, ékszereit tartalmazta a doboz, mert Pátyon, a Füzes patak mellett, a ládafül datálási időintervallumában, a Krisztus utáni első és negyedik század között, Pannónia más területeihez hasonlóan lezajlott egy ilyen asszimiláció. A légió (Pannóniában a Nero általa alapított, kecskebakos jelvényű I. Adiutrix állomásozott Szőny-Brigetio központtal) kiszolgált katonái telepedtek le a juttatott, vagy vásárolt földbirtokon. Aztán általában helyi lányt vettek feleségül és terjesztették a római isteneket és szokásokat. És így a kultúrát, amelybe az is beletartozott, hogy egy ilyen ládikának már bronzból fület is öntöttek, mert igény és lehetőség is volt rá. Meg természetesen fizetőképes kereslet, mert a bronz sosem volt olcsó dolog.
 
ládikafül
(Forrás: Manda)
 
Így a római időkben rendeződött össze Pátyon a kelták szétszórt, félig földbe vájt, tapasztott házaiból a párhuzamos utcás település is, ahol  a párhuzamos házsorok végén voltak a tárolóvermek, no és a szemetesgödrök is. Hogy aztán egy ilyenből, vagy éppen valamelyik sírból került elő ez a ládafül, arról nincs említés a tárgyhoz írt rövid ismertetőben. Ez ügyben a szentendrei illetékest, leginkább Ottományi Katalin régészdoktort kellene megkeresni, ő, vagy valamelyik munkatársa biztosan segítségére lesz a Kedves Olvasónak.
 
Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.04.10. 15:13

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

zrínyi ilona
Büszkeségünk, Kárpátalja – Itt látta meg a napvilágot Erdélyi János költő, az első magyar népköltészeti gyűjtemény összeállítója, és a nagyvilágban talán legismertebb kárpátaljai születésű magyar, Munkácsy Mihály festőművész. Ehhez a vidékhez kötődik a saját korában Európa legbátrabb asszonyának nevezett Zrínyi Ilona is.