a rovat írásai

Profi szűrő

Ez bizony itt egy egészen profi módon kivitelezett szűrő, ami valamikor Krisztus előtt 2700 és 2000 között készülhetett. Szigetszentmiklóson, a Felső Ürge-hegyen találták meg sírmellékletként, így került be a szentendrei múzeumba. A sorozatunkban korábban ismertetett „szükségpohárhoz″ képest láthatóan magasabb minőséget képvisel, a Harangedényes kultúra embere formálta valószínűleg fazekaskorongot használva.

Mindig a méhész jár a legjobban

Bizony, valamikor minden valamire való faluban többen is foglalkoztak komolyan méhészettel, de olyan is volt, hogy csak néhány kasnyi, vagy kaptárnyi méh volt a háznál a család saját szügségetére. A kas, vagy kaptár vitát most nem döntenénk el, ezért két fénykép is van a Thorma János Múzeum jóvoltából a cikkben. Az egyiken vesszőből font, sárral tapasztott kasokat, a másikon precízen megépített méhest látunk az abban sorakozó kaptárakkal.

Bartók Béla és Fekete István nyomában

A balatonberényi nevezetességeket meglátogatva sem szakadhatunk el a történelemtől. De nem is akarunk.

Verecke, Kárpátalja legismertebb történelmi helye

A festőművészet egyik fénykorát jelentő 19. század, a romantika, a historizmus, a közvetlenül a szecesszió előtti időszak szellemi pezsgése nagy hatással volt a kor alkotóira. A már a világhírnév küszöbén túllépő Munkácsi Mihály mellett Feszty Árpád képeiben fedezhető fel a nagy művészekre valló, valóságon túli feszültség.

Gyilkos szerszám

A gyilkolás egyik legősibb eszköze a tőr, csúf, hegyes szerszám, amit ránézésre is pont arra találtak ki, hogy könnyedén belefúródjon oda, ahova szánták. Hogy aztán ez éppen egy emberi szív, vagy valami állatnak a legsebezhetőbb pontja, az a történetünk szempontjából talán nem is érdekes. Annál izgalmasabb viszont megvizsgálni a 3D-s technika segítségével egy réges-régi tőrt, amit a keszthelyi Balaton Múzeumban őriznek.

Csillagvári csodák

Balatonszentgyörgy határában található a Csillagvár. Az 1820-23 között, Festetics László építtetett vadászvár különleges látnivalókat kínál. A világon egyedülállónak mondják, egyrészt csillag alaprajza miatt, másrészt harminc méter mély kútjáért.

Egy nem is annyira egyszerű tudomány

A kosárfonás, vagy kötés egy mindmáig élő foglalatosság, bár a kínaiak és más keleti népek ezt a területet is szép lassan meghódítják. Mert még mindig olcsóbb áthajókáztatni végtelen tengereken a keleti kosarakat, mint tisztességesen megfizeti egy magyar kosárfonót, fenntartani ezt a korábban igen csak fontos tudományt, mesterséget. Aminek produktumait most az kiskunhalasi piacon is megnézhetjük egy 1957 júniusában készült fényképen.

A Balaton

A nyár közeledtével hasznos felidéznünk mindazt, amit a mi Rivieránkról illik tudnunk. Például azt, hogy Európa legnagyobb tavát magyar tengernek is nevezik. Hossza 78 km, legnagyobb szélessége 15 km, legkisebb pedig 1,5 km, ez a Tihanyi- félszigetnél van, ahol a legmélyebb, 11,5 m a víz.

Ősi fésű

Fenékpusztáról, az ottani római erődről már többször is olvashattak ezeken az oldalakon. Most az erőd déli falánál lévő temetőből előkerült fésűt nézzük meg jobban, amely romos állapotában is igazi mestermunkának tűnik. Nem annyira ősi persze, mint azt a cím állítja, de attól még szép időt, vagy 1500 évet volt a föld alatt.

Buddhisták és ortodox keresztények

A balatonberényi szőlőhegyen egy nálunk kevéssé ismert ősi kultúra képviselőivel találkozhatnak a Tibeti Kulturális Központba látogatók. A Magyarországra többször is ellátogató dalai láma iránymutatásai szerint működő meditációs központban a tibeti buddhizmus és a magyarság kapcsolatait mutatják be, amelyben a legfontosabb szereplő Kőrösi Csoma Sándor volt. A dalai láma egyébként, ha itt van, a leányfalui katolikus lelkigyakorlatos házban száll meg, műveit Váncsa István fordította magyarra.

Balogh a vörös vádbiztos

Egy fényképet nézegetek a MaNDA gyűjteményében, a székesfehérvári Forradalmi Törvényszék tagjai vanak rajta. Balról jobbra Fekete József elnök, Ferslik Ferenc és Bencsik István bírók, Bognár Gyula irodavezető, Balogh János vádbiztos és Vámos Dezső jegyző. Élet és halál urai voltak 1919 tavaszán és nyarán a megyeszékhelyen.

MaNDA összes cikke »

Az ácsmester bátor fiacskája

elsullyedt_vilagok_leadA pápai Gróf Esterházy Károly Múzeumban őrzött, a Református Újtemplom építéséről készült fotográfiát nézegetem, és bizonyos vagyok abban, hogy ott a toronysisak ácsolatának az alján Kerekes Károly ács fehér ingben, nyakkendőben csak azért vitte fel ilyen magasra a fiát, hogy majd ácsot faragjon belőle.
Hogy szokja a gyerek a magasságot, amiben majd egész életében dolgoznia kell. Mindazonáltal nem akármilyen elszánás kellett ahhoz, hogy egy hat- hétévesforma gyereket több, mint ötven méteres magasságba felvigyen egy felelős apa. A fiúcska édesanyja valószínűleg nem is tudott a tervezett akcióról, még az is lehet, hogy ezt a fotót sem mutatták meg neki. A fénykép amúgy a múzeum szerint 1936-ban készült, de az is lehet, hogy még előbb, hiszen tudni lehet, hogy két évvel korábban már elérték mai magasságukat a tornyok. A fotós a másik toronyba mászott fel, és a két torony közé kiépített rámpákat is használva, akárcsak a fényképén szerepló ácsok és kőművesek, jutott fel a tetőre. Ahol biztos fújt a szél és az építménynek is lehetett némi kilengése, úgyhogy le a kalappal a mutatvány előtt.

torony
Forrás: MaNDA
 
De a pápaiak igyekezetét is kellőképpen értékelnünk kell, akik kétszer gyűjtötték össze a templomuk árát. Már a 19. század végén akkorára nőtt a gyülekezet, hogy nem fértek el a régi épületben, így aztán Kis József lelkész idején meg is kezdték a gyűjtést, hogy 200 ezer koronából új templomot építsenek a Széchenyi térre, a teológiai főiskolájuk és gimnáziumuk mellé. Ahol éppen a Jókai Színház épülete állt, de az akarat tántoríthatatlan volt, így a reformátusok megegyeztek a várossal, 30 ezer koronával járulnak hozzá a színház máshol való felépítéséhez. Szépen indult hát a történet, de közbejött a Nagy Háború, és elvitte hadikötvénybe fektetett 200 ezer koronát. A pápai reformátusok viszont nem adták fel, Kis József lelkész újabb gyűjtést indított, amit végül utóda, Ólé Sándor fejezett be. 1931-ben végül elbontották a színházat és megkezdődhetett a Dunántúl legnagyobb református templomának az építése. És pontosan tíz évet kellett az 1250 ülőhelyes, három karzatos templom felszentelésre várni. Amely a neobarokk, neoreneszánsz és a szecesszió építészeti jegyeit összesítve, szép arányú donga és csehsüveg boltozatával, egyszerű fehér falaival azóta is hirdeti az Úr dicsőségét. 
 
Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.04.11. 11:32

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

feszty
Verecke, Kárpátalja legismertebb helye – Feszty Árpád nagyon komolyan nehéz feladatát. Alaposan tanulmányozta a Vereckei-hágó környékét, fényképeket készített, történészekkel tanácskozott a honfoglalás kori életmódról, eszközökről, viseletekről.