a rovat írásai

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

Hopp, ez itt egy stílustű!

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Borotva, olló, pióca

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Tudós után borbarát király jött

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Bélára Dömösön rászakadt a trón

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Isteni mesterség

Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Darabjaiból rakta össze férjeurát

Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Hamvaink hajléka

Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán.

Kunországi pihenőhely

Óriási meglepetés érheti azt, aki úgy gondolja, hogy az Alföld tengersík vidékén jóval kevesebb érdekesség van, mint az ország más részein. Kevéssé ismert például, hogy Kisújszálláson egyre híresebb gyógyhatású hévízforrást találtak, melyre a közelmúltban egy óriási gyógycentrumot építettek. Ennek része a  Kumánia szálloda, amely az organikus építészet mintapéldájaként áll előttünk.

Amit Szent István hagyott ránk

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Magyarnak lenni

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

MaNDA összes cikke »

Földvárra köves úton

helyszineilead

Balaton partjának azon a területén, ahol ma Földvár van, a Kr.e. 4. évszázadban kelták éltek. Földvár neve írásos formában egy 11. századi magyar oklevélben bukkan elő. Addig azonban sok minden történet ezen a vidéken.

A Római Birodalom Pannónia provinciájának déli határvonala a Balaton volt, ahol a kelta őslakosság egy percig nem fogadta el a hódítókat. Az ellenállás egyik helyszíne volt Földvár. Ennek emlékét őrzi ma a Kelta sétány a város belterületén. A sétány mellett húzódó rész a Stefánia-sánc nevet viseli, egykor a kelta földvár  sánca volt. A negyven méteres földvári lösz Magaspart tetejéről szép kilátás nyílik a szemben fekvő Tihanyi-félszigetre, és jól belátni a Balaton mindkét medencéjét Az itt található Országzászló elődje még közadakozásból készült, 1936-ban avatták fel.

földvár
Forrás: MaNDA

Ha alaposabban utánanézünk a mai Balatonföldvár közlekedési viszonyait megelőző időknek, szintén a keltáktól kell elindulnunk. Már ebben a korban Tihany és Szántód között volt átkelőhely a tavon, melynek biztonságára a földvári és zamárdi földvárak ügyeltek. Utat építettek Földvártól a révig, méghozzá a Séd völgyében Köröshegyen át Szántódig. A rómaiak megszállta területen ez hadiútként is szolgált, Földvár-Szárszó-Szemes után délre fordulva ment Somogyvár felé. A 16.század elejéről származik egy bizonyos Lázár deák utazásáról szóló írás, mi szerint Kenesén, Akarattyán és Kajáron át Siófok és Szántód érintésével az apátsági révvel mentek át Tihanyba.

földvár
Forrás: MaNDA

A 16. század végén, a postakocsi járatok megindításának kora újra a figyelem központjába hozta az útépítést. Mária Terézia 1772-ben már útfelügyelő mérnök alkalmazását rendelte el a vármegyéknek. 1750-ben még ezelőtt alakították ki a Buda – Székesfehérvár – Nagykanizsa – Trieszt közötti postautat. Az akkori utak hét méter szélesek voltak, 20 cm-es szegélykövei közé zúzott kőréteget szórtak. A 19.század elején, ahol tehették, ezekre a kövecses utakra szilárd, kockaköves réteget raktak. Érdekes adalék, hogy ekkortájt alakultak ki a magyar táj arculatát máig meghatározó út menti fasorok. Ezek nagyrészt olasz jegenyékből álltak, messziről jelezték a postaút vonalát, árnyékot adtak, védtek a homok és hófúvások ellen.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.04.11. 11:41

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

szent lászló
Szent László, a rendteremtő – László hatalmas egyházszervező tevékenységéhez sorolható a bihari püspökség áthelyezése Váradra, és a zágrábi püspökség megalapítása. Királysága alatt László Horvátországot Magyarországhoz csatolta – itt is maradt egészen 1918-ig. Összevonta a görög szertartású bácsi püspökséget a latin szertartású kalocsai érsekséggel.