a rovat írásai

Bezárult a földvári kör

Különös játéka a történelemnek, hogy már Balatonföldvár kialakulása előtt fél évszázaddal a Széchenyi család kezében volt a világszínvonalú üdülőtelep kialakításának kulcsa. Széchenyi István gróf ugyanis 1846-ban az ország korszerű közlekedésének kialakítására kapott megbízást. A „legnagyobb magyar” a Javaslat a magyar közlekedésügy fejlődéséről című tanulmányában többek között a Budapestről kiinduló vasúti fővonalak fontosságát hangsúlyozta.

Széchényi Imre, a vidékfejlesztő gróf

Balatonföldvár 1894-ben, gróf Széchényi Imre jóvoltából válhatott önálló településsé. A Balaton déli partjának egyik legjelentősebb arisztokrata családja sokféle módon járult hozzá a terület fejlődéséhez. Széchényi Imre birtokrészt adományozott üdülőtelkek kialakítására.

Polly Ági, a rajzfilmben táncoló

A magyar filmtörténészek régi, sokszor leírt, ám szomorúan igaz ténymegállapítása, hogy 1945 előtt szinte alig beszélhetünk magyar animációs filmgyártásról. Vannak ugyan apróbb emlékek a 20. század első feléből ebben a műfajban, ám ezek többnyire reklámfilmek.

Kicsit egyszerű is, büdös is, de a miénk

Az emberiség hosszúra nyúlt történelme folyamán sokféle világítóeszközt használt, míg eljutott a villanyvilágításig. Ami mostanra a fejlődés csúcsának tűnik, hiszen a legmodernebb napelemes megoldásokhoz is kell egy kis hálózati rásegítés, ha tartósan nincsen átalakítható fény. No de inkább nézzük most a mécsest, mint fényforrást, ami sokkal nagyobb pályaívet futott be, mint a villanyvilágítás. És ha már mécses, akkor vegyük most elő a túrkevei Finta Múzeum egyik 3D-ben digitalizált, a funkció és a forma egységét mutató ilyen világítóeszközét.

Földvárra köves úton

Balaton partjának azon a területén, ahol ma Földvár van, a Kr.e. 4. évszázadban kelták éltek. Földvár neve írásos formában egy 11. századi magyar oklevélben bukkan elő. Addig azonban sok minden történet ezen a vidéken.

Az ácsmester bátor fiacskája

A pápai Gróf Esterházy Károly Múzeumban őrzött, a Református Újtemplom építéséről készült fotográfiát nézegetem, és bizonyos vagyok abban, hogy ott a toronysisak ácsolatának az alján Kerekes Károly ács fehér ingben, nyakkendőben csak azért vitte fel ilyen magasra a fiát, hogy majd ácsot faragjon belőle.

Az okos dohányzás eszköze

A világ első dohányzó emberei az indiánok voltak. Másokról legalábbis nem maradtak ránk erre vonatkozó emlékek. A dohány őshazája Amerika. Mint annyi minden más, Európában ismeretlen növény, mint a kukorica vagy a paprika is tehát lényegében Kolumbusz Kristófnak köszönhető.

Igényes ládikafül

Egy vélhetően fából összeállított ládának a füléből is elég sokat megtudhatunk egy-egy adott nép, vagy éppen település életéről, pontosabban annak egy időszakáról. Így vagyunk ezzel a Pátyon talált, bronzból öntött fogantyúval is, mely 2008-ban került a Szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum leltárkönyvébe.

Főúri kastélyból munkásüdülő

Velence felé autózván több útjelző tábla is jelzi, hogy merre menjünk, ha a Tordas nevű településre akarunk jutni. A fővárostól alig harminc kilométerre fekvő falu mára már némi túlzással az agglomeráció részének mondható. De hol volt akkor még Budapest, amikor ezen a helyen már a kőkorszaktól kezdve éltek kisebb-nagyobb embercsoportok: hunok, avarok, rómaiak. És persze a honfoglalás után magyarok.

Fakutya- mára már vasból

Most, az idei kemény telet magunk mögött hagyván, amikor is újra teljesen befagytak álló- és folyóvizeink, a Manda archívumában található kép segítségével visszaúszhatunk az időben a télbe, abba a nagyon hideg, jeges-fagyos időbe, amikor sokan elővehették például a fakutyát. Ezt a téli csúszó alkalmatosságot Magyarországon leginkább a Balatonnál használják, nevének anyagmegjelölésével ellentétben a mostani fakutyák vasból készültek.

Itt van valahol Balázsovits Norbert tanár úr?

Ha már egy bognárt láttunk a piacon portékáit árulni, nézzünk meg egy csapat, úgy 30-35 bognárt is 1910-ből, Szentes városából, ahol az Ipartestületi Székházban vacsorához, majd iszogatáshoz készülnek éppen. Béke volt immár hatvan éve, virágzott a gazdaság, jó volt Szentesen is bognárként élni és dolgozni. Én ezt is látom a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban őrzött fényképen.

MaNDA összes cikke »

Az okos dohányzás eszköze

közkincstárlead

A világ első dohányzó emberei az indiánok voltak. Másokról legalábbis nem maradtak ránk erre vonatkozó emlékek. A dohány őshazája Amerika. Mint annyi minden más, Európában ismeretlen növény, mint a kukorica vagy a paprika is tehát lényegében Kolumbusz Kristófnak köszönhető.

A dohány Amerikában vadon termett. A nagyra, akár kétméteresre is megnövő dohányszárral tüzeltek az indiánok, a füstje meg kitűnő szúnyogűzőnek bizonyult. A derék régi rézbőrűek a tüzeik körül járkálván beszívták a füstöt, és hamar felismerték annak kellemes, enyhén bódító hatását. Annyira megtetszett nekik, hogy kis idő elteltével már kifejezetten dohányzási céllal kezdték el annak leveleit elégetni. Valamiféle furcsa szivart készítettek, ami összecsavart szárított dohánylevelekből és leginkább ennek kukoricaháncs burkolatából áll. Amikor megérkeztek a spanyol hódítók, először csodálkoztak a füstölő indiánokon, aztán kipróbálták a dohányzást, és mivel nekik is örömöt okozott, hazavitték Európába. A legújabb kor lélekbúvárai a dohányzás fejlődését és a dohányzó emberek számának óriási mértékű megnövekedését a civilizációs betegségek okozta lelki sérülések elterjedésével magyarázzák. Minél több ember van, annál több lehet ilyen fajta sérülés, amelyet élvezeti szerekkel próbálnak gyógyítani. Az élvezeti szerek kellemes hatásúak ugyan, de nagy mennyiségben és rendszeresen fogyasztva azokat alaposan károsítják az egészséget. Hogy másról ne beszéljünk most, ilyen a tüdőrák a dohány esetében. Arról nem is beszélve, hogy aki rászokik a dohányzásra, az bőven szenvedélybetegnek minősíthető.

pipa
Forrás: MaNDA

Dohányozni sokféle módon lehet: szivarozni, cigarettázni, tubákolni (a finomra őrölt dohányport az orrba felszippantani), de a sokak szerint a legkevésbé kártékony forma a pipázás.

A pipa a parázsló dohányt tartó fejből és az ennek füstjét szívásra alkalmassá tévő szárból áll. Rengetegféle anyagból és formában készíthetik. A fejrészt legtöbbször különböző gyökerekből, kukoricacsutkából, tajtékkőből vagy cserépből csinálják. Vannak meggyfából, olajfából, juharfából vagy tölgyből készített pipafejek is. Ritkán még fémből vagy üvegből is gyártanak pipát.

pipatartó
(Forrás: MaNDA)

A pipaszárban, ami lényegében egyenes vagy különböző kanyarokat formáló cső, fut a füst a pipafejből a pipázó ember szájába. A pipaszárat általában öntik, hiszen csatornát fúrni egy tömbös rúdba lényegesen nehezebb. A pipaszár anyaga napjainkban általában bakelit vagy puha műanyag. Vannak nádból, bambuszból vagy átfúrt fából készült szárak is. A régi, drága pipák szárát akár borostyánkőből is készíthették. Ezzel szemben a legolcsóbb pipafajta a csutkapipa, nagyon népszerű, igen sokan használják az Amerikai Egyesült Államokban. A két évig szárított kukoricacsutkába tűzteret vájnak, majd ezt gipszes keverékbe mártják. A külső részét lakkal fedik, és fenyőcsövet illesztenek bele. A pipások közül sokan kedvelik ezt, mert tiszta, hűvös füstöt ad.

A dohány változatos aromafajtáit úgy lehet a legteljesebben élvezni a pipásnak, ha a füstöt nem tüdőzi le, hanem megforgatja szájában, majd az orrán át kiengedi.

Lényegében hálásak lehetünk Kolumbusznak, hogy Amerikával együtt a dohányt is felfedezte, mert a pipát már a Kr.e. 500-as években is használták a görögök és a rómaiak, sőt, átvették a germánok, a kelták is. Különböző leveleket égettek benne. A Közel-Keleten és Ázsiában azonban az igen drága kábító-bódítószer, a hasis szívására szolgált. Sok mindenért hálásak lehetünk az indiánoknak, többek között azért is, hogy nem terjedt el a mai viszonyokhoz hasonló mértékben jóval korábban környékünkön a kábítószerezés. Aminél a dohányzás azért mégiscsak kevésbé pusztító.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.04.11. 11:20

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

széchenyi imre
Széchényi Imre, a vidékfejlesztő gróf – A Somogy Vármegye közéletében meghatározó szerepet játszó, az alispáni tisztet viselő Széchényi Imre komoly mezőgazdasági tanulmányokat folytatott, majd hosszabb időre Amerikába utazott. Hazatérte után somogyi birtokán telepedett le a 19. század végétől a magyar mezőgazdaság megújítását szorgalmazó mozgalom irányítója.