a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

Az okos dohányzás eszköze

közkincstárlead

A világ első dohányzó emberei az indiánok voltak. Másokról legalábbis nem maradtak ránk erre vonatkozó emlékek. A dohány őshazája Amerika. Mint annyi minden más, Európában ismeretlen növény, mint a kukorica vagy a paprika is tehát lényegében Kolumbusz Kristófnak köszönhető.

A dohány Amerikában vadon termett. A nagyra, akár kétméteresre is megnövő dohányszárral tüzeltek az indiánok, a füstje meg kitűnő szúnyogűzőnek bizonyult. A derék régi rézbőrűek a tüzeik körül járkálván beszívták a füstöt, és hamar felismerték annak kellemes, enyhén bódító hatását. Annyira megtetszett nekik, hogy kis idő elteltével már kifejezetten dohányzási céllal kezdték el annak leveleit elégetni. Valamiféle furcsa szivart készítettek, ami összecsavart szárított dohánylevelekből és leginkább ennek kukoricaháncs burkolatából áll. Amikor megérkeztek a spanyol hódítók, először csodálkoztak a füstölő indiánokon, aztán kipróbálták a dohányzást, és mivel nekik is örömöt okozott, hazavitték Európába. A legújabb kor lélekbúvárai a dohányzás fejlődését és a dohányzó emberek számának óriási mértékű megnövekedését a civilizációs betegségek okozta lelki sérülések elterjedésével magyarázzák. Minél több ember van, annál több lehet ilyen fajta sérülés, amelyet élvezeti szerekkel próbálnak gyógyítani. Az élvezeti szerek kellemes hatásúak ugyan, de nagy mennyiségben és rendszeresen fogyasztva azokat alaposan károsítják az egészséget. Hogy másról ne beszéljünk most, ilyen a tüdőrák a dohány esetében. Arról nem is beszélve, hogy aki rászokik a dohányzásra, az bőven szenvedélybetegnek minősíthető.

pipa
Forrás: MaNDA

Dohányozni sokféle módon lehet: szivarozni, cigarettázni, tubákolni (a finomra őrölt dohányport az orrba felszippantani), de a sokak szerint a legkevésbé kártékony forma a pipázás.

A pipa a parázsló dohányt tartó fejből és az ennek füstjét szívásra alkalmassá tévő szárból áll. Rengetegféle anyagból és formában készíthetik. A fejrészt legtöbbször különböző gyökerekből, kukoricacsutkából, tajtékkőből vagy cserépből csinálják. Vannak meggyfából, olajfából, juharfából vagy tölgyből készített pipafejek is. Ritkán még fémből vagy üvegből is gyártanak pipát.

pipatartó
(Forrás: MaNDA)

A pipaszárban, ami lényegében egyenes vagy különböző kanyarokat formáló cső, fut a füst a pipafejből a pipázó ember szájába. A pipaszárat általában öntik, hiszen csatornát fúrni egy tömbös rúdba lényegesen nehezebb. A pipaszár anyaga napjainkban általában bakelit vagy puha műanyag. Vannak nádból, bambuszból vagy átfúrt fából készült szárak is. A régi, drága pipák szárát akár borostyánkőből is készíthették. Ezzel szemben a legolcsóbb pipafajta a csutkapipa, nagyon népszerű, igen sokan használják az Amerikai Egyesült Államokban. A két évig szárított kukoricacsutkába tűzteret vájnak, majd ezt gipszes keverékbe mártják. A külső részét lakkal fedik, és fenyőcsövet illesztenek bele. A pipások közül sokan kedvelik ezt, mert tiszta, hűvös füstöt ad.

A dohány változatos aromafajtáit úgy lehet a legteljesebben élvezni a pipásnak, ha a füstöt nem tüdőzi le, hanem megforgatja szájában, majd az orrán át kiengedi.

Lényegében hálásak lehetünk Kolumbusznak, hogy Amerikával együtt a dohányt is felfedezte, mert a pipát már a Kr.e. 500-as években is használták a görögök és a rómaiak, sőt, átvették a germánok, a kelták is. Különböző leveleket égettek benne. A Közel-Keleten és Ázsiában azonban az igen drága kábító-bódítószer, a hasis szívására szolgált. Sok mindenért hálásak lehetünk az indiánoknak, többek között azért is, hogy nem terjedt el a mai viszonyokhoz hasonló mértékben jóval korábban környékünkön a kábítószerezés. Aminél a dohányzás azért mégiscsak kevésbé pusztító.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.04.11. 11:20

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.