a rovat írásai

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Tízezerszeres áron ment el a váza

A becsült ár tízezerszereséért és ezzel rekordáron, ötmillió svájci frankért (1,3 milliárd forint) kelt el egy bizonytalan korú kínai váza egy genfi aukción.

Hétvégén bárki bemehet a Képzőre!

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai szeptember 16-17-i programjában, amelyet Aranykorok emlékezete címmel hirdetettek meg a szervezők. Ezen a hétvégén az egyetem mindkét campusa látogatható lesz, ahol az érdeklődők ingyenesen vezetéseken vehetnek részt. A főépületben a Közös történetünk ‒ Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről címmel a Barcsay Teremben és az Aulában megnyílt kiállítást is meg lehet majd tekinteni.

Kiállítást ajándékozott a Budavár testvérvárosának, Zentának

Megnyílt A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítás a Zentai Városi Múzeumban. Az emlékkiállítást a Budavári Önkormányzat ajándékozta testvérvárosának azért, hogy a 320 éves zentai csata nemzeti és világtörténelmi jelentőségét bemutassák és egy állandó tárlatot hozzanak létre a zentai Városháza toronyszobájában.

Körbeutazza az országot a Seuso-kincs

Döntött a kormány a Seuso-kincs magyarországi vándorkiállításáról. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányhatározat szerint az úgynevezett Seuso-kincs, amely az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek.

Művelődés összes cikke »

A kétszer megtalált friesachi dénárok esete

friesachi denárok leadTöbb mint 640 érméből álló leletre bukkantak az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum munkatársai márciusban Tótkomlós határában. Az érmék között vannak Árpád-kori fizetőeszközök, friesachi dénárok és egy angol penny is.

A kincsleletről az amatőr helytörténészként és fémkeresős munkatársként dolgozó Kerekes György olvasott egy 1926-os Szegedi Dolgozatok nevű kiadványban. Egy 1800-as évek végéről származó kataszteri térkép alapján beazonosította a kincs lehetséges helyét, és a múzeum munkatársaival, valamint nyolc fémkeresővel közösen – a Körös-Maros Nemzeti Park engedélyével – rábukkantak a 644 érméből álló leletre – számolt be Rózsa Zoltán, a múzeum igazgatója. Bíró Gyöngyvér régész elmondta: a 620 friesachi denár mellett II. Géza 22 érméjét, egy III. István-korabeli érmét és egy angol pennyt találtak, amely a Robin Hood-legendából ismert I. (Földnélküli) János angol király idejéből származik. A Karintiából származó friesachi ezüstdenárok a 12.-13. században gyakori fizetőeszközök voltak, angol pennyt pedig Magyarországon mindössze körülbelül harmincat találtak, ezért az igazi ritkaságnak számít – tette hozzá.

friesachi denárok
(Forrás: mek.oszk.hu)

Kerekes György beszámolt arról, hogy az Eperjesy Kálmán által írt 1926-os cikkben olvasható, hogy két helyi parasztember 1919-ben, szántás közben bukkant az érmékre. Vélhetően 400-450 darab érmét találtak, azt felosztották egymás között. Egyiküknél házkutatás során 231, másikuknál 4 darab érmére bukkantak. Mivel a leletet jelenteniük kellett volna, a cikk írása idején büntetőeljárás zajlott ellenük – mondta Kerekes György. Bíró Gyöngyvér hozzátette: a lefoglalt 235 érme vélhetően a szegedi, vagy a Nemzeti Múzeum tulajdonában van, azoknak a pénzérméknek a sorsa, amelyeket addig eladtak a parasztok, felkutathatatlan. A leírás szerint egy pénzzel telt fazekat vetett felszínre az eke, azonban feltehetően csak az edény felső részét érhette el a szántás mélysége, így találhatták meg a kincs maradványát az orosházi múzeum emberei 98 évvel később. A pénzek jó állapota és jelentős ezüsttartalma alapján valószínű, hogy az érméket hosszabb idő leforgása alatt, s alapvetően ezüst mivolta miatt halmozták fel. A kincset az 1240-es években, a tatárjárás idején rejthették el a Kopács-pusztán – fűzte hozzá a régész. A Békés megyében valaha talált kincsleletek közül ez a legnagyobb.

friesachi denárok
(Forrás: mult-kor.hu)

Rózsa Zoltán elmondta, az érméket most dolgozzák fel, de a jövőben a múzeumban szeretnék kiállítani, és tudományos cikkeket is írnak majd. Május 13-án az aktuális kutatásaikról rendeznek konferenciát, ott bemutatják az érdeklődőknek a leletet. Hozzátette: a múzeum két éve kötött együttműködést kilenc fémkeresős civillel, azóta 14 ezer darab érmével és használati tárggyal bővült a múzeum állománya.

A dénárok történetéről adatbázisunkban is olvashat.

(mti)

• Publikálva: 2017.04.19. 10:51